Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-04-26 / 34. szám

2 kezdődik, amikor ugyanis Gyulaváros polgársága nagyszabású fáklyásmenetet rendez az uj főispán tiszteletére. Az installáló közgyűlési nap programját pedig a vármegye tisztikara D a i m e 1 Sándor dr. főjegyző elnöklete alatt tartott hétfői értekezleten állapította meg. Jelen voltak ez értekezleten még: Zöldy Géza dr., Berkes Sándor dr., Lukács Endre, Kiss László, Szabó Emil, Sárossy Gyula, Konkoly Tihamér dr., B. Kiss László dr., Sinszky Ferenc, Somogyi Akos, Moldoványi János, Margonyai Dezső stb. Az értekezlet az ünnepség sorrendjét igy állapította meg: Május 9-én reggel 9 órakor gyülekezés a vármegyeház közgyűlési termében. Onnan felvonulás a róm. kath. templomba, Veni sanctéra, egy negyed tíz órakor az ev. ref. templomba rövid istentiszteletre. Fél tiz órakor Dairael Sándor dr., mint alispánhelyettes megnyitja a közgyűlést. Bejelenti Fábry Sándor drnak főispánná való kinevezését, felolvassa az erről szóló legfelsőbb leiratot, majd küldöttség menesztését indítványozza a főispánért. ' A közgyűlésben megjelenő főispánt ősi szokás szerint a vármegye első aljegyzője, ezidőszerint B e r t ó t h y István dr. tb. főjegyző fogja üdvözölni, s ugyancsak ő olvassa fel a főispánnak az esküniintát. Az eskületétel után ősi szokás szerint következik a dárdára emelés, amely abból áll, hogy a vármegye négy legidősebb főszolgabirája és pedigAmbrus Sándor orosházi, Lukács Endre gyulai, Sailer Elek csabai, W i e: 1 a n d Sándor szarvasi főszolgabirák háromszor egymásután felemelik székében az uj főispánt. Az ősrégi aktus után a főispán elmondja programbeszédét, amelyre mintegy válaszul a törvényhatóság részéről D o m b y Lajos bizottsági tag mond üdvözlő beszédet, Ezzel a tulajdonképpeni közgyűlés véget ér, s mintegy negyedórai szünet után következnek a tisztelgések. A tisztelgő küldöttségek a közgyűlési teremben várakoznak, a főispán pedig a vármegyeház kistermében fogadja őket. A tisztelgések körülbelül ilyen sorrendben történnek. (Megjegyezzük, hogy az alább felsorolt hatóságok, testületek, meghívót kaptak az ünnep óly rendező bizottságtól, akik pedig tisztelegni óhajtanék, azok ezt jelentsék be a Daimel Sándor dr. főjegyzőnél.) A gyulai kir. törvényszék tisztikara, a kir. ügyészség, kir. járásbíróság, pénzügyigazgatóság, és számvevőség, a gyulai helyőrség, a csendőrség,, a gazdasági egyesület, a tanfelügyelőség, az állami vasút és posta tisztikara, a főgimnázium tantestülete, az iparkamara, iparfelügyelőség, folyammérnökség, államépitészeti hivatal tisztviselői, a gyulai esperesi hivatal, a megyei orvosszövetség, a Pálffy társaság, a megyei tanitó egyesület, a megyei jegyző egyesület, az ármentesitőtársiilatok, az ügyvédi kar, a nőegyletek, a gyulai hitközség, stb. E hatóságokon, testületeken és vármegye-bizottsági tagokon kivül meghívót kaptak az installációs közgyűlésre Jásznagykunszolnok, Bihar, Arad, Csanád és Csongrád vármegyék, továbbá Szeged, Hmvásárhely, Arad ós Nagyvárad városok törvényhatóságai. A tisztelgéseket délben 1 órakor a Komló szállóban ünnepi lakoma követi. A banketten egy teríték ára 5 korona. A rendezőség az erre szóló jegyeket már szétküldte a járási főszolgabíróknak, azzal a kérelemmel, hogy a lakomára jelentkezők számáról legkésőbb április 28-ig jelentést tegyenek a megyei