Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-01-04 / 1. szám

Békéscsaba 1906 január 4. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖM már csak 20 fillér. 100000-200000 kilowattóráig csak S0 fillér fizetendő. Mezőberény község a leadott áramból látná el a' közvilágítási lámpáit, a többi áramot nídig, mit a magánvilágitásra vesz fénybe, pro hektowattóra 8 fillérért, vagvjB pro kilowatóra bO lil léi , >syes fogyasztóknak Ezek ai a'ián Mezőberény község évi kiai

1" • .-'rb közvilágítási egész éjjeli iti-os lámpa pro óra 56 watt = kiiüvatt'fogyasztással és évi 3346 áu át fogyasztana összesen 90 X 0-056 X ;};M6 - 16368 kilowatt órát. Ugyancsak í)0 drb féléjjeli közvilágítási 16-os gyertya évi 1555 órai égés mellett fogyasztana 93 X 3 058 X 15 30 = 7331 kilovatt órát. Vagyis összesen közvilágiás 24594 kilowatt. Összeírás szerint ezidőszerint Mezőberény ben 12Q0 magánlárapára lehet számítani. Eg;. iámy:«.t . év v • , ben 'átlagosai 280 égési órával és pro lámpa hasojilókéjwni 0 056 kor. fo- 1. gyasztással a/ összes, magánlárap4k évenkn 120X 2S0X0'056 áramot igényelnének 18816 k.v.ó. A köz és magánlámpák együtt évenként .... 43410 k.v.ó. áramot kívánnak á 30 fillér 13023"— K. A mezőberényi teljesen kész hálózat 638Ó0 korona épitési költségét 65000 kor. felkerekítve annak évi amortisátiója 5% 3250.600 drb. oszlop (13800 kor. értékkel évi fentartása átlag bár az első években semmi kiadás sincs, e cimen lO'/o-al véve kell 138-— A hálózat többi részének dróttarlók, transformátorok stb. 50)00 kor. értékben, fenntartására 1% • • 500 — 180 drb. közvilágítási lámpa izzó testeinek (körték) évenkint átlag 4-szer való kicserélésére kell 180+4=720 drb. körte á 60 f. 432.— Egy szerelő, közvilágigáti láinpakezelő, aki a hálózatot rendben tartja, áram-, saánilálókat i -a, a községnek elszámolásra beadja stb. . . . . 1500 — Elinnór^--re, számadások vitelére egv községi alkalmazott p<»tdija/.á3árr. . Nyomtatványokra'stb. . . 300.— Különfélékre 115-— Évi kiadás . . 20900 K. Bevétel: 180 drb közvilágítási lámpáért Mezőberény közpénztára fizetne ezen külön saját pénztárának évi 30 koronával 5400 —K. A magánfelek által fogyasztott s fentebb kimutatott 18816 kilwattóra áramért bevétetnék á 30 filléi' - - - 14050 30 „ 65 drb áram számláló kölcsön dijából á 7 kor. 20 fillér - 468"— „ Évi bevétel: 20850 80 B Eszerint Mezőberénynek évi 20 kor. 80 fii 1. üzemfelesleg volna az első évben vagy ha a bevételek 1. tételt elhagyjuk, akkor 5400—2080 537928 fillér évi kiadással jutna Mezőberény 180 drb. közvilágítási lámpához. Ekkor 1 drb. kerülne egész évi világítás mellett átlag 29;98 koronába, t( iát sokkal kevesebbe, mint >-z ideícr petróleum világítás került t > • ki b i Í2onyitott tapasztalati tényt is figyelembe vesszük, hogy minden ily vili. mo p már az első években nagy mérvben fejlődik, igen sok magánlámpa csatoltatik, s ha azt még jobbaVi előmozdítandó idővel Mezőberény községe is a magán szerződést lehetőleg saját árban s önmaga készítené, akkor rövid pár hónap alatt elérné a 70—80 ezer kilóvattóra évi fogyasztást. Összehasonlitássul megjegyezzük, hogy Békéscsabán már az üzem kezdetén ezen összegnek 2

x/

