Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-06-14 / 51. szám

Békéscsaba, 1906. junius 14. 5 — Halálozások. Igazán megrendítő a kíméletlen sors látogatása. Csabán a köztiszteletben álló és nagyszámú R e i s z családot rövid pár hó alatt a harmadik gyászeset érte. R e i s z Kálmán terménykereskedő rövid néhány heti betegség után kedden, élete 51 -ik évében elhunyt. A jó családapát nagy családja, testvérei, köztük R e i s z Simon birtokos, az izr. hitközség elnöke és kiterjed rokonsága siratja. Egy másik váratlan haláleset L ö f1 e r Ignác csabai divatkereskedő elhunyta. A még javakorabeli férfiút csak 41 évet élt, — néhány nap előtt támadta meg a gyilkos kór," s bár műtéttel igyekeztek életét megmenteni, a kísérlet eredménytelen volt, szerda reggelre meghalt. Szerető neje szül. L a mb e r g e r Ferike, édes anyja özv. Löffler Mórné, testvérei Adolf, Janka, Andor, siratják a jó férj, fiú, testvér elhunytát. Temetése ma megy végbe a Kociszkyféle házból. ü z a n Ferencz volt gyulavárosi közgyám, az alsó fehér-körösi ármentesitő társulat hivatalnoka, 74 éves korában hirtelen elhunyt. Az egészséges öreg embert éppen ebédközben családja kö zelében érte a halál. Az elhunytban T a n a y Frigyes a Vigszinház kiváló tagja atyját, Székely Sándor dr. törvényszéki jagyző pedig apósát gyászolja— A gyulái tisztviselők szövetkezetébőlA gyulai tisztviselők szövetkezéte vasárnap délután tartotta meg a vármegyeház kistermében évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen Korponay István tanár elnökölt, akinek üdvözlése után a mult évi mérleget ismertették a tagokkal. A mult évi tiszta jövedelem 600 koronát tesz ki, melyet a tartalékalaphoz csatolni határoztak. — Indokoltan sztrájk. A munkás soha sem volt valami tisztviselője a tökének. Az ellenszenv az utóbbi években azonban annyira elmérgesedett, hogy a munkások a legcsekélyebb ok miatt, néha anélkül is sztrájkkal feleltek a munkaadóknak. Az indokolatlan sztrájkok sorában is nevetségesen bosszantó az a bérmozgalom, mely hétfőn tört ki a csabai műbutorgyárban, s amely jellemző világot vet a nagyságos urakká vedlelt munkások hánya-vete magatartására. A műbutorgyárban sztrájkba léptek 120-an; mert egyik gép körül alkalmazott munkás nem tagja a szakszervezetüknek. Amint a tárgyalások megindultak a gyár vezetősége és alkalmazottak között, a szegény paraszt munkás kijelentette, hogy hajlandó belépni a szervezetbe, csak szüntessék be a sztrájkot. — Ám a segédek most már nem elégedtek meg ezzel a nyilatkozattal, hanem azt kívánták, hogy a gépmunkás kövesse meg őket. Ej-ej nagyságos urak ! Ugyan miért? Mert a szegény ördög elég vakmerő önökkel egy levegőt szívni ? Mért nem követelnek mindjárt kézcsókot is, egy hét múlva pedig imádatot. Mivel a sztrájk még mindig tart s mert a munkások nem tágítanak gyerekes követelésüktől, a gyár vezetősége komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy az összes sztrájkolókat elbocsájtja. — Felvétel a Tanitók Házába. A Békésvármegyei általános tanitó-egyesület közhírré teszi, hogy az egyesületnek a budapesti Ferenc József Tanitók Házában létesített két szoboralapitványára pályazátot hirdet. Ezen helyekre elsősorban békésvármegyei, másodszor más vármegyebeli tanitók Budapesten vagy Kolozsvárott tanuló fiai pályázhatnak. A pályázni kívánók az Eötvös-alap elnökségéhez címzett kérvényeiket a szükséges okmányokkal együtt Csabára, Láng Gusztáv elnökhöz küldjék be legkésőbb junius hó 30-ig. — Aki múlat és nem fizet. Horga Pávai facér pincér azon sokak közé tartozik, akik minden körülmények között kedélyes oldaláról veszik az életet. Igy hát semmi különös nincs azon, hogy Horga Pál hétfőn délután egy árva fittying nélkül betért mulatni Kozma Mártonnak a Petőfi-ligeti vendéglőjébe s miután leöntött