Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám
1906-06-03 / 48. szám
Békéscsaba, 1906. junius 10. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 Elnöki megnyitó, tartja: gróf A 1m á s s y Dénesné. Programadás, tartja: F á b r v Sándor dr. főispán. A tisztikar, a választmányi és albizottságok megválasztása és ezek működési körének megállapítása. Felhívás intézés a vármegye honleányaihoz A csabai mandátum petíció alatt. Elsőknek adtunk hirt arról a mozgalomról, amely Áchim L. András csabai parasztpárti képviselő mandátumának petícióval való megtámadását célozta. Ezt a mozgalmat a kisebbségben maradt Bakos párt indította meg, s most, miután minden adatot összeszedtek, amelylyei igazolni szándékoznak, hogy Achimot nem a polgárok lelkiismeretének tiszta meggyőződése, de a terrorizmus és általában a tiszta választásban meg nem engedett fegyverek juttatta a mandátumhoz. A petíciót Áchim L. András ellen még nem adták be. Ez tény. De hogy befogják adni, az is bizonyoe. A peticionáló párt Ragályi és Lázár Nándor dr. fővárosi ügyvédeket bizták meg, akik kedden adják be kifogásaikat a Kúriához. A petíció adatait Ragályi irodavezetője, Gábor Illés dr. szerkesztette meg, aki ez ügyben egész héten Csabán tartózkodott. A csabai választásban tehát az utolsó szót a legelső magyar bíróság fogja kimondani. Milyen lesz ez az ítélet, nem tudhatni. De sejthető, mert Áchimra mostanában rossz napok várnak. Szenvedélyes, féktelen politikája kezdi megbőszülni a kierőszakolt népszerűséget, melyet a hatóság és politikai ellenfeleinek lecsepülésével szerzett magának. Parlamentben és parlamenten kivül rosszul állanak a dolgai. — A kisebbségben maradt párt ugyanis nemcsak mandátumát támadta meg, de pert is akasztott a nyakába. Áchim tudvalevőleg a mandátum átvétele után képviselőtől soha nem hallott modorban beszólt a városháza erkélyéről és e beszédében, amelyet annakidején közreadtunk, nemcsak az ellentábort aposztrofálta erősen, de becsületsértő és meggyalázó kifejezésekkel illette ellenjelöltjét, Bakos Mátyást. Ez a parázs szónoklat is is kellemetlenséget szerez még Áchimnak, akit Bakos Mátyás jogi képviselője által feljelentett a bíróságnak. Ezügyben a tanuk kihallgatása tegnap délelőtt történt meg, s amint a vizsgálat befejezést nyer, a csabai kir. járásbíróság az ügy aktáit a Ház elé terjeszti és kérni fogja a képviselő mentelmi jogának, felfüggesztését. Hogy a Ház kiadja Achimot, aziránt semmi kétség, s ez esetben pedig a bíróság szabadon itélkezhetik fölötte. A csabai mandátum sorsának eldöntése iránt nagy az érdeklődós nemcsak a megyében, de politikai körök ben is, ahol különben biztosra veszik Áchim megbízó levelének megsemmisítését. Tudósítónknak különben alkalma volt Gábor Illés dr.-ral beszélgetést folytatni, aki kérdezősködésünkre a következőket volt szives kijelenteni: A csabai mandátum petíciójának adatait magam gyűjtöttem egybe. Ezekből azt a hitet merítem, hogy amenynyiben a bizonyítás Áchim ellen igazolni fogja a terhelő adatokat, föltétlenül megsemmisítik a mandátumát. Egyényi véleményem a megsemmisülés mellett szól, ' mert a rendelkezésre álló okirati adatok föltétlenül igazolják, hogy Áchim példátlan terrorizmust fejtett ki úgy a választás napján, mint azt megelőzőleg. A remetei iöldvétel. Gyulaváros a földéhség enyhítéséért. Utóbbi lapszámainkban már ismételten irtunk arról a nagyszabású födvételi