Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-06-28 / 55. szám

Békéscsaba, 1906. junius 10. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 357 hakészitők, kantinosok, káposztakeres kedők, kávémérők, kenyérsütők, birvégrehajtók, kocsigyárosok, stb Julius 19-én: Könyv és papirkereskedők, körhinta, kötött-szövött áru eladók, közjegyző, kutásók, kufárók, lakodalmi sátorkölcsönzők, laptulajdonosok, marhakereskedők, mészárosok, mükertészek, stb. Julius 20-án: Ószeresek, olaj malmok, órások, ötvösök, pálinkafőzők, sa ját termésű bormérők Julius 21-én: Italmérés, marhasóárus, pékmesterek, piacbérlő, postamester, postaszállitók, rőfös és ruhakereskedők, rövidárusok, stb. Julius 23-án: Sertéskereskedők, sirkőraktárosok, selyemfestők, szabók, szalmakereskedők, szatócsok, dohánytőzsdések, italelárusitók, kenyérsütők. Julius 24-én: Szatócsok, italmérők, szemfedélárusok, szíjgyártók, szikvizgyárosok, szülésznők. Julius 25-én : Szobrászok, szürárusok, tajtékpipakereskedők, tejcsarnok, téglagyárosok, terménykereskedők, tollkeres kedők, ügynökök, ügyvédek. Julius 26-án: Vaskeréskedők, dohánytőzsde, vegyeskereskedők, vendéglősök. Julius 26, 27, 28, 30 és 31-én: Felesek, földbérlők. Augusztus 1-én: Biztosítási ügynökök, divatárusok, fehérnemükereskedők, építők, gyerinekruhakészitők, szatócsok, cselédszerzők, baromfikereskedők. A közegészségügy reformja. Fábry főispán tervezete. A magyar orvosok és természetvizsgálók még a mult évben nagyszabású vándorgyűlést tartottak Szegeden. Ez alkalommal az előadók sorában ott szerepelt Fábry Sándo* dr. is, akkor még'alispánja Békésvármegyének. Fábry Sándor a közegészségügy reformjáról tartott nagyszabású és országos feltűnést keltő értekezést, melyet a magyar orvosok és természetvizsgálók országos központi választmánya füzetekben kiadatni rendelt az eszme terjesztése érdekében. .. A rendkívül tanulságos füzetek most jelentek meg. A reformeszmék tömkelegéből közöljük az alábbi részleteket: Hazánk közegészségének kedvezőtlen voltát és ennek következményeit nagy jelentőségük szerint mérlegelik a közegészségügy buzgó úttörői, hivatott érdekképviselői, s évtizedek óta általános a törekvés közegészségügyünk ja- i vitására. 1 Hogy e törekvés sikeres lehessen, annak különösen két irányban kell céltudatosan megnyilvánulnia : először a betegek rendes és okszerű gyógykezelésében, másodszor az emberek egész ségének fentartására és megvédésére irányuló közegészségügyi követelményeknek kielégítésében. A betegek rendes ós okszerű gyógykezeléséhez képzett, lehetőleg kis kör szükségleteinek kielégítésére hivatott, gyógyító orvosok szükségesek ; a népesség egészségének fentartására és megvédésére irányuló intézkedések ós intézmények kiszolgálására pedig kellő képzettséggel és kellő hatáskörrel biró hatósági orvosi szervezet kell. A közegészségügy előbbre vitele tehát minden vonalon szervi összefüggésben áll az orvos-kérdéssel, s a mint a beteg okszerű gyógyítása el sem képzelhető lelkiismeretes, gondos, jó orvos nélkül, ép ugy a közegészségügyre kártékonyán ható bajok megelőzését és elhárítását célzó intézmények érvényesülése és kellő kiszolgálása sem képzelhető el helyesen szervezett közegészségügyi igazgatás nélkül. Ép azért a közigazgatásügy javításának kérdésénél a közegészségűgyet megvédő praeventiv intézkedések mellett eminenter előrenyomul a közegészségügyi igazgatás mikénti szervezésének kérdése, mert hisz a legszebb intézmény sem mutathat fel sikereket, s nem válik be, ha nem áll azok szolgálatára kellőleg képzett, hivatása nemes voltától áthatott, lelkiismeretes és buzgó tiszti gárda. S igy csak természetes, hogy a közegészségügy javitásánek problémáinál első sorban a közegészségügyi szolgálat szervezetének kérdésével