vagy 8 korona értékű különféle italt, fizetés nélkül felkelt és távozott. Ezért Kozma pincére, Lőrinc Ármin és Ánye Tódor hetes fölkeresték lakásán a mulató pincért ós a kontó fejében el akarták vinni a ruháját. Horga ezt látva, kést ragadott, amelylyel 8 napon túl gyógyuló sérülést ejtett a hetesen, akit a kórházban ápolnak. A késelő pincért letartóztatták. — Cipész szövetkezet Csabán. A csabai iparosok, mint tudvalevő, a mult év folyamán mozgalmat indítottak, egy az ipartestület kebelében megalakítandó szövetkezet létrehozása iránt. Az akció a kormány kellő támogatásának hiányában sikertelenül végződött, miért is most az egyes szakcsoportok igyekeznek szakmájuk érdekében szövetkezetekké tömörülni. E törekvésük leghamarabb valósul meg a cipésziparosoknak, akik vasárnap már megalakítják a „Békéscsabai Cipész-szövetkezet"-et. Az alakuló közgyűlést délután 3 órakor tartják meg a városháza közgyűlési termében. — Szerelem és kötél. E cím olvasása után pedig tudatik, hogy megismétlődött a régi nóta. A reménytelen szerelem áldozatot követelt. Az áldozat Csinos Anna 16 éves pusztaföldvári cselédleány, aki K o h n Sámuel kereskedőnél állott szolgálatban. Csinos Anna megunta a küzdelmes világot, mert valamelyes ok akadályozta, hogy szive választottjáé lehessen, aki valamelyik orosházi borbély termében figaróskodik. Csinos Anna a kötelet választotta orvosságának és a napokban felakasztotta magát gazdája házának padlásán. Mire rátaláltak, teste már kihűlt volt. Levelet hagyott hátra, amelyben elpanaszolja reménytelen szerelmét, mely a sírba kényszeritette. — Szökött huszár. Boldog Jőzsef gyulai illetőségű 3-ik huszárezredben közhuszár, kinek polgári foglalkozása cipész, ezredétől megszökött. Most a hadtestparancsnokság körözi országszerte a gyöngyéletnek búcsút mondott vitézt. — A vonat kerekei alatt. A modern technikának elengedhetlen borzalmas követelménye, a vérkeresztség utóiérte az orosháza-szentes-csongrádi vasutat is, amelyet csak nem régen adtak át a forgalomnak. A vérkeresztség áldozata Horváth Sándor szentesi ember, akit orosháza közelében tapostak el a robogó vonat kerekei; borzalmas módon megcsonkítván a szerencsétlen embert, akinek fejét és egyik karját metszették le a kerekek. A borzalmas szerencsétlen, ségért egyedül az áldozat felelhet, aki részeg fővel botorkálva, éjjel a sínekre feküdt és ott elaludt. A hatóság az esetről értesítette az elgázolt|ember családját. A szarvasi leány-egyletből. Díszközgyűlés. —Egy grófnő beszéde. Lagunk hasábjain már megemlékeztünk a Szarvason megalakult „Leányegyletről", melyet a szarvasi állami polgári leányiskola nagyműveltségű igazgatónője, Weinberger Fanny hozott íétre nagy buzgalommal és körültekintéssel. Az egylet védnökségét magas műveltségéről általánosan ismert gróf B o 1 z a Pálné, szül Vigyázó Jozefin grófnő volt kegyes elfogadni. Elnökül Zlinszky Istvánt, igazg. elnökül Weinberger Fannyt, alelnökül Wieland Matildot, pénztárnokul B r e t z Bertát, ellen: rül Wieland Sándor főszolgabírót, jegyzőül L a v a t k a Ilonát, titkárul L u k e s Ilonát, könyvtárnokul Margócsy Emmát és H o 1 é c z y Mariskát választották meg, akik egy több tagú hölgy választmánnyal viszik az egylet ügyeit. Ezen egylet a leánynemzedék erkölcsi és szellemi művelődésének fejlesztését célozza, s eszközei, egy a leányok lelki világához mért könyvtár alapítása, (melynek egy jelentéheny részét az egylet védnöknője gróf Bolza Pálné grófnő volt szives felajánlani) továbbá matinék, társas összejövetelek rendezése, szavalatok stb. Az egylet tagjainak száma már meghaladja a 230 at s mindennap ujabb ós ujabb jelentkezőket hoz a lelkesedés. Az egylet alapszabályai jóváhagyva érkezvén vissza a minisztériumból, junius 10-én megtartották az egylet díszközgyűlését, melyen az elnöki széket a vódnöknő, a köztisztelt grófnő fogtalta el s a következő nagyhatású beszéddel nyitotta meg az ülést: „A kultúra a maradiság és a haladás nagy kapcsolata; a kultúra munka, jólét és'fejlődés. S minél jobban fejlesztjük, műveljük elménket, szivünket és érzelmeinket, annál értékesebb, annál hasznosabb tényezőjévé válunk családunknak, a társadalomnak és a hazának. S a műveltségnek minél magasabb fokán állunk, annál jobban érezzük ós tudjuk, hogy nem létezik az életben szükségtelen, nem létezik megvetendő munka ; s ezért, a helyett, hogy elvonna bennünket a női élet mindennapos apró, szerény, de szükséges foglalkozásától, megtanít arra, hogy ezen foglalkozás áldásthozó, mert a család jólétét, testi egészségét, fejlődését célozza. A művelt nő ebben is több rendszert, több szeretetet, tobb okosságot és leleményességet visz belé; büszke arra, hogy intelligenciája hivatásának erre a részére is fokozott mértékben teszi képessé ; de megérleli bennünk azon öntudatot is, hogy ezen mindennapos, mondhatni sokszor majdnem ösztönszerű munkával korántsem merítettük ki, töltöttük be a nő teljes ós magasztos hivatását. Férjeink hűséges munkatársa, buzditója, — nehéz napokban vigasztalója, serkentője minden nagy, minden nemes felé. Gyermekeinek nem csak testi ápolója, de egyúttal szellemi, erkölcsi nevelője is, hogy a jövő nemzedék minél gyorsabb, minél biztosabb léptekkel vigye előbbre az ország sorsát. A nő hatalom a maga körében, s ezért nem hagyhatjuk figyelmen kivül leányaink szellemi és erkölcsi fejlődését. Azon jelentős korszakban, azon néhány évben, melyeket iskolája befejezése után, családalapításáig tölt el s melyekben a leány kedélye minden benyomás iránt a legfogékonyabb. Ez a néhány év az, midőn különösen megfelelő otthon híján, többó-kevésbbé magára marad, amidőn önállóan kezd gondolkozni, cselekedni; az iskola mindennapos sablonos korlátaiból egy uj élet, egy uj jövő rendeltetésének perspekt'vája nyílik meg előtte. Az iskolai órarend előre kiszámított, biztos, s mindig ugyanarra az egyenes útra visszatérő régi rendje hiján észrevétlenül, lassacskán, de folytonosan kezd gongolkozni önmagáról, környezetéről, családjáról, rendeltetéséről; azokról a jelenségekről ós eseményekről, melyek az ő lelkületére benyomást gyakorolnak, kedélyét megragadják. Ekkor minden benyomás esemény és minden esemény egy világ, minden helyes fogalom egy pozíció, minden tévedés egy szakadék. Nem kell-é nekünk akkor, kik társedalmunk békés fejlődését, harmóniáját munkáljuk, kik hazánk jövője miatt aggódunk, kik megismertük azon veszélyeket, melyek ezen hajlékony és befolyásolható lélek kialakulását kísérik ; nem kell-é nekünk köteleségnek, magasztos feladatnak tekintenünk e kornak erkölcsi támogatását, művelését, jó irányba terelését, hogy amit mi elszenvedtünk, az ő vergődő lelkeik oltárára áldozzuk fel? . . Előttünk ez sohasem volt kétséges. Mi a nevelésnek, a kulturának azon részével kívánunk foglalkozni, mely közvetít az iskola és a család, a tanulás és az élet között, azon részével, melyben a leánynak a leghatalmasabb feltételeket kell megszereznie az élet nagy gondjaihoz, nagy hivatásához: az anyaság ós gyermekneveléshez. Büszke vagyok, hogy ezen mozgalom élére állítottak; végtelenül hálás vagyok bizalmukért s minden igyekezetem az lesz, hogy ezen bizalomnak megfelelhessek. Isten áldását kérem működésűnkre ! S első ülésünket legszívesebb üdvözlésemmel megnyitottnak nyilvánítom. A nagy hatással elmondott megnyitó általános lelkesedést keltett s nagy éljenzéssel és tapssal honorálta a nagyszámú jelenvolt intelligens hölgyközönség. Ezután ünnepi beszédet tartott szabad előadásban B e n k a Gyula főisk. igazgató. Beszéde a nő nemes és nagy féladatairól, hivatásáról szólt és nagy erkölcsi hatást keltett. Utána Szlovák Matild szavalta igazi hivatottsággal s nagy lelkesedéssel neves poétánknak, Székely Sándornak a „Magyar leányokhoz" című remek költeményét. Ez követték a „Magyar dalok" B ogár Emilia, Haviár Ilonka, K u 11 i k Margit, L i s k a Emma és S i ni k ov i c s Etelka közreműködésével és az intézet zenetanára, S a s k ó Samu zongora-kíséretével. A dalok igen jól sikerültek s lelkes tapsokat arattak. ; 3 Végül Hajnal Margit a „Bakfis" című magánjelenetet adta elő bravúrosan és hivatottsággal. Befejezésül az egyleti elnök az alábbi szavakat intézte az elnöknőhöz: Méltóságos Grófnő! Nekem jutott azon megtisztelő feladat, miszerint megköszönjem Méltóságodnak azon kegyességót, hogy zsenge egyletünk védnökségét elfogadni méltóztatott. Méltóságod emelkedett szelleméről tesz ez tanúságot, azon honleányai magasztos érzetéről is, hogy városunk ifjúságának művelődésére kellő súlyt helyezni, s azt szivén viselni kegyeskedik. Kérem Méltógodat ugy a saját, mint az egylet tisztikara, valamint közjóra irányuló egyletünk tagjainak nevében is, miszerint kegyes jóindulatát tőlünk megnevonja, s magas műveltsége ós emelkedett szellemével egyletünk szellemi nívóját emelni, s azt továbbra is támogatni kegyeskedjék. A magyarok istene éltesse Méltóságodat a haza, városunk ós egyletünk javára, örömére sokáig ! Ezek után a nemes grófnő megköszönve az érdeklődést, az ülést bezárta, s ugy az egylet tisztikarát, mint a közreműködő hölgyeket bemutattatta magának Mulatságok. — Koczé Antalék Gyulin. Tusnád büszke zenésze, Koczé Antal, akinek zenekara egyike a legünnepeltebbeknek a fővárosban, szombaton Gyulára érkezik gárdájával és a színkörben válogatott műsor mellett hangversenyt rendez. A nyolc éves korában már cigányprímás volt zenekarvezető ugyanis Amerikába szerződött bandájával és mielőtt búcsút mondana a magyar földnek, hangverseny-körutat tesz az országban. Kocé gyulai hangversenye iránt megyeszerte nagy az érdeklődés. A híres prímás valószínűleg Csabára is ellátogat egy estére. — Dalos-verseny Szarvason. Szombaton sikerültnek ígérkező dalosverseny lesz Szarvason, az Erzsébet-ligetben. A versenyeu a szolnoki államvasuti műhely alkalmazottainak dalos- és zeneegyesülete fog közreműködni. A szolnoki dalosok, valamint kíséretük szombaton délben két külön vonattal érkeznek Szarvasra, ahol ünnepélyesen fogadják őket. A hangverseny jövedelmét felerészben a szolnoki dalosok egyesülete, felerészben pedig a szervasi leányegyesület javára fordítják. — Szanatórium-ünnep Endrődön. A József királyi herceg „Szanatórium Egyesület" endrődi bizottsága a Gyulán épülő gyógyintézet javára a „Korona" vendéglő nagytermében junius hó 17-én, táncvigalommal egybekötött műkedvelői előadást rendez. Szinrekeriil ez alkalommal Gárdonyi Géza kitűnő népszínműve, a „Bor", melyet Endrőd legügyesebb műkedvelői mutatnak be. Helyárak az előadásra : Körszók, első ós második sorban 2 kor., támlásszék 1 kor. 50 fill., számozott ülőhelv 1 kor., állóhely 80 fill., karzat 40 fillér. Az előadást táncvigalom követi. KOZGAZDASAG. Gabona árak. A budapesti gabonatőzsde irányzata ismét élénkebb, az árak egy kissé' tartottak. A csabai hetipiacon csekély volt a kínálat. I. rendű búza 15-20—15-80 II- ,, 14-80-15-20 Budapest, junius 13. (Saját tud. táv) Készbuza 15 fillérrel magasabb ; októberi buza 16-06, tengeri 13 92. NESTLÉ —"gyernieklisztj az egEszseges és 0 beteg pmeU oyomorbajosók régóíd bált tápláléka Megóv d hányástól, hasmenéstől bélhuroÉ és elhárítja ezekel A oyermekápolósrol «ö fMinypküid NE5IIÍ Wien I..Biber5tra558l1. * | JelzálogbitclbanHi sorsjegy^ konverzióját teljesen dij és jutalékmentesen eredefi feltételek mellett eszközli és bejelentéseket ugy a régi sorsjegyek konverz

ió] ára, mintáz uj kibocsájtásu sorsjegyek jegyzésére elfogad