Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-02-22 / 15. szám

BÉKE9MEGYEI KÖZLÖNY — ' Békéscsaba, 1906. február 25 bá' volt lehangoltabb. Schriffert, mint aki sejtette a rövid dicsőség közeli végét, a legszigorúbb takarékossági elvre lépett. Vasárnap este hivták a Metropolba vacsorára. — Menjen az Isten ! — szólt és még összehordván nebány tóthordozó szent nevét, nekiült a magával vitt tarisznya tartalmának. A gyulaiak volt parasztkövetéről különben a héfői nap több érdekes epizódott emiitett föl. Egyszer utazik Schriffert Budapestre. Még a nyáron volt. Meleg lévén, Göre Gábor módjára a saját bőrcsizmájába ült be egy első osztályú fülkébe, a suszter remekét pedig feldobta a csomagok számára alkalmatos helyre. Valamelyik későbbi állomásnál beszáll néhány utazó. Az orrukat olyas valami illat üti meg Schriffert uram közelében, mikor a vendéglői szomszédüsztal mellett valaki jó érett kvarglit falatoz. Rárivallnak a képviselőre, nem tudván annak mivoltát. — Micsoda Ízléstelenség ez! Azon na húzza k e n d föl a csizmáját. A képviselő úr elvörösödött és se szó, se beszéd, fölhúzta a csizmákat és kisompolygott a szakaszból. Más alkalommal még lézserebb állapotban utazott. Csak ugy ingre és első kötözködésre vetkőzve és ilyen poziturában vágódott végig a plüsdivánon. Most már bátrabb volt, amikor holmi vasúton köteles illendőséget emlegettek neki. — Én képviselő vagyok és úgy utazom, ahogy nekem tetszik ! Most már aligha utazik úgy. Legalább egy hamar nem. Oda az immunitás, amelynek védő sáncából oly sok minden szabad a nagyságos törvényalkotóknak, amiért más közönséges halandónak letörik a szarvát. A gyomai követnek nem volt ilyesmije soha. Pedánsul viselkedett s még most is szinte méltósággal tör ki belőle a méltatlankodás. — Csak egy vigasztal mondja. Megszereztem magamnak azt a passziót, ha már a király nem engedte a koalíciót a kormányra, hát beleültem a horvát miniszter székébe és . . . A többin kacagtak a honatyák, vagy exhonatyák. . Egyideigmég zsibongott a parlament tere, mire pedig a harangok délre kon dultak, a legderültebb tavaszi verőfény ömlött végig a büszke palotán, amelyből senki se nézte ki, hogy benne ravatalon fekszik a magyar alkotmány. latin. Hatszázezer koronás kölcsön. Megyei beruházások és a miniszter. A törvénytelen esztendőt megsínylették azok az intézmények is, amelyeknek keresztülvitelét, illetőleg javitás'át a beruházási kölcsönből kellett volna fedezni. Megszavazott költségvetés hiányában ugyanis az államnnk nem állt módjában a beruházási kölcsönt folyósítani és igy, számos közmunka szünetelt, számosnak a ffedezetéről pedig ideiglenesen"a vármegyének kellett gondoskodni illetőleg a szükséges összegeket rendelkezésre álló alapokból előlegezni. Most hasonló eset állt elő, de mi-' vei a miniszter az előlegzés módját ismételten kifogásolta ós a törvényhatóságnak errevonatkozó határozatát megsemmisítette, a 28-iki közgyűlésen javaslatot terjesztenek elő 600 ezer k or o n á s kölcsön felvétele iránt. A törvényhatóság ugyanis még korábbi közgyűlésen 20 ezer korouát szavazott meg a gyulai Pálinkaház kiköve zésére, 60 ezer koronát az orosháza— szentes—csongrádi ós 23 ezer korona hozzájárulást a tótkomlós—gézameg- i állói vicinálisok kiépítésére. A közgyűlés ugy határozott, hogy a szükséges fedezeti összegeket a költségvetés megszavazásáig, a vármegyei útadó alapból előlegezi. Ám ezt a határozatot a kereskedelemügyi miniszter a héten ismételten elutasította, illreálisnak tartván a fedezetet és utasította a törvényhatóságot, hogy másként gondoskodjék a munkálatok végrehajtására szükséges összegről. E miniszteri rendelet alapján az állami számvevőség, nemkülönben az államépitészeti hivatal főnöksége azzal a javaslattal lépett elő, hogy nevezett munkatervek és egyéb beruházási tervek, mint a gyula—kígyós—apácai, az orosháza—nagyszénás—gádoros i utak, valamint a gyomai és szeghalmi hidak kiépítésére szavazzon meg a törvényhatóság 600 