Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-06-14 / 51. szám

Békéscsaba, 1906. junius 10. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 327 tileg lehetőleg egységes, mely ekként akarat megnyilvánulásában is egységes A népek hullámzásában, Enrópa országai jövendő sorsának kialakulásában, azok esetleges ujabb elhelyezkedésében, an­nak a népnek nem kell az elsepretéstől, vagy beolvasztástól tartania, mely mint nemzeti egyed számottevő. Ezért élet­feltételünk nekünk — különösen ne­künk, Európa népei között rokon, barát nélkül álló néptörzsnek, — nemzeti mi­voltunk minél erősebb kifejlesztése. Ezért ideálja publicistáinknak az a sokszor hangoztatott 20 milliónyi ma­gyar, s ezért jogosult mi nálunk az a gyakran ócsárolt sovinizmus. Igen, izzó sovinizmussal kell ma­gyarságunkat megerősíteni, hogy nem­zeti jogainkat, függetlenségünket, gya­rapodásunkat biztosiiva, egyszersmind faji sajátosságaink megőrzése mellett, megvédhessük, fentarthassuk ujab ezred éven át, magát a magyar hazát. Izzó sovinizmussal erősitsük nem­zeti mivoltunkat. Legyünk magyarok ne csak érzéseinkben, hanem megnyilatko­zásunkban, szokásainkban, törekvéseink­ben, tetteinkben, hogy a magyarság mindent átható szent érzésével á lehe­tőség szerint magyarrá formáljuk át ezt az egész szép országot, s erőssé, gaz­daggá, — és magyarságában s erőssé­gében : önállóvá, függetlenné tegyük azt. Ápolnunk kell a nemzeti érzést a család benső körében, — ott nyilik tág tere a tevékenységre a lelkes magyar anyáknak, — ápolnunk az iskolában, a társadalomban, iparunkban, a közélet minden vonatkozásában, hogy öntuda­tossá, egységessé, s ezzel feladataiban hatályossá tegyük azt. Egyesülnie kell e magas cél érde­kében a hon minden igaz gyermekének, hogy testvériesen összefogva, a bizal­matlanokat hitre, a csüggedőket kitar­tásra buzdítva, erőinket az egyesülés által megsokszorozva, készítsük' elő a magyarság kulturális ós közgazdasági megerősödését. E nemes célt akarja szolgálni az egyesülés formájában: a tulipánkert szö­vetség. Tömörüljünk annak zászlaja alá. Van az országban fölösen sok egye­sületünk, de ennél nincs hazafiasabb, ennél nincs nagyobb jelentőségű, mert ez igazi nemzeti érdekeket szolgál. Ám ép ezért, ne legyen szalmaláng ezen egyesület melletti lelkesedésünk, kitartással, tettel vigyük előbbre annak nagy feladatait. Az elmúlt év riasztó, fenyegető árnya hozta felszínre ezirányu kötelességünk felösmerését, tekintsünk is valóban kötelességül nemzeti érde­keink célul tűzött szolgálatát : a meg­alkuvást nem ismerő nemzeti érzés ápo­lását, a magyar jellegnek és önállóságnak minden téren való támogatását s külö­nösen a honi iparnak fogadalommal megerősített pártfogását. Es e törekvéseinkben emelkedjünk felül a korszakunkra nehezedő közönyön vessük ki szivünkből a kishitüséget, ne riasszon vissza Dennünket törekvéseink megtámadása, mert távol áll tőlünk min­den idegen érdek sértése, vagy a rom­bolás, mi csak azt akarjuk, mihez min­den embernek és nemzetnek ős joga van saját érdekeinket előbbre vinni, e téren alapozni és épiteni. Buzdítsanak bennünket e részben kitartásra a nők, kiknek gyengéd keze ápoolja a tulipánt, munkáljuk meg hozzá a talajt mi férfiak, kiket kell, hogy a kötelesség érzete áthasson. Az elődök megtudtuk halni a hazáért hogy az független és szabad legyen, — mi tőlünk csak lelkesedést, összetartást és munkát kiván a korszak békés szel­leme, mutassuk meg, hogy elődeinknek méltó fiai vagyunk, s fennen dobogó szívvel, vértezett mellel, munkára emelt karral mi is tudunk küzdeni azért, hogy független,! boldog és magyar legyen a haza! F szellemben köszöntöm e nekem oly kedves, szép városnak a tulipán jel­vényében összegyűlt diszes közönségét és kívánom, hogy lelkesedésünk diadalra vigye az eszmét, melyet képvisel: — a tulipán! A főispán gyönyörű szép beszédére a közgyűlés 11 a a n Béla javaslatára lelkesedéssel szavazott köszönetet a fő­ispánnak. Az alapszabályok. Kell Lajos dr. szólalt fel ezután, aki előterjesztette, hogy miután a csabai Tulipánkert csak fiókja az országos Tulipán szövetségnek, külön alapsza­bályokat nem készítenek, hanem java­solja, hogy az országos szövetség által leküldendő alapszabályokat a helyi vi­szonyokhoz képest módosítsák majd. Ezt elfogadják s e mnnka végzésére bizottságot küldenek ki, amelynek tag­jai: Áchim Gusztávné, Friedmann Mórné, Majoros Józsefné, Fábry Géza, Maros György és Weisz Frigyes dr. Indítványok. Megyeri Imre indítványt ter­jesztett elő, amelyben javasolta, hogy a Tulipán szövetség céljainek sikeresebb elérése végett közművelődési, ipari és mulatságrendező szakbizottságot alakít­son. Ezt el is fogadták s az egyes bi­zottságok igy alakultak meg : A" közművelődési bizottság elnöke Rell Lajos dr., tagjai: Beliczey Tiborné, Grassely Norbertné, Haraszti Sándorné, gróf Hoyos Györgyné, Kerényi Sománé, Maros Györgyné, Fluck Jolán, Tamásy Hona, Balázs Ádám, ifj.-Horváth Mihály, Láng Gusztáv, Maros György, Megyeri Imre és Székely Béla. Az ipari bizottság elnöke: özv. Kiss Lászlóné, tagjai: Fábry Károlyné, Fejér Béláné, Haan Emma," özv. Jávor Gyuláné, Korosy Lászlóné, Majoros Jó­zsefné, Rosenthal Adolfné, Seres Gyu­láné, Klein Gusztáv, Szeberényi Tibor, Urszinyi János dr., Wagner József és Zvaratkó Pál. A vigalmi bizottság elnöke: Urszinyi János dr., tagjai: Áchim Gusztávné, Babich Pálné, Debreczeny Lajosné, Fe­jér Béláné, Friedmann Mórné, Majoros Józsefné, Wagner Dánielné, Weisz Mik­sáné, Bottyánszky Pál, Kocziszky Iván dr., Miklyá András, Szántó Géza, Székely Vilmos és Tarján Tibor dr. A bizottságok megválasztása után a közgyűlés Urszinyi János dr. in­dítványára üdvözlő táviratot küldött Eberhardtra a szövetség védnökének, gróf Apponyi Albertnénak Ezzel a gyűlés napirendje ki is me­rült. Záróbeszédet Rell Lajos dr. mon­dott, lelkes szavakban mondva köszöne­tet a főispánnak, valamint a vendégeknek és közönségnek a gyűlésen való megje­lenésért. A diszgyülés után özv Kiss Lászlóné elnöknő vendégszerető házánál ozsonna volt, amelyen megjelent a fő­ispán és kísérete is, valamint nagyszámú meghívott vendégkoszorú. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Wekerle expozéja. Ma mondta el a Házban W e­k e r 1 e Sándor miniszterelnök az 1906. expozét. Senki se várt valami különö­sebb dolgot, hiszen a volt törvényte­len kormány már megszabta nagyrészt a budgetet, sőt részben már el is köl­tötte a pénzt . . . Azt ugyan nem remélhették, hogy a tisztelt darabont a kormány kincsesládákba gyűjtve fogja átadni nagy ünnepségek között a nem­zeti vagyont. A miniszterelnök rá is mutatott erre a kellemetlen helyzetre, s hangsúlyozta, hogy nem tehettek egyebet, mint hogy szigorúan ellen­őrizték a tételeket és összehasonlitot­ták az 1904-diki budgettel. Mert hát 1905-diki költségvetés nincs. A miniszterelnök expozéja mégis érdekes volt. Legvonzóbb jelensége volt Wekerle egyénisége. Ez a hatal­mas ember, amint elkezdte az expozé­ját mondani, valóságos áradatát a szá­moknak hömpölyögtette. Ugy látszott, ma nem törődik a hatással, nem ke­reste a külső sikert, ma csak a száraz tényeket akarja konstatálni. És ehez képest egész beszédje csupa szám volt. De minél tovább beszélt, minél sű­rűbben rajzottak ki száján a százezrek, milliók, nagyobb és kisebb numeru­sok annál inkább nőft a csodálkozás. — Nézzétek — szól 01 a y Lajos — egy órája sorolja fel a számokat s egyetlen egyszer se tekintett be a jegyzetekbe. t Ez igaz is volt. A miniszterelnök nemóriája csudálatos. Minden tárca számadatát kívülről tudja. De a beszédet sürün szakították meg a helyeslések is, zajos tetszésben részesült az a kijelentés, amit Föl­des Béla közbeszólt s arra felelt, hogy csekély vasárnapi munkát tagadták meg a cselédek. Két kocsi alom beszállítását nem végezték el, amiért az engedetlen­kedők ellen a főszolgabiróság megindí­totta az eljárást. A Sárrét is veszedelmesen mozgo­lódik. Vasárnap délután Szeghalom ós Bucsatelep • aratómunkásai tartottak ér­ez a kormány tekintélyes összeget vett-tekezletet, amelyen elhatározták, hogy fel az iparfejlesztésre s legyen meg­győződve, hogy be is tartja igéretét. A tetszés itt Szterényi államtitkárnak is szólt, aki Kossuth háta mögött ült. Mindenki tudta, hogy az iparfejlesztés és Szterényi elválaszthatatlan. De zajos éljenzéssel fogagták azt is, hogy a népiskolákra 4 millió 600 ezer koronát vettek fel. — Az én tisztelt barátomat, a kul­tuszminisztert, úgymond |Wekerle, az az eszme vezeti, hogy különösen az ország délkeleti és északnyugati ré­szén fejlesztessenek a népiskolák. „Éljen Apponyi hangzik min­denfelől Zajos tetszéssel fogadták a minisz­terelnök azon kijelentését, hogy a sze­gényebb póttartalékosok családjai ré­szére 500 ezer kor. szavaztak meg. Mindezek után azonban kénytelen volt beismerni a miniszterelnök, hogy a fölösleg nem több, mint 2500 kor. — Elérkeztünk, úgymond, addig a határig, amidőn kiadásainkat a jöve­delemből nem fedezhetjük s legföljebb kölcsönöket kell fölvennünk. Ez az őszinte kijelentés vegyes ér­zelmeket keltett. Rátkay László ezt kiáltotta : — Ezt a delegációnak kell meg­mondani. O 1 a y Lajos igy fakadt ki : — Nem kell több katonát adni. Wekerle azonban folytatta: Bi­zonyos azonban, hogy kulturális téren még nagy előhaladást kell tennünk, jövedelmünket tehát szaporítanunk kell. Az utolsó tiz esztendő alatt 700 millió A cgabai Tuli á n_ szövetség vasárn koronaval ^szaporodott jövedelmünk es jut eJsö nagy sikeréhe z. Akkor üli me g a báró Springer uradalom munkásai sztrájkba lépnek ós errevonatkozólag a legrövidebb idő klatt megtesznek min­den szükséges intézkedést. Orosházán, de meg a megye egyéb községeiben is fenyegető magatartást tanúsítanak a munkások, alikkel szem­ben a hatóság ugyan résen van s mint a lapunk más helyén olvasható alispáni jelentésből kitűnik, a béke és a sztrájk kitörésének megakadályozása érdekében tárgyalásokat folytat. Másrészről a gaz­dák is igyekeznek minden méltányos, követelésüket kielégíteni s ha még sem sikerül a munkásokat eltéríteni eredeti szándékuktól, úgy valóban magukra vessenek, ha a munkaadók az állam által tartalékban tartott idegen munká­sokra szorulnak. A kormány ugyanis, mint minden exponált esztendőben, ezúttal is tarta­lékos aratómunkásokat tart készenlétben a kincstári birtokokon, amely munkások sztrájk esetén pótolnák a sztrájkolókat Ilyen idegen munkás ez idő szerint kö­rülbelül 8COO van koncentrálva Mező­hegyesen, ahol az állam az aratá sokig foglalkoztatja őket. Attól tehát nem kell tartani, hogy lábon maradnak a vetések, csak esetle­ges zavargásoktól, amelyek ez idegen munkásoknak munkába ' állítása esetén állhatna elő. Véres aratást pedig aligha akarhatnak munkásaink, akik még két­szer is meggondolhatják a dolgot. Csak úgy gondolják meg, hogy ne legyen okuk megbánni. Csaba tulipán-ünnepe. Az úrasszonyok és úrleányok beosztása. ha erős figyelembe vesszük, látjuk, hogy oly exparasiv gazdasági erő rejlik a mi viszonyainkban, mely re­mélhetővé teszi, hogy megtaláljuk azo­kat a forrásokat, a melyekből jövedel­meinket szaporíthatjuk. Nekünk tehát az az elvünk, hogy kölcsönöket csak olyan természetű dolgokra szabad fel­vennünk, a melyeket gyümölcsöztet­hetőleg helyezhetünk el, egyébb ki­adásainkat e jövedelem szaporulatok­ból kell fedeznünk. A miniszterelnök ez utolsó kijelen­tését, melylyel egyszersmind ajánlotta az expozénak a bizottságokhoz való utasítását, élénk tetszéssel fogadták. Azután különböző miniszteri bejelen­tések következtek. Az ülés, mely tartott tovább, egy órakor véget ért. Terjednek a sztrájkmozgalmak. Tartalék aratók készenlétben. A ringó kalásztenger immár kezdi veszíteni a haragoszöld színét és kékes­sárgába hajlik át, jeléül annak, hogy közeledik magérlelő Péter ós Pál. Á termést illetőleg a gazda bizó remény­séggel tekint az aratás elé, de nem menten attól az aggodalomtól, amit a munkások fenyegető magatartása éb­reszt a lelkekben. Á gazdasági munkások ugyanis mind­ezideig nem tettek le sztrájkoló szándé­kukról, de ellenkezőleg, érthetetlen ma­gaviseletükkel csak kétségtelenebb jelét adják elhatározásuknak. Szerte a vár­megyében mozgolódnak, szervezkednek és táborukba szítják még azokat is, akiknek semmi okuk nincs zúgolódni helyzetük ellen. Igy a munkásmozgalmak, amelyek­nek egyes elfajultabb jelenségeiről szó­lottunk lapunk mult számában, a napok­ban ismét összeütközésre adtak alkal­mat. A gerendási Beliczey uradalomban ugyanis első ünnepségét, amely mére­teiben oly impozáns, kedvességében pedig oly vonzó lesz, amilyen ünnepe Csabának még nem volt. Éppen ezért az érdeklődés nemcsak Csaba, de az egész vármegye részéről feléje fordul vasárnap, amikor a Széchenyi liget való­ban tulipánkert lesz, s mindmegannyi kedves virág benne Csaba szeretetre­méltó úrasszonyai és bájos úrleányai. A tulipán ünnepség programja egy egész nap lesz, tele jókedvvel, kacagás­sal, édes évődéssel, no meg a hozzátar­tozó kedélyes táncvigalom A Széchenyi liget pavillonja előtti térségen lesznek felállítva a különböző elárusító sátrak, amelyben a legszebb gardedamek fel­ügyelete mellett a légszebb úrleányok lesznek az elárusítók. A gardedami in­tézményt szükségessé teszik az elárusító leányok mellé beosztott pincérek és egyébb elnevezéssel felruházott szela­dónokat, akiket a fiatalság gárdája kép­visel. Maga a kerti vendéglő udvara egy csárda lesz, amelyben a legtöbben fognak majd közreműködni. A Tulipán-szövetség az ünnepség rendezése ügyében az utolsó értekez­letet hétfőn délután 5 órakor tartotta meg özv. Kiss Lászlóné elnöklete alatt a Széchenyi-ligeti pavillonban, amikor is a következőképpen osztották be a Tulipánkert csabai virágait: Az ünnepség rendezői lesznek: Babich Pálné, Fejér Béláné, Majo­ros Józsefné és Friedmann Mórné. Az ellenőri tisztségeket Haraszti Sándorné, F á y Samuné és Rell La­josné töltik be. A csárdabeli gardedámok ezek az úrhölgyek lesznek : B o h u s Elemérné, Debreczeny Lajosné, Grasse 11 y Nórbertné, özv. Gremsperger Fe­rencné, Horváth Istvánné, Weisz MIT IGYUNK? forrást, ha gyomor-, bél- és légcsöhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be, forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. hanem a benue foglal­gkiméltettek azok, akik kozönségesi vóviz helyett a baktériummentes mohai Agnes-vizzei éltek. Legjelesebb "szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozatba forrás _ ismertetö ^füzetében olvasható. Háztartások számára ' ' 1 1 • 1 M 11 11 .ARYAL/HON MINHON I--X. A^IXL." ROIAMNNIRIML ÍO^ILN^ TRIÓNÁL O/-VF N C^ÁI-10\Í17TLOL IC AIPCAI igyunk mohai igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk,mert csakis a Igyunk mohai természetes szénsavas ásványviz erre a legbiztosabb ovószer . Igyunk mohai A mohai Ágnes-forrás mint természetes szénsavdús ásványviz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dus szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer .fertőző e'.enwk ellen, hanem ab SySysóknál fog.va^kltiinp szere a legkülönfélébb Sy° ; mo r"> '^Scső- és hugyszem. te ^In^rVoJit^Wrás 'icm™rt"fn ^üze^'ében közönséges ivóvíz nelyeit a DaKieriummemes munai Asaes-vmoi enet*. ^a^^^^ij^r. -- : t ; w ^ ^ . ^ « a másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval teritett víznél, sot a szódavíznél is olcsobb; hogy az Agnes-torras •/ ^/J.rrvlf hnfI/17 I ylzét ajegs^egényebb ^ember^ könnyel! megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek,^panot^a veníégE KCO V ClI DOrVlZ i kapható. A forráskezelőség,

Next

/
Oldalképek
Tartalom