Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-02-04 / 10. szám

Békéscsaba, 1906. február 4. 79 ffi állást. Ezekről a legilletékesebb helyről a következőkben nyilatkoztak lapunk tu­dósítója előtt: Feledi Géza, mint kórházi gond­nok, 1902* október elsején vette át hivatalát. Alig néhány hét múlva megkezdte bűnös manipulációt, ami­ket páratlan agyafúrtsággal követett el. Ennél a furfangosságnál csak az az abderiai állapot volt nagyobb és ne­vetségesebb, mellyel Csaba község elöljárósága akaratlanul is kezére ját­szott a bűnös embernek A község­hez érkezett magánbetegek ápolási di­jait ugyanis átadták minden egyes esetben Feledinek, hogy azokat vezesse be a kórházi törzskönyvbe, azután utalja vissza a kórházi pénztárba. Fe­ledi el is könyvelte, bejegyezte a be­fizetést is, ám a pénzeket vagy éppen nem, vagy csak hiánnyal utalta be re:: ! "íetési helyére. Mulasztás pedig annyiban terheli a községet, hogy egyetlen egy esetben sem néztek utána,* vájjon a beutalás megtörtént-e és teljes összegbén-e. R e i s z Miksa dr. igazgató-főorvos eleinte több Íz­ben ellenőrizte ezt a hatáskörébe sem tartozó dolgot, ám valahányszor ér­deklődött a községnél, zokon vették, hogy gyanakodik. Feledi ilyenformán egészen nyugodtan károsította a kór­házat, s a sikkasztás már csak azért sem tűnhetett föl, mert a törzsköny­veket egy- évben sem zárta le, s mint most kitűnt, szolgálata alatt 4000 korona erejéig károsította meg a kór­házat. Ki a felelős? Információnk erre a kérdésre a következőkben felel: Hogy ki a felelős, azt eldönteni szinte nem is lehet. Az igazgató fő­orvos semmi esetre nem, mert a pén­zek ellenőrzése nem tartozik hatás­körébe. Talán maga az elöljáróság, amely nem gyakorolt kellő ellenőrzést. És elsősorban a gondnok, aki ma már a föld alá kerül. És tulajdon­képpen őt sem lehetett volna hivatali sikkasztás bűntettéért bíróság elé álli­tani. Nem pedig azért, mert nemcsak hogy nem volt fölesküdött tisztvise­lője a községnek hanem véglegesítve sem volt. 1902. október havában ideiglenes megbízást kapott, amely megbízatás már 1903, végén lejárt. Ekkor meg sem újíttatott, úgy, hogy Feledi minden felelősség nélkül vé­gezte a gondnoki teendőket. Ha a szerencsétlen ember esetleg biróság elé kerül, ez olyan enyhítő körülmény lett volna, amely nagymértékben haj­totta volna malmára a vizet. Valóban szerencse a szerencsétlenségben, hogy az egész panamás história most kide­rült. Mert az az abdériai állapot, amely a kórháznál éveken át folyt; megjárta a 20 ágyas kis intézménynél, azonban később óriási károkat okozott volna a 120- 150 ágyas modern intézmény ­né!, amivé most kinőtte magát a kórház. Jelentés a miniszternél. Forrásunk e :eket mondja a vizsgá­lat befejezéséről:, F á y Aladár dr. belügyminiszteri kiküldött csütörtökön Budapestre uta­zott, ahonnan tegnap tért vissza. Ugyan­csak tegnap nyert befejezést a vizsgá­lat, s most már a vizsgáló bizottság összes tagjai a napokban közös érte­kezletet tartanak, amelyen megszöve­gezik a belügyminiszter elé terjesz- | tendő részletes jelentés „^övegét és | meg fogják állapítani azo&at a direk- ; tivákat, amelyeket a kórház vezetésé­nél a jövőben követnie kell ugy a községnek, mint a kórházi igazgató­orvosnak, valamint a kórházi személy­zetnek. Ezen a konferencián egyszer­smind