Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-18 / 23. szám

4 lalkoznak olyan terjedelemben a zöldség, gyümölcs termesztésével, mind majd akkor, ha már állani fog és üzemben lesz a gyár, Ennek dacára 40—50 munkást azonnal foglalkoztatna a vállalat, sőt az év bizonyos szakában 90—100-at is. Mintegy három év múlva remélhető, hogy a gyár már kifejti teljes feldolgozó képességét. Három esztendő multán, kedvező' körülmények között évenkinti feldolgozatlan állapotban piacra vihetnének 20—25 vaggon csemege-szőlőt, 100—200 vaggon káposztát, 50—100 vaggon zöldségfélét és ami lényeges, piacra vihetnék a vidéki dinnyetermések nagy részét. Ezenkivül aszalt állapotban forgalomba hoznának, 100 vaggon szilvát, 50 vaggon megygyet. 100 vaggon körtét Végül konzervül feldolgoznak 200 vaggon káposztát, 50 vaggon gyümölcsöt és 25—50 vaggon zöldségfélét. A mi a gyümölcs és zöldségféléket illeti, ezt Békés, közvetlen környékével, Doboz, Mezőberény, Csaba, Gyula, Vésztővel együtt könnyen megtermi. Különösen szilvát, megygyet, cseresnyét rengeteg meunyiségben termesztenek. Eddig ezeket a gyümölcsöket természetesen másra nem tudták használni, mint pálinkfőzésre. Ez azonban a legkedvezőtlenebb mód. Pálinka céljára ezután majd csak azt a gyümölcsöt használják a mely egyéb célra alkalmatlan, a többit pedig sokkal kedvezőbben lehet értékesíteni Káposzta termeiléssel a békési nép ez időszerint még nem foglalkozik. Ez azonben nem okoz nehézséget. Hiszen a cél éppen az, hogy a jövőre lehetővé tegyék főzelékfélék termesztését, azáltal, hogy piacot biztosítsunk részükre. De különösen is Berény, Gyoma már foglalkozik káposzta termeléssel ós a gyárnak nem szükséges kizárólag Békésről beszerezni minden nyersanyagot A vidék talaja kiválóan alkalmas minden főzelékfélének a termelésére s népünk bizonyára örömmel termeli majd azt, a mi többet fizet neki. A gyár három esztendő múlva, mikor már teljes üzemben lesz, 100—140 munkást fog foglalkoztatni. Ha ehhez hozzászámitjük a termelők nagy csoportját, kik a gyár révén munkához ós kenyérhez jutnak, nyilvánvaló hogy a létesítendő gyár nemcsak Békésen, de a megye egyéb községében is több száz család megélhetését biztosítaná. A mit a vállalat ezen előnyök ellenében a községtől kér, valóban szerény kívánság. Ingyen telket óhajt és azt, hogy a község beszerzési áron adja az építkezéshez szükséges tóglaanyagot. Az esetre pedig, ha a vállalat máskép nem lenne fináncirozható, még azt kéri, hogy a község a téglát öt esztendei hitelre adja, mely utóbbi esetben vételára a gyárépületre telekkönyvileg be lenne kebelezendő. Erre azonban aligha kerül a sor, mert a vállalatot valószínűleg olyan tőkepénzesek veszik a kezükbe, kik nem szorulnak a község hitelére. Egy község szakadása. Szabad-szt-tornya-Puszta-szt-tornya. Az iskola padjai kőzött szorongó generáció, silabizálván Békésvármegye geográfiáját, az ékes magyarsággal „mappának" nevezett 'térképről is azt olvassák le, hogy Szabadszenttornya és Pusztaszenttornya két község. Pedig hát nem jól tudják, mert a mappa nem mond igazat. Csak volt valaha két község, azonban frigyben él egymással, mint Bucsatelep Füzesgyarmattal, vagy Jamina Csabával. A Tornyák családi élote azonban nagyon boldogtalan. Nincs rajta Istenáldás, hanem annál több civódás, zsörtölődés, amely odáig fejlesztette a kárt, hogy válni készül egymástól a hajdani két község. Az önállóságot Szabadszenttornya sírja vissza, amelynek vezető polgárai pénteken beadványt intéztek D a i m e 1 Sándor