Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-06-28 / 55. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba.

k 1906. junius 14. Még csak azt kívánom megjegyezni, íogy Dubányi ur aggodalma a közadók íokfóleségét, ugy nemkülömben a közigazgatás sokoldalú tevékenysége által megkívánt jogszabályok, törvények, rendeletek és szabályrendeletek ismeretét illetőleg nagyon túlzott s indokolatlan is, mert a közadók helyes kivetése és kezelése feltétlen megköveteli, hogy az ezzel foglalkozó számvevőségi tisztviselő az alapul szolgáló állami adókat ismerje, ezen ismeretet pedig csak állami közeg sajátíthatja el, a törvények, szabályok, rendeletek és szabályrendeletek ismeretei pedig, nem az alkalom, hanem az egyéniségek törekvéséből származik, s mint a tapasztalat mutatja, a helyes gondolkozást és tudást igénylő bírálatra nem annyira a zöld asztal és választmányi ülések, mint az egyes ügyek tanulmányozására törekvő ügybuzgalom, kellő Ítélőképesség és kitartó szorgalom képesít, — elvitázhatatlan tény levén, hogy a közigazgatás sokféle tevékenységében, az egyes ügyek előkészítése képez fontos feladatot, mig az ily ügyeknek végső számvevőségi efectulása már csak kezelési munkát igényel. Ily körülmények közt kénytelen vagyok abbeli nézetemet fentartani, hogy az 1902. évi III. t.-c. hatályon kivül helyezése, alkotmányjogi szempontból indokolatlan, adminisztratív szempontból pedig felette káros lenne, s mégis, ha a számvevőségi szolgálat oly irányú megváltoztatása céloztatnék, mely egy főnök alatt ugyan, de közigazgatási és pénzügyi osztályokra osztatnék fel. Ebbe készséggel nyugodnám meg, már azért is, mivel megvagyok róla győződve, hogy ily módon ugy a közigazgatás, mint a pénzügyigazgatás érdekei teljes kielégítést nyernének, anélkül, hogy a személyi és dologi kiadásokat emelni kellene. Kiss István, kir, számtanácsos, számvevőségi főnök. A csabai Múzeum-Egyesületből Évi közgyűlés. Csabának egyik legjelentősebb kultúrintézménye, a Múzeum-Egyesület vasárnap délután tartotta meg a Rudolffőg.mnázium tornatermében évi közgyűlését Y a r s á g h Béla elnöklete alatt. A gyűlés iránt nem valami nagy érdeklődés nyilvánult meg. Alig husz tag jelent meg, a közönség sorából padig még kevesebben. A gyűlés keretéből magasan kiemelkedett az elnöki magas szárnyalású megnyitó beszéd, amely rámutatott az elmúlt esztendő politikai és társadalmi zavaraira, amelyek kedvezőtlen kihatással voltak a Muzeum-Egyesület fejlődésére. A jövőben való fokozottabb •érdeklődést hangoztatta végül, majd az évi jelentések előterjesztésére került a sor. A közgyűlés lefolyásáról az alább tudósításunk ad számot : A közgyűlést délután 3 órakor Varságh Béla elnök a következő tartalmas beszéddel nyitotta meg: Tisztelt Közgyűlés! A muzeum-egyesület nevében szívélyesen üdvözlöm tagtársainkat és az igen tisztelt megjelenteket, a kik ide fáradtak mai gyülésünkre, hogy a magyar közművelődésnek ezen általunk gondozott intézménye iránti szives érdeklődésükről tanúbizonyságot tegyenek. Az idők jele, hogy az eszményi célok kevésbbé vonzanak. Az eltelt esztendő, melyről kötelességszerűen be kell számolnunk, a csendesebb, kurláltoltabb munka jegyében folyt le, mert bár azoknak a nagy társadalmi és politikai evolúciók forgatagának a hnllámverése, a mely a közelmúltban ' közéletünket elborította, közvetlenül nem érintette a mi kis területünket, közvetett hatását annyiban mégis megéreztük, mivel a helyzetet az egész vonalon uralván, a kivül eső munkára kevesebb alkalom nyillott. ' j Azon kell lennünk, tisztelt közgyűlés, hogy a közélet szenvedélyes harcaitól ezentúl is megvédettnek, érintetlennek tartsuk fenn ezen kis területet, a melyen a magyar nemzeti közművelődés szent ügyét szolgáljuk, ki kell küszöbölnünk minden ütközőpontot, amely ebben a munkánkban elválaszthatna bennünket egymástól. Ha valaha, napjainkban, a válságoknak, a forrongásnak eme szokatlanul kiélesedett