Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-04-15 / 31. szám

Békéscsaba? 1906. április 5. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 9 tenyésztési viszonyok, melyeket a tartós szárazság nagyon megnehezített. Leg­jobban észrevehető volt a szárazság­okozta takarmányhiány a szarvasmarha­tenyésztés és kereskedés terén. Lapunk mult számában már ismer­tettük Békésmegyére vonatkozó adatait az aradi kereskedelmi és iparkamara mult évi jelentésének. Ez ismertetést most az alábbiakban folytatjuk : A juhtenyésztés és kereskedés te­rén nem voltak változások, illetve elté­rések észlelhetők. A tenyésztés is, a forgalom is csaknem teljesen azonos viszonyok között mozgott, mint 1904­ben. Legélénkebb volt a békésvárme­gyei nagy uradalmaknál és a hunyad­megyei hegyvidékeken. Előbbi részeken a gyapjutermelésre, utóbbiakon levá­gásra alkalmas anyag tenyésztésére volt ektetve a suly. A sertésüzlet nehéz viszonyok kö­zött küzdött egész esztendőn át. A ser­tésvész állandóan uralkodott s különö­sen Békésmegyében okozott nagy ká­rosodást ; egyedül e megyében 4.794 db. sertés hullott el vész miatt. A lókereskedés forgalma tavaly emel­kedést mutatott fel, még pedig jelenté­keny mérvűt. A békésmegyei nagy ló­vásárok közül Gyulán 14 157, Békésen 2.054, Csabán 23Ő5, Szarvason 1 250 ló kelt el A baromfikereskedésben elegendő és megfelelő minőségű áru mellett az üztet egészen az ősz beálltáig sima le­folyású s az előző évhez képest nagyobb arányú volt. A szalonna és disznózsír-üzlet vi­szonyaira vonatkozólag jelenthetjük, hogy a szalonna-kereskedés élénk kínálat és jó vételkedv mellett közepes árakkal kezdődött A vajüzlet a takarmányhiány követ­keztében hanyatló irányzatot vett. A tojáskereskedés terén az egész vonalon nagy hanyatlás következett be. A jó-tojó baromfiak kis állománya kö­vetkeztében nagyon kevés áru volt; a mit összeszedni lehetett, az nagyon drága volt s még hozzá nem megbíz­ható. A gyűjtés részben a kamarai szék­helyre, részben Orosházára támaszkodva, tavaly is serényen folyt, de nagy nehéz­ségekkel járt. A leölt baromfikereskedésben emel­kedett a forgalom. A vágott baromfi ki­vitele évről-évre fejlődik s a külföld nagyobb piacait ma már legeagyobb­részt.magyar áruval látják el. A kivitel­ből tekintélyes rés/.t vesz ki magánaké kamara kerülete, különösen a békés­megyei Orosháza. A vadkereskedés forgalma jóval csekélyebb volt az előző évinél és alig tett számot. A halkereskedés viszonyaiban alig állottak elő változások. A Körös folyón a „kettős-körösi" halászati társulat Bé­kés és a „hármas-körösi" halászati tár­sulat Gyoma székhelylyel állott fenn, melyek a vizbirtok ' értékesítésénél a bérleti rendszert követték. Hal kevés volt. A gya'pjuüzlet az év első hónap­jaiban mindaddig, mig a régi marad­ványok az uj nyirásbeli felhozatallal kiegészitődtek, élettelen maradt. A nyersbőrüzlet helyzete tavaly elég változatos volt. A rvngyüzlet, mely éveken át egé­szen el volt hagyagolva, érdekes átala­kuláson ment keresztül. Már 1901. végén, de különösen 1905. tavaszán élénk ke­reslet indult meg az összes vászon- és gyapju-rongyok iránt, mig a felhozata­lok gyérek mnradtak. A selyemgubótermelés tavaly is élénk és a népnek jó keresetet bizto­sitó