Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-05-20 / 44. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba. 1906. május 274. I. Oszt. szolgabírói állásra (IX. fizetési osztály) Salacz Ferenc (X) másod oszt. szolgabíró. Ill-ad oszt. aljegyzői állásra (X. fiz. oszt.) Moldoványi János (X) másod oszt. szolgabíró, Margonvay Gyula dr, és M e 1 i s István I. oszt. S t o j a n o v i t s Szilárd dr. II. oszt. B o d o k y Géza dr. )III.) oszt. közig, gyakornokok. A gyulai szanatórium vizsgálata. Lukács György dr. Gyulán. Kedden délután előkelő vendégei voltak Gyulának. Lukács György dr., Békésvármegyének egykori főispánja, volt kultuszminiszter járt magasrangu vendégek kíséretében Gyulán ós ott, mint az általa megteremtett József kir. szanatórium elnöke, megtekintette az épülés alatt álló első alföldi tüdőbeteg Szanatóriumot. A volt miniszter t.írsaságában volt előkelő szakértő tanárok véleménye oly hízelgő a szanatórium fekvésére, amely minden várakozást felülmúl. És ezért az elismerés pálmaága Lukács György drt. illeti, akinek humánus, fenkölt gondozása, fáradságot nem ismerő tevékenysége oly eniDerbaráti intézményt hozott létre, amilyen eddig az osztrák magyar monarchiában nincs. A gyulai József-zanatórium egyesület erejéről, súlyáról, nagyságáról világos képet nyerünk, ha csak röviden felemlítjük, hogy az egyesület 12 ágyalapitó, 30 alapító, 260 pártoló és 6708 rendes tagot számlál; az egyesület tiszta vagyona pedig 570 ezer koronát tesz ki. Ez összegből 180 ezer korona folyt csak be a mult év junius óta az egyesület pénztárába. A gyulai tüdőbetegek szanatóriuma 600 ezer korona költséggel épül föl, mondhatni, az Alföld legmegfelelőbb helyen. A gyógyintézet a Fekete Körös és Holt Körös medre között elterülő úgynevezett Gyulavárosi erdőben épül, amely erdő maga 3000 jholdon terül el. Ezenkívül az Alföld összes erdősége, mintegy 10 ezer hold, e vidéken van. A klimatikus viszonyokhoz nagyban hozzájárul maga a Fekete Körös vize, mely forrásától végig egyetlen község érintése nélkül 10 óra alatt jut el Gyuláig, tehát vize egyáltalán nem inficiálódhat. A legszerencsésebb tehát a hely megválasztása, maga a kivitel pedig hasonlóan. Az a férfiú tehát, aki az emberbaráti szeretetnek, a szenvedő emberiségnek ilyen otthont teremt, megérdemli, hogy nemeslelküsége, akarata előtt még azok is meghajoljanak, akik egyébként — politikai szerepléséből kifolyólag nem állottak vele szemben egy véleményen. A gyulai József-szanatórium felülvizsgálatáról különben az alábbi sorokat adjuk: Lukács György dr. szanatóriumi elnök kedden délben érkezett meg Gyulára. Társaságában voltak : T a u s k Ferenc dr. és okolicsányi K u t h y Dezső dr. kir. tanácsosok, egyetemi tanárok, a szanatórium-egyesület részéről: N ém e t h György főpénztáros, Y e r n e r László titkár, Dvorzsák Ede műépítész, a szanatórium tervezője. Az előkelő vendégeket az állomáson folyfalvi Zöldy János dr. tiszti főorvos ós B u c s k" ó Koriolán dr. h. polgármester fogadták, majd a Komlóba vonultak délebédre. Két órakor a társ iság fölkerekedett és kikocsiztak a gyulavárosi erdőbe, az épülő szanatóriumhoz. A vendégek kíséretében voltak folyfalvi Zöldy János dr. ós D é c s y Károly dr. főorvosok, Bucskó Koriolán dr h. polgármester, S z é n á s y József takarékpénztári igazgató, S chmidt Iván, D ubányí Imre, Dobay Ferenc, Molnár Albert, továbbá K ó h n Dávid és Palatínus József szerkesztők. A vendégeket a szanatóriumnál az épitő Szabados József gyulai vállalkozó kalauzolta. Lukács György dr., valamint a jelenvolt vendégek a legnagyobb megelégedéssel szólottak az építés alatt álló intézetről, az országos hirü orvos professzorok pedig úgy magának az intézetnek a beosztásáról, valamint a környék