Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám
1906-05-13 / 42. szám
Békéscsaba, 1906. XXXI Il-ik évfolyam. 55-ik szám. Csütörtök, junius 28. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön. EltŐFIZBTÉSI Din : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő: Laptulajdonos: Dr. SAILER VILMOS PALATÍNUS JÓZSEF. SZIHELSZK7 JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések 1 és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Hogyon teremtsünk ipart ? Békéscsaba, május 12. A magyar ipar pártolásáról beszélnek mindenfelé az országban. Gyűléseken, hírlapokban, magántársaságban mindenüti arról folyik a szó, hogy milyen jó volna : ha Magyarországnak is volna ipara. Eddig is elég szó esett erről a témáról. Itt-oti fel is buzdultak, a magyar ipar azonban még most is csak kezdettleges állapotban van, mert az a pár ember, a ki a mozgató szerepet kezébe vette szegény emberek voltak, a nagy tőke mind kiment a külföldre és a külföldi gyáripar nagy produktuma, olcsóságával a szegény és általában a magyar iparos intelligenciája nem birta sokáig a versenyt. Mindezideig azért nem volt képes a magyar ipar fejiődésnek indulni. A vagyonos osztály pénzének külföldre való importálása és a magyar iparos intelligenciája volt a mélyreható oka annak, hogy a magyar iparos nem tudott vagyonban terjeszkedni, gyárokat létesíteni. Ehhez a főbenjáró okokhoz csatlakozott még az is, hogy a magyar középosztály vakon követte a mágnás osztályt, ki fiaiból jogászt, hivatalnokot nevelt s a kinek mód adatott ahhoz, hogy fiainak földet, pénzt adjon, az egy sem engedte fiait iparpályára, hanem gazdának nevelte, a hol szenvedelmesen tomboló a kártya, az asszonyszenvedély, a lóversenyezés, a nagy úri passziónak sokszor észszerütlen és indokolatlan költekezése. Most, a válság ideje alatt megdöbbenve látta a nemzet, hogy mennyi hivatalnok jelentkezett állás után. A hírlapok, maga a közvélemény mily erővel, mily dehonesztáló szavakkal sietett megbélyegezni az embereket becsületérzésében és habár sokaknak számolnia kellett azzal, hogy a társaságok diszkvalifikálják őket, sokak nem meggyőződésből, nem hazafiságból, vagy azért vállaltak szerepet, mert azt vélték, hogy hazájuknak szolgálatot tesznek, hanem azért vállalkoztak, mert diplomával a kezükben máskép nem tudtak érvényesülni. Most, hogy vizsgákra készülnek fiaink, most, amikor újra megjelennek az iskolai évvégi énesitők és olvasni fogjuk az átlag emberek tanulmányainak vergődését, újból hangoztatnunk kell, hogy a magyar ipar fejlődésében az fontos gátló akadály,, hogy nálunk annyian a hivatalnoki pályára tülekednek. De amikor ezt konstatáljuk, eszünkbe, jut az a momentum: mely szintén a válságnak egy érdekes eszköze volt, ez: a tulipán mozgalom. Nem keressük a politikai okokat, mert azokkal nem is akarunk foglalkozni. Egy azonban bizonyos, hogy az ipari vállalatok felkarolására egy egész országösszetartó ereje szükséges és hogy eredményeket tudjon felmutatni, .azt éppen a tulipán-mozgalom mutatja Az iparpártolás eszméjének állandónak kell lenni és hogy állandó maradjon, a tőkepénzeseknek, a földes és mágnás uraknak ipari vállalatokat kell létesíteni, kiknek hegyi birtokain az ipari gyártáshoz szükséges természeti erők maguktól, ingyen kínálkoznak. Mihelyt az arisztokrácia azzal a valóságos demokratikus szeretettel nézi az iparpártolás eszméjét: hogy az ipar pártolásával a hazának, polgártársainak tesz szolgálatot: az ipar fellendül ; fel pedig azért, mert az emberek megtalálják egymást, nem keresnek ellentéteket egymásnak s nem is a megkülömböztetések áldatlan harcainak szentelik az időt, hanem megkedveltetik a munkát, a mágnás osztály is