volt. Érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy a kerületbeli selyemtermelők ke­resete gubóik után a selyemtermelés országos szervezésének kezdete óta ta­valyig 1,222.452 koronát tett, Békósme­gyére" 90.790 kor. esett. Valóban szol­gálatot tesznek a népnak azok, a kik ezen adatok magyarázása mellett a se­lyemhernyótenyésztésre irányítják a földmives'ek figyelmét. A méz ós viasz rossz mérleget mutat. Mit tárgyal a vármegye ? Békésvármegye törvényhatóságának csütörtökön tartaodó közgyűlésen még a következő fontosabb ügyek kerülnek tárgyalás alá: A második tárgyat előreláthatólag nem ily intézkedések fogják betölteni, amiről lapunk más helyén szólunk. Kü­lönben ez a pont még volt felvehető a rendes tárgyszorozatba, hanem csak a póttárgysorozatban foglal majd helyet, amennyiben szükség lesz személyi in­tézkedésekre. A tárgysorozat további pontjai kö­zül az alábbi jelentősebbeket jegyez­zük le: Zalavármegye körirata a mezőgaz­dasági sztrájk megakadályozását célzó törvényhozási intézkedések tárgyában. Gyoma kézség határozata a katasz­teri munkálat költségeinek fedezése ügyében. Omazta Béla és Dencsák János kon­dorosi segédjegyzőknek felebbezése a lakbérük megtagadása tárgyában hozott képviselőtestületi határozata ellen. T. Fekete János és társai felebbe­zése Vésztő községnek nyugati fajú bika beszerzése kérdésében hozott határo­zata ellen. Orosháza község határozata a gyo­párosi fürdőben eszközlendő építkezé­sek tárgyában. Csorvás község határozata az állami iskolák és óvoda telkeinek vétele tár­gyában kötött négy rendbeli szerződés jóváhagyása tárgyában. Ugyancsak határozat a nagy vendéglő átalakítása ügyében és a községi nagy­vendéglő bérbeadása tárgyában kötött szerződédés jóváhagyása, valamint az artézi kut gázainak felhasználásával léte­sítendő villanyvilágítás berendezése tár­gyában. M. kir. belügyminiszter rendelete, a vármegyei szolgaszemélyzet ruházatá­szállitása tárgyában. Gyulavidéki h. é. vasút. r. t. meg­keresése a vármegye részvényeinek a vasúti r. t. ideiglenesen birlalásában való meghagyása iránt. Tótkomlós község határozata, inség­kölcsön tárgyában. Konsiczky János békési lakos fe­lebbezése, Békés községnek az újvárosi házhelyek kiosztását megtagadó határo­zata ellen. Szarvas község határozata az önkén­tes adók elfogadásának megtiltása tár­gyában. Szarvas község határozata két köz­ségi népiskola felállítása ós ennek költ­ségei miként való fedezése. ügyében. Szeghalom község módosított fize­tési szabályrendelete. Nagyszénás község határozata, az ínséges lakosság részére 5000 korona államkölcsön felvétele tárgyában. Községi pótadótörlések, és községi mult évi számadások. A Nagy Márton alap, községi állat­egészségügyi alap, vármegyei szeretet­ház alap, endrődi Vida-féle szegény alap, állami műút bélyeg alap, várme­gyei közúti tartalék alap, vármegyei köz­művelődési. alap, honvéd gyámolító alap zárszámadások. Községi közpénztári tulkiadások. Irodalom. — Délibábok. Ez a hangulatos cini egy közeli időben megjelenő régénykö­tetnek a nevét viseli. Közelebbről érde­kel bennünket e regény, amelynek ugy vonatkozásai, mint anyaga Csaba légkö­réből valók, s maga a kötet szerzője is csabai származású íróember. Nem köve­tünk el indiszkréciót, ha tudomására hoz­zuk mindazoknak, akiket