Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-01-06 / 2. szám

Békéscsaba 1906 január 6. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY zött meg mellőzésén s épp oly odaadás­sal, már a mennyire aggkora és egész­sége engedte, szolgálta Terényi alatt is vármegyéjét. Terényi L ijos installálása a fő­ispáni székbe igazi spontán lelkesedés­sel történt, hiszen az egész vármegye ismerte és szerette a daliás főjegyzőt. A tisztikarban különös örömet okozott, mert egész sereg előmenetelre nyilott al­kalom. Azonban a mily meglepő volt Te­rényi főispánná való kinevezése, épp oly lesújtó és váratlan volt fölmentése. A mezőgazdasági munkások soci­alis mozgalmának ő volt az első „áldo­zata." Nemcsak a mezőgazdasági mun­kások mozgolódása, hanem ezt megelő­zőleg a Népbank országosan óriási fel­tűnést keltő gálád bukása, majd a csa­bai munkászendülés, az orosházi véres május mintegy jogcímet adtak Szapáry Gyula miniszterelnöknek, hogy azt mond­hassa az országgyűlésen; "Békésmegye az ország legkorumpáltabb vármegyéje." Terényit pedig bukott főispánná az tette, hogy nem tartózkodva éppen a zendü­lés alkalmával vármegyéjében, Budapes­ten átutazóban azt jelentette a miniszter­elnöknek, hogy: Békésmegyében min­den csöndes, pedig akkor már a lapok is bő tudósítást hoztak a csabai zendü­lésről. Terényi még haza sem ért székhe­lyére, Jantsovits alispán már megkapta volt a belügyminiszter táviratát, mely­ben arra kérte, hogy a kinevezett telj­hatalmú kormánybiztos főis­pán, R e i s z i g Ede vasmegyei alispán­nal, a teendők megbeszélése céljából, utazzék Budapestre. E hír, mint bomba hatott Békésme­gyében és bizonyos körökben oly érzel­mekkel várták Reiszigot, a német ér­kezését s ugy akarták istallálni, mint a hogyan mult szombaton Krcsmárik lett installálva. Reiszig nem nagy kísérettel jött. Békésmegye területén a főszolgabirák, az elöljáróság élén, a vasúti állomásokon lelkes üdvözlést rendeztek. Túlzás nél­kül mondhatni, hogy az elegáns meg­jelenésű Terényi után, Reiszig, röt­haju, monoklis fejével, kopott ruhájával németes akcentusával, unszinpatikus ér­zelmeket keltett. A székfoglaló közgyűlésen zsúfolt terein hallgatta a kormánybiztos főispánt s ugyancsak puskaporos volt a levegő s a hangulat csak akkor szelídült meg némileg, mikor a felolvasott székfoglaló beszéd után' B e 1 i c z e y István felszó­lalására Reiszig Ede kijeien tette, hogy teljhatalmú kormánybiztosi hatalmával csak adott esetben kiván élni. Megtö tént erre aztán a szokásos székemelés, tisztelgés, délben az isme­retes, rosszételü és drága főispáni ban­kett is. Reiszig, még főispáni lakása megüresedett, szintén a Komlóban lakott Hogyan formálódott jobbra véle­ménye "Békésmegye tiszti karáról és közönségéről, az egyes községekben tett látogatása alkalmával nyert tapasz­talatok folytán, az másik cikk keretébe tartozik. Elég az hozzá, Reiszig nom sokára visszaadta a miniszternek telj­hatalmú kormánybiztosi meghatalmazá­sát ; a vármegye azonban kapott uj alispánt, főjegyzőt, főorvost, árvaszéki elnököt, a békési és orosházi járás uj főszolgabirót s a közigazgatási bizott­sági ülések rémmód hosszúak és érde­kesek voltak. Reiszig alkotása a me­gyei árvaügyi szabályrendelet. Nemsokára Reiszig kereskedelmi államtitkárnak lett kinevezve s megyénk vivőr-főispánt kapott T a 11 i á n Béla somogymegyei főispán személyében. Már megérkezésekor nyert első imp­resszió nyomán, egyhangúlag az volt a vélemény, hogy : „ilyen főispán kell nekünk." Egyedül T a t a y bá' mon­dotta az installáló banketten : „Es kommt nichts besseres nach !" Mig Reiszig hivatalnok-főispán volt s a mágnások ismeretségét és kegyét, kereste, addig Tallián a főispánságot d g­nitáságul érvényesítette. A vadászat, a fegyverkérdés