látva a munka áldásait, ipari vállalatainak szívesen adja a tőkét, mert annak kamatai jóval felülhaladják a föld jövedelmét. Az önálló vámterület előkészítésével uj jövőt kell biztosítani az ország lakosságának. Fiaink kenyerét már most kell biztosítani, mert hihető, hogy az uj korszak uj alakulását jelenti az iparnak is. Az lesz az igazi iparpártolás, ha az iparnak is ép, egész embert nevelünk. Ez a rendszer többet ér, mint a szónokló emberek rendszere, de azért a beszéd sem árt, mert mentől többet szólunk róla, annál jobban sietteti a cselekvést az idő. V. L. Csaba tavaszi közgyűlése. Egynapos gyűlés. Csaba község képviselőtestülete tavaszi rendes közgyűlését csütörtökön tartotta meg a városatyák nagy érdeklődése mellett. Elöljárójában konstatálnunk kell, hogy hosszú idő óta ez volt az első gyűlés, amelyen mindvégig a méltóságos hangulat uralkodott. Örömmel jegyezzük ezt fel, mint bevezetőjét annak a békés korszaknak, amelyet remélünk. A tavaszi közgyűlés különben rendkívül bő tárgysorozattal szerepelt, ugy hogy a tárgyalások még a délutáni órákban is folytak. A napirendre került ügyek között legjelentősebbek voltak : a három vonatkozásban is szereplő kórházi ügy, a községi számadások, a hirdetési szabályrendelet, a tűzoltóság újjászervezése, a selyemfonóda épitése, amety kérdésekkel külön-külön cikkek keretében foglalkozunk. Alább pedig számot adunk a közgyűlésen elintézett egyébb közügyekről: A csütörtöki közgyűlést reggel 9 órakor Áchim Tamás biró nyitotta meg, a megjelent képviselők üdvözlésével. K o r o s y László főjegyző a rendes havi jelentéseket terjesztette elő, amelyek semmi különösebb momentumot nem tartalmaztak. A jelentések észrevétel nélkül tudomásul szolgáltak. Majd felolvasták W e k e r 1 e Sándor dr. miniszterelnöknek a község üdvözletére adott köszönő válaszát, amelyet éljenzéssel vettek tudomásul. Ezután a kórházi ügyek következtek. amelyekről lapunk más helyén szólunk. A hatósag Karaszy Ödön volt árvaszéki kiadó illetőségét kérte megállapítani abban a rendőrségi ügyben, amelyről a Karaszy ellen "kiadott körözőlevél megjelenésekor szólottunk laDunkban. Az elöljáróság javaslatára a Képviselőtestület az illetőséget megragadtaimért Karaszy nem Csabán született, sem nem volt 4 évig a város lakója. A békési müut mellett elterülő földszalag több vitát támasztott. Ezért a< elöljáróság a gyulai államépitészeti hivatal véleményét kérte ki. Az államépitészeti hivatal kiküldöttje, tekintettel arra, hogy a törzskönyvezés még nem készült el, kimondotta, hogy az utbiztosok az országút mindkét oldalán 1—1 ,méternvi területet használhatnak. Áchim L. András e kérdésnél felszólalva, igazságtalannak mondotta ezt a rendszert és indítványozta, hogy minBékésmegyei Közlöny tárcája. A Kató dalokból. Mondják : nagysok a vétkem, Átok kiséri léptem ; Nincsen az égben annyi bocsánat, Kötiy a szemembeszivembe' bánat: Mennyi feloldná vétkem. Némán tűröm a vádat, Ajkamon csak sóhaj se támad. Mentegetőzzem a dőre világnak ? Hogy érted élek, téged imádlak ! Vétkem annyi . . , de nincs rá bocsánat. II. • Szeress, szeretlek! Szoríts karodba Lángoló hévvel, mámoros l zzal, Takard be arcom ébenhajadnak Illatos selymes lombsátorával. S nyújtsd piciny ajkad vad, tüzes csókra ! A legislegszebb vallomás : Ne tudja, hallja senki más. Szeress, Szeretlek ! Tiéd a sorsom : Engedj magadhoz, tiporja sárba. — Átokra soha nem nyiV az ajkam, A nevedet szüntelen áldja Mégis, ha megunsz, durván ne dobj cl, A legutolsó, amire vágyom : Karodba' csók közt érjen halálom. Palatínus József. Margit asszony: Nem olyan május ez, mint a regékbe van, Nagy, szürke szárnyakon hideg felhő rohan, Síró, titokzatos sóhaj száll messzire S hideg köny hull le a virágok ezrire. Nézem, hogy szállanak a szürke fellegek> Nézem, rád gondolok s a szivem megremeg, Úgy elfog valami, érzem hogy fojtogat, Igy hintem én be majd könnyemmel sírodat.. Kató József. Jóska megtérése. Irta : Zboray Aladár. I. Az első tavaszi napon, amikor künn lehetett reggelizni a verendán, reggel nyolc órakor igy szólott Szeniczey Zsuzsika az édesapjához: — Hogy meg ne ijedjen, apa, inkább én mondom meg, hogy tiz órakor eljön Ballay Jóska és megfoja kérni a kezemet. — Csak ugy ? — Nem, engem már megkérdezett s miután szeretem, hozzá fogok menni. Végre is ez a természet rendje. — Szép rend. .Csak éppen én is kénytelen vagyok neked valamit mondani, szintén csak azért, hogy meg ne ijedj. Nem foglak feleségül adni Ballay Jóskának. — És szabad-e tudnom, miért ? — Mert Ballay Jóska egész közönségesen mondva: csirkefogó. — Ez esetben én csirkefogóné leszek. — Amint mondám : Nem ! Egy pillanatnyi csend következett, amely időt arra használta fel Zsuzsika, hogy megdöbbenjen. Nem volt hozzászokva ahhoz, hogy különböző véleményen legyen az édesapjával. Ő volt az egyetlen gyermek a háznál, édesanyja sem volt s Szeniczey Ákos — a gavalléria valóságos megtestülése — mindig a legsimábban intézett el minden kérdést, amely közte és a leánya közt felmerült, oly módon tudniillik, hogy minden töprengés nélkül belenyugodott abba, amit Zsuzsika kivánt. Nem gyöngeségből, nem is lomhaságból, egyszerűen gavallériából. Zsuzsikának tehát volt reá oka, hogy megdöbbenjen, annál inkább, mert a legőszintébben érezte azt, hogy ebben az első esetben nincsen igaza a kedves papájának. Gondolkozott tehát egy csöppet s a legnyájasabban, a legszelídebben szólalt meg: — Én azt hiszem, rosszul itéli meg apa azt a fiut. Nem mondom, hiszen igaz, verekedő biz ő, meg egy kicsit henceg is, meg egy kicsit léha is, de tudja apa, gyülülöm a foglalkozás nélkü'iséget s ha férjhez megyek, minden egyeben felül ínég egy speciális hivatást is be akarok tölteni, tudniillik : embert akarok faragni ebből a szélkergetőből. — Édes fiam, a férfiak tényleg megváltoznak egy asszony kedvéért, de a házasságuk előtt. Az esküvő után ellenben az asszonyok hasonulnak az urakhoz. Vagyis, amint mondám, legokosabb, ha előzetesen is belenyugszol abba, hogy Jóska, egy kosárral gazdagabban távozzék. — Bocsánat, apa — mondja a legkomolyabb neheztelés hangján Zsuzsika, — Jóska sohasem kapott még kosarat, Nem is hiszem, hogy akadna olyan leány, aki ne lenne szivesen a felesége, még kevésbbé olyan, aki vissza tudná utasítani. Szeniczey Ákos a legudvariasabban felelt: — Távol állott tőlem, hogy Ballay Jóskát sértsem, csupán a mondatszerkezetem nem volt korrekt. Az elhatározásom mindazonáltal egészen korrekt. Zsuzsika lecsüggesztette a fejét s ugy mondta : — Tehát nem ? ! — Ugy van, édes fiam, nem! — Akkor apa kérem, én egy kicsit el fogok pusztulni. Én a szavamat is odaadtam a szivemmel együtt s beláthatja apa, hogy a maga leánya, ha parancsolhat is a szivének, a szavát nem szegheti meg soha. Szeniczey Akos egyszerre kiesett ebből a félig ceremóniás, félig negédes tónusból s a legkomolyabban szólott: — De hát mindenáron bolondott akarsz cselekedni ? Mindenáron boldogtalanná akarsz lenni ? Erre azután Zsuzsika is természetessé vált s odavetette magát az édesapja nyakába. ^ • MQ bíróim Emeli n étrácyat t* • teítrtlyt, nefszQatcti a kUBcést, váladékát, éjjeli izzadást. Tüdűbetegsegek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kináinak, kérjen mindenkor ..Roche" eredeti csomagolást. F. Hoffmsnn-l.a [toc!:í> A Ce. ESasel (SfiJcJ, „Roehe" Kaphitó •tvmí rerrtelc'rt a jy^yszertárakban — Ara Övezik nt 4.— korona.