érdekel, hogy a Délibábok szerzője Németh István hirlapiró, Németh Lajos közgyám fia ) aki ezidőszerü Budapesten forgatja a pennát. A szatirikus csabai vonatkozású regény, amely bizonyára Csabán nagy érdeklődésre tart számot, legközelebb jelenik meg a Pallas kiadásában Buda­pesten. A tizenhét ivre terjedő kötet ára 3 korona. — Könyv Vajda Péterről. Lapunk illusz­tris dolgozó társa, Nemes Béla dr. a szarvasi főgimnázium iró-tanárának a napokban egy kötete jelent meg a könyv­piacon. „Vajda Péter Dalhon, szemelvé­nyek" a címe, s a gyomai Kner nyom­dából került ki. A rendkívül érdekes és értékes kötet ismertetésére legközelebbi lapszámunkban visszatérünk. Mulatságok. — Jókai ünnepély Tótkomlóson. Húsvét ünnepéhez egy hétre kegyeletes ünne­pet ül Tótkomlós közönsége. A tót­íomlósi polgári kör ugyanis a kaszinó helyiségében a Budapesten felállítandó Jókai-szobor alapja javára nagyszabású hangversenyt s utána táncmulatságot rendez. Beíépő dij az estélyre szemé­lyenkint 1 kor., családjegy 2 kor. 50 fill. Áz ünnepségímüsora pedig az alábbi: Szózat. Énekli a vegyeskar. Jókai méltatása. Irta és felolvassa Gaj­dács Pál. Hegedűn játszik Fehér Poldi hegedűművész, cimbalmon kiséri R i k k Rózsika. Munkácsi rab. Szavalja K a r k us János. Népdalok zongorakísérettel. Énekli Pová­z sa y Gábor. Zongorán négykezest játszanak Újhelyi Ilonka és Irénke. Fe hé r Poldi hegedüszáma, cimbalmon ki­séri Rónai Ödön. Phantasmagoria, Jókaitól. Szavalja Kun Zoltán. Fehér Poldi hegedüszáma, zdngorán kiséri Gajdács Gyula. Hymnus. Énekli a vegyeskar. TÖRVÉNYKEZES. §. Lopások. S z t o j k a Erzsébet, 18 éves' leányzó Békésen a mult hónapban a hetipiac alkalmával 9 koronát kilopott K i s Pál Sándorné zsebéből. Midőn e müveletet elkövette, valaki figyelte s igy tetten érték. A törvényszék Sztojka Er­zsébetet, mert már többször lopott ós büntetve volt, 6 hónapi börtönre ítélte. R e s c s i k Imre Csabán még 1904-ben kenyerestársától, Ponyiczky Márton­tól ellopott egy 10 koronás aranyat ós megszökött. A mult hóban azonban visz­szakerült s igy előállítható volt. A tör­vényszék 3 hónapi fogházra ítélte. § Békésmegyei ügyek a nagyváradi es­küdtbíróság előtt A nagyváradi kir. tör­vényszék, mint sajtóügyekben ítélkező esküdtbíróság előtt a legközelebb ciklus az ünnepek után indul meg. A tárgya­lások sorrendjén két békésmegyei vo­natkozású ügy is szerepel. Az egyik gyu­lai ügy, s az április 20-án kerül tárgya­lásra, S z e k u 1 a Szevér a vádlott, aki hírlapilag támadást intézet egy városi közmunka miatt az intéző körök ellen. Szekula nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétségével kerül a vádlottak padjára. A másik ügy a gyomai röp­iratozó nyomdászsegédeké, Szabó Zsig­mond és társáé, akik a mult hónapban kitűzött tárgyaláson nem jelentek meg. jYtenetreni Az áUamVasutaH Vonalain. A motorkocsi indul : Csabáról Orosházára „ Szegedre Orosházáról „ „ Csabára . Csabáról Gyulára . . „ Nagyváradra Gyuláról Csabára . . N.-Váradról „ . . . . 652 1118 . . H 18 1237 824 . 551 . 819 1143 719 . 819 1143 . 1024 412 800 . 724 113 Alföldi Ös5 Gazdasági Vasul: Csabáról Békésre s Vésztőre indul . 412 655 nio 140 726 Csabáról Vésztőre érkezik .... 627 910 125 353 9 3 CsabárólKovácshá­zára indul . . 