ezer korona kölcsönt, amelyet annak idején a beruházási kölcsönből fognak pótolni. A több mint félmilliós kölcsön felvétel tervének műszaki körökben számos híve van, s ahhoz valószínűleg a törvényhatóság is hozzá fog járulni. Megyegyűlés előtt. Alispáni jelentés. Mint jeleztük már lapunkban, Bókésvármegye törvényhatósága február havi rendes közgyűlését 28-án, a hó utolsó napján tartja meg Krcs m ár i k János dr. főispán elnöklete mellett. Ez lesz az első ülés, amelyen a főispán eskütétele óta először funkcionál mint elnök. A hangulat erre való tekintettel paprikásizűnek ígérkezik, bár a bizottsági tagok többsége a nyugodt és higgadt mérsékletet hangoztatja. Nagyon bölcsen. Az idők járása annyira megnehezült, hogy komoly hazafinak sem célja, annál kevésbbé szándéka vagy akarata nem lehet a furcsa és rendkívüli helyzetet teljesen fejetetejére állítani a végső és most már mindhiába való ellenszegüléssel. Az eshetőségekről és a törvényhatóság magatartásáról különben lapunk más helyén szólunk. Alább pedig ismertetjük a jövő szerdai közgyűlés napirendjének első tárgyát, az alispán tartalmas jelentését, amelyből a következő részleteket adjuk : Közegészségügy. A közegészségügy általában kedve zőtlen volt, de az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, mégis jobb, amennyiben a heveny ragályos b'jókban történt megbetegedések összes szánta 378-al volt kevesebb. Az 1905. évi november hó 30-tól 1906. évi február hó l-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban megbetegedett 341 és meghalt 60 egyén. A heveny fertőző betegségek tovaterjedésének megakasztására a hatóságok a lehető intézkedéseket mindenütt megtették. Az 1905. óv közegészségügyi viszonyai az 1904. évhez viszonyítva valamivel jobbak voltak, amennyiben, bár a hevenyragadós bajokban történt összes megbetegedések száma 276-al volt több, de ezekben a betegségekben történt elhalálozások százaléka 2%-al volt kevesebb. Közbiztonság. A közbiztonság és közrend állapota december és január hónapokban kedvezőtlenebbre fordult. A személybiztonság a két hónap alatt 16 esetben támadtatott meg, az esetek nagyobb részében verekedésekkel, 5 esetben azonban súlyosan. Mindezen esetekben a tettesek ellen a nyomozás ós a kiderített tettesek ellen a büntető eljárás folyamatba tétetett. A Dobozon történt zavargás ügyében a községbe kiszállott főszolgabíró megállapította, hogy az összeírás megakadályozásának eszméje a földmivelő egyletből indult ki és miután a cselekmény élőidézésében Kukola Mihály községi esküdtnek, a földmivelő egylet elnökének is része volt, ellene a fegyelmi eljárást azonnal elrendelte, egyben mielőtt az illetőt cselekményében az 1878. évi V. törvénycikk 163. és következő §§-aiban ütköző bűncselekmény ismétvei látszanak fennforogni, az esetet a kir. ügyészség tudomására hozta. A alispán szigorúan utasította az egyletet, hogy az alapszebályokkal ellenkező működéstől feloszlatás terhe alatt tartózkodjék. Súlyosabb természetű, leginkább halálos végű baleset 11 fordult elő. Az öngyilkosságok száma 16, a kísérletek száma 4 volt. A vagyonbiztonság állapota december hóban rosszabbra, januárban ismét kedvezőbbre fordult. Decemberben 68, januárban 49 ily bűncselekményről jelentettek hatóságaink. Az esetek tárgyát túlnyomó részben kisebb értékű tárgyak és élelmi szerek ellopása képezte és ezen esetek szaporodása a téli kereset hiány okozta szegénységben keresendő. Tűz 16 esetben fordult elő. A közbiztonság állapotát az egész 1905. évre visszamenőleg tekintve, azt változatlannak és általában kielégítőnek jelenthetem. A rosz gazdasági viszonyok következtében beállott általános szegénység sem okozott a közbiztonság ellenes cselekményekben számottevő emelkedést. Közgazdaság. Mezőgazdasági állapotaink öan a tél folyamán kiemelkedőbb mozzanat nem fordulván elő, leginkább csak annak megállapítására szoritkozhatom, hogy gazdáink nagy megnyugvással látták a vármegyeszerte leesett elég vastag hótakarót