Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-04-12 / 30. szám

4 Az angol király lábbaja. Araerikai lapok az angol király su­yos betegségéről adnak hirt. Mint Newyorkból jelentik, Angliában mind­ízideig titokban tartották, hogy Edvárd angol király lábbaja annyira veszélyes, hogy egyik lábát valószínűleg elveszti. A Vezúv kitörése. Nápolyban a lakosság már valamivel nyugodtabb és azzal van elfoglalva, hogy a háztetőket a hamutól megtisztítsák. Bossa Realéban a lávafolyam olyan szé­les, mint a tó és folyton gőzölög. El­szenesedett fák és házak romjai áilanak ki belőle. Nápolyban nagy szerencsét­lenség történt. A vásárcsarnok üveg­teteje a rája nehezedő hamu súlya alatt beszakadt. Sok ember meghalt, nagyon sokan megsebesültek. Nyílt levél. Tekintetes dr. Pándy István úrhoz, a „Békésmegye' Függetlenség" főszerkesztőjéhez! Az Ön vezetése alatt álló politikai lap folyó hó 10-iki számában jónak látja az én csekély személyemmel is foglalkozni. Dzsentlemén-nek ítél, de a mellett megtesz kalandor politikusnak, kinek politikai hitvallása a mindenkori kormány morál-philosophiája szerint igazódik ; a mindenkori kormány poli­tikai ügynökének állit, a ki szabadelvű párti korában amúgy, haladópárti ková­ban emigy igyekezett híveket szerezni a „kormányon ülő mákvirágok elvei­nek," a ki „társaságban, kávéházban, egy füst alatt végzett azokkal a párt­beliekkel, a kik nem a hatalmon ülők elveihez simultak." No lám, a békésmegyei független­ségi és 48-as párt hivatalos lapja konkrét adatok, indokolás nélkül, a szajtószabad­ság szent nevében itól és gázol minden­kin, ki nem párthíve és nem előfizetője. Ugy politikai, mint egyéni tisztes­ségem tudata felment attól, liogy az ilyen büntetőjogi megtámadhatlanság mezébe öltöztetett kónyuri ráfogások ellen vé­dekezzem ; de ugy vélem, hogy az a po­litikai párt, mely mindenkorija politikai és egyéni szabadságokért küzdött, mi­dőn e vármegyében is szervezkedett: hivatalos lapjában nem revolvert akart beszerezni a megfélemlítés céljaira és féltve őrzött tisztességek elleni orvtáma­dásra. Ezzel azonban végezzen az a párt,' mely, meg vagyok győződve maga is felháborodással fordul el az ilyen akna­munkától ! Közelebbről nincs szerencsém is­merni Önt főszerkesztő ur, de ugy tu­dom, hogy egyénileg Ön is talpig dz'sent­lemén. Az <jn vezérlete alatt álló lap által megrevolvereztetve, ezért fordulok Önhöz nyilvánosan. Ha vannak adatai, melynek akár egyéni, akár köztisztviselői, akár poli­tikai tisztességem ellen bizonyítanak: tegye közzé,, hadd nézzek a szemükbe; ha nincsenek: tájékozódjék; járásom politikai pártjai és lakossága, tiszttár­saim, kikkel hosszú évek óta szolgálom vármegyémet, politikai köztisztviselői és egyéni jellememet ismerik s bizo­nyára nem tagadják meg a felvilágosítást.. De ha a lapvezór nem talál revol­verébe ülő töltényt, kérem és elvárom a dzsentlemóntől, hogy nyilvánosan megtámadott és meghurcolt tisztessé­gemnek nyilvánosan igazságot szol­gáltát. Orosháza, 190(5. évi április hó 11. Ambrus Sándor, főszolgabíró. ÚJDONSÁGOK. Békésvármegye közgyűlése előtt. Az uj rend jegyében. A letűnt abszolutikus uralom tá­masztotta izgalmak hullámai még szinte benne vibrálódnak a levegőben. Ám hatalmasabb a kellemes csalódás okozta öröm, hogy