500 147 538 Csabáról Tótkom­lósra indul . . 500 147 550 Vésztőről ind. Csa­bára 405 650 1030 228 512 Békésről ind. Csa- ~ bára 538 823 1158 402 639 Békésről érk. Csa- ~~ ~~ bára 625 910 1246 449 725 Tótkomlósról indul Csabára .... 400 945 944 Tótkomlósról érke­zik Csabára . . 630 1217 708 Kovácsházáról érk. Csabára . . . .724 412 804 Vegyes Vonatot;: Indul: Csabáról Nagy­váradra . . 656 138 548 450 Csabáról Sze­gedre . . .825 144 741 444 Csabáról Aradra 709 lin 2&5 553 729 432 „ Buda­pestre . . .647 925 \2Q 520 747113_ B.-Pestről Csa­bára . . .725 8io 2001000 Aradról Csabára 510 808 1123 4!? 451 930 Szegedről „ 330 1059 244 720 Nagyváradról Csabára . .601 1020 425 707 Érkezik: Nagyváradról Csabára . . 818 1237 718 1033 Szegedről Csa­bára. . . .635 114 5041110 B.-Pestről Csa­bára . . .645 1106 128 543 714 1 Aradról Csabára640 918 1259 5 ~654 14 KUZGAZDASAG. Gabona árak. Békéscsaba, ápril 14. A budapesti gabonatőzsdén az ün­nepek miatt is, az irányzata lanyha, az üzlet változatlanul csendes. Csabai hetipiacon is alig volt ki­nála. I. rendű búza 16-—16-20 II. „ „ 15-60—16-— Tengeri '.13-46 Budapest, április 14. (Saját tud. táv) Készbuza csendes; áprilisi buza 16 60, októberi 16 66, tengeri 13"46. — Az ivóvíz megválogatása, Az ivóvíz az embernek életszükséglete, mert a víz az az olcsó anyag, mely a táplálékokat a szervezett számára feldolgozásra alkal­massá teszi. Minthogy pedig a jó emésztés ós a táplálékok kellő felszívódása az egés­ségnek, munkabírásnak és hosszú életnek első föltétele, világos, hogy minél jobb ivóvíz az ember életében kiváló fontosságú. Ivóvizünket tehát meg kell,.válogatnunk Azoknak pedig, a kik nem talajvizet, hanem ártézi, vagy vízvezetéki vizet isz­nak, az ásványvizek fogyasztása télen és nyáron különösen fontos. Télen azért, mert a zsiros táplálékok fogyasztása a gyomrot teszi kemény próbára, mert helyes meg­emésztésökre czak akkor lesz alkalmas, ha olyan vizet iszik, mely izgató hatásá­nál fogva a gyomrot bőséges emésztő ned­vek elválasztására készteti. Nyáron pedig azért, mert a sok kézen forgó gyümölcs bőséges fogyasztása közben a gyomorba sok fertőző csira jut, a melynek elpusztí­tására a gyomor csak az öt bőséges sósav elválasztására alkalmassá tevő ásványvíz fogyasztása teszi képessé. Még fontosabb az ivóvíz helyes megválasztása betegekre vagy üdölőkre. A gyomorbajos olyan vizet igyék, mely gyomrát kellő emésztőnedv elválasztására késztesse, a köszvényes, szív­bajos, a vesebajos olyan vizet igyék, mely hugyhajtó hatású, az angolkóros gyermek olyan vizet igyék, mely elegendő mésztar­Kronst«in«r Ka'roly ^Tm Cs. k. oszt. szab. Magy. kir. szab. omlokzat"f estékek, Viliarmeiiies. Mészben oldható épületek mázo­lására. 49 árnyalatban, kilója 24 fill-töi feljebb. 1 kiló elegendő 10 négyszögméternek kétszeri mázolására. ,i® maii úgymint zománc, homlokzatfesték, száraz és lepidon­festék, pépnemű, 50 árnyalatban, vizben mosható, egyszeri bevonásra fed, szinét nem hagyja. Köitségár négyszögmóterenkint 5 fillér. Meglepő siker. Kimerítő prospektusok és mintalapok ingyen és bérmentve. A tavaszi idény alkalmából a férfi-világ figyelmét felhívjuk a Löwy lakab L. és Tsa cég szabóüzletére, hol a legelegánsabb tavaszi öltönyök és felöltök

Next

/
Oldalképek
Tartalom