a szépen fejlődött őszi vetések fölött elterülni. Az őszi bőséges esőzések, a lassan olvadó hólé az altalajt is jól beáztatván, az edaigiek szerint szép reményekre jogosító kilátásokkal biztatnak. Az őszi búzák, rozsok, a késői enyhe ősz és tél eleje alatt igen szépen megerősödtek és elbokrosodtak, jelenleg a kitelelés vége felé lévén, ez ideig semmi kívánni valót sem hagynak hátra, csak azt, hogy a télutói száraz, fagyos éjjelek, a nappali olvasztó meleggel ne váltakozzanak hosszú egymásutánban. Vármegyénk egy igen fontos ipari növénye, B dohány átadása is befejezést nyert, sajnos azonban, hogy annak is csak fél sikeréről számolhatni be, amennyiben a termés kataszt. holdanként 2 mázsától 6 m/m. kőzött variált, az átlag termés 4 m/m. és az átlagár 39 korona volt. Az állattenyésztés fejlesztésére az idei óv és tél sorvasztólag hatott, a teleltetés a gazdáknak igen sok gondot okozott, bár az ínség, — amitől már az ősz elején féltünk, — nem következett be, de igen sok elcsigázott jószág várja a tavaszt ós a nyári jobb takarmányozást. A vármegye állategészségügye az 1905. év december hó 15-től folyó évi február hó l-ig terjedő időben, elég kedvező volt, amennyiben a ragadós állati betegségek kis számmal és kizárólag szórványos jelleggel mutatkoztak. Ipari ós kereskedelmi tekintetben említésre méltó esemény nem iordult elő. A mult óv gyenge gazdasági eredménye, párosulva a válságos politikai viszonyok nyomasztó hatásával e téren általános pangást eredményeztek és lehetetlenné teszik a vállalkozási kedv érvényesülését. Ujabb vállalatok létesítésére megindult tervezgetések tehát a megvalósításhoz közel sem juthatnak. A kivándorlási mozgalom lényegesen emelkedett. Okai ennek egyrészt a kivándorlási hajlandóságnak a téli időszakban mindig tapasztalható fokozó-, dása, a nehezebb megélhetési viszonyok és főleg az, hogy a már kivándorlottak leveleiből, valamint a visszatértek elbeszéléseitől indíttatva, mindinkább többen kapnak kedvet arra, hogy egyéni boldogulásukat a munka alkalmakban és kereseti viszonyokban kedvezőbb Amerikában keressék. 1905. december 1-től kiadtam 821 útlevelet 386 egyén távozására. A szegónyügy ellátása a rosz gazdasági év folytán különös intézkedést igényelt. Az 1905. évi általános nagy szárazság, mely a mezőgazdasággal foglalkozókat közvetlenül sújtotta, a vármegye mezőgazdasági viszonyai tekintetében oly súlyos helyzetet teremtett, hogy az annak következtében előállott bajókat csak fokozott mérvű segélyakcióval lehetett mérsékelni. Az intézkedések annak idején késedelem nélkül folyamatba tótettek, melynek eredményeként ott a hol az insóg fellépett, az inségügyi bizottság megalakittatott, az ínségesek összeírása foganatosíttatott, s ennek megtörténte után a közegészsógi, inségügyi bizottság a segélyezés mérve és módozata tekintetében ja /aslatát megtevén, a központi inségügyi bizottság a segélyezés iránt a belügyi kormányhoz ) indokolt előterjesztést tett. Ily módon sikerült először Újkígyós, Doboz, Békéssámson, Kondoros községek ínségeseinek segélyezésére 27.810 korona államsegély kieszközölni. Közlekedésügy. Az 1905—6. évi közúti költségelőirányzat két lényeges pontjának, a gyomai és szeghalmi hidak ki-, illetve átépítésének végrehajtása, főleg a fedezet kérdésével összefüggő okokból s részben a részletes t9rvezet elkészültének közbejött akadályai folytán, az 1905. évről elmaradt s 1905. évben sem lesz foganatosítható. A költségvetés egyéb pontjai végrehajtásában csak a természetben lerovandó közmunkatartozás beszolgáltatása járt — mint rendesen eddig is — nagyobb nehézséggel. A törvényhatósági müutak az 1905. év folyamán - legalább egyszer — meg felelően kijavíttattak, a földutak 4—6-szor állítattak helyre. A fentartási munkákra 20 202-33 korona használtatott fel, a fedőanyagszállításra (kavics és zúzalék) circa 18,000 korona volt szükséges. A vámos utak jókarban voltak, valamennyi meg felelően helyreállitatott; fentartásuk az 