dr. főjegyző, alispán helyetteshez, a régi rend visszaállít sa érdekében. A Tornyák szakadásáról ezeket a sorokat adjuk: Szabadszenttornya és Pusztaszenttornya községek egész 1864-ig egy községet alkottak, ugy vagyonilag, mint közigazgatásilag. Ekkor azonban ráunt-ik egymásra és különváltak Ez az állapot egész 1902-ig tartott, amikor újra összeházasodtak. A közösélet után Szabadszenttoinya vágyott, amely vagyonilag bejelentette csatlakozását Pusztaszenttornyához. Az ujramegkötött frigy boldogsága azonban nem sokáig tartott, a szabadszenttornvaiak hamar kiábrándultak, mert a fizikailag erősebb és közigazgatást váró Pusztaszenttornya állításuk szerint minden téren háttérbe szorította érdekeiket. Igy jelenti az alispáni hivatalhoz küldött válólevél, hogy a rajtuk eset sérelmek garmadájában nem utolsó az, hogy Pusztaszettornya elöljárósága szabadszenttornyai lakosaival hetenkint csak kétszer és pedig kedden és pénteken állt szóba hivatalos ügyekben, egyébként pedig meg sem hallgatják a szabadszenttornyaiak panaszát. Több hasonló sérelmet mond el még a beadott kérvény, amelynek a csattanója az, hogy mondja ki a törvényhatóság Szabadszenttornya és Pusztaszenttornya elválasztását, illetőleg a jegyzői központot Pusztaszenttornyáról helyezze át Szabadszenttornyára. A kérelem tárgyában Békésmegye törvényhatóságalegközelebbi, valószínűleg még a tavaszi közgyűlésen fog határozatot mondani. A törvényhatóság, mint előre is látható, bölcs belátással a békére fogja ösztökélni a zsörtölődő községeket, amelyek egymás nélkül bajosan tudnának megélni, vagy legalább kötelezettségüket oly mértékben teljesíteni, mint ma. Ha á mai állapot fentartása mellett dönt azonban a törvényhatóság, mindenesetre oda kell hatni, hogy a szábadszenttornyaik sérelmei minden téren orvosaltassanak. Gsabai közügyek A tanácsülésből. Csaba tanácsának e heti ülésén ismét több oly ügyet intézett el, amelyek érdekelni fogják a közügyek intézkedését érdeklő embereket. Az elintézett ügyek legtöbbje kérvény volt, részint magánosok, részint testületek részéről. A tanácsülés lefolyásáról ez a tudósításunk szól: A kisbirtokosok országos földhitelintézete ez év rendes közgyűlését márc. 25-ikén tartja meg, amelyre meghívta Csaba elöljáróságát. A tanács a meghívást tudomásul vette és intézkedett képviseltetése iránt. Volentik Lipót csabai mázolómester folyamodott, hogy az 1905-beii kiadandó községi mázoló munkákat részére biztosítsa az elöljáróság. A tanács a kérelmet elutasította. Bors Simon vendéglős nyári kioszk épitósóre kért engedélyt. A tanács azzal adta tneg az engedélyt, hogy a nyári mnlatóház csak a Kakas-szálló udvarán állitható fel. A csabai róm. kath. egyház részéről Nemes key Andor plébános azzal a kérelemmel fordult a községhez, hogy a mérnökség szabályozza a templom utait, még pedig olyképpen, hogy a szabályozás folyán a templom baloldali járdája mellett eleső útrészt a község díjtalanul engedje át az egyháznak a templomépítés céljára. A legszélesebb része ennek a kért járdacsiknak nincs több mint fólméter, a tanács azonban ezt sem hajlandó átengedni és ilyen értelemben fog előterjesztést tenni a közgyűlésnek. A csabai kisgazdák egylete a Próféta vendéglő telkén egyesületi ház felállítását kéri a községtől. E kérdéssel kapcsolatosan foglalkozott a tanács Ketter Károlynak a Fiume szálló kibővítését ós Beliczey Géza földbirtokosnak a kaszinó helyiségét illető hasontárgyul megkeresésével. Ezügyekben a tanács véglegesen csak a közgyűlést megelőző