érdekelte módfelett s mert ép akkor volt ezeréves fenállásunk ju­bileuma, a diszbandériúm öltözéke, az emlékaíkotás kötötte le teljes tevékeny ségét. A megye milleniumi alkotása, a közigazgatási telefonhálózat létesítése, első az országban, feledhetetlenné teszi főispánságát, melynek tíz éves jubileumát megyénkben ülte meg, bár akkor már fél lábbal ő is a megyén kívül volt, mert képviselőül lett megválasztva, s a megye tisztikarának sietve kellett átadni -a jubileumi ajándékot, mert különben már csak küldöttség vagy a posta kéz­besíthette volna, annyira sietett Tallián a vármegyéből.' Utóda Lukács György dr. volt. Vegyes érzelmekkel fogadták s bár nem nagy reményeket fűztek működéséhez, B e 1 i c z e y István után ő tett Békés­inegyéért a legtöbbet. A szeretetet, a nimbuszt, mely körülövezte, nagyon le lohasztotta, elhomályosította miniszteri tárcavállalása. Távozása nekünk kár, — hogy neki mi, ki tudja? . - -y -f^. Az alkotmányvédó bizottság és lapunk. Béktísvármegye alkotmányvédő bi­zottsága tegnap délelőtt hosszantartó ülést tartott Havi ár Dániel országgy. képviselő elnöklete alatt. A bizottság mindenekelőtt a tisztviselők biztosítására szánt 500 ezer koronás kölcsön ügyét tárgyalta, amelynek eredménye, hogy a kölcsönt véglegesen biztosították s amint azt megirtuk, az egyetemleges kötelezettségi nyilatkozatot már depo­nálták is a Békésmegyei Takarékpénz­tárnál. E kérdéssel kapcsolatban megrovás­ban részesítették a Békésmegyei Köz­lönyt, amely egyik közelmúlt lapszámá­ban bizalmasabb részleteket közölt a félmilliós kölcsönügyletről. A dorgato­riumot tudomásul vesszük. Joga volt hozzá a bizottságnak, amint nekünk jo­gunk van megírni minden információt, amelynek hitelességében, már a forrást tekintve is, nincs semmi okunk kétel­kedni. De meg ha az alkotmányvédő bi­zottság nem akar érzékenj'kedni esetle­ges téves információk alapján adott tu­dósítások miatt, ugy ajánljuk figyel­mébe, ne csináljon hétpecsétes titkot tárgyalásaiból, se ne gombolkozzék be fülig, hanem tárgyalásait, mint másutt vannak, tegye a sajtó számára nyilvá nossá, vagy legalább annak kellő idejé­ben informálja saját tetszése szerint hi­vatalosan a lapokat. Tudjuk, hogy az alkotmányvédő bizottság ez esetből kifolyólag nyilat­kozni fog legközelebb. Nincs tudomá­sunk a nyilatkozat tartalmáról, annyit azonban előre is tisztelettel megjegyez­zünk, hogy az 500 ezer koronás kölcsön­ről irt cikünk nagyon jó forrásból eredt és annak tartalma megfelel a valóság­nak. Arról nem is szólunk, hogy elis­merést várunk az alkotmányvédőbizott­ságtól, amiért több alkalommai buzdító ' sorokban szólítottuk fel a megye pol­l gárságát az ellentállási alapra kért állami adók lOVo-nak befizetésére. Az alkotmányvédő bizottság külön­ben a főispáni installációval, az aznap történt eseményekkel foglalkozott s mint halljuk, a hozott határozatokról hivata­losan fogják értesíteni a lapokat. Jézus szent gyermekei és katonái. Baptistákról. A föld egyszerű népénél a vallásos áhítat az isteni hit legkülömbféle fajtáit teremti meg. A miszticiszmus fanatikus rajongóinak lelki szükségletét nem elé­gítik ki a meglevő vallásfelekezetek, hanem uj vallástant alkotnak, uj szekták alapj üt vetik meg. Az uj vallások közül legújabban a törvényesen elismert baptista vallás hó­dit. A baptisták azon keresztyén feleke­zetek, melyek a felnőttek keresztelését, még pegig vizbemerités által tartják ér­vényesnek. Ezek sem a reformáció ko­rabeli német ujrakeresztelőkkel, sem a mai mennomitákkal nincsenek történeti öszszefiiggésben, hanem az angol inde­pendentismusból indultak ki, mely a szentírás betűjéhez való ragaszkodást a szélsőségig űzte Az első baptista község Angliában 1618-ban keletkezett, de csak az 1689-ild türelmi rendelet