sem feledtetni ne tudná a gonosz időket. A korszakot nyitó uj rend országszerte munkába állította az embereit, akik dolgos keze elől nyomta­lanul eltűntek a Fejérváry korszak kegyeltjei. Nevüket csak a hivatalos lap emlegeti utoljára, amikor felmentésüket hozza, azután teljesen átadatnak a fele­désnek A rend helyreáltával lüktető eleven élet vonul be a megregulázott törvény­hatóságokba is. Ennek a föllélegzésnek az első hírmondó fecskéje az a hivata­los irás, amelyben Fábry Sándor dr. alispán április 19-re rendkívüli közgyű­lésre hivja egybe Bókésmegye törvény­hatóságát. Ünnepnapja le ez a közgyűlés Békés­megyének, ahol az uralkodott viszo­nyok folytán különben csak májusban tartották volna meg a tavaszi közgyű­lést. A nagy politikai események fog­lalják le majd ennek a rendkívüli köz­gyűlésnek az első felét, amelynek hatá­rozatéi históriai jelentőségüeknek Ígér­keznek a vármegye életében. A rendkívüli megyei közgyűlésnek első tárgya a királyi ieirat az uj ország­gyűlés egybehivásának tárgyában. Ezt egyhangú lelkesedéssel fogja tudomá suí venni a törvényhatóság, sőt, amint értesülünk, a leirat kapcsán inditványt nyújtanak be hódoló felirat küldése tár­gyában, valamint üdvözölni fogja a köz­gyűlés a felelős magyar nemzeti mi­nisztériumot. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhe, szárazjidőt jelez. — A* inségügyi bizottság ülése. Ha­marosan egy-egy bizottság nem fáradt annyit a szegény nép érdekeiért, mint a vármegye központi inségügyi bizott­sága, mely közel egy évi működése alatt ezrek és ezrek nyomorát enyhí­tette az állam támogatásával. Ez a bizott­ság hétfőn délután ismét ülést tartott az alispán elnöklete alatt, amikor is Nagyszénás községnek 5000 korona ál­lamsegélynek az ínségesek nyomorá­nak enyhítésére benyújtott kórvényét pártoló javaslattal terjesztették föl a kormányhoz. Hasonló kedvező véle­ménnyel küldték fel a kormányhoz Tót­komlós községnek 10000 korona folyó­számlahitel engedélyezése iránti kórelmét is, mig Gyulaváros kérvényét, amely elkésve érkezett be, errevaló tekintet­tel elutasították. Gyula különben 50 ezer korona államsegélyért, 750 métermázsa gabonáért, lisztért és burgonyáért fo­lyamodott. A fölterjesztett kérvényeket az uj kormány minden valószínűség szerint kedvezően fogja elintézni. — A békési papválasztáshoz. Lapunk mult számában közöltük a békési meg­üresedett lelkészi állásra pályázó ev. ref. papok névsorát. E közleményünk kiiga­zításául közöljük, hogy a választás ha­tárnapját, nem a presbyterium, hanem D o m b y Lajos kerületi esperes tűzte ki április 29-re, hogy a jelölő ülésben az esperesen, G a r z ó Gyula egyházi tanácsbirón és a békési egyház kikül­döttein kivül B a k s a Lajos dr. tanács­biró is részt vett. — A Pálffy Irodalmi Társaságból. A megalakulás előtt álló Pálffy irodalmi társaság mozgalma nap-nap után hatal­masabb arányokat ölt. A mozgalom kü­lönösen azóta öltött szélesebb érdeklő­dést, hogy az előkészítő bizottság kibo­csájtotta a társaság célját, szervezetét és működését ismertető, valamint taggyüjtő iveket. Ilyeneket kívánatra bárkinek küld a szervező bizottság ügyvivője, Pala­lat i n u s József szerkesztő, akihez ed­dik is számosan jelentették be a társa­ságba való belépésüket. Igy a tegnapi napon