Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám
1906-04-26 / 34. szám
Békéscsaba, 1906. XXXIlI-ik évfolyam. 34-ik szám. Csütörtök, április 26. Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: BEKESME6YEI KOZLONT POLITIKAI LAP Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön. ElrŐFIZETÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre <5 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lebet évnegyeden beiül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : I Felelős szerkesztő: Laptulajdonos : Dr. SAILER VILMOS PALATÍNUS JÓZSEF. SZIHELSZKY JÓZSEF Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Ütközők a harcban. Békéscsaba, április 25. Elkoptatott ócskaság ama bizonyos sült galamb meséje, azé a furcsa jószágé, amely valamikor Eldorádó országban belérepült a naphosszat henyélők szájába is. A példázatban azonban vagyon valamelyes igazság. De azért meg nem is kell elkövetkezni lehetetlen vidékekre. Mert jól tudatik mindenek által, hogy ma még a mindennapi betévő falatéit is keserves verejtéket kell hullatni. S még igy is nagyon sokaknak a szükségesnél sokkal kevesebb kenyér jut az asztalra. Mert küzdelmekkel teljes a mai sora mindenkinek egyaránt. De a küzdők sorában is talán legnehezebb az újságíróké. Nem éppen az anyagiak miatt, — noha e tekintetben is jogosult nagyrészt a panasz. Ám mielőtt egy lépéssel tovább haladnánk, tartozunk azzal a kijelentéssel, hogy nem szívesen irunk magunkról, a magunk foglalkozásáról. Ez a tulajdonság általános közötiünk és olyan bevett — ne vitatkozzunk, jó-e, vagy rossz — szokás a céhünkben, mint a hogy a varga műhelyéből sem kerül ki jó portéka magának a gazdának, törődvén az a saját lábbelijével legkevesebbet. Szóval nem szeretjük ujságpapiroson látni a nevünket. Aminthogy éppen ezen természetünknél fogva, nem is igen találkozunk vele nyomtatott papiroson. Ha csak, rendes körülmények között az ügyészi túlbuzgóság meg nem invitálja a toll mesterét egy kis hivatalos zaklatásra a különböző fokozatú bíróságok elé, hogy gyakorlatilag is élesedjék az elméje a töméntelen sok zagyva paragrafusok irányában. Most azonban az olvasó szives türelmével szóljon rólunk az ének. A választásnak egynémely kerületben túlságosan is mozgalmas napjai nagyon is előtérbe nyomnak bennünket, ujságcsináló embereket. Olyanok vagyunk, mint vasúti kocsikon az ütköző. Akár előre, akár hátra mozdulnak, avagy ha vesztegelünk is, bennünket ér az ütés. És mi vagyunk arra a bizonyos rugalmasságra predesztinálva, amely rugalmasságon kell, hogy a társadalom, legkivált pedig a mai kortesvilág párt és személyi szenvedélyektől elragadott nehéz vasjárművei összecsapódva, sérülés nélkül eltolódjanak. Szóval a mienk a seb, mert minden küzdelmek sorában az ujságiró áll a harcvonal élén. És még az sem lehet ránk vigasztaló, hogy a viharok elmultával, amikor elülnek a pártszenvedélyek, kibékülnek a hadakozó ellenfelek, hüvelybe kerülnek a kardok, a béke olajágával köszöntenek bennünket Oh, nem! Az újságírónak a bűne, vagyis az, amiért küzdöíi:, nem felejtődik el, hanem megmarad az emlékekben és még akkor is üldözi őt, amikor az ellenségek is testvérekül fogadják egymást. Sajnos, e tekintetben éppen mi, nagyon szomorú tapasztalatokat szereztünk a közelmultakban. Bár sem nem kellemes, még kevésbbé háládatos bolygatni a multakat, fölidézzük magunknak és komoly fontolással mérlegeljük a tanúságokat. Nemhogy azonban a bennünket mostanában hitvány kortesfogásból, vagy rosszakaratból ért mindenképpen alaptalan vádak miatt a helyzettel való megalkuvást vonjuk le, mint végső konzekvenciát, de éppen ellenkezőleg azért, hogy harcolván szerény tollúnk minden erejével Csaba érdekeiért, már jóelőre is felhívjuk a közönség