kell foglalkozni. Nézetem szerint a közegészségügy meghagyandó, a közegészségügyi minisztérium felállításáig is a belügyminisztériumban és az alsóbb fokon aztán is a közigazgatási hatóságoknál, a melyeknek iinperiális hatalmában a közegészségügyi factorok a helyes és teljes végrehajtás legnagyobb biztosítékát bírják A hivatali szervezet csak keret, a melynek tartalmat is keh adni S tartalma azon egészségügyi intézmények megteremtése, okszerű fentartása és fejlesztése kell hogy legyen, a melyek a közegészségügyi bajok és hátrányok megelőzésére és elhárítására alkalmasak, a mennyiben a közegészségügyi szolgálatnak legmagasabb feladata és törekvéseinek eredményessége nem a betegségek gyógyításában és a hátrányok elfojtásában áll, hanem a betegségek és járványok megelőzésében. Szapora népünk százezreit ragadja el évente a tüdővész ós a túlmagas gyermekhalálozás. Megbecsülök minden intézményt, mely a közegészségügyet szolgálja, s nem akarom kicsinyíteni az azok létesítésére törekvő nemes buzgalom érdemeit, de mindig az a gondolat fog el, midőn az utólagos orvoslásra hivatott intézmények létesítésére kifejtett buzgalmat és pénzáldozatot látom, hogy mennyivel nagyobb eredménye volna e buzgalomnak és áldozatkészségnek, ha azok praeventiv intézkedések megtételére fordíttatnának, mint az utólagos orvoslás módjaira. Például a tuberkulosis gyógyításában most a szanatóriumok létesítése tekintetében concentrálódik a társadalmi tevékenység. Szép és nemes. Kétségtelen, hogy bizonyos kis percentet képesek is a szanatóriumok betegeik közül kigyógyítani, illetőleg a tüdőbajosok okszerű életmódjára kitanitani. Nem is szabad ennélfogva kicsinyelnünk ezek jelentőségét s egy hygien'ikusan már berendezett államban okvetlen szükség is van ily intézményekre. A vármegyei egészségügyi pótadó kötelező kimondásában látom én egészségügyi törekvéseink eredményességének legnagyobb biztosítását egészségügyi közigazgatásunk jelzett állami szervezése mellett. — Előadásom conclusiója tehát az, hogy intézkedés szükséges az állam részéről az egészségügy megvédésére az önkonrmányzatban és az egészségügyi szolgálati szervezetben. Kétségtelen azonban, hogy e mellet nem lehet elhanyagolni a társadalom érdeklődésének ós érzésének fölköltését és közrehatását sem az egészségügy terén, sőt kivívni, fejleszteni s egységes actióra kell birni azt, mert minden actió csak úgy erős és teljes eredményű — bár kényszerutján teremtetett is az meg — ha a társadalom átérzi, elfogadja utóbb annak szükségét s magáévá teszi érdekeit. Különösen áll ez a közegészségügyi törekvéseknél, mert a mint az élet harcának megvívásában is egymásra vagyunk utalva, úgy vagyunk egymásra utalva egészógünk megóvásában. E tekintetben kötelmeink vannak egymás iránt. A ragály, melyet a könyörület falatjáért ajtóról-ajtórá [vánszorgó csavargó az egyes házakban maga után elhagy, veszélyezteti, mondhatjuk méltán, az egész társadalmat, a mely a szegények ellátásával, kórházak létesítésével az egészségügyi óvó rendszabályok betartásával nem tud vagy nem akar gondoskodni a maga megóvásáról. Kötelessége tehát az egyénnek ós a társadalomnak az egészségügy terén actióba lépni. Rázzuk fel a társadalmat ez iránti közönyéből, tespedéséből, keltsük fel az érdeklődést az agészségügy iránt az egész vonalon, ojtsuk be azt mieinkbe, hogy ismóreteikkel egyrészt védekezni tudjanak a baj ellan, másrészt gyermekeink ily irányban felnevelkedve, elősegitség és támogassák a védekezés jövendő harcait a társadalmi követelményeknek hydraulikus sajtószerüleg ható nyomásával És ne térjünk ki az áldozatkészség elől sem, méltányoljuk érdeme szerint a közegészségügy javítására tett kiadásokat, értsük át országszerte ily irányú megterheltetósünk nagy