csak a vármegye notabilitásai közül bejelentették a belépésüket Fábry Sándor dr., Daimel Sándor dr. és Bertóthy István, akik mindnyájan osz­lopos tagjai lesznek az irodalmi társa­ságnak, A társaság alakuló közgyűlését, mint jeleztük már, április 22-ón délelőtt tartja Gyulán, a vármegyeház közgyű­lési termében, ezt megelőzőleg pedig a szervező-bizottság folyfalvi Zöldy Já­nos dr. elnöklete mellett április 18-án este előkészítő ülést tart a gyulai Komló­szálló különtermében. — Házasság. Dékán Sámuel bé­kési főgimnáziumi tanár a napokban vezette oltárhoz Békésen menyasszonyát, K é r y Jolánkát. — Eljegyzés. Szeberényi Lajos Zs. csabai ev. lelkész leányát Irént, eljegyezte S u 1 c z Lajos dr. szentesi árvaszéki ülnök. — Orosháza földvételéhez. Lapunk legutóbbi számában hirt adtunk arról, hogy Orosháza képviselőtestülete hosz szas tárgyalások után elvben belement a gyulamezői gróf Károlyi-féle föl­dek vételébe. A jelentős ügyben a má­jus 5-ikóre egybehívott közgyűlés fog véglegesen dönteni. Ezen közgyűlés elé a vétel lebonyolítására vonatkozólag a tanács az alábbi javaslatot terjeszti: A megvásárolt birtokból 1100 nyógyszög­öles hold 640 kor. Az egész vételárból 300,000 koronát fizettnek a szerződés aláírásakor, a hátrameradt vételár 2/3-ad részét október 1-én, vételár a többi 10 óv alatt 5% mellett amortizációs részlet törlesztéssel. A földvétel elintézésére 15-ös bizottságot küldött ki a képvise­lőtestület. — Hármas eljegyzés. Ritka családi ünnep volt Kovács József mezőbe­rényi polgár házánál kedden este. Egy­szerre ugyanis három gyermekének volt az eljegyzése. Antónia leányát elje­gyezte ifj. U n g v á r y Lajos margittai bőrkereskedő, másik leányát, A1 o j z i á t eljegyezte Székely Géza takarókpénz­tári hivatalnok ós végül Béla fia je­gyet váltott Gergely Sándor gépész és gazdálkodó leányával, Ilonkával. — Az utolsó felolvasás. A csabai jó­tékony nőegylet böjti felolvasó délután­jait húsvét hétfőjén zárja le. Az epilógus méltó lesz a prológhoz, valamint a múltban rendezett összes jótékonycélú hasonló élvezetes felolvasásokhoz. A húsvét hétfői felolvasás színhelye ugyan­csak a széképület közgyűlés terme, kez­dete pedig délután 3 órakor. A válto­zatos műsort ezúttal T e v a n Giza zon­gorajátéka nyitja meg, aki a Szehin­geni trombitásból ad elő részleteket. A szavalati számot M a k k a i Marci dr. ügyvédjelölt tölti be. Láng Frigyes dr. ezúttal szerepel először Csabán nyilvá­nosan, szabad előadást fog tartani. B a y e r Domokos, a jeles szavaló „A vén cigány" melodrámát fogja előadni, Szulimán Lina pedig vig monoló­got mond. Az élvezetes program utolsó száma G r a s s e 11 y Norbert zongora­játéka lesz. A nagyközönségnek ezúttal jóindulatú pártfogásába ajánljuk a jóté­konycólú felolvasást. — Katona temetés. Egy derék ma­gyaérzésü móntelepi katona Kauf­ni a n n Ödön kezelő őrmester a har­madik teleposztálynál, hunyt el hirtelen Csabán. Kaufmann, ki 20 éven keresz­tül szolgálta a királyt, szombaton este 11 órakor lett rosszul s alighogy laká­sára szállították, szívszélhűdés követ­keztében elhunyt. Temetése katonai pompával, nagyon sok jóbarátja rész­vételével ment végbe. Az elhunytat Kecskeméten helyezték örök nyuga­lomre. — A csabai gyilkos nyomában. Lapunk mult számában