korszakában kell egyesülnie minden magyar léleknek, a melyből a nemzeti ideálok megvalósithatásába vetett hit ki nem halt, hogy e hitet fenntartva, a neki jutott tevékenységi körben szakadatlanul munkálkodjék és előhaladásunkat, nemzeti megerősödésünket előbbre vinni segítse. A magyar nemzeti kultura minden ágazatában' egyik legfontosabb tényező volt és lesz mindég ezen cél elérésében, ennek a kulturának a szolgálatában állott egyesületünk, a mely a multak emlékeinek egybegyűjtése és megőrzése mellett a nemzeti közmivelődés ügyét és ezáltal a magyar állameszme térfoglalását előmozdítani iparkodik abban a szerény keretben, amely működési körét körülhatárolja. . Közvetlenebbül a mi helyi viszonyaink között is szükség van az ilyen munkára, az ezt munkálók összetartására, a jobbak sorakozására ; a meddig ez megvan, meglesz a siker, az eredmény is. Folytassuk tehát ebben a re^ ményben munkánkat, tisztelt tagtársak, bizonyára rajta lesz Istennek áldása. A mit az elmúlt esztendőben elvégeztünk, arról szakszerű részletes jelentések fogják tájékoztatni a t. közgyűlést, amelyeket szives érdeklődésükbe ajánlva, a közgyűlést megnyitom. Előadás. Zajos taps honorálta a gyönyörű szép beszédet, melynek végeztével D o nn e r Lajos felsőbb leányiskolái igazgató a képzőművészetek fejlődéséről tartott értékes és tanulságos felolvasást, rajzokkal ós festményekkel illusztrálva a képzőművészet fejlődését, amelyért az elnök indítványára"] egyzőkönyvileg köszönetet szavazott a közgyűlés ós egyben elrendelte a felolvasásnak az egyesület legközelebbi évkönyvében teljes szövegében való közzétételét. Titkári jelentés. Az éljenzéssel fogadott előadás után Maros György főtitkár terjesztette elő évi jelentését. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az egyesület régiség gyűjteményének, de általában az egész múzeum anyagának gyűjtésére bénitólag hat azon körülmény, hogy az egyesület nem rendelkezik a célnak megfelelő helyiséggel. Jelezte azonban, hogy e hiányon a közeljövőben már segitve lesz, mert a képviselőtestület az építendő muzeumi palota részére megvásárolta a Csetneky-féle telket. Majd ismertette ennek a palotaépitésnek már általunk js ismertetett részleteit ós rátért a statisztikai adatok előterjesztésére. A muzeum gyűjteményének számbeli adatait már közöltük lapunkban, az egyesület igazgató választmányának legutóbb tartott üléséről hozott tudósításunk keretében. Ugyanekkor közreadtuk a főtitkári'jelentésnek egyéb adatait is, amelyek egyhangúlag tudomásul szolgáltak. Kr'ammer Nándor dr. igazgatótanár a gyűjtemények gyarapodásáról éa állapotáról terjesztett elő részletes jelentést, amely ugyancsak tudomásul szolgált. A közgyűlés ugy az igazgatónak buzgóságáért, mint az adakozóknak nemesszivüségükért köszönetet szavazott. Tisztújítás. A jelentések tudomásul vétele után a tisztujitásokra kerülvén a sor. A tisztségeket egyhangú választásokkal töltötték be. Elnök lett újból Y a r s á g h Béla, alelnök : R e i s z Miksa dr., "főtitkár: Maros György, titkár : R e 11 Lajos dr., igazgató: Krammer Nándor dr. igazgató, könyvtáros: Jéger József, pénztáros : Fábry Géza, ellenőr : H ar a s z t i Sándor, ügyész : U r s zi n y i János dr. Az igazgató-választmány tagjai lettek: Bukovszky János, Áchim Gusztáv, Korosy László, Láng Gusztáv, Réthy Béla, Su'ch János, Donner Lajos, Wagner József, Zsilinszky Endre dr., Osváth János dr. ós Uhrin Károly. Az. új palota építése. A választások megejtése után M ar o s György azon inditványt terjesztette elő, hogy á közgyűlés bizza meg az elnökséget, hogy az Csaba elöljáróságával tárgyalásokat folytasson az új múzeumi palota felépítése iránt. A közgyűlés a kért felhatalmazást megadta, mely után Varságh Béla elnök záró szavaival véget ért a közgyűlés. Munkásmozgalmak vármegyénkben. Hiába minden prédikálás és a munkaadók méltányossága. A nemzetköziek kiadták a jelszót ós az aratómunkásokat hatalmában tartja a sztrájk