jelentőségét, s magunkra ós családunkra, embertársainkra vonantkozó áldó hatását. Ne sajnáljuk filléreinket ott, hol egészségügyi intézményekre, újításokra, a szegények gyámolitására, az elesettek istápolására krll azokat fordítani, hisz köztudomásu,hogy a ragályoskór ellen való védekezés egyenlő érdeke szegénynek és gazdagnak, betegnek éz egészségesnek egyaránt és mertj mint a vallásnak, úgy a hygieniának is tiz parancsolatához tartozik : „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat". Mind elvitték a legények elejét. A csabai sorozás eredménye. Kevesen vannak, de akikre a vizitáló ezredorvos rámondta, hogy „tauglich," azok virágos, bokrétás kalappal és széles jókedvvel járják az utcákat, határt. Kedden ugyanis befejezést nyert három napi munka után Csabán a fősorozás. Ellenkezőleg silány, vagy legalább is olyan félközepes, ami mindenesetre reményen aluli. A katonai szolgálatra alkalmas anyag számban évről évre csökken, s ennek a sajnálatos jelenségnek szomorú háttere van, amint azt már kifejtettük lapunk mult számának vezető cikkében. Az ármádia azonban ki van. Mert az nem szenvedhet hiányt. A besorozott regrutákhoz julius első napjaiban megérkeznek a piros szinü behívó cédulák, amelyek szolgálatra szólítják be a fiatal hadfiakat. A jövendő bundásokat, akik eltérőleg a rendes szokástól, nem október havában bújnak bele az angyalbőrbe, de három hónappal hamarább, hogy pótolják a szolgálat alul fölmentett póttartalékosokat. Az első napok ezeké a virágos kedvű embereké lesz A zöldfül„eké, akik jó egy néhány napig ügyetlenül mozognak az uj légkörben. Akiket csak zöldfülűeknek nevez a büszkén virgoniázó öreg baka. És zöldfülűeknek nevezik őket mindaddig, amig meg nem vörösödik a fülük töve is a káplár ur tenyerétől. Mert a bundások az utolsó emberek a kaszárnyákban. Szabad őket ütlegctni, dolgoztatni, gúnyolni, keseríteni, mig csak meg nem edződnek, és tagbaszakadt ügyes katonát nem nevelnek belőlük. ^Kezdődik pedig imigyen a gyöngyélet : Az első napokban az őrmester ur étveszi őket. A századszobában kijelöli mindegyiknek a maga vaságyát, amelynek kemény [szalmazsákján három évig álmodoz az otthoni víg életről. — A nevét fölírják a kétfejű sasos „kopf cédulára". Aztán viszik fel őket a magazinba, a dohos, megpenészedett ócska holmik közé. Az őrmester ur felkúszik az állvány tetejére és onnét dobáltatja le az eráris holmikat. — Itt egy finom mondur, egy kitűnő mantli, egy vadonatúj bakkancs, nadrág . . . A baka gyerek csak nézi ezt az aktust és elgondolkozik, hogy vájjon hogy is fog ő kinézni abban az ütöttkopott, elkeshedt zsiros blúzban, a folttól alig látszó nadrágban, félretört sarkú, rongyos bakkancsban. És még hozzá a lelkire is kötik, hogy viselje ám gondját ezeknek a finom holmiknak, mert a kincstár nem lopja ám a pénzt. Mikor aztán a bundás magára veszi a folt hátán folt uniformist, csak úgy nevet rajtuk az egész kaszárnya. A sapka egész a fülóig ér, de azért egészen jó, mert meg kell tanulni a kaszárnyában, hogy fehér is fekete, ha úgy akarja a frájter úr, káplár úr, meg a többi magasrangú urak. A kiképzés ideje alatt kaszárnyaáristomban van az újonc. Hogy is hagyhatná el a laktanyát, amikor nem tud előírásosan tisztelegni! Nyolc hét kell ahhoz, hogy megtanulja a magas tudományt, hogy tisztelgés közben miként is tartsa az ujjait, hogy lépjen ki szabályszerűen és a fülétől hány centimóterre érintse a simlédert. Mig ezeket el nem sajátítja, addig az újonc csak a kaszárnya belterületén mozoghat. .'A kai tinba is csak akkor mehet, ha fizet valamelyik felettesének egy garas ára „puc-pomádót." (A gábona-pálinkát hívják igy kaszárnyai nyelven) vagy egy pompás vacsorát, mely a következőkből áll: kettőért tepertő vagy szalonna, esetleg kvárgli; ráadás : egy dráma cigaretta, vagy magyarka. Ezért aztán az öreg bakák már most, az újoncok berukkolása előtt mondogatják egymásnak : — No öreg szenvedő bajtárs, jól élünk vagy egy hétig! Jönnek a bundások. De kellemesebb órák is várnak a bundásokra. Estenkint, amikor majd vége a parancskiadásnak, bevezetik a rekrutákat a kaszárnyák víg életébe. Kezdődnek a tréfás játékok, amelyeknek ismét csak az újoncok isszák meg B levét. Ők képezik a célpontot. A játékokban ós trófákban leleményesek a bakagyerekek. Még kilenc óra után is, amikor a vártán a kürtös már elfújta az esti imát és takaródót, folytatódnak a a tréfák. Ilyen lesz a kezdete azok életének, akiket a napokban „tauglich"-nak deklarált a csabai sorozó-bizottság. Mindössze 297-en vannak. Ezeket 739 hadkötelesből válogatták ki. Az első korosztályból 178, a másodikból 42, a harmadikból 40, az idegenekből összesen (112-ből) 37 ütötte meg a mértéket. A besorozottakból az önkéntesi gárdát hárman szaporítják és pedig: Gócs Kálmán, Juhász József és M a c z á k Mihály. MIT IGYUNK? „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A kvóta A magyar kvótadeputáció, amennyiben a delegációk péntekig befejezik munkájukat, szombaton összeül, hogy hozzászóljon az osztrák nunciumhoz, amely tudvalévően a kvótát a lakosság számaránya szerint 57.6: 42.4-ben akarja megállapítani. Ha a delegációk munkája tovább tartana és Széli Kálmán, a kvótabizottság elnöke akadályozva volna abban, hogy szombaton Budapesten lehessen, akkor a magyar kvótabizottságot julius 2-ikára fogják összehívni. A kvótabizottság Bécsben levő tagjai az osztrák bizottság követeléseit természetesen elfo'gadhatlanoknak mondják és Földes tanár, a bizottság előadója azon a nézeten van, hogy azon az alapon, amelyet az osztrák bizottság javasol, még tárgyalni sem lehet. Sőt határozottan kijelentette, hogy más kvótakulcs, mint amilyen a mostani, el sem képzelhető. Goluchovszki lemond. A Daily Chronicle jeleti Bécsből, hogy gróf Goluchovszki visszalépése immár befejezett ténynek tekinthető. Goluchovszki ez óvi augusztus hó közepén fog lemondani. Utódául legkomolyabb jelöltként gróf Mensdorf jelenlegi londoni osztrák-magyar nagykövetet, az angol királyi ház rokonát emlegetik. Delegátusok az arzená'ban. Az osztrák és magyar delegátusok ma Kropacsek táborszernagy, tüzérségi főfelügyelő vezetése alatt megtekintették a bécsi arzenált és a műhelyek berendezését apróra megvizsgálták. Kropacsek táborszernagy bemutatta az új visszafutó csövű ágyút, megmagyarázta annak előnyét, kijelentette, hogy a hadsereg felszerelése ezekkel az új ágyúkkal szükséges és ama reménynek hogy egészségünket megóvjuk,mert csakis a természetes szénsavas ásványviz erre a legbiztosabb ovószer. forrást, ha gyomor-, bél- és légcsöhuruttól szabadulni akarun k forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány es emésztési zavarok ál anak be, forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványviz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dus szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző eleinek ellen, hanem a benue foglalgyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragílyo? betegségektől is, mint typhu?, cholera, megkíméltettek azok, akik igyunk mohai igyunk mohai igyunk mohai Igyunk mohai ÁGNESközönséges ivóviz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzei éltek. Legjelesebb szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható, másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval teritett vizűéi, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Agnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség, Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Háztartások számára Kedvelt borvíz!