döntenek abban a viszályko­BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY dásban, ^mthf^srV^^^s^'di köz­ség között folyik—rr^orházi szabály­rendeletet illetőleg. A vizsgálat költségei. Nem jelentéktelen kérdés az sem ebben a szomorú hirre vergődött ügy­ben, hogy ki fedezi a vizsgálat költsé­geit, amelyek tetemes összegre fognak rúgni. A miniszteri kiküldöttek napidijai nem fognak- a község nyakába zúdulni, azokat a kincstári átalányból az állam utalványozza. A megyei főorvos, vala­mint a pénzűgyigazgatósági számvevő napidijait azonban a legnagyobb való­színűség szerint Csaba nyakába varrják. A sikkasztott összegnek is csak fele fog megtérülni a gondnok 2000 koronás óvadékából. A sikkasztó meghalt. A szomorú eset egyik legújabb for­dulata : Feledi Géza, a sikkasztó gondnok meghalt. Mint tudvalevő, Fe­ledi öngyilkossági kísérletet : .-vetett el amikor észrevette a fejére zúduló ve­szedelmeket. Kilenc miliaaéteres revol­verrel szájba lőtte magát. Néhány napig a gyógyulás tünetei mutatkoztak rajta ; a hét elején azonban lázba esett. A golyó ugyanis a gerincfalba oly helyen akadt meg, ahonnan lehetetlenné vált az eltávolítása, s mert valószínűleg fer­tőző anyagokat is vitt be, vérmérgezés állott elő, aminek folytán a sikkasztó gondnok pénteken hajnalra két órakor meghalt. Temetése ma megy végbe a kórházból. Az egész szomorú esetnek legszá­nandóbb teremtései a sikkasztó család tagjai, akik minden támasz nélkül ma­radtak, sőt február közepén már ki kell vonulniok a kórház régi épületében be­rendezett lakásból is. Beszüntetett bűnvádi eljárás Mint lapunk mult számában hirül adtuk, S e i 1 e r Elek főszolgabíró a hűtlen gondnokot hétfőn elmozdította állásától, ellene fegyelmi vizsgálatot rendelt el, egyben a vizsgálat aktáit a bűnvádi eljárás megindítása végett be­terjesztette a gyulai kir. ügyészségnek. Mivel most Feledi meghalt, a biróság az ellene megindított eljárást beszüntette. Különös kérdés, furcsa helyzeti Ami bekövetkezhetik és egy intarriv Egyik olvasónk a következő kér­dést intézte lapunk szerkesztőségéhez : „Laikus eszemmel nem tudom ma­gamnak megmagyarázni: ha megkötik a békét, az ex-lex" megszűnik és K r c s­márik János dr. megmarad Békés­vármegye főispánjának, milyen furcsa helyzetbe jutnak a megyei tisztviselők és áz alkotmány védő bizottsággal ku­ruckodó megyébizottsági tagok ?" A kérdés különös is, fogas is. De egyben olyan is, ami rövidesen nagyon is aktuálissá válhat. Ámbátor ma még a békehírek mellett is annyira bizony­talanok a közjogi fluktoaciók, hogy a meglepetések minden eshetőségére el kell készülve lennünk. A föltett kérdést talán mégis ugy lehetne formulázni, hogy elsősorban megkötitk-e a békét? Ha igen, akkor a kérdés másik része, hogy megmaradnak-e a most kinevezett főispánok ? E kérdést illetőleg alkalmunk volt K r c s m á r i k János dr. főispánnal be­szélgetést folytatni, aki a következők­ben nyilatkozott lapunk tudósítója előtt: „Ha a koalíciós kormány, vagy akár más alkotmányos kormány veszi át az uralmat és a béke létrejön, a most kinevezett f(>ispánok természet­szerűleg rendelkezésre bocsájtják ki­nevezésüket Azokat, akik exponálták magukat, a legnagyobb valószínűség szerint meneszteni fogják, annak a lehetősége pecfig nincs kizárva, hogy azokat, akik nem exponálták magukat, megtartják." Sapienti sat! Krcsmárik János dr. azok közé tartozik, akik éppenséggel )i m exponálták magukat. Amint ma tör­vénytelennek ismerik el, éppúgy lehet törvényes is, mint az a kormány, amely őt acceptálni fogja. Hogy aztán milyen helyzetbe jutnak a megyei tisztviselők és a kuruc megyebizottsági tagok ? Hát biz' az furcsa helyzet lesz. Olyan forma, mint mikor az embernek nem fáj a feje és mégis vakaró rik, noha nincs, ami csípje. Egy kicsit húzodozni fog a téns vármegye, meg a nemes, nemzetes ku­ruc törvényhatósági bizottsági uramék, mint a szégyenlős nagyleány a kérőtől, de aztán mégis beadják a derekukat. Aztán meg a szervilizmus, amit hiába tagadnak le egyes „nagyon önérzetes" férfiak, él m i is, csak -íi kor hangulatá­nak megfelelőieg telítve van, szaturálva függetlenségi eszmékkel. Az a szerviliz­mus- ez, amely éTött :i debreceni és ah­hoz hasonló esetek sem fosztották meg a „méltósW.)s" uluUist t nimbusátol Tempóra nm antui- . . . Ha majd „törvényes" lesz a ma még „törvényte­len" főispán, más húrokat kezdenek pen­getni tisztviselők, kuruc megyebizottsági tagok egyaránt. Az emberek sohasem tagadják meg önmagukat. Egy kis reminiszeen • U is akar a nyájas olvasó ? Szolgálhatunk. Még csak valamelyik szomszéd vármegyébe se kell érte mennünk, megtalálhatjuk itthon is. íme : A devalváció alkalmával, amikor az ország vármegyéinek túlnyomó több­sége fölirt a kormányhoz a nemzeti küz­delem érdekében, Békés megye volt az a törvényhatóság, amely a korona iránti bizalmának kifejezésével nyilatkozott meg elég diszharmonikus hangon. És amikor más vármegyék tiltakoztak an­nakidején a főispánok kinevezése ellen, Békésvárinegye törvényhatósága kedves kötelességének tartotta, hogy első fő­ispánjának, Lőwenbú rg-nak családi címerét is beillessze a vármegye címe­rébe ... Az igaz, hogy akkor más idők jár­tak. Dehát az a parlament, amelyik no­vember 18-án átkot szórt Tisza István grófra, nem-e tapsolt december 19-én ? Édes Istenem — a hangulatok oly bo­londul szeszélyesen fluctoalnak! mért ne döröghetnének éppen azok vi­vátot Krcsmáriknak, akik ma abcugol­ják ? Tempóra mutantur! . . . Kormos Emil főszolgabíró. Egy ország gyűlölete, megvetése, átka kisérheti Kristóffy t, de vi­gasztalódhatik abban a tudatban : van­nak olyanok is, akik áldást zengenek a fejére. Akiket meghódított — nem a haladóprogram — de a csengő arany és a rang, tisztség Adassék tisztelet azon kevés kivételeknek, akiket a meg­győződésük — ne keressük: helyes-e vagy helytelen — vitt á kormány tábo­rába. Mert ilyenek is vannak. Azok kö­zött, akik mindenkor bizonyos jóleső megelégedéssel fognak majdan vissza­emlékezni a mai napokra, Kristóffy belügyminiszterségére, azok között lesz Kormos Emil — főszolgabíró is. Kormos Emil neve nemrégen még Békésmegye aranyifjuságának névsorá­ban díszelgett. Mint a csabai járási fő­szolgabiróságnak közigazgatási gyakor­noka és tb. szolgabirója, ismert volt az egész megyében. Feltűnő tehetséges fiatal ember, akinek a rokonszenves modoránál és megjelenésénél csak a könnyelműsége volt nagyobb. A zse­nialitásnak és könnyüvérü bohémiának a csudálatos keveréke volt ez az em­j ber, akinek a hibáit is megbocsájtot akárhányszor. De hát az aranyjuezi szép nap nak is végeszakadt. Kormos Emi mult év október .havában három 1 szolgálat után saját kérelmére felm tett k állásától. Három napig mesél az esetét, amely olyan mindenn Azután azt se keresték, hová lett, me ment. Hir se érkezett róla, csak egj^s: Kolozsvárról, hogy letette a jogi gorlatot. Most azután újra beszéltet ma ról. Éppen ugy, mint Jancsovi Pál, a hajdani békési főszolgabíró, i Cseresnyés János makói f ;;isj kinevezett főszolgabírónak. Kormos' e z a szerencse érte utói, gróf Por rácz Ferenc abauj-torna megyei kassai főispán jóindulatából. Mint K sáról jelentik ugyanis, gróf Pongr főispán Kormos Emil közoktatásii miniszteri fogalmazógyakornokot nevezte a tornai járás főszolgabi jának, az állásától elmozdilott főszol; bíró lieiyére Kormos tehát karri j csinált, ">000 koro.ua fizetést j lent, nem valószinűtlen, két évig, ai: elkövetkeznek az általán - tisztújítás Ha pedig ai kor nem .áia*':T az bizonyára néni a tehetségén mu' Kormos Emil tornai főszolgab különben a hivatali esküt csütörtök tette le a kassai alispánheíyettes zébe és hivatalát a legközelebbi napc ban már átfogja venni — bizony; nem óváció mellett. Két intézetről. A csabavárosi takarékpénztár e éve - Az áruraktár közgyűlése Csaba harmadik virágzó pénzin zete, a csabavárosi takarékpénztár nyilvánosságra lépett már mult évi letévének eredményéről. Bár az elrn esztendő -semilyen tekinte're nem v kedvező, az intézet mérlege haladás tesz tanúságot. De beszéljen maga a jelentés, ame bői a következő részletet adjuk: Az általános gazdasági helyzet mult évben sem javult, a politikai szonyok ziláltsága bénitólag hatott ú az ipari, mint a kereskedelmi tévékéi ségre. — Súlyosbította még a helyze a tavasz végével beállott s egész n ron át kitartó szárazság, minek köv keztében gazdáink búzában közepesi gyengébb, kapás növények és takarmái félékben pedig alig számbavehető t mést nyertek. Betetőzte mindezeket általános kamatláb emelkedés, mely 1 rülmény, a még esetleg szórványos jelentkező vállalkozási kedvet csirájáb fojtotta el. Ez általános pangás hát nj rosan befolyásolta alig fejlődésn indult intézetünket s jóllehet, kiilönbö üzletágaink forgalma szépen emelkedt tiszta nyereségünk nem felel meg normális viszonyok között méltón elv; eredménynek. Szépen emlékezik m ezután a jelentés néhai Rosenthal 1 nácról. Intézetünk belső életére térve szomorú" kötelességet teljesítünk, mid; érdemdús igazgató elnökünk, időse Rosenthal Ignácnak mult év eleji február 19-én történt elhunytáról e 1 lyütt is emlékezünk. Az ő elhunytáb nemcsak ifjú intézetünk, melynek egyik alapitója, megteremtője, késői gyámolitója volt, fájlalja pótolhatatl veszteségét, hanem mint közéletül szeretettel, becsüléssel körülrajong< alakját társadalmunk minden réte fájdalommal nélkülözi. Mi, igazgató társ kik intézetünk alapításánál a kezd nehézségeit ő vele együtt küzdötti végig, mi, kiknek önzetlen, buzgón 1 tartó munkásságát, tudását, roko szenves egyénisége annyi jó tulajdo ságának megnyilvánulását számtal; esetben közvetlenül volt alkalmunk t pasztalni, mi nélkülözzük őt a legjobba — emlékét a szeretet melegével ápolji s tartjuk fel mindenkorig! Az uj kibocsátású 1000 drb. rés A báli idény alkalmából a férfi-világ figyejmót felhivjuk a iöwy Jakab l. és Tsa cég szabóüzletére, hol a legelegánsabb smoekíng és Irack-iHtönyök hlT^íln

Next

/
Oldalképek
Tartalom