oktalan láza. Ma még a kezdet arányaiban, lehet azonban, hogy a legközelebbi napokban már az egész vonalon. Egyik helyütt túlcsigázott béremelést, másutt más egyebet is követelnek, amiket a szerződts értelmében a maga érdekeinek megcsorbítása nélkül nem adhat meg a gazda. Vármegyénkben eddig csak szórványosan léptek sztrájkba az aratók. Igy gróf Wenckheim Frigyesnek Józsefmajor és pósteleki uradalmában, az előbbi helyen 96, az utóbbin 114 pár munkás tette le a kaszát. Széchenyi Antal gróf uradalmában 102 pár, az ujkigyósi uradalomban, ahol Korosy László csabai főjegyző közbenjárására csak a napokban kaptak béremelést a munkások, 114 pár arató szüntette meg a munkát. Több más uradalomban, és több kisebb gazdaságokban is fenyegető álláspontot foglalnak el a munkások, akiknek szerződés szegése szinte érthetetlen. A sztrájkoló aratókkal szemben egyes helyeken tehetetlenül állanak a munkaadók. Nem azért, mintha a munkaerőt pótolni nem tudnák, de mert éppen a sztrájkoló mun

kások és azok -család' jainak sorsa bántja őket. Egyébként a gazdák védve -vannak azon veszedelem ellen, hogy lábon marad a gabona. Ami pedig a hatóságot illeti, nemcsak igazságos méltányossággal, de egyben a kellő erélylyel.jár.el a szerződés szegő és esetleg akaratoskodó sztrájkolók ellen, védelmet nyújtván a munkaadóknak oly mértékben, amily mértékben védi a munkások érdekeit. A munkás mozgalmakkal kapcsolatos karhatalmi intézkedésekre vonatkozólag különben a kormány köréből hivatalosan az alábbi érdekes kommünikét adták ki: „Miután a legutóbbi időben több izben megtörtént, hogy a földmivelésügyi minisztériumhoz fordultak olyan esetekben, a mikor az aratási munkásmozgalmakkal kapcsolatban rendészeti intézkedések szükségéről volt szó, — indokoltnak látjuk ezúttal jelezni, hogy a rendészeti és karhatalmi intézkedésekre a belügyminisztérium illetékes, akkor is természetesen, ha aratásról van szó. A földmivelésügyi minisztérium rendészeti és karhatalmi ügyekben közvetlenül egyáltalában nem intézkedhetik s igy, ha az ilyen tárgyú előterjesztések tévesen hozzá intéztetnek, megküldi azokat illetékes intézkedés végett a bülügyminiszteriumnak ; ez által azonban az ügy késedelmet szenvedhet. A földmivelésügyi minisztériumnak az aratási mozgalmakkal kapcsolatban hatáskörébe az tartozik, hogy a munkát kereső munkásokat s a gazdákat a kereslet ós kínálat felől tájékoztassa, a munkásközvetitést vehesse, a szerződéstszegő aratómunkások pótlására a munkástartalókot szervezze, e tartalékból indokolt esetben a szükséges munkásokat átengedje, a mtjnkástörvóny pontos és pártatlan végrehajtására ügyeljen s e törvény alapján a vitás ügyekben s kihágási esetekben kelt alsóbbfoku ítéleteket felebbezés esetén harmadfokon felülvizsgálja ; egyébként pedig minden a munkaadót és a munkást érdeklő közérdekű kérdésekben más minisztériumoknál is közben járjon." A törvény szigora hat. Az alábbi eset, amely az orosházi járásban törtónt meg a hét elején, például szolgálhat a mindenáron sztrájkolni akaró munkásoknak. A hatóság erélyes fellépése és a törvény szigora ugyanis észretóritette az indokolatlan bérharcot kezdett aratókat. A hatóság ugyanis elzárásra ítélte a szerződésszegő munkásokat, akik erre jobbnak látták fogság helyett munkába állani. Erről az esetről az alábbi tudósítást vesszük; Orosházán gróf Z s e 1 é n s z k y Róbert kakasszéki gazdaságában 70 pár aratómunkás a' szerződésben elvállalt munkának a szerződósben kikött munkabérért való teljesítését megtagadták és sZtrájbaléptek, A gazdaság vezetőjének feljelentésére Bertóthy István dr. orosházi főszolgabíró azonnal kiszállott a sztrájk színhelyére és a tényállás megállapítása után a szerződésszegő munkásokat az 1898. évi VI. t.