akcióról, melyet Gyulaváros indított meg a remetet uradalom megvásárlása iránt. A gyulai kisemberek földéhsége idézte elő ezt az üdvös és szociális szempontból. eléggé nem dicsérhető mozgalmat, amely a legközelebbi napokban már talán perfektté is válik. A remetei földvétel ügyében különben áz utóbbi napokban jelentős tárgyalások folytak le, amelyeket alább ismertetünk : A remetei uradalom, mely özv. gróf A 1 m á s s y Kálmánné tulajdona, két birtok testből áll. Az egyik az ökörjárási rész, amely 310 kishold, a másik pedig az árendási rész, mely 1180 kisholdat foglal magában. Amikor a földvótel iránt a tárgyalások elsőbb megindultak, a grófnő joI szágkormányzója, Szekér Andor az | első birtoktest holdjaiért 800, a másikért | pedig 700 koronát követelt a várostól, | mig az első feltételül azt a megbízást adta a képviselőtestület által a tárgyalások eszközlésére kiküldött bizottságnak, hogy egy millió koronánál többet ne adjon az uradalomért és kösse ki, hogy az eladott földet az eladó tartozik parcelláztatni. Ez utóbbi feltételt az uradalom el is fogadta, az eladási árt azonban odamódositotta, hogy az uradalmat fix 1 millió 80 ezer koronáért bocsájtja a város tulajdonába. A viszonyok tehát lényegesen változtak. Az uradalom ugyan jelentős kedvezményeket adot, mert az utóbb követelt vételárnál egy holdért nem esik több 650—660 koronánál. A különbözet a város irányzata és a kikötött vételár között még mindig 80 ezer korona, tehát egy oly tekintélyes összeg, amelyért még egy városnak is érdemes gondolkozni. Az ügynek ilyetén állását a kiküldött bizottság tegnap délután jelentette be a földvétel ügyében összehívott rend-, kivüli közgyűlésnek. Ez négy órakor kezdődött meg, s a vita lapunk zártakor is tart. Előrelátható azonban, hogy az összegre vonatkozó ellentétek ki nem egyenlítődnek, a képviselőtestület nem hoz definitív határozatot a remetei földvétel ügyében. Az alkotmányvédő-bizottság felszámolása. Az alkotmányvédő-bizottság is immáron a múlté. Szülte az abszolutizmus, dajkálta a lángragyult, hazafias lelkesedés és álomra szenderitette az alkotmányos korszak. Csak az emlékezete marad fön a szivekben és azokban a lelkesedéstől izzó protokollumokban, amelyek elmondják az utókornak, miként kell védelmére kelni a megtámadott alkotmánynak Az alkotmányvédő-bizottság megszűnvén, annak működéséről szóló terjedelmes jelentést már közöltük lapunkban. Alább pedig a tisztviselők biztosítására befizetett ellentállási-alap felszámolásáról adunk hírt. Az ellentállási alapot az alkotmányvédő bizottságnak érdemes jegyzője, Daimel Sándor dr. vármegyéi főjegyző kezeli, aki napok óta buzgólkodik a visszatérítendő összegek szétküldése ügyében. A főjegyző a hét eleje óta azoknak küldte meg befizetett adóikat, akik 100 koronán alul áldoztak az ellenállási alapra. Ezek közül eddig 123 egyénnek küldte meg a pénzét, 3351-44 korona összegben. A 100 koronán felül fizetőknek, akiknek összesen 28927 korona jár az ellenállási alapból, valamint ez öszszegnek mintegy 500 korona időközi kamata, a visszafizetést illetőleg s az utalványozást a pünkösdi ünnepekben kezdi meg a főjegyző és öt nap alatt az egész felszámolást lebonyolítja. Daimel Sándor dr., aki dicséretes buzgalommal és sok fáradsággal intézi hivatalának vezetése mellett az alkotmányvédő-bizottság felszámolásának ügyeit, méltán kiérdemli a vármegye közönségének elismerését. Állami gyermekmenhely helyett nőegyleti Szeretetház. Nem akarom a tisztelt redakciót oly naivnak tartani, hogy a közigazgatás egyszerűsítésének tudja be azt: miért nem érkezett le Csabához a belügyminiszter ama rendelete, melylyel tudatja, hogy Csabán nem állítanak fel állami gyermekmenhelyet és a Simay-portát visszadják Csabának. Emlékezhetünk még arra vissza, hogy mikor az állami gyermekmenhely felállítása kérdésében Zsilinszky Mihály államtitkár, volt képviselőnk buzgóik odott, ez ügyben az első értekezlet volt Csabán, s azon a képviselő, Lukács György főispán, Fábry Sándor dr. alispán volt jelen, R u f f y Pál, a gyermekmenhely főmindenese által tartott beszédére Lukács György reflektált s kétségesnek találta, hogy az állam egy megyében, szomszédos városban második gyermekmenhely felállítását engedélyezze. Már itt előtérbe lépett Nagykőrös és Kecskemét között i folyó és országosan ismert versengés. A célzat: maradjon csak a gyermekmenhely Gyuláé. Hogy azonban Csaba törekvése is kielégítést nyerhessen, éppen Lukács György proponálta: a csabai gyermekmenhely csak 7 éven tuli, 14 évet még be nem töltött gyermekek részére állittassék fel. Ruffy Pál már akkor jelezte, hogy ez nehezen fog menni, de bizott Zsilinszky Mihály hathatós támogatását J ban, s ha Csaba Zsilinszkyvel szemben ; nem követi el azt a nagy hálátlanságot, | több mint bizonyos, hogy ma a Simayportán állana a gyermekmenhely, dacára | Lukács sakkhuzásainak, mit ismételten Gyula érdekében követett el. Sajnos, de ját, ékes szavakkal dicsőíti a női erények gyöngyét, a tiszta, a feddhetlen élelet. Julis az eléje tett zsámolyra térdel, a falu végén, a diadalív közeiében meg-* szólalnak a mozsarak s aszűí fehér koronát a „Pünkösdi királynő" homlokára illeszti a falu papja. De ah! mi borzasztó ! . . .Szemkáprázat ez vagy való ?! Az üde szirmok lankadni kezdenek s hervadtan hullanak alá a frissen szedett viráglevelek. A sokaság ámulva-bámul, még az irigyek is meghökkenve és hitetlenül állanak. Mert a régi szájhagyományok után csodát beszél a nép: ha a megkozoruzott érdemetlen lenne, hogy akkor a rózsakorona menten elhervad a homlokán . . . Egyik kérdve tekint a másikra ? de lehet-e ez ?Szemképrázat ez vagy való ! ? Való! De ki a bűnös ? hol van a csábító ? ! zug a felizgatott tömeg tompa moraja. Julis arcát a szégyenpír futja végig, tagjai remegnek s ájultan rogy össze. A lelkész hozzá lép, hogy segítsen, hogy megvigasztalja, hiszen mindenki meg volt győződve, hogy tőrbe esett, különben ártatlan. Hiába már! Szivében ós kit szive alatt hordozott. . . végsőt dobbant az élet! . . . szívszélhűdés érte. E történetből a közmondás: „pünkösdi királyság" rövid dicsőség. Pönkösd hétfőjén szomorúan zugtak-bugtak a harangok, mintha ők is sii ratták volna a szerencsélten „pünkösdkirálynő"-t. Az a tegnapi hat szál legény emeli az egyszerű fakoporsót, mellette a hat, gyászba horult leány, legjobb pajtásai haladnak. Ott volt az egész falu, kegyetlen sorsán elnémult a legvastagabb árváját, mikor elföldelték tizennyolc tavasznak feslő rózsabimbóját, nem maradt szem szárazon. Még lelkész is elérzékenyedett, pedig a temetéseknél eléggé megkérgesedhetett aszive. De ki a bűnös? hol van a csá bitó? . . . zúgott újra hazamenőben a felizgatott tömeg tompa moraj. Ha visszatekintenének, ott látnák a bűnöst, amott bujdosik félénken s temetőhantok között Jármos Páli; ő az, aki Julcsát elcsábította. Hitt neki az elhagyatott, szegény árva s hogy zsákmányul esett ártatlan lelke, más akadályt képezett az árvasága, szegénysége. Szeretett tiszta szívből, a tizennyolc évnek ideális szerelmével, azt a száz darab aranyat hitte megmentőjének. Remegett, mikor a kijelölés rája esett, mert érezte bűnösségét, de mégis bizott, remélt! ... szerelme nem nyugodott, az unszolta. Most már ott lenn alussza megcsalt lelke csendes álmait. S bár hogy ki a bűnös ? ki csábította el? — ezt nem tudja senki sem, de a síron minden pünkösd napján hosszú éveken át fehér rózsa nyilik. A megrettent, a feldúlt, a szenvedő lelkiismeret ültette azt az alant nyugvó ártatlan emlékére s elkésett bánatkönnyeivel lopva öntözé. Váczy István, A jegyzöék tulipánkertje. — A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája' — Irta: Két eaa. Nagy esemény előtt állott a jegyzöék aranyos Erzsikéje . . . Készült is rá igazi kedvvel, ambícióval. Órák hoszszat ült zongorája előtt, s finom szabású ujjacskái játszi lepkék módjára táncoltak a billentyűkön. Eper ajakáról ugy zokogott, csattogott a dal, hogy a kis kert jázminbokra közé húzódó csalogány álmélkodva sóhajtott fel: — Édes istenkém! hogy került az ón párom rabságba, aranyos Erzsike szobájába . . Nem volt miért aggódnia annak a bohó kis jószágnak. Nem az ő párja, hanem a jótékonyság tündére repült a szűzi leányszobába; az ihlette aranyos Erzsikét hol édes-bús, hol meg vi'gan csattogó nótára. A jázminbokrok között persze nem olvassák a Békésmegyei Közlönt, igy nem is tudhatták ott, hogy Erzsike az orosházi hangversenyre készül, melyet érző szivek a „Vöröskereszt" javára rendeztek. Mamák a megmondhatói: mennyi gonddal, izgalommal jár egy ifjú leányka első, nyilvános „fellépése". A kicsike esetleg meghűl, — indiszpozicióba esik. Lámpalázt kaphat, — a leghatásosabb trillák gixerbe fúlnak. A zongora nincs jól hangolva, — a „forte"-k elhomályosodnak, „piano"-k nem érvényesülnek. Ha kevés lesz a táncos, a kicsike petrezselymet árulhat; — ha sok, rogyásig kimerülhet a szentem. De mindezen aggályok eltörpülnek az öltözék kérdése mellett: Fehér vagy rózsaszín fog-e jobban állni ? Mouselin, crepp, batiszt, vagy delain lesz-e a mulatság jellegéhez illőbb? Csipke vagy szalag lesz-e fessebb csinosabb ? Milyen legyen a derék, alj; melyik varrónő munkája lenne ízlésesebb, szolidabb? Az Erzsike mamáját nem hozták zavarba ezek a nehéz kérdések sem. Finom ízlésű, ügyes kezű asszony volt mindig. A legelső divatszalonban sem tudott olló, tű nagyobb művészetet kifejteni, mint Piroska mama kezében. Csak a beszerzési forrás okozott némi gondot. De hát az előre nem látó falusi asszony szépen elrakja a garmadával érkező árjegyzéseket ós Preiskurantokat, szükség esetén aztán kiválaszthatja azokból a kívántakat. Ilyen előrelátó asszony volt Piroska mama is. * Dávid rendőr, aki jegyzőéknél a magán postát is lebonyolítani szokta, módosan szalutálva toppantott Erzsike elé. — Alássan jelentem a kisasszonynak, Németországbúl meggyütt a pakk; a póstán várandósul. — Hát miért nem hozta ki jó ember ? — A vétivet mán alákezeltem, (állandó meghatalmazása volt hozzá) csakhogy a portékát nem adták; — fizetség ! is köll érte. A tavaszi idény alkalmából a férfi-világ figyelmét felhívjuk a Löwy Jakab L. és Tsa cég szabóüzletére, hol a legelegánsabb tavaszi öltönyök és felöltők i a é 8l? k^Lb^f ESÍÍ