óta élveznek egyenlő jogokat a presbiteriániusokkal. Számos kisebb-nagjrobb pártra oszlanak. Van­nak részleges és egyetemes baptisták, az előbbiek a Kálvin-féle predestinációs tant vallják. Á részleges baptisták közül ismét kiválnak a szombatosok, prysse­liánusok, az ortodox, keresztény és mártó baptisták. Nálunk Csabán ós ' általában Békésmegyében az utóbbiak vannak. Istent hisznek, de az istenhitet, Jézus csodatetteit, a miszticizmus, a fatalizmus tarka képeivel fonják körül; Heródes­ról beszélnek, aki gyilkoltatta Jézus ko­rában a gyermekeket és szelleme, a gyilkolás még mindig él az emberekben, azért törnek egymásra. A mi baptistáink a Körös vizében keresztelik meg a híveket. Az uj testvér a folyóba áll, a pap, mint hajdanában Keresztelő szent János, vizet önt fejére és midőn a keresztelés e munkáját vége­zik, áhítatos zsolozsmákat énekelnek Ke­resztelő János tiszteletére, akinek szel­leme képzeletükben megjelen a folyó felett. A csabai baptistáknak imaházuk is van már, még pedig csinos épület. Arra felé van egy szük kis utca sarkán, ahogy az ember befordul a város felé a szarvasi útról. És nem csoda, ha napról-napra nő a hívek tábora. Lenn, a városvégen, az agyongyötört, szellemileg lenyűgözött embereket vonza a misticizmus és fata­lizmus — enyhülést és nyugalmat ad nekik. És minden baptista hivő egyúttal pap is, aki az apostolok igéivel agitál és híveket gyűjt. Budapestről, a főtest­vér egyházából apró kis röpiratokat kapnak, amelyek szent dolgokról mesél­nek : Heródesról, az erkölcsről, Jézus csodatetteiről. Osztogatják a szent leve­leket uton-utfélen. Még a kaszárnyákba is eljutnak, a baptista miszticizmus még ott is hódit. És minden héten rendesen két este, csütörtökön és szombaton buz­gón járnak a testvérek az ő imaházukba. Öregek, fiatalok, katonák, cselédek, mes­teremberek. Különö - ez az istentisztelet. Az imaház falai fehérek és kopárok. Itt-ott bibliai felírások vannak rajta. A hívek egyszerű fapadokban ülnek és az istentisztélet legnagyobb részében az imakönyvre hajtják fejüket. A katonák leteszik a csákójukat, bajonettjukat leold­ják és szintoly áhítatosan imádkoznak. Majd együtt valami régi egyházi éneket énekelnek és mikor az ének utolsó akkordjai is elhalnak, gyermekek és leánykák istenes verseket szavalnak a gyülekezet szine előtt, vagy pedig az öregek közül prédikál valamelyik Nyolc órakor este már rendesen vége az isten­tiszteletnek és a hivek megenyhülve tér­nek egyszerű lakásaikba. Kilépés a szinikerületből. A szinügyi bizottság határozata. Az országos szinügyi felügyelőség közbenjöttével alig néhány éve alakult meg az Alföldi szinikerület, amelynek kitűzött célja volt egy, az Allöld kisebb metropolisai igényeinek megfelelő szín­társulat biztosítása, a magyar színművé­szetnek, a magyar kulturának ilyetén módon való pártolása. A szinikerület megalakulásához és jövőjéhez nagyre­ményeket fűztek azok az érdemes fér­fiak, akik a kerület megalakításának fá­radtságos munkájával a vidéki, színmű­vészet föllenditését óhajtották. Sajnos, a remények megmaradtak reményeknek, de meg nem valósultak. Amit szomorúan igazol a csabai szin­ügyi-bizottság legutóbbi határozata, mely szerint kimondta a szinikerületből való kilépését. Nem a szinügyi-bizottság, sem Csaba közönségének az elfogultsága, vagy akár a mindenkori színházi direk­torok iránt vélt ellenszenve indította e lépésre, hanem az a szomorú tapasztalat, hogy a szinikerületbe való belépés egy lépéssel sem vitte előbbre a szinpárto­lást, még annak dacára sem, hogy a szin­ügyi-bizottság, illetőleg a község a leg­nagyobb méltányossággal viseltettek ugy anyagilag, mint erkölcsileg a kerületi színtársulatok irányában. A hibásuk, akik ezt a jóindulatu méltányosságot és mondhatni