-c. alapján 8—8 napi elzárásra ítélte és egyben elrendelte nyomban való elzáratásukat. A munkások belátván, hogy a szerződéses kötelezettség teljesítését megtagadni nem lehet, a fogságból kikérezkedtek, annak a kijelentése mellett, hogy most már készek szerződéses kötelezettségüket a szerződésben foglalt munkabérért teljesíteni. A hatóság a munkások kérését az uradalom belegyezésével helyt adott s a félrevezetett munkások most már dolgoznak. Megindult az adóprés. A III. oszt. kereseti adó. Az exlex-szes világ megszűntével Békésvármegyében is megindult az adóprés. Lapunk egyik közelmúlt számában már híradással voltunk erről, most pedig jelezhetjük, hogy az első adókivető bizottsági tárgyalások a megye egész vonalán már hétfőn megkezdődtek. Mielőtt rátérnénk a csabai adókivetőbizottság munkatervének ismertetésére, meg kell emlékeznünk egy feltűnő jelenségről. A legtöbb pénzügyigazgatóság ugyanis valóságos merényletet követett el az adófizető polgárok ellen. Ezzel szemben nálunk nem lehet méltánytalanságról panaszkodni. Maga a pénzügyigazgatóság kiküldöttje, K ut a s s y József titkár is szivén viseli az adózó polgárok érdekeit, a bizottság pedig ott is az adócsökkentést proponálja, ahol a pénzügyigazgatóság magasabb tóteleket állapított meg. Az adózó polgárok iránti méltányosságra nagy szükség is van, mert az utóbbi két esztendő gazdasági, kereskedelmi és ipari életünkben a legválságosabbal^ közé sorozható, s igy adóemelésre csak gondolni sem lehet. Hisszük és reméljük, hogy az adókivető bizottság tagjai, nemcsak tudni és ismerni fogják a tárgyalások során a maguk kötelességeit, hanem teljesitik is azokat úgy, amint azt tőlük e megyének és annak minden egyes községének érdekei megkívánják. Az állam megr károsítását, a kincstár megrövidítését nem akarja ós nem kívánja senki az adók kivetésénél, de agt igenis joggal elvárhatjuk és el Is várjuk, hogy az adók megállapítása méltányos és igazságos legyen, hogy a harmadik osztályú kereseti adó alá tartozó egyének százai ne támadtassanak meg existenciájukban akkor, mikor a gazdasági élet régóta tartó válsága amúgy is végromlással fenyegeti őket. A bizottságok tagjainak őrt kell állani az adózó polgárok érdekei mellett, s a pónzügyigazgatóság által beterjesztett javaslatokat akként kell letárgyalniok, hogy az általános megnyugvást keltsen az érdekelteknél. Végezetül szükséges az is, hogy a harmadik osztályú adó alá tartozó egyének okvetlenül megjelenjenek maguk is a kitűzött tárgyalásokon, hogy ott érveid ket előadják, kifogásaikat megtegyék, mert saját sorsukat ós helyzetüket maguk ismerik a legjobban. Aki ezt tenni elmulasztja, később tehát elsősorban is önmagának tehet szemrehányást az esetleges aránytalan megadóztatás miatt. A csabai adókivető bizottság külön? ben az első ülését hétfőn délelőtt tartotta meg, Varságh Béla h. elnök elnöklete alatt, Az ülésen Zsilinszky az elnökségről, Varságh Béla pedig "a h. elnöki tisztségről és tagságról lemondásukat bejelentették. Mindketten nagy elfoglaltságukra való kivatkozzásal. A község javaslatára az elnököt és egy tagot fog a pénzügyigazgatóság kinevezni. A kivető bizottság, melynek tagjai: F akete Sándor, Rasófszky Emil és Szalay Sándor, mig a gyulai pénzügyigazgatóságot K u t a s s y József titkár képviseli, most Újkígyós, Endrőd, Gyoma községek adófizetőinek adóját állapítja meg. A csabai III. oszt. kereseti adót fizetők adóját az alábbi sorrendben állapítják meg: Julius 13-án: Acs és kőmives vállalkozók, alkusz, asztalos és temetkezési vállalat, baromfikereskedők, bazáros, bérkocsisok, bizományi szállítók, biztosítási ügynökök. Julius 14-én : Biztosítási ügynökök, borelárusitók, bordólyházasok,' bőrke^ reskedők, butorgyárosok, cselódszerzők, cséplőgéptulajdonosok, Julius 16-án cséplőgóptulajdonosok, cukrászok, cukorkakószitők, divatárusok, dohánytőzsdósek, drugisták,ékszerészek. Julius 17-ón: Ékszerészek, elektrotechnikusok, ólelmezők, élelmi cikk árusok, építészek, fakereskedők, fényképészek, fuvarosok, füszerészek, gizfürdős^ gőzmalomtulajdonos. Julius 18-án: Hentesek, sertés kereskedők. iccés ós kifőzök, kalaposok, kály-