hirt adtunk arról a vak­merő rabgyilkosságról, amelynek áldo­zatául esett a mezőberónyi vásárból hazatérő N a d a b á n János csabai sertés alkusz. A bűntett ügyében a csabai rendőrség a csendőrséggel karöltve a legerélyesebb nyomozást indította meg, amelynek eddigi eredményeként csak annyit sikerült megállapítani, hogy a tettesek a legnagyobb valószínűség sze­rint kóbor cigányok, akik Dobozmegyer közelében tanyáztak a rablógyilkosság napján is, azután pedig kereket oldtak. A csendőrség most nyomozza a kóbor cigányokat. — Megtagadott vógkielégités. „Az, aki sokat markol, keveset kap", ugyancsak csattanós igazolást talált a volt békési halottkémnél, F r e u n d Mórnál. Amikor ugyanis mult évben Freund lemondott állásáról, vógkielégités iránt beadott ké­relmére e címen 600 koronát szavazott meg részére a képviselőtestület. Freund azonban keveselte ez összeget, miért is megfelebbezte a képviselőtestület hatá­rozatát. Igy kerültek az ügy aktái a mi­nisztériumtól a közigazgatási bíróság­hoz, mely elutasította a kérelmet, mint olyant, amelynek nincsen jogalapja. •— Életuntak Tótkomlóson. Mostaná­ban Tótkomlóson olcsó az élet. A ren­dőrségi krónika egy hóten két öngyil­kosságról is beszámol. Mindkét életunt férfi a kötelet választottak útul a más­világra. Az egyik Zsidó András 42 éves molnár, aki a községi malomban volt akalmazva. A napokban felakasztva találták a malom padlásán. A másik élet­unt A n c s i n András 30 éves legény­embor, aki szintén a padlás gerendáján mondott búcsút a nyomorúságos árnyék­világnak. Az öngyilkosság oka mindkét esetnél ismeretlen. — Szarvas útkövezési kérelme. A szarvasiaknak régi óhaja, hogy a tava­szi és őszi esős évszakkban bajosan használható szarvas-szentesi törvény­hatósági út kiköveztessék, illetőleg ma­kadámmal fedessék. A képviselőtestület végre is ugy döntött ebben a kérdés­ben, hoiy a törvényhatósághoz folya­movott a kövezési munkálatok fogana­tosítása érdekében. Ez a kérelem teg­nap előtt érkezett be az alispánhoz, aki azt az útügfi bizottság elé terjeszti vé­leményezés végett. — Vasúti dij leszállítás. Alig épült ki a megye legújabb vasútja, az orosháza szentes—csongrádi, a környék lakos­sága körében azonnal mozgalom indult meg, hogy a vicinális harmadosztályá­nak tulmagas dijait szállítsák le. Ez ér­telemben először is Gádoros községe nyi­latkozott, aminek megkeresésére Oros­háza képviselőtestülete is kimondotta, hogy kérelmezni fogja a kérdéses di­jak leszállítását. — Végeladás. A rosz közgazdasági helyzet okozta a kereskedőknél a na­gyon gyenge üzletmeneteit s igy az áruraktárak túlhalmozódtak. Esen segí­tendő, G e n c s i József csabai divatáru­háza hatóságilag engedélyezett végela­dásra nyert engedélyt s igy az áruk készpénzfizetés mellett mélyen leszállí­tott áron vásárolhatók. — Huszárok Csabán. Legközelebb ér­dekes vendégei lesznek Csabának. Hu­szárok érkeznek a békésmegyei metro­polisba. A vendégeskedő huszárok a szegedi 5. honvódhuszáred, mely április 20-án érkezik Csabára, ahol gyakorlatokat tart itt néhány napig és erről az ezred parancsnoksága tegnap átiratban értesí­tette Csaba elöljáróságát. — Esküdtszóki tárgyalás cimmel régeb­ben közölt közleményre vonatkozólag a következő helyreigazítás közlését kéri a gyomai