áldozat­kész támogatást megbeésülni nem tud­ták, a mindenkori színigazgatók voltak, ha akik a szezonelején következetesen Ígér­tek füt-fát, de a szezon végén rendsze­rint ha nem is anyagi,.de erkölcsi csőd­del zárták a szini évadot. Mert a direk­torok közül egy sem tudott fölemel­kedni hivatása magaslatára és -így nem hogy színházlátogató közönséget nem tudtak nevelni, de még azokat is elide­genítették, akik a vidéki színészet elke­rülhetetlen fogyatékosságait is a színtár­sulat javára tudták volna írni. Nem tudjuk, hogy az Alföldi szini­kerület többi pontjain miként véleked­nek, de Csabán legalább ilyen a gulat, amelyet előzőleg Palotay alapi meg, Szalkayék pedig odáig feszi: a hurt, hogy Csaba éppen a színi lás érdekében kénytélen volt kik kerületből, fentartván magának Í hogy a jövő szezonban tetszése rendelkezhessék színházával. Nem érdektelen fölvetni a k<] hogy miként fog hát Csaba a jő gondoskodni színházáról ? A kérdq is olyan könnyű, amilyennek Mert ha Csaba az igényeknek vj megfelelő társulatot akár magán tositani, azt csak ugy teheti ira _ valamelyik jobbnevü vidéki igazgatóval köt szerződést Ám ilyent téli szezonra aligha kap, a nyári színészet pedig Qi • bának nem ér egy hajitó fát Á kérdésnek miként való megoldást* T ben különben a szinügyi-bizottság időben megkezdi a tárgyalásokat FARSANG. Carneval herceg bevonulása. Ma Vízkereszt, vagy amint a pro­testáns naptár írja, Három királyok napja. És ezzel elnjulik az egyházi óv, aminek kisbőjt a neve. Azután kezdő­dik a vigasság, a farsangi szezon, ar ötvenöt napig tart. Carneval herceg őfensége ma tg prologusát és a hagyományos prog mot 8 hétre adja ezúttal. Carneval In pontos programot most még nem tuc nyújtani, jókedvet és mulatságot azon ban annyit ígér, hogy többet, min amennyit a keserves esztendőtől vár­hatni. Elité, piknik, vagy morzsabál, a; neki mindegy, mindenütt bohókás jó kedvvel jelenik a><-g és rózsaszínűre festi a parkett' fölött terjengő pai illatos levegőt. A programon küiönber négy nagyobbszabá-;'( • stély' szeredéi és pedig janár 13-án t. lai k< r« ^olya bál, 20-án a csabai izr. jóti&om nőegy let teaestélye, 27-én a gazdabál és feb ruár havában a vidéki hírlapírók orszá gos szövetségének javára rendezendt és nagysikerűnek Ígérkező hangverseny Carneval bevonulása alkalmából nen lesz érdektelen bemutatni őhercegségc udvarát, amelyben első helyen szerepel nek a bálrendező apródok. Először is hát ezekből zengjen a: ének : Az úgynevezett időszaki foglalko zások közé, mint például a hókotró úszómester, korcsolyamester stb., tartó zik még a bálrendező is. A bál zéshez tudomány igen kevés kel sokkal jobb, ha'mentül kevesebb \ A bálrendezés igen furcsa foglalk belső, de főleg külső tehetség kell ho A hókotrónak fizikai erőre vai szüksége, az uszó, vagy korcsoly a m es térség, az már tudomány. A bálrendező első kvalifikáci tiszta frakk, tiszta ing és tiszta •csület. (Ez utóbbi azo.nban nem oly fontos, mint a két első.) A bálrenc nek tehát „tiszta iiu"-nak kell leni Brehm, a híres zoologus, az L világban tett tapasztalatait örökítés és evégből a legősebb vadonokat.' reste föl. Mint gyermek, rajongtam zoologiáért, miután azonban Br<" nem követhetem, hát letettem az és afrikai vadonok felkutatásáról ottani Fauna taanulmányozásáról és^t egy olyan rokonhelyet kerestem föl, ah< szinte'van Fauna, (sőt Flóra is,) fölkt restem az európai ós főleg a magya báltermeket. Amint az állatvilágot és növényv lágot csoportokba osztják, épen ug van ez a különféle rendezőkkel is. Egyi igen karakterisztikus csoportról, a „Bá A báli idény alkalmából a férfi-világ figyelmét felhivjuk a Löwy lakab L. és Tsa cég szabóüzletére, hol a legelegánsabb smocking és írack-öltönyök ••BÚB

Next

/
Oldalképek
Tartalom