Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-02-01 / 9. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3. uri társadalma, valamint a vidék is képviseltette magát. A jubilánst a lakoma folyamán eioG.nek Fábry Sándor dr. alisp"! üdvözölte, remekszép beszédben mutatván rá az ünnepelt érdemeire ós azokra a nehézségekre, amelyekkel közhivatalnoknak 30 éves szolgálaton keresztül meg kell küzdenie. Apénzügyiaazgatóság részéről S o ni o s y Zsigmond h. pénzügyigazgató, a tiszttársak nevében Bandh a u e r György ellenőr és N ó r á n d Kálmán köszöntötték föl az ünnepeltet, aki meghatottan mondott köszönetet a szép megemlékezésért. A bankett során még számos sikerült toaszt hangzott el s a kedélyes lakoma belenyúlt a késő éjszakába. A községjegyzői nyugdij-választmányból. Hétfőn délelőtt rendkívül érdekes ülést tartott a Békésvármegye községjegyzői nyugdij-választmány. Ez alkalommal ugyanis megvalósították azt a régi óhajt, hogy a községi jegyzők özvegyei, esetleg kiskorú árvái, ezek nemlétében hozzátartozói is kapjanak temetési járulékot, amint az az állami tisztviselőknél is van. Az eszme nem mostanság merült fel és egyik legutóbbi ülésen'már annyira megérlelődött, hogy a választmány megbízta Kiss László vármegyei jegyzőt a temetési járulékokat megállapító szabályrendelet tervezet elkészítésével. Kiss László valóban elismerés méltóan oldotta meg a feladatot és a falu pennái, akiknek bizony még manapság sem valami rózsás a helyzetük, rövid időn belül nyugodtak lehetnek afelől, hogy az árnyékvilágból való elköltözésükkor az elmúlás fölötti bánkódáson kivül anyagi terhet nem zúdítanak a hátramaradottakra. Kívánatos volna azonban, ha ebben a kedvezményben a segédjegyzők, illetve ezek özvegyei és árvái is részesülnének, mert éppen a segédjegyzők azok, akiknek a földi javakból éppen fele annyi jut ki, mint főnökeiknek és általában a jegyzőknek. A hétfői gyűlésen eziránt is történt megbeszélés. És ha a számvevőség az erre vonatkozó kimutatást hamarosan elkészíti, ugy a legközelebbi választmányi ülés már megfogja állapítani, hogy a segédjegyzők lehetnek-e tagjai a nyugdíj, ntézetnek. Ha igen, ugy a temetési járulékok megilletik a segédjegyzők hátramaradottad is. A községjegyzői nyugdij-választmány hétfői üléséről az alábbi részletes tudósításunk számol be : Az ülést Fábry Sándor dr. alispán vezette és nyitotta meg. Jelenvoltak még D a i m e 1 Sándor dr. főjegyző, Z ö 1 d y Géza dr. tiszti főügyész, Kiss László előadó jegyző, K o r o s y László és Maros György (Csaba), A s z a 1 a y Gyula (Doboz) és Petneházy Ferenc (Köröstarcsa). Kiss László előadó jelenti, hogy az a szabályrendelettervezet elkészült, mely intézkedik arra az esetre, ha a községi jegyzők elhalnak, az özvegyeknek, esetleg kiskorú árváknak milyen összegre van szükségük. A szabályrendelet tervezet két osztályt állapit meg és pedia; az egyikbe tartoznak azon községi jegyzők, akiknek évi fizetése 1600 korona, ennél kisebb összeg, a másik oszr fítiS

>y

u uíbk, hol a fizetés meghalaa^?^,. J6Ö0 koronát. Az előbbieknél a temetési járulék a nyugdíjnak 3 havi, utóbbiaknál 2 havi összegét teszi ki úgy, hogy ez összeg 400 koronáuál kevesebb és 700 koronánál több nem lehet. Azon községi jegyzőknél, akiknek haláluk után sem özvegyet, sem kiskorú árvákat nem hagynak, a temetési járulék azon hozzátartozóit illeti meg, aki a temetési költséget fedezte. A szolgálatban elhunyt jegyzőknél a temetési járulékot a községi pénztár, nyugdijasoknál pedig a nyugdíjintézet nyugdijalapja fedezi, illetőleg ebből utalványozza az alispán. A választmány a szabályrendelettervezetet minden pontjában elfogadta ás azt jóváhagyás végett a törvényhatóság legközelebbi közgyűlése elé terjesztik. A választmány ezt megelőzőleg fogalkozott özv. P o p o v i c s Jusztinná kérelmével. Mint tpdvalevő Gyulaváros léhai főjegyzője, Popovics Jusztin 41 §vig szolgálta városát. A választmány 3rrevaló tekintettel az özvegynek a szabályrendeletnek megfelelően évi 1200 íorona nyugdijat állapított meg. Az ülés végén szó esett arról, hogy vájjon a segédjegyzők tagjai lehetnek-e 'a nyugdíjintézetnek. ' kérdés felett érdemileg a legközelebbi ülésen döntenek. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A vezér-bizottság ülése. Válasz az úralkodónak. Meg van a béke ! A vezér-bizottság ma délelőtt tíz órakor ismöt tanácskozott a függetlenségi pártkör helyiségében. A tanácskozás tárgya annak a szűkebb bizottságnak a meghallgatása volt, amelyik a királyhoz küldendő válasz megfogalmazásával volt megbízva. A válasz szövegét még most is titkolják. — Az udvari ettikettel nem egyezik össze — mondotta Kossutb Ferenc hogy a felséges urunkhoz intézett levelünket publikálják, mielőtt azt maga : a felséges címzett el nem elolvasta. Mind a mellett teljes bizonysággal meg lehet állapítani, hogy a vezérlőbizottság válasza födi a király föltételeit. Nevemhen beleegyezek abba : hogy a vezényleti nyelv (ugy tárgyilag, mint elméletileg) kikapcsoltassék a válság anyagából; hogy az önálló vámterület kérdése 1917-ig pihenjen ; hogy a fölemelt ujonclétszámot ós az azzal járó költségeket megszavazzák. Ezekután következnek a vívmányok fölsorolása; a vívmányok jobbára mind olyanok, amelyek a kilences bizottság programmjában is benne voltak. Ezeken kivül is követel azonban engedményeket a koalició; igy például követeli hogy a vasúti ezred néhány százada Magyarországon állomásozzék. Andrássy holnap viszi föl a választ Bécsae. Az obstrukció szervezkedik. Az a valaki pedig az a rész, amely kiválik a függetlenségi pártból és más pártokból is. Az a rész amely, lehet hogy Ugrón Gábor vezérlete alatt, megindítja az obstrukciót. Amelyhez, a már kipróbált módszer szerint .teljesen elég negyven ember. Ez a szám pedig kitelik azokból, akik becsületszavukra fogadták, hogy katonai engedmények nélkül le nem szerelnek. Ugyanezek sorzból kerültek ki azok is, akik a márciusi esetleges elnapolást tudomásul nem vették volna és erről irást is adtak. A helyzet. Ugy tudjuk, hogy már a személyi kérdések is elintézését nyertek. A miniszterek és államtitkárok listája tejesen kész és Andrássy Gyula gróf azt is magával viszi előzetes tájékoztatás végett, bemutatván ő felségének a kinevezendő életrajzát. Kik vannak a listán lajstromozva, nem tudjuk, hogy ezt a listát a legmélyebb titok őrzi, mert korai nyilvánosságra jutása igazán szétrombolná a megépített békét. Alfonz király és jegyese. Alfonz spanyol király tegnap este jegyesével, Battenberg hercegnővel Biaritzba érkezett. A lakosság nagy ovációval fogadta a fiatal uralkodót, aki láthatólag meg volt hatva a szívélyes fogadtatástól. A király hosszabb időt szándékozik ott tölteni jegyese társaságában. Az orosz flotta. A flottát ujászervezik. A haditengerészet legénységét is. E célból a cár parancsot küldött, hogy a tengerészeti minisztériumban uj, a miniszterével egyenrangú állás szerveztessék, a flotta ujászervezése végett. Diák mint betörő. D e m k ó Kálmán országgyűlési képviselő és főgimnáziumi igazgató az éjjel arra ébredt budapesti lakásán, — hogy valaki a hálószoba melleti ebédlőben a'fiókokat nyitja. Lármát csapott, a házbeliek rögtön ott termettek,|de a betörőnek hülthelye volt. A házmester, aki i lesbe állott, mikor reggel a kaput kinyitotta, egy gyerekifjut látott hirtelen kiosonni a kapun, s a rendőrség letartóztatta a tettest, ki nem más, mint Luspai Emii polgári iskolai tanuló. ' Békésmegye Ínségeseinek. Ujabb 288^0 korona segély. Köztudomás szerint Békésvármegye egyike az ország azon vidékeinek, ahol az egymásután következő két kedvezőtlen gazdasági esztendő, meg az áldatlan politikai viszonyok legnagyobb Ínséget teremtettek. Ezzel a szomorú ténynyel már több izben foglalkoztunk lapunkban azon humánus mozgalmak és intézkedések kapcsán, melyeket a vármegyei központi in-égügyi bizottság megindított és folytat ma is a nyomor enyhitése céljából. A mozgalom, mint ismeretes, az illetékes megyei körök legnagyobb buzgalma mellett is nehezen indult meg, kellő fedezet hiányában pedig éppen nem is tudott eredményeket elérni. Ennek meg az oka a kormány volt, mely többszöri feliratozás dacára sem akarta meglátni Békésmegyóben az uralkodó ínséget. Egyszer aztán mégis fölfedezték, ami hangos szóval kiabált. És ekkor a belügyi kormány a földmüvelésügyi miniszterrel egyetértőleg 13700 korona visszafizetés kötelezettség nélküli államsegélyt utalt ki, amely összeget a megyei központi inségbizottság Doboz, Újkígyós, Békéssámson és Kondoros ínségesei között osztott meg. Ez összeg azonban legkevósbbé sem szüntette meg a békésmegyei ínséget. Ezért a belügyminiszter az inségügyi bizottság közbenjárására ujabban 28840 korona adományt nyújtott az ínségesek fölsegélyezésére. Bár kötelességet teljesített ezzel a belügyi kormány, ez a mai viszonyok között mégis föltétlen elismerést érdemel, éppúgy, mint az inségbizottság. Abból az alkalomból, hogy a kormány ujabb segélye megérkezett, a központi inségbizottság kedden délelőtt ülést tartott a vármegyeházán Fábry Sándor dr. alispán elnöklete alatt. Az ínségbizottság az államsegélyből Orosháza ínségeseinek 20.000, Nagyszénásnak 840, Gádorosnak 3000 és Csorvás ínségeseinek 4000 koronát szavazott meg. Az eddigi segélyeket nagyobbrészt természetben osztotta ki az inségbizottság. A segélyezésnek ettől a módjától ezúttal eltértek, hanem a megszavazott összegeket a bizottságnak bemutatott szétosztási tervezet alapján való szétosztás végett kiutalványozzák az érdekelt községek jegyzőinek, azzal a meghagyással, hogy erről utólag jóváhagyás végett részletes jelentést terjeszszenek a központi inségügyi bizottság elé. De nemcsak élelemben és takarmányban szenved ínséget Bókósvármegye népe, hanem tüzelőanyagban is, amelynek az ára éppen a takarmányhiány miatt rendkívül magasra szökött. Ezért a központi inségügyi bizottság keddi ülésén hozott határozatából kifolyólag táviratilag kórelmet intézett a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a kincstár tulajdonából 40 vaggon fát engedélyezzen olcsó áron szállítani Békésmegye ínségeseinek. A kormány valószínűleg ezt a kérelmet is méltányolni fogja ós igy kilátás van arra, hogy vármegyénk fölött minden magyobb megrázkódás nélkül fog elsuhanni az Ínséges esztendő. — t A szeghalmi közbirtokosság pere. A szeghalmi tagositási ügyből kifolyólag Lábas Gyula tagosit'ó mérnök és a szeghalmi úrbéri bizottság között éles ellentétek merültek fel, melyeket barátságos után nem sikerülvén kiegyenlíteni, ez ügy bíróság elé került. Midőn Lábas a tagositási munkálatok keresztülvitelére vállalkozott, Erdei József úrbéri bizottsági elnök kezeihez 50 drb., egyenkint 200 kor. névértékkel biró Magyar kereskedelmi és iparbanki részvényt tett le óvadékul. A szerződésben a felek kölcsönös megállapodás alapján kikötötték, hogy a részvények csak a tagositási munkálatok technikai részének birói jóváhagyása, s jogerőre emelkedése után lesznek Lábasnak kiadhatók. A mérnök által végzett munkálatok azonban nem minden tekintetben voltak kielégítők, a mi a közbirtokosság körében sok zugolódásra ós felszólamlásra szolgáltatott okot. Közben Lábas Gyula az úrbéri bizottsághoz egy pótszámlát nyújtott be., kérve annak kiegyenlítését; a mit ez kereken megtagadott. A mérnök erre beperesitette a követelt össeget. Lábas felszámításaival szomben az urbori bizottság azt vitatta, hogy a mérnök követelése semmi alappal sem bir, mivel a tagositási munkála ok dijaiban jóval nagyobb összeget vett föl, mint a menynyi őt szerződós szerint megilletné,' s hogy bosszantsa, megtagadta a biztosítékul letett részvények kiadását. Lábas erre a gyulai törvényszék előtt ujabb pert indított, s keresetében vagy 10000 koronának letétbe helyezésére, vagy az 50 dr. részvény kiadására kérte kötelezni a szeghalmi közbirtokosság megbizottait. Az úrbéri bizottság a per során azzal érvelt, hogy Lábas sem az alapszerződésben, sem a tagosítás, sem a legelőfelosztásra külön-külön megkötött szerződésekben magára vállalt kötelezettségeknek nem tett eleget, mert az érték papírok nemcsak a tagositási munkálatok biztositékául szolgáltak, hanem a legelőfelosztás végérvényes befejezéséig voltak óvadékul letéve. A bíróság pedig a legelő felosztási munkálatok díjazása kérdésében mindaddig jogerős határozatot nem hozott, tehát a részvények kiadása iránt megindított kereset idő előtti. Kifogásolták a részvények árában felszámított 10.000 koronát is, mivel a magyar ipar és kereskedelmi banka romániai szerencsétlen petróleum spekulációk következtében 17 millió korona passzívával csődbe jutott, s így az 50 db. részvény alig ér 50 koronát. Mielőtt azonban Ítéletre került volna a sor, az úrbéri bizottság a részvényeket Lábasnak kiszolgáltatta, ki erre keresését csupán a perköltségekre tartotta fen. A gyulai törvényszék dr. Thólt István bíró előadása alapján akkópen döntött, hogy Lábast keresetével teljesen elutasította s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette. Indokolásában azonban kimondotta, hogy Lábas alaptalanul perlekedőnek nem tekinthető, mivel keresetét a szeghalmi úrbéri eljárásban eszközölt kiadás hielesitése után indította meg. A kórházi szennyes. Fegyelmi és bünfenyitő feljelentés Feledi ellen. A csabai kórháznál kipattant és országos port fölvert panama ügyében kezd valamelyes világosság derengeni. A község, vármegye és a belügyminisztérium kirendelt szakközegei ugyan még nem fejezték be a vizsgálatot, ez még el fog tartani vagy a hét végéig, esetleg a jövő hét elejéig a vizsgálat eddigi adataiból azonban ma már kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy nemcsak fehérnemű lopások, de rendszeresen űzött sikkasztások is történtek. Hogy mennyi az ilyen módon okozott kár, csak megközelítőleg sem lehet megállapítani. Nagy összegről azonban semmi esetre sem lehet szó, mert a hűtlen gondnok, aki a visszaéléseket elkövette, csak a magánbetegek ápolási dijaiból csipkedhetett el bizonyos összegeket. A vizsgálat eddigi adatairól különben az alábbi részleteket adjuk : Feledi Géza, az öngyilkossági kísérletet elkövetett és magáról megfeledkezett kórházi gondok^ 1902. ^október elsején foglalta el állását. A vizsgálat is ez időponttól kezdte a rovancsolást. Az első évben nem akadtak semmi visszaélésre, 1903-ban már azonban mintegy 600—700, 1904-ben pedig körülbelül 1800 korona tünt el a kezén, Az 1905-esztendö könyvei még nincsenek átvizsgálva, s igy lehet, hogy fent kitüntetett hiányzó összegekre érkeztek bevételek, ha azokat is el nem sikasztotta a bűnbe tévedt ember. Ilyenformán nyilvánvalóvá válván a gondnok bűnössége, Seiler Elek főszolgabíró hétfőn Feledi Oéza gondnok ellen fegyelmi eljárást inditott meg, őt elmozdította állásából, részére fizetésének egyharmadrészét utalványozta, kétharmadát pedig visszatartotta, mivel vedig a hűtlen közvagyonkezelés vétsége es a sikkasztás bűntette ez esetben fenforog, a Feledi Géza ellen lefolytatott vizsgálat ö§szeá adatait a bűnvádi eljárás megindítása végett áttette a gyulai kir. ügyészséghez, mely a