nyomdász-szak­szervezet : Nem felel meg a valóságnak, hogy a gyomai nyomdász-szakszervezet ellen nyomtatvány utján elkövetett rágalmazási per indíttatott volna , nem felel meg a valóságnak, hogy a gyomai nyom­dász-szakszervezet a kérdéses röplapokat kiadta volna. — A gözgépkezelök ós kazánfűtők vizs­gáló bizottsága április hó 22-én Aradon képesítő vizsgálatot tart. A vizsgázni akarók kellően felszerelt kérvónyeiket a m. kir. iparfelügyelősóghez Arad, Rá­kóczy-utca 20. szám I. emelet nyújtsák be. Békésmegye a kamara jelen­tésében. i. Az aradi kereskedelmi ós iparka­marának a hóten jelent meg a kerüle­tébe tartozó vármegyék mult évi álta­lános gazdasági, kereskedelmi ipari! és forgalmi viszonyairól szóló jelentés. Nem száraz adatok és számok halmaza ez a vaskos füzet, hanem olyan csoportosí­tása a foglalkozási ágaknak, amiből tanúságok vonhatók le. Bennünket, békésvármegyeieket is közelről érdekel ez a jelentés, mert vár­megyénk is az aradi kamara kerületébe tartozik. Általában kedvezőtlen ered­ményekről számol be ez a jelentés. Maga az előszó igy jellemzi az általános helyzetet: Az 1905. év, melyre ezúttal vissza­pillantunk, egészen és kizárólag a po­litika bélyegét viselte magán. Jóllehet a politika nagy horderejű mozgalmai közepett az ország gszdasági önállósá­gára való törekvést is ott találjuk, mely­nek valósításától pedig a nemzet leg­szélesebb rétegeinek immár általánossá lett felfogása szerint hazánk anyagi megerősödését, gazdasági viszonyaink fellendülését várjuk, — teljes elfogulat­lansággal és tárgyilagossággal megálla­píthatjuk, hogy gazdaságilag meddőbb év nem zajlott még le, mint a tavalyi volt. Ennek az évnek a gazdasági viszo­nyai a külpolitika egymásra torlódó nagyfontosságú eseményei és a súlyos belpolitikai állapotok hatása alatt állot­tak. Gazdasági érdekeink mostoha sorba kerültek, mert az imént jelzett esemé­nyek megzavarták azok egyensúlyát, megakadályozták az iparfejlesztés terén minden hasznos kezdeményezést ós el­szibbasztották a kereskedelem fejlődé­sére nélkülözhetetlen tényezőket annyi­val inkább, mert megbénult állami tevé­kenységünk nem volt képes az amúgy ís már évek óta ellankadt magántevé­kenység támogatására. Igazán csodálni lehet, hogy ilyen körülmények között mégis annyira­mennyire kilehetett kerülni azt, hogy mélyreható rázkódás rombolja össze a nemzel évtizedes munkálkodását. Ezek a jellemző sorok vonatkoznak a mi vármegyénk általános helyzetére is. A gondosan összehordott adatokból Békésvármegyére vonatkozólag a követ­kező részleteket adjuk. I. Kereskedelem növény- és állat­országi cikkekkel. Magyarország mult évi termése or­szágos átlagában sokkal jobb volt az 1904-ikinél. Ha azonban kamaránk ke­rületét nézzük, meg kell állapitanunk, hogy ennek a területnek a termése még az 1904-iki volt termésnek is mögötte maradt, a normális évek termésével összehasonlítva pedig roppant nagy visz­szaesést mutat. Különösen búzában és tengeriben, tehát éppen a legjobban kul­tivált két terményben volt rossz a ter­més, a mit erősen megóreztek a föld­mivelóssel foglalkozó alföldi vidékeken. Különösen nagy volt a visszaesés Bé­kés megyében,hol 400ezer monval termett keveseSb buza, mint a normális termés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom