Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-04-19 / 32. szám

Békéscsaba? 1906. április 5. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 19 pekhez szükséges anyagok üzlete pan­gott, Csökkent a kerékpárkereskedés forgalma is. Varógépek a nyomott anyagi viszonyok miatt kevesebb ineny­nyiségben keitek, mint azelőtt. Agyag- és üvegáruk forgalma köze­pesen alakult. Jóformán csakis a min­dennapi szükséglet fedezésére szorítkoz­tak a vásárlások. Az óra- ós ékszerke­reskedés terén tavaly is dívott a tiltott és titkos megrendelés gyűjtés a vidéken, mi által a kereskedők érzékeny veszte­ségeket szenvedtek. Norinbergi és játék­árukban gyengéb forgalom volt. A csabai játékgyár készítményeit alig lehet ed­digelé a kamarai szókhelyen is megho­nosítani. A könyvkereskedés és papír­áru üzlet folyton hanyatlik. Ipar. Ha az ipar viszonyainak 1905. évi alakulását vesszük szemügyre, kedvező­nek semmi esetre se mondhatjuk ezt az alakulást. Mult esztendőben, midőn bé­nult állami életünk nem volt képes a magántevékenység támogatására, hasz­talan lett volna bármely derék és hasz­nos kedvezményezés is. Éhhez a nyo masztó körülményhez a mostoha ter­mésnek a hatása járult, a mi alatt az ipar kerületünkben sokat szenvedett Vállal­kozások alig voltak ós azok a szép re mények, melyeket előbb e kerület ipa­rosai is fűztek a beruházási törvénybe felvett munkálatokhoz, füstbe mentek. A gyáripar terén kevés uj mozzanat merült fel. Uj gyárak alig alakultak, na­gyobbszabásu ipari vállalatok elenyésző kis mértékben létesültek; a tőkék nem fordultak ez évben se az ipari téren való gyümölcsöztetés felé, a mi a bizonyta­lán politikai állapotok miatt ez évben kockázatosabb volt, mint előbb. A gyáripar. Békésvármegyében mindössze négy uj ipartelep keletkezett: Békéscsabán egy körkemencével biró téglagyár, Tót­komlóson egy gőzmalom, Orosházán egy motormalom s azzal kapcsolatos szőnyeggyár, Szarvason pedig egy ben­zinmotoros favágótelep; azonkívül Oros­házán újra építettek fel egy leégett gőz­malmot. Az orosházi szőnyeggyár felől ez ideig közelebbi adatokkal nem bí­runk s annak nagy jövő alig is jósol­ható. A mi a kézműipar helyzetét illeti, az az adott viszonyok között nem javulha­tott, ellenkezőleg rosszabbodott. Az ipari pályára lépők száma tavaly is olyan nagy volt a kerületben, a mi­nőre szükség nincsen. De ma senki se akar ipari munkás maradni; nagyon be­teg tünet az, hogy mindenki önálló­sítja magát, mikor nincsenek meg ez ön­állóság előfeltételei. Ezen önállósági tö­rekvések terén aztán a legfonákabb ese­tek merülnek fel. Székhelyen képesítés­hez kötött mesterség gyakorlására egy harmadéves fa- és fémipariskolai tanuló, a kinek a neye ma is benne van az ipar­lajstromban, rajta van a cégtáblán, de a ki ma is rendes tanulója az ipariskolá­nak! A kerület iparhatóságai 1755 ipar­igazolványt adtak ki, (Békésvármegyé­ben 584.)" A kézműipar szempontjából neveze­tesebb mozzanata volt az évnek a hazai ipartestületek Szabadkán megtartott or­szágos kongresszusa, — melyen Békés­megye ipartestületei is képviseltették magukat. Egyebekre nézve a kerületben ne­vezetesebb ipari mozzanatok nem me­rülnek fel. Ipartestületek. Uj ipartestületek alakítására irányuló törekvés két esetben támadt. Az' egyik eredményes is volt, mert Szeghalom községben létrejött hosszas előkészüle­tek után az ipartestület, ellenben Gyulán, hol ismételten kísérelték meg az ipar­testület alakítását, év végéig nem vezet­tek sikerre a fáradozások. A mit annyi­val inkább lehet sajnálni, mert Békés­vármegye székhelye a kerület egyik legnagyobb iparosnépességü városa s ott az ipar helyzete nagyon aláhanyat­lott; alig lehet tehát megérteni azt az idegenkedést, melyet az odavaló iparo­sok egy része az önkormányzati szer­vezet létesítésével szemben tanusit, ho­lott attól csakis helyzetének javulását remélhetné. Igy a mult óv végén huszon­két ipartestület állott fenn a kerületben. Legnagyobbak az aradi, csabai, a makói, a szarvasi ós az orosházi. A csabai ipar­testület 751 tagot, 878 szegódet és 433 inast számlál, a szarvasiba 525 iparos, 207 segéd, 314 tanonc van kebelezve, mig Orosházán 637 iparos mellett 293 segéd és 313 tanonc foglalkozik a ké­pesítéshez kötött mesterségekben. Az iparos- és kereskedőtanoncok iskoláztatása az eddigi keretekben moz­gott. Haladás, emelkedés csak igen szór­ványosan volt észlelhető. A tanoncanyag, melyet az iskolának nevelnie kell, túl­nyomó részében a leggyengébb ; az ipa­ros pályára többnyire irni-olvasni nem tudó gyermekeket adtak a szülők. Ujab­ban a szünidei rajztanfolyamok, aminő tavaly is volt, Aradon hozzájárulnak ahhoz, hogy az ipari szakrajz tanítását arra képesített tanerők eszközölhessék; ezeknek buzgalma azonban eredmé­nyekre csak akkor fog vezetni, ha az iskolafenntartók melegebb érdeklődést tanúsítanak az oktatás iránt s készek lesznek a szükséges áldozatokat is oly mértékben meghozni, kogy a fáradozás el ne maradjon. A kerület nagyobb he­lyein ez a fáradozás igen elismerésre méltó s az inasiskolák állapota ott kie­légítő is. Jelesül a kamarai székhelyen, Csabán, Makón s részben Gyulán is, a hol a polgári fiúiskola felszerelését hasz­nálják a tanonciskolában; az iskolaépü­let azonban itt nem megfelelő. Oroshá­zán 6.546 koronát fordítottak inasokta­tásra, de volt olyan inasiskola is, a hol 120 koronát tett az összes fentartási költség. — Külön tanfolyam kevés volt; Békésen cipész-rajztanfolyam, Csabán faipari és szabóipari rajztanfolyam, Oros­házán ács- és kőmüvesrajztanfolyam állott fenn segédek számára. A békési m. kir. állami kosárfonóis­kola a mult évben fennállásának tizedik esztendejét töltötte be. Ez idő alatt de­rekasan megfelelt hivatásának, mert sok szegény ifjút tanított meg egy mester­ségre, melyet Békésen már magas fokra fejlesztettek és kenyeret adott a télvíz idején kereset nélkül levő szegény mun­kásnépnek, az úgynevezett háziiparosok­nak, a kik az iskola által adott anyagból tisztességes munkadíj mellett készítik a gazdálkodásnál szükséges kosarakat és kocsikasokat. Nevezetes mozzanata volt az évnek, hogy elkészült az iskola uj épülete s most már a helykérdés okozta nehézségek elvannak hárítva. Tavaly negyven növendéke volt az intézetnek, kik közül az iskolaévet 38 végezte el. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy tavaly ez iskolánál Máramarosvármegye iparfejlesztő bizottsága a földmiveiós­ügyi miniszter segélyével négy orosz fiút képeztetett ki a kosárfonásban. Az iskola fenntartása 28.200 koronába ke­rült, melyhez kamaránk 600 koronával járult. Ipari termékek eladásából 4 400 korona folyt be. Az aradi iparművészeti kiállításon ez intézett is részt vett, né­hány igen szép fonott széket mutatva be magyaros stílű apróbb tárgyak mel­lett. Részletek Láng; Frigyes drnak a csabai jótékony nőegylet hétfői délutáunján tartott felolvasásából. Mi is kell a házassághoz? A jogtu­dósok nagybölcsen kij elentik: Egy férfi és egy nő! (Lehet, hogy igazuk van). De vajon elég-e ez? Dehogy elég! Az i deali sták szerint éppen nem, mert hogy tudnának ők elképzelni házasságot sze­relem nélkül Areulisták szerint ? Azok szerint sem elég, mert lehet-e házasodni pénz nélkül? A sem nem idealisták, s"enTnem realisták még sokkal többet kívánnak. Pénzt is, szerelmet is. Ez már igazán sok, de hát a szerelemből nem lehet megélni, anélkül pedig nagyon unalmas az élet. Tisztába vagyok vele, hogy nincs is szerelem. Amit annak mondanak, az csak olyan fantáziával vegyes hypnózis. De nem erről akarok szólani, mert hisz a szerelemnek nagyon kevés köze van a házassághoz ? Hisz a szerelem tűz, a házasság — hideg viz; csak beleugrani rossz, aki egyszer már benne van, jól érzi magát, de azért akkor lélegzik fel igazán, amikor tul van a hideg zuha­nyon. A jog a házasságra a modern európai jogfelfogás szerint az általános emberi jogok közé tartozik éppen ugy, mint a jog az élethez, a levegőhöz, a szabad mozgáshoz. Ez az elmélet, de nézzük a gyakorlatot! Kinek van joga házasodni, helyesebben ki élhet ma ezen őt föl­tétlenül megillető jogával ? Csak a férfiak! Mert élhet-e a nő e joggal, ha mi férfiak meg nem kérjük erre? Sajnálattal kell konstatálnunk, hogy nem. S miért van igy? Mert a társadalom ferde felfogása nem megy végig a következetesség kétségtelenül akadályokkal telt utján s retteg attól, hogy megváltoztassa az évszázados szokások egy részét. Nézzük csak közelebbről a dolgot. A viszonyok­sokat változtak. A régi jó időkben a leányok első hosszú ruhája a menyasz­szonyi ruha volt, s a férfiak első sze­relme házassággal végződött. Ma a mamák büszkék lehetnek ügyességükre, ha leányuk 20 éven alul férjhez megy. Mi ennek az oka? Talán a férfiak nem vágynak otthont alapítani, vagy a leá­nyoknak ment el a kedvük a férjhez­meneteltől ? Merem állítani, hogy nem! Minden embernek van életében oly kor­szak, amidőn nem nagy elhatározásra van szüksége, hogy éljen, a házasság jogával. A különbség csak az, hogy régi időben megvolt a reális lehetősége an-. nak, hogy a 20—25 éves férfi álmai valóra változtassa ; ma ellenben legtöbb esetben nincs. Mert ki házasodhatik ma ? A férfi ha tőkepénzes, vagy tul van a 30-on. És mire vezetett ez? Arra, hogy kitalálták a nőemancipációt, a nő füg­getlenitósét, a nőnek a férfiakkal egyenlő kereseti jogosultságát. De csodálatos: egyleteket alakítanak a nők egyenjogú­ságának kivivására; kongresszusokat tartanak jogaik érvényre juttatására; kö­teteket írnak a nőemancipació létjogo­sultságáról, de mind a mellett senki sem foglalkozik azzal, hogy a nőknek ter­mészet által osztályrészül jutott valódi hivatásuk betölthetésére, miként volna megadható a mód oly értelemben, hogy az a változott viszonyok mellett is meg­felelően érvényre jusson. A dolog pedig nagyon egyszerű. A nők függetlenségük tudatára ébredve, máris lerázni töreksze­nek az alárendeltség és passivitás nehéz bilincseit. Merjenek egész függetlenek lenni és meg van oldva a nehéz probléma! Azt jegyezte meg erre egyszer egy kedves leányismerősöm, hogy ez lehe­tetlen. Miért"? Azért, mert megszólják ? Hát az én függetlenségemre befolyással lehet más véleménye ? Lehet, ha nem akarok független lenni. De ha nem aka­rok, ne panaszkodjam, hogy nem lehetek! Ha önök, hölgyeim egyenjogúságot kívánnak, mi is kívánjuk, de minden­ben ; s ha nekünk kell önöket fölke­resni, az emancipált világban önöknek is vissza kell adni a kölcsönt. Pedig erről nem szívesen hallanak. Ugyan mit szólnának ahhoz, ha egy leány bemutat­tatná magát egy fiatalembernek, vagy éppen elmenne hozzá látogatóba ! Ez hallatlan! Pedig nem! sőt semmi más nem kell, minthogy lemondjanak egy kicsit arról, hogy hiuságuknak vagy másnak hízelegjenek. Ha holnap eljön­nének hozzám mindnyájan látogatóba, holnapután nem volna, aki megszólja önöket. És nem is olyan messze vagyunk ettől az időtől. Ismertem egy leányt, szép is volt, gazdag is volt és még sem ment férj­hez. Nem azért, mintha nem lett volna elég kérője, hanem egyszerűen azért, mert maga kívánta megválasztani élet­társát. Erős akarata volt, mert éveken át udvarolt egy férfinak, de nem volt annyi ereje, hogy föladjon minden hiú­ságot, pedig tudta, hogy máskép nem fog célt érni. Ha egy lépéssel tovább mégy, megoldja a nehéz problémát, de a közvéleménytől, helyesebben megszó­lástól való félelem ós a visszautasítás lehetősége visszariasztották ettől. Hátha mi is igy cselekednénk ? Vagy talán veszítene a nő varázsából, ha le­ereszkedni méltóztatna egész mi hoz­zánk ? Hát mi veszítünk ? Miért ne csaphatnák a szelet a leányok nekünk, hisz mi már eleget udvaroltunk nekik mióta a világ áll! Avagy nem e sokkal lealázóbb a házasságközvetités intéz­ménye ? Ha munkánk egy részét el­veszik, nekünk is marad időnk az ál­modozásra, s mi is szeretnénk kissé udvaroltatni magunknak. Az idealismus ezzel legkisebb csorbát sem szenvedne. Hyilltér. E rovatban kőzlöttekre a szerkesztő elelőssége ue m vonatkozik). Nyilatkozat. T. SZENTMIKLÓSI JÓZSEF szerkesztő ur HELYBEN. A „Békésmegyei Közlöny,,-ben ön ellen irott cikkeim adatait — utólagos információim alapján valótlannak tudván, azokat teljesen egészében visszavonom és tartalmukért férfiasan bocsánatot kérek. Békéscsaba, 1906. április hó 18. PALATÍNUS JÓZSEF. Tanuk : Faragó Mátyás. Forgács Dezső. T. PALATÍNUS JÓZSEF szerkesztő ur HELYBEN. Hivatkozással fenti nyilatkozására, a „Békés­megyei Hiradó"-ban ön ellen megjelent sértő kité­teleket visszavonom, ezekért bocsánatát kérem­Békéscsaba, 1906. április 18. SZENTMIKLÓSI JÓZSEF. Tanuk : Faragó Mátyás, Forgács Dezső. KOZGAZDASAG. Gabona árak. Békéscsaba, ápril 18 A budapesti gabonatőzsde irányzata még mindig üzlettelen lanyha. A csabai hetipiacon alig volt kínálat. I. rendű búza 16-—H II. „ 15 80­Budapest, április 18. (Saját tud Készbuza 5 fillérrel olcsóbb; á buza 16 54, októberi 16'62, tengeri gyerme' az egeszseges ;rmEk,d gyomorbcfjosok régótd Mbqóv d hányástól, íiá5inBHB5től böíwroHóI és eltiá A oyermeKápoíásról ismerlslö füzetei ingyen küld _ Wis n l.,Biber5trd55Bl1. Misits Jáno fogászati műterni Békéscsaba, Kocziszky-ház, 1. er K &SVÍt : egyes fogí • fog- sor ARANY fogkoron SÍ, GYÖ fogak és át hidal ásol szájpadlás nélkül stb. Hazai nemzeti szinű szövet készült képviselőválasztá zászlók; minden nagyságban, olcsó á szállít Bosenthal Testvérek utc divatárúháza Békéscsabán. Békéscsabán, Hrabovszky Laj tulajdonát képező 152-ik sz. wháza ­a Búza-piacon (Burkus-féle malo haszonbérbe kiai Bérelni szándékozók bővebb felv sitást nyerhetnek a tulajdonosnál Endl asztali italt k Lj kitűnő, étvágy fokoz Alii as Aki sovány, vérszegé] Aki Aki gyenge, lábbado: kU\ ideges, Alii álmatlan, Ali s z°p ta t> ne mulassza el saját érdekében a tünő hatásúnak elismert jUrcttlcs 50 maláta tápsör különleges­séget inni. Nem romlik. Kapható nagyobb cí mege, füszerkereskedésekben, kávéi zakban, vendéglőkben és r Hercu Sőrtőzde szétküldési telepén Budape Bethlen-tér. Telefon 63—67. Arje^ zék iugyen és bérm. Főraktárak : Békéscsabán Schwartz Jónás és Fia Gyulán Fábián Lajos; Békésen Cservinsky István üzletében. Klein Vilmos tüszer- és csemege-b reskedésében Gyom 5u ; Löffler Andor fűszer- és csenirge-l reskedésében Mezőberényben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom