Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-06-07 / 49. szám

4 boluma, e napon hódította meg ös Bókésországot annak lelkes hirleányait és honfiait. — Vasárnap alakult meg ugyanis Gyulán "a megyei Tulipánszövetség, amelynek jelentőségét, célját és "működésének körét már kimerítően méltattuk előző lapszámainkban. Ezúttal tehát nem akarunk ismétlésekbe bocsájtkozni. De elismerésünk hódoló zászlaját hajtjuk meg Békésmegye lelkes honleányai, különösen pedi gróf Almássy Dénesné és Fábry Sándorné előtt, akiknek fáradhatlan buzgalma teremtette meg az ország egyik legszebb és legerősebb, munkára leglelkesebb tulipán kertjét. Siker koronázza nemes törekvésüket, ez lesz részükre a legszebb elismerés, fáradságuknak legszebb jutalma. A megyei Tulipán-kert alakuló közgyűléséről az alábbi tudósításunk számol be. A rendkívül népes és impozáns gyűlést, amelyen jelen volt a megye egész előkelő' hölgyvilága és notabilitásai: Fejérváry Celesztin bárónő, Fábry Sándor főispánné. A csabai Tulipán-szövetség részéről özv. Kiss Lászlóné, Majoros Józsefné, H a á n Béla, Ursziny János dr. Gróf A1m á s s y Dénesné az alábbi frenetikus lelkesedéssel fogadott remekszép beszéddel nyitotta meg az értekezletet és ismertette a szöyetség célját: Melyen tisztelt uraim és hölgyeim! Amidőn gyűlésünket ezennel megnyitom, egyúttal őszinte örömmel üdvözlöm a jelenlevőket, hálás köszönetet mondva nekik szives megjelenésűkért és érdeklődésökért. Bizonyára tájékozva van a mélyen tisztelt közöség, legalább általánosságban a Tulipán-kert Szövetség iránya és céljai felől. Ezeket különben mai összejövetelünk folyamán nálam gyakorlottabb szónokok fogják még részletesen ismertetni és kifejteni. Nekem legyen szabad csupán két-három szóra felhívni becses figyelmüket. Azon két-három szóra, melyet a Tulipán-kert megalakulása óta gyakran olvashattunk és fejtettünk ki: a megalkuvástne mismerő hazafias érzés ápolása. Ennek az érzésnek nevében alakultunk országos szövetséggé, ennek nevében gyűltünk itt össze ma, ennek akar külső jelvénye a magyar tulipán lenni. Mert ugy-e bár, mélyen tisztelt közönség, ugy amint tartozunk hódoló imádássala Mindenható Istennek, szeretettel és gondoskodással családunknak, A férj is lement a feleségével, akinek arcán indiai bronz színben duzzadt az egészség. A kék hullámok, a bársonyos plage ugy csábította, csalogatta őket . . . És bementek a kabinjaikba és f'ürdőtoilettet öltöttek. A tengeren kis fehér hullámok rengettek, mint gyöngyszinü structollak ós mint női áll alatt a csókok vánkosa A távolból aztán észrevette valaki a gyöngyszinü structollakat. Lőn pedig erre általános ámulás. És egyszerre megszűnt a zsibongás, a lubickolás, a pajkos sikongás. * * * A pajkos sikongás megszűnt. Lesték, várták: mikép lép ki a filigránasszonyka, a csipkés tünemény az ő kabinjából. A férjnek már nem vérzett az ujja és hátat forditolt a feleségének, aki ott lubickolt, úszkált mellette égszínkék fürdőöltözetében, mely egészen odatapadt rózsaszínben ragyogó fehér testéhez. De im, egyszeire csak megnyílt a rejtélyes kabin ... És a férfiak mohón lesték, nézték a kilépőt. A csipke fehők eltűntek . . . És eltűnt a csodálatos kalap is a gyöngyszinü tollakkal . . . És egy vékony, nagyon vékony, túlságosan fiUgrán nő lépett ki, akinek csak az orrocskája volt pikáns, aztán semmi . . . semmi . . . semmi . . . * * * És semmi . . . semmi! A férj hosszura nyúlt ábrázattal fordult vissza feleségéhez, akinek arcán indiai bronz színében duzzdt az egészség; akinek égszínkék fürdőruhájából szinte kikívánkozott rózsaszínben ragyogó fehér teste. És szemeiben ismét sóvár tekintett jelentkezett és nem állhatta meg, hogy meg ne csipje feleségének erős, gömbölyű, izmos karjait, melyek hatalmas tempókkal szelték a tenger zugó hul- j lámáit. < BEKÉSMEGYEI ugyanugy tartozunk forró ragaszkodással ennek a magyar hazának mert A nagy világon e kivül, Nincsen számodra hely. És ezen magasztos ragaszkodás nyilvánuljon, nemcsak érzelmekben és szavakban, hanem tettekben. Ha kevés is amit az egyén tehet, valamit mindenki tehet, ha máshol nem, hát családja körében. De azt mindenkinek külön-külön kell elbírálnia, mi az amit tehet, amit tennie kell és milyen téren van hivatva munkálkodni — csak azt ne feledjük, hogy a hazának szüksége van mindnyájunkra, fiaira és leányaira, szüksége van mindnyájunk vállvetett munkájára. Hiszem és tudom, hogy a most tisztelt jelenlevők közt nincs egy sem, ki azt nem érezné és nem érezte volna mindég és mégis ugyebár szükségét éreztük az egyesülésnek, szövetkezésnek, mert hiszen ez ad erőt. A szalmaszál gyenge, törékeny önmagában, de erős kötéllé válhatik ha sok ezret kötünk össze. Igy legyen ez velünk is ! és ezért üdvözlöm különösen benső örömmel vármégyénk Tulipán-kertjének m3galakuláíát és kérem főispánunkat a szó átvételére és gyűlésünk vezetésére. A zajos tapssal fogadott beszéd után Fábry Sándor főispán felkérte A1m á s y Dénesnét a megyei Tulipánszövvetség védnökségének elfogadására. Mielőtt az értekezlet a békésmegyei Tulipán-szövetség megalakulását kimondotta volna, Berthóty István dr., orosházi főszolgabíró ismertette a szövetség hazafias céljait: a magyar iparnak hathatós pártolással való megteremtését. Az egyesület védnöknője : Almásy Dénesné grófnő. Tisztikar tagjai lettek : elnökök: "gróf Cziráky Jánosné, Fábry Sándorné, Fejérváry Celesztin, dr. Fábry Sándor, Nóvák Camil, gróf Wenckheim Hoyos Fülöp ; alelnökök : Ambrus Sándorné, Braun Mórné, Dombi Lajosné, özv. Fábry Mártonné, Schnörch Gyuláné, Ambrus Sándor, dr. Berkes Sándor, Groóh Ferenc, Szabad Endre, dr. Zöldy János; titkárok: Kövér Malvin, Szarvasy Mariska, Korponai István, dr. Konkoly Tihamér; jegyzők: Hajósy Margit, Hoffmann Mariska, dr. Lovich Ödön, dr. Sztojanovits Szilárdt; pénztárosok: Dubányi Sárika, Schmidtlván; ellenőrök: ifj. Nuszbek Sándorné, Dubányi Imre ; számvizsgálók : Léderer Lajosné, Somogyi Akosné, Székely Zsigmondné, Horti Béla, Kis István, Schmidt József. A választmány hivatalbólfvaló tagjai ugy a központ, mint a vármegyében már megalakult egyéb tulipán-szövetségek tisztviselői, továbbá : Benedek Józsefné, Berkes Sándorné, Berényi Aminné, Bertóthy Istvánná, Braun Vilmosné, Bulla Antalné, Bodoky Kálmánné, Csánky Jenőné, Böhm Miklósné, Csák Györgyné, Czobel Károlyné, Daimel Sándorné, Dubányi Imréné, Dobay Ferencné, Deutsch Jakabné, Vesztek Károlyné, Dömötör Béláné, Endrész Andrásné, Follmann Jánosné, Fábián Lajosné, özvegy Gerlein Reinhardtné, özv. Haviár Lajosné, Horti Béláné, Hoffmann Mihályné, [János Józsefné, Geilz Albertné, Kun Pálné, Künzl Ernőnő, Kenéz Lászlóné, LuxenburgerGyörgyné, Lukács Endréné, Liszy Viktorné, Mérei Gyuláné, Márky Jánosné, Mizsley Kálmánné, Nóvák Kamiiné, Puskás Andrásné, Rohoska Mihályné, Reisner Emánuelné, Raff Ferencné, Scherer Benedekné, Schrőder Kornelné, Schlőder Istvánné, Schmidt Gyuláné, Székely Lajosné, Takácsy Lajosné, Végh Józsefné, Wolf Zsigmondné, Vértesi Arnoldné, Zöldy Jánosné. A választmányba ugyanennyi férfi tagot/választottak be. Megalakította az értekezlet még az irodalmi és szépművészeti, ipari és mulatságokat rendező és ismeretterjesztő szakbizottságokat. Az ügyintéző igazgatótanács uelnöke a szövetség elnökei, tagjai a központi és vidéki tulipánkertett tisztviselői. Fábry Sándor dr. főispán indítványára a békésmegyei szövetség B a t ht y á n y i Lajos gróf és neje cimen táviratilag üdvözölte a budapesti tulipánszövetséget, továbbá gróf A p p o n y i Albertnét. Munkás és cselédkérdés a gazdasági egyletben. Az igazgató-választmány ülése. A békésmegyei gazdasági egylet uj igazgató-választmánya pünkösd hétfőjén igen érdekes tárgysorozattal, azonban sajnos, nem nagy érdeklődés mellett, tartotta első ülését. Az ülésen nagy részletességgel megi vitatták a pestvárinegyei gazdasági egyKÖZLÖNY letnek a cselédtörvény revíziójára vonatkozó, a földmivelésügyi miniszterhez beterjesztendő javaslatát, melyet gazdasági egyletünk közgazdasági szakosztálya kiváló jóakarattal a munkások és cselédek érdekeire tartozó módosítással szintén elfogadott. Mint az országban mindenütt, megyénkben is aggasztja a gazdákat az a szertelen izgatás, mely az egész országban - szocialista álapostolok, gyűlések, hírlapok útján a munkásoknak, cselédeknek az engedelmesség megtagadására sztrájkba ösztönzésére — folyik. A gazdasági egylet már régebben felirt ez ügyben, a választmány most elhatározta, hogy a megye fő- és alispánját, — bár az egylet tagjai tudják, hogy ezek éberen őrködnek és intézkednek e súlyos és nagyhorderejű ügyben, — felkérik, hogy a tanyákról-tanyákra járó izgatók ellen a legerélyesebben járjanak el. A megye birtokosait, bérlőit és az egylet tagjait a választmány körlevél utján felhívni határozta, hogy a cselédek és munkások jogos járandóságait a legpontosabban teljesítsék és mindenben humanismus gyakorlását tartsák szem előtt. Az érdekes ülésről tudósításunk a következő : Beliczey Géza igazgató-elnök szívélyes szavakkal üdvözölte a választmány tagjait és az ülést megnyitotta. Szalay József csodálkozásának adott kifejezést, hogy most, midőn oly sok fontos kérdés kerül megvitatásra, éppen a gazdák érdekében, annyira csekély az érdeklődés. A jelenvoltak teljesen osztották és helyeselték Szalay József megjegyzését. Többek felszólalása után határoztatott, hogy az Egyesületi Értesítőben az egyleti tagok, különösen az igazgatóválasztmány tagjai felhivassanak az egyleti élet és gyűlések iránti érdeklődésre. A luxuslóvásárról tett előterjesztés nyomán kimondta a választmány,, hogy azt többé nem rendezi, Gádoros község kérelmét vásár tarthatás irántpártolólag terjeszti az egylet a megyéhez. Az egy let tulajdonát képező, Csabán a Petőfitéren levő, a község által ovoda céljaira bérbe birt házat továbbra is óvi 1000 koronáért átengedi, a csabai ág. ev. egyházat pedig felhívja az egylet, hogy nyolc nap alatt nyilatkozzék, megtartja-e 7860 koronáért a volt egyleti kerti kertószlakot. A pestmegyei gazdasági egylet a cselédtörvény revízióját kéri törvényhozás utján a földmivelésügyi minisztertől és 15 pontban kérdi az egylettől, hogy a törvény mely paragrafusait miként kellene módosítani, hogy az ugy a cselédre, mint a gazdára megfelelő volna. Az egylet közgazdasági szakosztálya báró D r e c h s e 1 Gyula dr. elnöklete alatt behatóan tárgyalta volt a módosítási pontozatokat, több, a cselédekre üdvös módosítást eszközölvén azon. Igy, hogy a gazdasági cselédek ne fizessenek állami fejadót, a fegyvergyakorlatra behívott cseléd 35 napon át féljárandóságaitól nem fosztható meg, nejének és családtagjainak orvosi segélynyújtás biztosítása, iskoláztatásról való gondoskodás stb. A javasolt módositásokhoz hozzászóltak D é r c z y Péter, Morvay Mihály, báró D r e c h s e 1 Gyula, Szalay József, Domoszlay József. Az egylet e módosításokról értesiti a pestmegyei gazdasági egyletet, a miniszterhez pedig felír a cselédtörvények az általa tervezett módosítása szerinti revíziója iránt. A szocialista vándorapostolok izgatásai. A fenti kérdéssel kapcsolatosan Szalay József felemlíti azt a nagymérvű szocialista izgatást, mely nem csak ipari, de most különösen a mezőgazdasági cselédek félrevezetésére irányul. Vándor szocialista apostolok járják a tanyákat s a cselédeket szervezkedésre bírják, túlzott követelésekre ösztönzik őket és az engedelmesség megtagadására szugerálják. Indítványozza, hogy az egylet keresse meg sürgősen a kormányt, a főispánt és az alispánt, hogy az ily izgatók lehetetlenné tétessenek. Beliczey Géza elnök, a szomorú helyzet illusztrálására, egy ily vándorapostol izgatására keletkezett esetet mond el, szintén a hatóság erélyes intézkedését látja szükségesnek. D r e c h s e 1 Gyula dr. báró a baj kútforrását szintén az izgatásokra vezeti vissza, azonban eredményesen addig a hatóság sem intézkedhetik, mig a cselédtörvény oly irányban nem nyer módoBékéscsaba, 1906. junius 2 sitást, mint a milyen a gazdasági munkástörvény. A megye hatósága minden irányban ébren Őrködik. D é r c z y Péter, Frank Ferenc a gazdasági cselédek iránti humanizmust ajánlják s előbbi indítványozza, hogy az egylet körlevél utján szólítsa fel a gazdákat Fábry Károly indítványára, s egyben arra is, hogy az észlelt engedelem megtagadásról, izgatásról értesítsék a gazdasági egyletet, mely a hatóság sürgős intézkedését kéri majd. Egyéb ügyek. Örömmel vette tudomásul a választmány, hogy a Köröstarcsán rendezendő állatdijazásra a földmivelésügyi miniszter 800 kor. államsegélyt utalványozott. A katonai parancsnokságok megkeresését, hogy az egylet a hadsereg élelmezésére kiirt szállításban vegyen részt, a közgazdasági szakosztályhoz terjesztette a választmány s D é r c z y Péter javaslatára utasították azt, hogy éppen e célt megközelítendő, a terményeknek a gazdák általi közvetlen értékesítését lehetővé teendő, értékesítő szövetkezetet létesítsen. Ugyancsak e szakosztályhoz utasították az Omge átiratát a kóborcigány, úgy az aradmegyei gazdasági egylet átiratát, munkásvédő-egylet szervezése tárgyában. A gazdatisztek országos egyesületének megkeresésére az általa létesítendő internátus segélyezése, illetve alapítvány tétele ügyében, elhatározta a választmány hogy 2000 koronás nagy alapítványt tesz, mely egy gazdatiszt gyermekének az internátusban fél díj melletti felvételt biztosit. Áchim Gusztáv indítványt nyújtott volt be még a közgyűléshez cukorgyár létesítésére vonatkozólag. A választmány az idő előrehaladottsága folytán nem óhajtott gyorsan végezni, kiadta azt a növénytermelési szakosztálynak. E kérdéssel kapcsolatosan D omoszlay József felemiitette, miszerint tudomással bír arról, hogy most a Sárréten tétetik kísérlet, vájjon abban a talajban lehetne e megfelelő cukortartalmú répát termeszteni. A cukorgyár létesítését az egyleti elnök is felszínen tartja. A választmány felkérte Beliczey Gézát, hogy az illetékes köröknél egy cukorgyár létesítését szorgalmazza A földmivelésügyi miniszter értesítette felterjesztésére az egyletet, hogy a „Néplap" szerkesztése jövőre az egylet intencióinak fegfelelvén fog szerkesztetni. Igazgató-elnök jelentette, hogy nyugati fajta állatok beszerzésére az egylet nek megígért 100 ezer koronás kölcsönt, mihelyt az állam pénztára ezt lehetővé teszi, utalványozni fogják, erre nézve biztosítást nyeit Még a gazdák érdekképviseletének előmozdítása céljából, a megye községeiben, a hol nincsen, gazdakörök szervezésére fejeztetett ki óhaj s elhatározta még a választmány, hogy a bukaresti kiállítás megtekintésére, lehetőleg féláru vasúti jegygyei tanulmányi kirándulást rendez. Ezzel aztán befejezést nyert az érdekes ülés. Jelenvoltak: Beliczey Géza elnök, Dérczy Péter alelnök, Szalay József, Serly Kálmán, Fejér ImreJ Szabó János, Frank Ferenc, Kis Antal, Bakos Mátyás, Vidovszky László és Károly, Áchim Gusztáv, Morvay Mihály, Kocziszky Mihály, báró Drechel Gyula dr., Ursziny János, Bajcsy Gusztáv, Badics Elek, Haraszti Sándor, Domoszlay József, Fábry Károly, Rosenthal Adolf, Reisz Simon, Pfeiffer István titkár Mázor Pál s. titkár. Csaba rendkívüli közgyűlése. Adószedő választása. Csaba község képviselőtestülete kedden délelőtt S e i 1 e r Elek elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgya volt a községi adószedői állás betöltése. A többi fontosabb ügyek, mint a selyemfonoda építési kölcsönének megszavazása, lemaradt a napirendről, mert az ajánlatok még nem érkeztek be a pénzintézetektől. A választó közgyűlés nem minden vita nélkül folyt le. Aki ezt provokálta, Áchim L. András képviselő volt. Nyers modorral exponálta magát kandidáltja mellett, akit azonban Zahorán Mihály megválasztásával elbuktatott a képviselőtestület. A rendkívüli közgyűlésről az alábbi tudósításunk számol be. A közgyűlést S e i 1 e r Elek főszolgabíró nyitotta meg, előterjesztvén