klimatikus viszonyairól szólottak a legnagyobb elismeréssel. Maga az intézet közvetlen közelében fekszik a Fekete-Körösnek, a vasúti hídtól kétszáz lépésnyire. Ide tervezik majd a feltételes megállóhelyet is, amely most egy őrházzal közelebb fekszik Gyulához. Az intézet három főépületből áll és mindegyike tető alá jut a napokban. Több mint 200 munkás foglalkozik állandóan az építésen, s azt még decemberre teljesen befejezik, hogy a szanatórium ünnepélyes megnyitása a jövő óv április havában eszközölhető legyen. A főépület magában foglalja a felvételi és gazdasági irodát, a bentlakó orvos lakását, éttermet ós konyhát, mig a jobb és balszárnyon fekvő pavilonnak 50—50 férfi és női beteg részére lesz a módern gyógyítási mód minden követelményeinek megfelelően berendezve. A főépület mögött emelkedik a gépház, amely az intézet központi fűtését végezi ós az ártézi kut, amelynek vizét mesterséges öntözésre is berendezik. A gyulai országút mellett levő hidnál csinos kapuslakást építenek. Az intézet előtt meseszerűen szép angol parkot terveznek, magának az erdőnek a fáit pedig óvenkint fokozatosan fenyőkkel cserélik ki. A vizsgálat közel két órán át tartott, mely után a vendégeket Szabados vállalkozó magyaros szívességgel látta vendégeiül. Az egyetemi tanárok még az nap, Lukács György dr. pedig szerdán reggel utazott vissza a fővárosba. Itt még megemlítjük, hogy a József szanatórium egyesület országos közgyűlését junius 10-én tartja meg a fővárosban, a Váci-utcai városháza közgyűlési termében Lukács György dr. elnöklete mellett. A szanatórium egyesület tagjai ós azok is, akik most lépnek be, félárú jegyet kapnak, ha eziránti szándékukat junius 5-ig bejelentik az egyesület központi irodájánál (Budapest, IX. Ferenc-körut 36.), vagy a Békés és a Békésmegyei Közlöny szerkesztőségénél. Mindazok, akik ez egyesületnek támogatásához bármily szerény anyagi összeggel hozzájárulnak, a szenvedő emberiség örök hálájára kötelezik magukat. A megyei tanító-egylet gyűlése. Békésvármegye tanítói, akik a Bé kósvármegyei általános tanító egyesület keretébe tartoznak, ezidei évi rendes közgyűlésüket Gyomán tartották meg. Több mint kétszáz tanitó volt ez alkalomból Gyoma vendége, mely magyaros vendégszeretettel látta falai között a kultura napszámosait, akik több fontos, érdekeikbe vágó ügyet intéztek el. A két napon át tartó tanitó-gyülósről az alábbi részletes tudósítást adjuk: Már szerdán délután 4 órakor gyülekeztek a megye minden járásának tanítói, akiket a gyomai kartársak a vasútnál fogadtak. Áz első ülés a gyomai községháza tanácstermében, volt, hol az egyesület igazgató bizottsága tartotta gyűlését, melyen minden megyei járás képviselve volt. Másnap reggel a megye minden egyes községéből özönlettek a tanítók Gyomára. Közel 200 tanitó vett részt a közgyűlésen, mely délelőtt 10 órakor vette kezdetét. Az érkezett tanítókat Szőke Ferenc magyaros vendégszeretettel fogadta és a' már előző napon érkezteket elszállásolta. Az igazgató bizottsági gyűlés után a tanitók ismerkedési estólyre gyűltek. A csütörtöki gyűlést megelőzőleg 9 órakor előórtekezlet volt, amely a közgyűlés tárgysorozatát állapította meg ós a pénztár megvizsgálására bizottságott küldött ki. | A közgyűlést Láng Gusztáv elnök nyitotta még. Megnyitó beszédében hazánkban beállott politikai fordulatra hi- ! vatkozva, szép szavakban jelezte, hogy oly férfiak kerültek a kormány élére, akik egész életükben a magyar nemnemzeti egység eszmeért harcoltak. Reménye van tehát a nemzetnek, hogy ez eszme a kultura harcosai, a lanitók közreműködésével diadalmaskodni fog s lesz még ünnep e hazában. Üdvözölte azután az elnök Gyoma község képviselőit, egyúttal köszönve a tanácsterem átengedését, a gyomai járás főbíráját ós Nová k József dr. szabadkai tiszti orvost. Házi Gyula Gyoma község nevében és N a g y Győző a gyomai tanitók nevében üdvözölték a tnnitó-egyesületet. Uhrin Károly egyleti főjegyző olvasta föl ezután jelentését az egyesület évi működéséről, mely teljes ogószében tudomásul szolgált. A közgyűlés folyama alatt A pp o n y i Albert gróf kultuszminisztert táviratilag üdvözölték. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő táviratilag üdvözölte a közgyűlést és kimentette távolmaradását A főjegyző jelentéséből kitűnt, hogy Békésvármegye minden egyes járásköre többé-kevésbé buzgó működést fejtett ki az elmúlt évben. Megemlékezett a közgyűlés ez évben elhalt.kartársakról ós fájdalmának jegyzőkönyvile"

1 adott kifejezést. Elhaltak : M e r t z Irón^ V e c s e y Sándor, .H e n c z é 1 i Lajos. Következett azután a közgyűlés legérdekesebb és legtanulságosabb pontja : Nóvák József dr. szabadkai tiszti orvos tartott szabad előadást az iskolai egészségügyről, mely nálunk még gyermekkorát éli. Szükséges azonban, hogy a tanitók a fontos ügygyei is foglalkozzanak, az iskola fentartók az iskolák berendezésénél erre súlyt fektessenek, hogy ne legyenek az iskolai padok kínpadok. Nóvák dr. előadásában két dologgal foglalkozott. A tanuló gyermek szemével és hátgerincével. A fejlődésben levő tanulók a rosz padok miatt rontják szemüket és hátgerinc elferditésben szenvednek az írásnál. Előadását számos rajzzal, képpel és padmintákkal illusztrálta. Bemutatta a legjobb Berlin melletti Charlottenburgban fából készült Rettich-Keit-féle padmintát, mely minusz távolságot mutat. Két ülésre van berendezve és a két ülést közt a felálláshoz köz van és a tanitó mindkét ülőhöz könnyen hozzáférhető. E pad az iskola tisztántartását is elősegíti, mert olyan a szerkezete, hogy könnyen felemelhteő. Az érdekes ós tanulságos előadás mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét és a közgyűlés hálás köszönetet szavazott az előadónak. Ezután S i n g e r Manó csabai tanitó indítványát tárgyalták, mely ugy szólt, hogy kérje fel a békésmegyei tanitó egyesület a tanitók országos kizottságát, miképp hasson oda, hogy a felekezeti és községi tanitók és óvók az állami tanítókhoz hasonlóan kapják meg a fél menetdíj engedélyt, indokolva az indítványát azzal, hogy a felekezeti tanitók ép oly faktorok a népoktatásügynek, mint az állami tanitók. Egyenlő munkát véletet megtarthassuk? A pártvezér ur tehetne annyit, hogy jelöltetne valahol. Nem mondom, hogy valami sokat értek a politizáláshoz, de tudjátok, hogy nagy családom van. A gyerekek nőnek, a feleségem beteges, adósságom is van. Mit csináljak ? A nagyságos ur a torkát köszörülte, aztán ötölt-hatolt. Jó sort szidott azon a gyalázatos korrumpált állapoton, amelyek a mostani időben megnehezítik azt, hogy ily kipróbált hazafisággal rendelkező egyének, mint te, kedves barátom, Bárkássy Bence, mandátumhoz jussanak. Hanem majd a megyénél csinálnak valamit, mig elkövetkezik, az uj korszak, a nagy reformok ideje. A főispán, ez a nagy mameluk, jószivü ember. Majd szól neki a nagyságos ur. Szólt is. Bárkássy Bence tekintetes ur bekerült a megyéhez iktatónak, vagy minek. Annyi fizetése volt, hogy a hitelben való élést megkezdhette. A gyerekek nőttek, iskolakönyv, tandíj, ruha, cseléd, mészáros, hentes, házbér, meg az ördög tudná, hogy mik csinálta adósságok szintén nőttek. A legkisebb, a másfél éves Erzsike már tudott járni, mikor a tekintetes ur a mennykő sok adósságtól alig tudott mozogni. A tekintélye elpárolgott. A legutóbbi választást már az ő káplárjai csinálták. A képviselő ur ugyan nála is vizitelt és el nem felejtette kijelenteni: — Csak ne csüggedj Bence! Most már nyeregben vagyunk. Mi leszünk az urak. Bence elhitte. Micsoda nemzeti ellentállást csinált ez a Bence a vármegyében ! Mikor a vármegyei levéltáros szemébe vágta, hogy azért csinálja a nemzeti ellentállást, mert nem szeret dolgozni, azt mondta neki : Tudod mit Jankó ! Itt a nemesi parolám, az ón becsületemet, a feleségemét, a családomét kötöm le, hogy most hazudtál. Nem vágyok a vármegye kutyája. Holnap beiktatom a saját lemondásomat. Érted ? Ugy teszek, ahogy akarok. És ugy tett. Ugy vágta a megyefőnök asztalára a lemondását, hogy csak ugy csattant. Sarkon fordult ós haza ment. Az asszony sirt, a gyerekek hallgattak. Bence megmagyarázta, hogy nincs semmi baj. Elsején nem lesz ugyan fizetés, de majd felvirrad még valaha! Ezt a felvirradást várták hónapokon keresztül Alig volt nap, hogy Bencze ne azzal jött volna haza a kaszinóból, hogy most már biztosan képviselő lesz. A gyerekek lerongyosodtak, az asszony sokat nélkülözött. A cseléd a bérét követelte, a mészáros a hus kosztot. A fűszeres is gorombáskodott. Ha csak tehette, mindig zsuzsokos lencsét, férges makarónit küldött Bárkássy tekintetes urékhoz. Ha visszavitte a cseléd, azt mondta : — Köszönjék meg, hitelbe az ilyen is jó. És elérkezett a felvirradás. Bence izgatottan rohant haza. — Csomagoljatok, megyek Pestre ! Választások lesznek. Éppen pénz után szaladgált, mikor a képviselő ur betoppant hozzájuk. — Hozzád akartam menni. — Én pedig hozzád jöttem. Szűk só gem lesz rád. Valószínűleg ellenjelöltet kapok. A te befolyásod dönti el a küzdelmet, a te jó akaratod. Bence egy darabig gondolkozott, aztán megmondta a nagyságos urnák amit akart: — Magam is képviselő akarnék lenni. Nagyobb szükségem van erre, mint neked. Az adósság megöl. A nemzeti ellenállás elpusztított. Tudom, hogy most visszamehetnék azért a rongyos hetven forintért körmölni a megyéhez, de nem teszem. Minek is tenném? Halálra dolgozhatnám magamat, a ti barátságtok mellett még a feleségem párnáit is eldobolják a fejünk alól. Képviselő akarok lenni. A nagyságos ur nagyot nézett. — Megbolondultál ? Azt hiszed olyan könnyen megy ez ? Barátom, minden kerületre tiz jelölt akad. A központ nem ismer. — Nem ismer ?! Tönkre tettem magamat, koldusbotra jutott a családom és a központ még sem ismer ? Mit áldoztatok tik a politikáért ? A nagyságos ur nem felelt. Vette a kalapját és menni akart. A tekintetes ur elébe állott. — Megállj! Legalább azt tedd meg, hogy ajánlj a központnak. A nagyságos ur ugy tett, mintha gondolkoznék. — Van odafent valami barátod ? — Nincs. Te vagy egyedül. — Ismerősöd? — Az sincs. — Rokonod ? — Senkim a világon. — Akkor ne is vesztegesd az időt. meg a pénzt, édes Bélám. Okosabb lesz. ha itt maradsz és dolgozol az ón érdekemben. Mindent elkövetek, hogy bejuss a megyéhez. Most már mi vagyunk az urak. Kineveztetlek utbiztosnak. Uti átalány, lótartás, mi ördög. Nem kell körmölnöd. Aztán, tudom, hogy fogytán van a pénzed. Nesze itt van ötszáz korona. Ne érts félre, kölcsön adom. Ha majd sok pénzed lesz, megadod. A tekintetes ur ránézett a pénzre. Eszébe jutott, hogy ebből lehetne az asszonynak ruhát venni. A gyerekeknek cipő kell. A mészáros is megkapja a magáét, a boltos is. Igen, meg a Borcsa édesanyja is. — Jól van, elfogadom. Holnap már munkába állok, összehívom a párköröket. A nagyságos ur elment. Borcsa pedig ide-oda szaladgált a nagy bankókkal. A gyerekek örömükben betörtek két ablakot. Micsoda pompás vacsorához ült akkor este a tekintetes ur, de npm volt étvágya. Ugy érezte, hogy most a mandátumát eszi meg . . . Nem csoda, ha torkán akadt a falat és elfacsarodot, a szive, mikor arra a pillanatra gondoltt amikor a kezeibe nyomják az utbiztosi kinevezést. Hiába, ő belőle nem lehet nagyságos ur, ő csak létrának született, amin le és fel járnak az emberek és elkoptatják...