2 szeresét értük el, s azóta is igen nagy mérvben emelkedett, (280 fogysztó' félről 400-ra fél év alatt.) Ezen teljesen jogos remény teljesültekor 2560 berendözett lámpa esetén a jövedelmezőség igy alakulna: Kiadás : Közvilágítási áramfogyasztást ugyanannyit, 24594 hw órát, magán világításra 400Ó0 klwórát véve fel, vagyis összesen 64594 kiwóra áram. Szerződés tervezet szerint 60000 kh\6ra áramért fizetendő á 30 fillér ....... 18000 00 K A 60 ezer khvórán felüliért, vagyis 4594'kUvóra áramért á 25 fillér .... 1148 50 „ A hálózat költség amortizatiója, mint előbb . . . 3250'— Oszlopok fentartására, mint előbb 1380-— A hálózat többi részeinek fentartására, mint előbb . 500 — Közvilágítási izzótestek . . 432 — Egy szerelő, mint előbb . 1500 — Egy segédmuukás a több teendő miatt 600'— Ellenőrzésre 800'Nyomtatványokra . . . . 400' Különfélékre stb 489-50 Magánfeleknél felszerelendő . 100 drb áramszámláló óra á 100 kor. = 10000 kor.; új befektetés amortisatiója és fentartásra 7%-al 700 évi kiadás: 29200-- K Bevétel: 186 drb. közvilágítási lámpáért, mint e'őbb . . 5403'03 K A magánvilágitáshoz adott áramért 40000 klwóra á 80 . fillér 32000'- „ Árammérő számlálók kölcsöndijából 65=100 165 drb. á 7-20 kor....... 1188 - „ K 38588-— Eszerint a tiszta -jövedelem 9388.00 korona. Ha a község által tulajdonképen önmagának fizetett 5400 korona közvilágítási dijat mint bevételt nem számolunk el, akkor is 3988 kor. tiszta haszna marad Mezőberény községnek és a közvilágításhoz ingyen jut hozzá. Ha a magánfeleknek Mezőberény község által viszont eladott áramot nem 80 fillérért, de pl. 65 fillérét, vagyis hectowattóváját 6 5 fillérért adja, tehát 1-5 fillérrel olcsóbban, mint most Békéscsabán adjuk ma, akkor a 9388 korona helyett még mindég 3388 korona tisztajövedelme volna Mezőberény községnek, mely összeget a szerződés tartama alatt félre téve annak lejártakor, amikorra a világítás általános elterjedést nyerne, elérkeznék Mezőberény községre azon kellemes helyzet, hogy a belső hálózathoz a már egész határozottan ismert nagyságú és géperejű önálló telepet felépíthetné a köség minden különösebb anyagi megterhelése nélkül is akár egyedül, akár Békés községgel közösön. Ebből látható, hogy erős akarattal ezen más, mint községi, közérdekű intézmény iránt tartozó ügyszeretettel igenis iehet ezen intézményt Mezőberény községre nézve hasznot hajtóvá tenni. Ezen megoldási módra vonatkozó s egyelőre 25 évre kötendő szerződés főbb pontjait legközelebb ismertetjük. Patika és ellenszolgáltatás. Válasz Holdy Kálmánnak. H o 1 d y Kálmán, dobozi gyógyszerész barátom messziről lőtt bele a csabai 6-ik patika ügyébe, ez hát az oka, hogy jó vadász létére, nem talált a célba. „Ellenszolgáltatásról" — vagy pláne most már megnőtt alakban, „ajánlat és i licitációról — szó sem volt a Csaba községi közgyűlésen, csupán csak például azt mondottam, hogy Budapest vái rosában mozgalom indult meg az iránt, hogy a patika engedélyezési jog a vá, ros részére szereztessék meg, hogy igy a város jelölhesse ki annak,*akit előnyösen ismernek, s egy alkalommal az az i eszme is felvetődött ott, hogy a város a jogot engedélyezési illeték mellett adná annak, akit arra érdemesnek tartana. Hogy Budapest városában miként gondolják megoldani az engedélyezési illeték megállapítását, az még sok okos nak fog sok fejtörést okozni, — de nem az lenne az első cim és jogadományozás, amely után előre megszabott scála szerint illeték szedetnék. De ha a hely előnyös vagy kevésbé előnyös volta szerint volna előre megállapítva már egy díjszabás — ugy gondolom — ez nem adhatna alkalmat licitációkra, simonikus izű kölcsönökre. Ezt én igy gondoltam, — a gyógyszerész urak bizonyosan jobb tanácsot is fognak tudni adni a vágott dohányban szűkölködő minisztérium, vagy a budapesti szabályrendelet alkotóknak. Ez a dolog külömben nem tartozik mireánk, mert ilyen jogot legfeljebb csak törvényhatósági joggal biró város kaphatna, a melyiknek magának van közig, bizottsága és csak például hoztam fel arra, hogy még Budapesten is arra törekednek, hogy