főjegyzői hivatalnak, mert ez időn tul egyetlen jegyet sem adnak ki a rend érdekében a bankettre. A rendezőbizottsíg megállapította a bankett hivatalos toasztjainak is a programját. Ősi szokás szerint az első felköszöntőt a főispán mondja a királyra. Azután a törvényhatóság részéről valamelyik bizottsági tag üdvözli a főispánt, majd az alispán, illetőleg most alispánhelyettes a főispánt, azután a főispán a törvényhatóságot, stb. Az installáció napját még egy hazafias eseménynyel szándékoznak gazda: gitani. Akkor délutánra tervezik ugyanis a gyulai Tulipánkert megalakítását, este pedig egy nagyszabású táncmulatsággal egybekötött hangversenyt. Ennek főérdekessége lenne az énekes hegedűművész, Fráter Lóránd debreceni huszárszázados fellépése. Itt megjegyezzük, hogy a vendégek elszállásolására ós általában az ünnepség rendezésére a tisztikar Zöldy János dr. főorvos elnöklete alatt egy szűkebb bizottságott küldött ki, amelynek tagjai: Bertóthy István dr., Bucskó Koriolán dr., Kiss László, B. Kiss László dr., Moldoványi János, Konkoly Tihamér dr., Táncig Lajos és Sárossy Gyula. Az installációs közgyűlésre a karzat csak a hölgyközönség részére áll rendelkezésre s eziránt jegyekért Moldoványi János gyulai szolgabíróhoz lehet fordulni. A főispán üdvözlése. Amint azt már lapunk mult számában jeleztük, Fábry Sándornak főispánná való kinevezése lelkes örömmel töltötte el az egész vármegye közönségét és mindazokat, akik Fábrynak nagy szellemi kvalitásait és szeretetreméltó személyiségét ismerik. Ennek az örömnek legeklatánsabb bizonyítéka, hogy az uj főispánt kinevezése óta, ugy a vármegyéből, mint az egész országból temérdek gratulációval halmozták el. Levelek, táviratok özönét ontja a posta, telve jobbnál jobb kivánatokkal és megérdemelt dicséretével a kiváló férfinak. A nap-nap után szaporodó üdvözlő levelek ós táviratok özönéből kiragadtunk egy sereg díszes nevet. íme : Első sorban Békésvármegye valamennyi községének elöljárósága, Orosháza, Békés és Szentetornya képviselőtestülete, gróf Almássy Dénes, gróf Bolza Pál, gróf Wenckheim Frigyes, gróf Hoyos Fülöp, báró Anielin Viktor és neje, báró Drechsel Gyula dr., Bolerói Schwarzer Ottó és Kéth'ly Károly főrendek, Lestyánszky Sándor államtitkár, Kolozsváry József főispán, Miskolczy Ferenc bihari, Huszár Ágoston fejérmegyei, Dókus Ferenc zempléni, Györy Pál tolnai alispánok, Szathmáry Gyula aradi nyug. alispán, Juhász Mihály vásárhelyi polgármester, Ney Ferenc vasúti főfelügye'ő, Horváth Károly kúriai biró, Duka Marcel iró, Gerhard Gusztáv udvari tanácsos, Bolla Mihály, Emich Gusztáv, Bosnyák Zoltán, Steinecker Gábor, Jalsoviszky Sándor és Gróh Vilmos miniszteri osztálytanácsosok, Barthóky József, Papp Árpád, Szabó Jenő ós Nómethy József miniszteri tanácsok, Horváth István ós Gálbory József miniszteri titkárok, Földes Béla dr. egyet, tanár, a gyomai ev. ref. ós a mezőberó nyi ág. ev. egyházak presbytóriuma, a vármegyei jegyzőegyesület, Szolnok- ós Aradvármegye tisztikara, Beliczey Géza ós neje, Beliczey Rezső, Beliczey Tibor, Bagi Béla, Bakos Mátyás és Pándy István dr., Pándy Kálmán dr., Baksa Lajos, Bucsatelepi fogyasztási szövetkezet, Chilkó József, Dáni József, Dégi Gyula, Fischer Gyula dr. főügyész, Geiszt Gyula ós neje, Fekete Márton, Haan Béla, Haraszti Sándor, Hevesi Bischitz Lajos, Ijgyártó táblai elnök, Kele József dr. szolnokmegyei főügyész, Kohányi Róbert, Kokas József, Kenele György, Kiss Kálmán, Léderer László és Rudolf, Lengyel Sándor dr., Maros György, Pfeiffer Antal, Rosenthal Adolf, Sal János táblabíró, Szalay József, Szabó János, Sztraka György, Varságh Béla, Veres József, Véghelyi ezredorvos, Zakai István, Zelinka Pál, Zlinszky István, Zolnay Béla, Forster Ottó osztálytanár csos, ' gróf Zselinszky Róbert, Kolleveszprémi, Majzik hevesi alispánok, az országos statisztikai hivatal igazgatója Varga Gyula, Beksics Gusztáv közjogi iró, Reisz Gedeon egészs. felügyelő, a csabai földinivesikola tanári kara, üdvözletükben különösen kiemelve azt a SZÍVÓS munkát ós támogatást, melyet mint alispán az iskola létesítése ós kifejlesztése érdekében tanúsított, Hartvig Sándor osztálytanácsos, Soltész Adolf, orsz. iparegyesület titkára, Blalia Sándor, Polner Aladár, Beliczey Rezsőnó, Kéry Gyula, Ruffy Pál miniszteri tanácsos, Lészló Elek, orosházi polg. iskola taoári kara, Balogh Tihamér egyetemi taoár stb. stb. Tisztelgések a főispánnál. Amióta a hivatalos lap publikálta Fábry Sándornak főispánná történt kinevezését, nap-nap után népes a vármegye. Á tisztelgő küldöttségek egymásnak adják a kilincset. Vasárnap délelőtt legelsőbben is a vármegye tisztikara üdvözölte a főispánt. Á tisztikar nevében Daimel Sándor dr. főjegyző beszélt lelkes szép szavakban, támogatást ígérve ós áldást kérve a főispán működésére. A főispán meghatva mondott köszönetet, együtt munkálkodásra buzdítván a tisztikart, amelynek minden egyes tagját biztosította szeretetéről, támogatásáról. Hétfőn délelőtt Gyula város egész képviselőtestülete tisztelgett a főispánnál, akit a város nevében Bucskó Koriolán dr. üdvözölt. Kedden délelőtt a gyulai jótékony nőegylet ós a gyulavidóki takarékpénztár vezetősége, délután pedig Korosy László főjegyző vezetése mellett Csaba elöljárósága tisztelgett a főispánnál. Békésvármegye közművelődéséért. A Pálffy irodalmi társaság alakmló közgyűlése. Uj társasegylet alakult vasárnap Békésvármegyében. A neve már ismeretes, Pálffy irodalmi társaság, s maga ez a név már elég ok arra, hogy a gombamód szaporodó ós hirtelen letűnő hétköznapi szürke egyesületek sablonos keretein felülemelkedve, magasabb nézőpontból méltassuk ezt az uj kultúrintézményt, amely hivatásául a szellemi erők tömöritósével Békésvármegye és ezáltal a nemzeti közművelődés igéit irta rá kibontott zászlójára. Szép, nagy ós nemes a cél, dicsőséges az igéket hirdető lobogó és fiatal erőtől duzzadó lelkes a gárda, amely körülállja. Maga a vezér, a vármegye poéta főorvosa, folyfalvi Zöldy János dr. lelkes és bátor harcos, akinek agilitása kétségtelen sikert jelent. A vezért követő katonák pedig egytől egyig a munka mindig tettrekész emberei, akik a cél érdekében nem ismernek akadályokat. A győzelem reménye tehát legbiztatóbb, s igy az ügy félig nyert csata. Ha pedig a diadal hozsannát érdemel, ugy nemcsak kötelességünk diktálja, de szívbeli lelkes nagy örömünk sugallja, hogy szeretetteljesen üdvözöljük megalakulása alkalmából a Pálffy társaságot, annak minden tagját és pártfogóját! Ezek után pedig beszámolhatunk az alakuló közgyűlésről, amely vasárnap délelőtt 10 órakor folyt le Gyulán a vármegyeház közgyűlési termében. Az alaversformák untalan használata mesterkélt stílussal párosul. Drámáiban kevés a cselekvóny, hibás a szerkezet és fogyatékos a jellemzés. Inkább elvek harca folyik bennük, mint egyéneké! Elbeszéléseiben és természeti festéseiben érvényesül Vajda tehetsége legjobban. Emberi méltóság és szabadság a történet alapgondolatai. Ezért van, hogy az üldöző cenzúra miatt — kevés kivétellel — messze Keletre helyezi tárgyait. De hibái is vannak Vajda fantasztikus elbeszéléseinek. Történeti színezésük általános, a célzatosság nem egyszer tolakodó, szerkezet ós hang többnyire egyenetlen ; de a fényes képzelet ragyogó természeti képek, igaz eszmékért való küzdelem, ritmusos költői próza Vajdát a magyar elbeszélő irodalom érdemes úttörőjének mutatják be. A könyv ciméül kölcsönvett D a 1h o n-ról többek között ezeket irja Nemes : A négy füzetben megjelent Dalhon változatos tartalma egy alapeszmének, az ember viszonyának a természethez ós Teremtőhöz fejtegetése és magasztalása. E prózai költeményekből valami szent érzés és elfogódás árad ki: a természet „leghívebb fiának" hódolata a világ szellemi nagysága előtt. A zsoltárok mélysége és magasztossága ismétlődik a dalok, rapszódiák ós himnuszok gyűjteményében ; teli pompával és fénynye!; a képzelet ós tudás különös összeolvadásával, a nyelv erőteljes és szines, a gondolatok ritmusos szépségével. Hirdeti a független szegénység, jog, felvilágosodás, erkölcsegyenlőség, ember- és hazaszeretet, honfi erények és nemzeti egység alapgondolatait. Tele van hittel a jóban, az igazság diadalában. És hogy végezzünk, Nemest citálju: Vajda írásainak jórészén rég rajta az elavultság bélyege. De színpompás keleti elbeszélései és prózai költeményei ma is gyönyörűséggel élvezhetők. (A Dalhon megrendelhető a szerzőnél Szarvas, vagy a kiadó K n e r Izidornál, Gyoma). Palatinus József. Észrevételek. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Zenei kérdésekben Ítélet mondani — közfelfogás szerint — mindenkinek korlátlan szabadságában áll. S ez látszólag és a legnagyobb valószínűség szerint igy is van. De bár a korlátlan szabadság meg is van adva, vannak esetek, hol bizonyos föltételek és szempontok határt képeznek, a melyen átlépve, az igazság lesz megsértve. Mig a személy, személy ellen küd, mig párt, párt ellen harcol, a győzelemre jutás reménye — ha az igazság elérése a főcél — mindkét félnél egyaránt megvan. De egy ember küzdelme, egy társadalmi osztály, egy testület ellen," különösen akkor, ha az a valótlanság és felületes gondolkozás fegyverével harcol, s midőn a nyilvánosságot olcsó frázisokkal ós bombasztokkal akarja a mag a állítólagos igazának elfogadására birni, ez szerintem meddő, céltalan, de legigazibb értelemben haszontalan foglalkozás. A „Békésmegyei Függetlenség" 44—46. számában megjelent „Zenei élet Békéscsabán" cimü cikkre utalok akkor, amidőn észrevételeimet megteszem. Nem válaszként irom e sorokat, hanem inkákb gondolva arra az eshetőségre, hogy ezután a zenereferensi állás, mely eddig nem létezett, de (ma ilyenről szó se lehet nálunk) betöltetlen nem marad, s tekintettel arra, hogy az utódlás nem vonja maga után e szellemi örökösödést is : szükségesnek vélem ez észrevételeket, inár csak annyival is inkább, hogy a zenereferens-jelöltek magunknak kellő tájékozódást szerezhessenek a „zenei élet" ismertetéséhez. Észrevételeim tehát rövid tájékoztató jellegűek, melyeket ismernie minden kezdő zenereferensnek szükséges ós kívánatos. S a könnyebb betanulás és megértés céljából — a kérdések mellőzésével — pontokba foglalom, ugy, amint következnek. Különbség teendő zenereferens és zenekritikus között. Mert minél kevesebbet ért valaki a zeneművészethez, annál jobb zenereferens, de annál roszszabb zenekritikus. Megfordítva nem alkalmazható. Tudnia kell, hogy a hivatott zeneművész Békéscsabát messzire elkerüli (hacsak valami kényszerítő ok e helyre nem hozza.) Ennélfogva; szívből kell örülnie, ha műkedvelő is, ki fel mer lépni s neki anyagot szolgáltat referáló tehetségének fejlesztésére. Tudni kell továbbá azt is, hogy a szereplők között kevesen dobják magukat oda hiuságuknak, hanem inkább mások hizelgéséért s legtöbb esetben kényszerűségből lesznek mártírokká. Tisztában legyen a renereferens azzal is, hogy az ő véleménye nem öli ki az ifjúságból a zenemüvelési kedvet, s az ő eljárása, ha kritizál, nem szemérmetlenség, hanem — más valami. S ha ő mégis szemérmetlensóget követ el, akkor nem a szülők, hanem a bíróság fogja őt megkritizálni. Hü tükörben nem kell emelkedéseket mérlegélni. Erre nem sokat adnak. Nem kell elfelednie, hogy a helyi viszonyoknak megfelelőleg igenis vannak, ha nem is mestereink, de jó zenetanitónőink ós zenetanitóink, csakhogy őket nem a cigányok között kell keresgélni. Azt sem kell elfelednie, hogy nem a zeneiskola az első kelléke a helyes zenei kiképzésnek. A zenetanitássál foglalkozó nem cigányok megtesznek minden lehetőt arra, hogy a zenei nivó emeltessék. A szülőket sem lehet kárhoztatni elég szép, hogy ennyit áldoznak. Ha valamely zeneegyesületről szól, igen ajánlatosnak tartom a körültekintő és figyelmes tájékozódást. Badarságokat irni nem kunszt. Az uri bandában nem készültek ós tanulni akartak, hanem tanultak is. Ajánlatos azt is tudni, hogy városunkban, nemcsak az uri banda, hanem az „Iparos daloskör" is zeneegyesület számba mehet. Ott is tanulnak, s jelenleg az orságos dalversenyre is készülnek. E zeneegyesület megérdemel annyi fáradságot egy kezdő részéről, hogy megismerkedjék vele, mert hitemre mondom, sokat tanulhat tőle, ami pedig egy kezdő zenereferensnek meg nem árt. Negligálni, egy, dijakat nyert egyesületet nem szép dolog. Okos ember ne*n teszi. — (Az uri bándáról helyszűke miatt, a jövő számban többet.) Jól megjegyzendő, hogy az uri bandának sohasem volt zsirja olyan, a milyen abban a fent jelzett cikkben gondoltatott, mert, ha lett volna, ugy nem fulladt volna bele akkor sem — de sőt. Fontos, igen fontos a referada stílusára is ügyelni. Ilyfóle kitételek : »hogy néhanapján fognak valakit; vagy egy kedves leánykát, vagy egy érettségizett úrfit", kerülendők, mert néha napján, recte szerdán és szombaton az eb andrisok fogdossák össze szereretetteljesen de nem egy kedves leánykát és ... (1. fent) - - hanein a csaholó kóborgókat. Hasonlóképen kerülendők az e-fajta kifejezések is, mini: „kínos hiányosság," ezt sok mindenre lehet érteni, „jól fe-. gyelmezett fülek"-ez a huszárlovak tulajdona, „magasabb rendű gyötrelmek" mely gomblyuk betegségnek, de még más különösebb dolognak is minősíthető. Ezek mint rontják a hatást s nem tartoznak a zenéhez. A taps nem a müórtelem kifejezése, hanem csak kötelességszerű tetszés nyilvánítás, mellyel csak a szereplők mártiromságát lehet könnyebbé tenni. Ha valaki a Tannháuser nyitánya után a Cimpilimpit játsza, vagy melo-