figyelmét arra, miszerint tegyék arról, hogy a jövő ne igazolja a multat Ha a gyilkos, az elvetemült gonosztevő jogosan folyamodhat védelemért, annálinkább érezünk mi, újságírók, jogot a védelemre attól a tábortól, amelynek a köz érdekéből szívvel-lélekkel szolgálatában állunk. P J. Installáció előtt. - Az installáció programja. A főispán üdvözlése. Fényes szép ünnepre készül Békésvármegye közönsége. És emlékezetesre. Erre az alkalmat az új főispán, Fábry Sándor dr. kir. tanácsos eskütétele fogja nyújtani. Még egy hét választ el az ünnepélyes installációtól, az előkészületek azonban már most is a legnagyobb apparátussal folynak és semmi kétség aziránt, hogy az ősi megyeszékhely oly impozáns aktust még nem látott, mint a mostani ígérkezik. A hírek, amelyeknek mostanság is ugyancsak bővében vagyunk, olyasmit regélnek, hogy az új főispánok installációjának már a kormány akaratából is fényesnek kell lenni, hogy visszaadják az abszolutizmus által meghurcolt főispáni méltóságnak a nimbusát. Nincs semmi kételyünk a hir valódisága iránt. De van-e egyáltalában ma szükség felsőbb irányításra ? És éppen nálunk, Békésvármegyében, ahol a vérünkből való vért, a mi emberünket látjuk a megye első méltóságában. Fábry Sándornak nagyra becsült és köztisztelt személye teljesen elegendő arra, hogy szeretetteljes ragaszkodásunk mind érzésben, mind külsőleg a legimpozánsabb módon fejezzük ki iránta. Mert aki eddig az ország első alispánja nevét vivta ki magának, a jövőben nem lehet más, mint az ország első főispánja. Hogy legyen, ez a mi kívánságunk, s hogy az ő eskütétele igaz ünnepe legyen mind magának, mind a megye minden polgárának. Fábry Sándor dr. főispáni eskütétele különben a május harmadikára egybehívott rendkívüli törvényhatósági közgyűlésen fog végbemenni. Az ünnepélyes aktusnak programjáról alábbi soraink adnak tájékoztatót: Közgyűlési meghívó. Az installáló rendkívüli közgyűlés idejét Daimel Sándor dr. főjegyző, mint alispánhelyettes, május 3-ra tűzte ki s arra az alábbi szövegű meghívót bocsátotta ki: A nagyméltóságú in. kir. belügyminiszter urnák leirata szerint Ő császári és apostoli kir. Felsége folyó évi április hó 21-én kelt legfelsőbb elhatározásával Békésvármegye főispánjává dr. Fábry Sándor kir. tanácsos alispán urat legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A kinevezett főispán ur Ő méltóságának ősi szokás szerint való ünnepélyes beigtatása végett a törvényhatósági bizottságit a folyó évi május hó 3-ának délelőtt 9 l/a órájára rendkívüli közgyűlésre ezennel egybehívom és ezen közgyűlésre, valamint azt megelőzőleg délelőtt 9 órakor a gyulai róm. kath. nagytemplomban, azt követőleg pedig az ev. ref. templomban tartandó isteni tiszteletre a t. Czimet tisztelettel meghívom. Gyülekezés 9 óra előtt a vármegyeháza nagytermében. Az installáció programja. Az installációs ünnepség tulajdonképpen még május '2-ikán, szerdán este Békésmegyei Közlöny tárcája. A szeme kék volt . . . A szeme kék volt, a haja barna És olyan forraló az ajka ! A szava édes, a hangja zengő, A szive gyöngéd, mélyen érző. Ha ráhajtottam fejemet Es kezébe fogta kezemet, Valami csudás, bűvös álom Harmatos fehér lepkeszárnyon Ringatta léha lelkemet. Es megcsaltam — és összetörtem • A szerelmes, élő játékszert! Egy gyönge ütés a szive táján, Amitől zajgott s alig vert; Szeme lezárult, az ajka meghűlt Egy szótól ami ráfagyott, És vádak nélkül — elhagyott! Azóta lám, visszasírom, Pedig tudom Nem jön már vissza sohasem ! Mert ha jönne, Szenvedésem minden könnye Elapadna — 5 fölcsendülne Diadalmas nevetésem ! Zalay Masa, Nemes Béla — Vajdáról. - A „Békésmegyet Közlöny" eredeti tárcája. — Vajda Péter, Dalhon, Szemelvények. Ezen a cimen könyvet adott ki Nemes Béla dr. irótársunk, a