a kö igazgatási bizottság altal előnyösen ösmert embereknek adassék a jog, ne pedig kormány által kortesszolgálatokért ajándékoztassák „ellenszolgáltatásúi". A közgyűlésen kiemeltetett az, hogy ha egyes folyamodó kérelmére indul meg az eljárás, úgy a miniszteré az adományozási jog, s annak adja, akinek neki tetszik, a kinek több a protekciója, de legrosszabb esetben is annak, aki legelőbb adta be folyamodását, — de a község véleményére semelyik esetben sem kíváncsi, — ha pedig a község folyamodnék, úgy a megyei közigazgatási bizottság jogkörébe jut a választási jog, igy több a garancia, hogy a megyei közigazgatási bizottság inkább fogja az ösmert megyei vagy helybeli gyógyszerésznek adni, mint egy ösmeretlen idegennek, és arra befolyással bir a község, annyiban, mert a községnek, de mindenesetre a járásnak tagjai vannak a közigazgatási bizottságban, már pedig az egy községre sem közömbös, hogy milyen gyógyszerésszel szaporodik a község intelligenciája ? Ez a községek érdekében való érvelés és felfogás egész győzött! S ha az az indokolás vétetett fél a községi elutasító határozatba, ahogy mi indokoltuk, hogy még nem telt el 5 év az utolsó gyógyszertár felállítása óta, s igy a jogszokás és szabályrendelet ellenére egy uj patika nem is engedélyezhető, tehát a község részéről is szabályszerűen nem is véleményeztethető, ugy egyúttal rámatattunk a miniszternek is arra, hogy neki sem volna szabad 5 éven belül uj patikát engedélyezni. De minthogy az egész minisztérium létezése is alkotmányellenes, törvénytelen, bizony könnyen megeshetik, hogy a törvény és saját szabályrendeletein is átgázol. Nem azért törvénytelen minisztérium, hogy a törvényeket megtartsa. Vederemo ! Fábry Károly. Békésmegyei Közlöny" táviratai. A válság. Báró Fejérváry Géza miniszterelnök ismét Bécsbe megy. Ma vagy holnap. A bécsi utazást a debreceni főispán tegnapi megveretésével, illetőleg lemondásával hozzák kapcsolatba. Nagyon vérmes reményekkel eltelt hírforrások szerint Fejérváry megint lemondást visz Bécsbe. Mi nem tudunk az ilyenben hinni, mert még mindig olyan a politikai helyzet, hogy nincs, aki kormányra vállalkoznék és ha Fejérváry tényleg lemondana, az csak a múltkori komédia megismétlése volna és mitsem változtatna a helyzeten. Valami fordulatot azonban mégis hozhat a bécsi utazás: Fejérváry esetleg kieszközöl Wekerle Sándornak egy legfelsőbb kihallgatást és ezzel Wekerle mostani csendes működése megkapná a megfelelő hivatalos súlyt; mert ma Wekerle ugyan kontaktusban van Fejérváryval és az ellenzék vezéreivel, de királyi felhatalmazása még nincsen. Ha Fejérváry Bécsben ezt szerzi meg, jobb szolgálatot tesz önmagának és az országnak, mintha esetleg megismétli a múltkori lemondási színjátékot. A debreczeni főispán esetéhez. Kovács Gusztáv debreczeni főispán keddi szörnyűj|fogadtatásához a következő részleteket táviratozza debreczeni tudósítónk: Amint a folyamatba tett vizsgálat kiderítette, a debreczeni polgárságnak nem volt szándékában meglinchelni Kovács Gusztáv főispánt, hanem egyszerűen gúny tárgyává akarták tenni, még pedig olyképpen, hogy gyászkocsira ültetik és kiviszik a város határából. S hogy mégis megtörtént a linchelés, amelyet ma már mindenképpen enyhíteni akarnak, arra magyarázzák, hogy a Kovács főispán leugrott a gyászkocsiból és szónokolni kezdett, amivel maga ellen bőszítette az elkeseredett tömeget. A félelemtől remegő főispán ugyanis királytiszteletről kezdett beszélni, mire az egyik cívis rámordult: — Az úrral másképp nem boldogulunk, csakiígy ' — és a következő pillanatban Hbevá

Kt:i a főispánt fokosával. Erre n i tötne^ nekibátorodott és n>:n d-n oldalról ütlegelni kezdték a s^rencsétfen öreg embert, akinek nem h«iszriált sem a védekezési sem a könyörgése. Az azonban ne;.: felel meg a valóságnak, hogy a két ;:j-ál kitörték volna. Ez úgy történt, hogy *.i gy;i|zkocsiról leakart ugrani és amint ügyetlenül kerekek elkapták két ujjc. Dr. Kammer klinikai o* állapította, hogy a beteg s .csei egyáltalán nem veszedelmesek. Fején tényleg tizenkét seb van ugyan, de a koponya teljesen érintetlen. Ujjait sem kell amputálni. Az orvos még a kötéseket sem változtatta meg. Geményli, hogy egy-két nap múlva a beteg elhagyhatja a házat. • Az a hír, mintha Kovács Gusztávnét az izgalom ágyba döntötte volna, nem felel meg a valóságnak. Az úrasszony teljesen egészséges s személyesen figyel férje ápolására. A beteghez egyébként nem bocsátanak senkit. Kezelő orvosa beszélgetett vele, de sem megveretésének részleteiről nem akar nyilatkozni, sem arról, vájjon tényleg ragaszkodik-e lemondásához. Gautsch báró kitüntetése. A király, mint a hivatalos lap csütörtöki száma közölni fogja, magas kitüntetésben részesítette az osztrák" miniszterelnököt, Gautsch bárót. „Hű szolgálatáiért" ugyanis a Szent-István rend nagykeresztjét adományozta az osztrák kormányelnöknek. Uj királyi tanácsos. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Szana Tamásnak, a Petőfi társaság főtitkárának s az Uránia Magyar Tudományos Színház igazgatójának, az irodalom terén szerzett érdemei elismeréseül, a királyi tanácsosi cimet díjmentesen adományozta. Az orosz forradalom. Moszkvában a lázadók utolsó csapatai, aktk a Procherov gyárába menekültek, letették a fegyvert. Miután a csapatok már most a Kazan-vasút összes állomásait hatalmukba kerítették, Iijezan irányába nyomultak előre. Felfegyver kezett bandákat a katonaság szétszórta. Lodzi magánjelentések szerint a munkát ok gyárban újra megkezdték, de az izgatók arra kényszeritették a munkásokat, hogy hagyják el a gyárhelyiségeket. A lázadás egyre tart. Tegnap délelőtt Pabianicében a rendőrhivatal egyik tisztviselőjét revolverből agyonlőtték. A tettes ismeretlen. Orlov tábornok, akit a kelettengeri tartományokban a rend helyreállítása végett küldtek ki, nagyon radikálisan járt el. Igy mikor Dunaburgban az ottani, a forradalmárok pártján levő állomásfőnök a tábornok vonatát nem akarta elindittatni, a tábornok az állomásfőnököt azonnal felöltötte. A vonatot erre elindítottak. A katonaság bevonulása a kelettengeri tartományokban a lakosságot nagyon kijózanította. A déli részeken kezdik a fegyvereket lerakni. A lakosság nem kelt volna fel, ha a forradalmárok nem terjesztették volna el azt a hírt, hogy Pétervárt már régóta a kezükben tartják. Dienes Mártonról. A vesztegetési ügyből híressé vált Dienes Mártonról kaptunk hirt Newyorkból, akinek — amióta Amerikába szöktették — igen változatos sorsa volt. Először dinom-dánomban élt, persze csak addig, amíg a Judás-pénzböl telt. A pénzt vigan költötte s eszébe sem jutott, hogy valamit dolgoznia is kellene. A könyvügynökségre adta a fejét, de az már intenzivebb munkát s erősebb házalást igényelt, minek folytán ebbe is beleunt. Ekkor gondolt egy mereszet és nagyot: egy magyar borkereskedővel, aki szintén nem mulatságból ment Amerikába és egy másik „kivándorlóival, aki Magyarországon 100 ezer korona tartozást hagyott hátra, bankot akart alapítani. Már mindennel elkészültek s prospektusokat is adtak ki, mikor az egyik társ hirtelen meghalt. A kísérlet ennek folytán dugába dőlt. Most a képzelhetőleg legnagyobb nyomorban él. Teljesen megőszült, s az egykor hatalmas termet meggörbült. Felesége s két gyei meke vele van