1905. évben 10,407 korona 14 fillérbe került. A büngösdi, hosszufoki, gyepes- és határéri hidak átépítése 7241 korona 28 fillér költséggel befejeztetett, a szemle és felülvizsgálat az 1906. évre maradt. A nagyobb fahidak a szükséghez képest kijavíttattak, a dobozi vashíd újra mázolása az 1906. évben lesz teljesítendő. A fásításra felvett 2500 koronából 1174-68 korona használtatott fel. A pótlásokon ós 3000 darab szederfának iskolába ültetésén felül, 1970 drb szeder- és 1826 egyéb fa, (köztük 266 gyümölcsfa) lett kiültetve. A fásítás általában sikeres, a kormánynak a selyemtenyésztés revelése céljából kiküldött meghatalmazottja is elismerését fejezte ki az elért eredmény felett. A vásutügy terén általában véve örvendetes mozgalom tapasztalható. Öcsöd és Szentandrás, továbbá Kondoros, Köröstarcsa ós Körösladány, ujabban Tótkomlós községnek keskenyvágányú vasutvonalak útján forgalmi fővonalakhoz való bekötése tekintetében különböző tervek merültek fel, melyek legalább részben, előreláthatólag mielőbb meg is valósulnak. A nagyobb vasúti állomásoknak távbeszélő állomásokkal való ellátása, több község ilg irányú s a közigazgatási bizottság által pártólt kérelme folytán, a kereskedelemygyi kormány által kilátásba helyeztetett. Vegyesek. A vármegyei árvaszékhez az 1905 évben beérkezett összesen 23432 ügydarab. Az ügyforgalom a beérkezett ügy darabok számát tekintve 1904. évvel szembeu, mérsékelt emelkedést mutat. A vármegye mellett munkálkodó szakhivatalon" működése kifogástalan volt. A járási ós községi közigazgatás menete általában megfelelő volt, az előirt ellenőrző vizsgálatok e tekintetben kielégítő eredménynyel tartattak meg. A türvényhalásági tisztviselők sorában a legutóbbi közgyűlés óta változás nem történt, törvényhatósági tisztviselő ellen indított fegyelmi ügy nem volt folyamatban. Megemlékezik a jelentés Gyula városnál tapasztalt pönzkezelési szabálytalanságokról és a csabai községi nyilvános jellegű kórházban felfedezett vagyonkezelési szabálytalanságokról. Elparentálja a jelentés végül H av i á r Lajost, S a 1 a c z Ferenczet, P op o v i c s Jusztint és G e r 1 e i n Reinhardot. A csaba városi takarékpénztár közgyűlése. A csabai ^fejlődő pénzintézetek közül évi rendes közgyűlését utolsónak a csaba városi takarékpénztár tartotta meg vasárnap délután. A részvényesek élénk érdeklődése kisérte ennek a gondos ós szolid alapokon vezetett legfiatalabb pénzintézetnek a közgyűlését, amely ismét arról tesz tanúságot, hogy a csaba városi takarékpénztár évről-évre életképessebbé fejlődik. A közgyűlés lefolyásáról egyébként az alábbi tudósításunk számol be: A közgyűlést vasárnap délután 3 órakor az intézet helyiségében R e i s z Simon igazgató alelnök nyitotta meg. Üdvözölvén a megjelenteket, bejelentette hogy a közgyűlésen 28 részvényes jelent meg 523 részvény képviseletében 468 szavazati joggal. Majd rátértek az igazgatóság évi jelentésére, amelyet felolvasottnak tekintettek. Az igazgatóság jelentése különben kiemeli, hogy az általános pangás, a politikai viszonyok ziláltsága, az egész nyáron át tartó szárazság, az általános kamatláb emelés hátrányosan befolyásolta az alig fejlődő pénzintézetet, s bár a különböző üzletágak forgalma növekedett, az elért tiszta nyereség nem felel meg a normális viszonyok között méltán elvárt eredménynek. A részvét kegyeletes hangján emlékezik meg a jelentés Rosenthal Ignác igazgató elnök elhunytáról A zárszámadások tudomásul vételé és az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság részére a felmentvóny megadása után a közgyűlés 18314-57 korona tiszta nyereség felosztása iránt intézkedett. Ez pedig a következőképpen történt meg, az igazgatóságnak és felügyelő-bizottságnak 12% jutaléka 2197-74 kor., tisztviselők jutaléka (3%) 549-42 kor., tartalékalap növelésére (5%) 50041 kor., jótékony célokra 200 kor. és osztalékra (5%) á 10 koronájával 10000 kor., végül a fenmaradó 4867 koronát tartalékalap növelésére fordították.