szarvasi főgimnázium neves tanára. A szemelvények ma divatos mű. Nem mindig az iróik és éppen nem az Nemes Béla. Divatosnak mondjuk azonban azért, mert hogy röviden meghatározzuk, egyik legkönyebb műfaj, amelynek a révén hamar hozzájuthat minden tollforgató a szerzői névhez. Nem mindig a dicsőséghez is, vagy mondjuk csak elsőfokon, sikerhez. Hát Nemes Bélánál a siker sem maradt el. A szarvasi hires főiskola néhai való borongós kedélyű poéta tanáráról való szemelvényei eredeti munka, mely egészen uj világításban mutatja be Vajda Pétert, akinek a bevezetői rész szól az életéről. Az írót nem nyűgözik le a sablonok, nem a frázisok. Eredeti világítás, eredeti stílusban. Szóval, ez a Vajdáról szóló kötet nem kér eget, de olyan, amely egyaránt helyet foglalhat a tudományos akadémia és az ifjúsági könyvtárakban. Az ifjúságnak pedig a legmelegebb szeretettel ajánljuk is. A szellemnek táplálóbb, üdítőbb ez a könyv, mintáz agyonmodernizált zsenik száz divatos regénye, vagy beszélye. Még annyit: Vajda Péter a mienk volt, ha nem is Békésmegye ringatta a bölcsőjét. Ugy dolgozott azonban, mint a miénk, s úgy is halt meg. Kegyeletes kötelességünk tehát áldozni emlékének. Békésmegye minden könyves szekrényében jusson hát hely e könyv számára és akkor Nemes Béla dr. megkapta a leszebb elismerést. Most pedig böngésszünk Nemes Írásában. Vajda Péter életéről tudjuk, hogy gyermekségében a szellők enyelegtek vele, bánata a felhősirás, öröme az ormok világa volt. Mint igen csak minden magyar irónak, neki is a szegénység korai küzdelme jut osztályrészül. Ez önnállóságra szorítja, s szorgalmával és tehetségével az elsők közé küzdi fel magát. Orvosi pályára készült. Másként volt azonban megírva az ő élete a sors könyvébe. Nem szegénysége, — egyik tanárával félreértésből támadt összeütközése okozza, hogy öt év alatt nem szerez oklevelet. Csak ezután lép minden erejével, tehetségével ós lelkesedéssel az irói pályára. Munkatársa Vörösmarty Koszorújának, alszerkesztője a Hasznos Mulatság o k-nak, Lipcsében szerkeszti a G arasos Tárt, majd a Nemzeti A 1 in a n a c h-ot, és D a 1 h o n vállalatát, s közben kiadja Pesti leveleit. Munkássága alig öt-év alatt delelőre jut. Az Akadémia, Kisfaludy társaság, Természettudományi társulat egymásután választják meg tagul. Amikor munkássága a közoktatás felé fordu', jut 1843-ban a szarvasi főiskolához, ahol feltűnést keltő székfoglaló beszédében kifejti, hogy a tanítás célja és lelke az igazság,.jogszeretet és erkölcsösség; a latint a magyar pótolja; tankönyvet kíván, nem kéziratot; hangsúlyozza, hogy tanár és ember éltető példa legyen ; nyers fegyelmezés helyére szeretet álljon ; az oktatás — nevelés geiince: nemzeti miveltség és jellemképzés. Micsoda gondolatok, mély nagy igazságok! S amit szóval tett hirdetett, tettel igazolta. Ez a Vajda Péter élete, annak legszebb jelleme. A .Dalhon szemelvényei elé irt bevezetés legérdekesebb fejezete az, amely Vajdát kritizálja. Nemes igy szól Vajda költői munkásságáról: Vajda versei gyöngék. Jobbára lira terén mozog, nála az érzés kérdéssé lesz, elemez és okoskodik, osztást készít, foglalást ad, ami képtelen eljárás. Innen van, hogy hazát, szerelmet, mindenséget, Istent éneklő verseiből hiányzik a közvetlenség. A szatírában van a legtöbb szerencséje. Idylljeiben túltengő a birói ömlengés. A nyugoteurópai „Boxtír asbest padló ís falburkolat Mindennemű felvilágosítással szívesen szolgálunk. a legegészségesebb, hézagmentes, minden színben Készíthető, rugalmas, tűzmentes padozatot a legKitMbb magyar asbestből Készít „BOfíii r hézagmentes padló és asbest-árú gyár Békéscsabán. Különlegességek: Tulipán padló, mozaik falburkolat. LII UÍUiiiihi iii urasríTy— —«——— WR •• wmn iii ni "i ma