tanácsülésen fog dönteni. Végül a rendőrlegónység lábbeli szükségletének szállításával Szalay Adám ós Priplata Emánuel csabai lábbeli készítő iparosokat bízták meg. Inzultált békésmegyei grófnők. Megsértett hazafias kegyelet. A mai korrupt állapotok között is szinte hihetetlenül hangzó hallatlan inzultust vittek végbe csütörtökön este Budapestnek Rudnay hatalmától megnövekedett rendőrbasái. A méltó felháborodásra tüzelő jelentés ugyanis arról ad liirt, hogy a budapesti II. kerületi függetlenségi kör hölgybizottságának küldöttségét, miközben megakarta koszorúzni a budavári honvédszobrot, durva rendőri inzultus érte. Csak felháborodásunkat fokozza, hogy a küldöttségben olyan tiszteletreméltó főrangú nők is szerepeltek, akik Békésvármegyének a honleányai. És pedig gróf A 1 m á s y Dénes gyulai nagybirtokosnak hazafias érzelmű neje és két leánya. Gróf Almásy Dénesné, mint leányai, kuruc hajlamakról híresek az egész országban, s csak nemrégen történt, hogy az egyik bájos komtessz, aki még alig töltötte be a bakfis kort, egy ovodai ünnepélyen úgyancsak radikális módon adott kifejezést erős ellenzéki érzelmeinek. Az esetet, amelynek annak idején nagy hire kelt az országban, de leginkább a főrangú szalonokban, mi is ismertettük egyik lápunk tárcarovatában. A gróf Almássynét és társnőit ért kegyeletsértő inzultusról ezeket jelenti fővárosi tudósítónk: A megtámadott küldöttség tagjai Almássy Dénes grófné és két leánya, továbbá özvegy Andrássy Tivadarné és szintén két leánya voltak. Mikor a hölgyek a szobor közelébe értek, a már előre kivezényelt rendőrök utjokat állották. A hölgyek tiltakoztak a feltartóztatás ellen s folytatni akarják utjokat, mire egyik rendőrellenőr a diszes koszorút vivő Almássy grófkisasszony kezéből elkapta a megemlékezésnek a honvédek szobrára szánt jelkópét s cinikusan szólt oda a hölgyeknek: — Alászolgája, most már mehetnek koszorúzni. A felháborodott hölgyek követelték az elrabolt koszorút, erre a másik rendőrfelügyelő válaszolt röhögve és társához méltó cinizmussal: — Bizony itt most már ,se verselés, se szavalás nem lesz ! Egyik grófkisasszony a Kossuth nóta éneklésébe kezdett s példáját követte a többi hölgy is. Igy vonultak el a durva és brutális inzultus színhelyéről. A hölgyek a krisztinavárosi temetőben levő honvédszoborhoz mentek, s annak talapzatára helyezték el a koszorút. A brutalitásért a hölgyek elégtételt fognak keresni. A fővárosi rendőrség a fővárosi lapok tegnapi számában jónak látta a mosakodást. Cáfoló nyilatkozatában többek között ezeket mondja: A tény az, hogy tegnap délután 4—5 óra között ugy 40—50 főből álló női csapat fölvonult a várba a honvédszobor elé. Ott Kállay Béla rendőrfelügyelő kötelességéhez udvariasan figyelmeztette a nőket, hogy mivel felvonulásuk bejelentve nincsen, semmiféle ünnepélyt nem tarthatnak, a koszorút azonban letehetik. Ez meg is történt a legkisebb incidens nélkül s a hölgyek a Kossuth-nóta eléneklésével teljes békevei elvonultak. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Válság. Teljes lesz az abszolutizmus. A tegnapi minisztertanács dátumát jó lesz. feljegyezni. Azon nemesak a vezérlőbizottság feloszlatását határozták el, s erről csak tudomást szerzett az ország. Egyebekben azonban a kirendelt ügyvezetöség kimondta, hogy immár teljes gőzzel megy az ország ellen és azt a biztosítási szelepet, amelyiket eddig csak mutatónak használt, a törvényesség látszatát is leszedi a masinájá • ról. Félve kiszivárgó információk szerint a kormány tervezi: a sajtó megbéklyozását, az általános választói jog oktroáját, az egyesületi jog eltörlését, a közigazgatás államosítását, kivételes rendszabályokat az igazságszolgáltatásnál. Ez a krótavonal, amit Fejérvár.yók húztak. A miniszterelnök mostani bécsi utján már ezek körül folynak a tanácskozások. A választások kiírásáról jóformán most már szó nincs . . . A valóságos Vészi. A hivatalos lap mai száma írja: „Ő császári ós királyi Felsége, a m. királyi miniszterelnök előterjesztésére Vészi József tiszteletbeli miniszteri tanácsost a miniszterelnökséghez számfeletti minőségben valóságos miniszteia tanácsossá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott". Zichy Mikály holtteste Budapesten. Zichy Mihály holtteste ma reggel hat órakor érkezett meg a nyugoti p íly a udvaron. Innen a Műcsarnok gyászpompával díszített előcsarnokába szállították. koporsóval sok orosz feliratú koszorn is érkezett, köztük a cár és a cárné ciklámenből, ibolyából és gyöngyvirágból fonott koszorúja is. Negyven ember katasztrófája. A Reuter-ügynökség jelentése szerint a Denver-Rio-Grande vasúti vonalon történt összeütközésnél 40 ember esett áldozatul. Sok ember megsebesült. Tizenöt utas a lángoknak esett martalékul. . Öcsöd — ragályfészek. Kevés vidéke van a nagy Alföldnek, amelyet oly szét ágazóan ós kedvezően öntöznek folyóvizek, mint Békésmegye földjét. A Körösök ós erek felhasználásával ásott csatornák az orosházi járást kivéve behálózzák az egész megyét. Ennek a kedvező vízrajzi viszonynak mégis van a maga haszna, amit csak száraz esztendők termései, mutatnak meg valóban. Ámde, megvan az átka is. A csatornázás folytán holttá vált medrek kánikula idején néha oly dögletes bűzt terjesztenek, hogy a sárgalázt termelő délamerikai posványok illata kismiska ahhoz. És mert a kánikula minden nyáron beköszönt, a holt vizek mellett fekvő községek lakosainak is pontosan kijut a tüdőölő gyilkos miázmából. Egynehány pár jó község vau ilyen a megyében, nem véve ki Csabát sem, amelynek az élővíz csatorna kedveskedik olykor-olykor egy kis parányi illattal. A legmegátkozottabb e tekintetben azonban Öcsöd község, amely nyaranta valóságos ragályfészek. A bacillusokat a község alatt elterülő Holt-Körös szolgáltatja, melynek állóvize a melegebb napok beálltával ólénkzöld békalencse" takarót vesz magára és e palástot le sem veszi addig, mig az esőzések meg nem indulnak. A tűrhetetlen állapotok megszüntetése érdekében végre a község folyamodott a Körös—Maros—Tisza ármentesitő társulathoz. Folyamodott egyszer kétszer, talán tízszer is, de mindig süket fülekre találtak. A társulat még csak válaszra sem érdemesítette a község kérelmét. Végre az elöljáróság megunta a hiábavaló levelezést és magához az alispánhoz fordult. Ám az alispánnal sem bánták udvariasabban. Három megkeresését hagyták válasz nélkül, mire az alispán egyenesen a társulat igazgatójához fordult az öcsödiek kérelmével. Végre, nem hiába. A igazgatója az alispán megkeresésére hosszabb jelentésben válaszolt,[amelyet , most küldött el Gyulára. A társulati igazgató jelentésében elmondja, hogy a társulat a maga kebelében is már régebben fogialkozik azon kérdéssel, miként lehetne megakadályozható a Holt Körös vizének nyáron át való megromlása. E kérdésben tárgyalván, végre abban állapodtak meg, hogy a Holt Körös'vizót nyáron át vaslevezetőcsövek segélyével elvezetik. Az erre vonatkozó terveket felküldtók a miniszterhez, aki azonban nem hagyta azokat jóvá, nem tartván a vascsöveket a vizlevezetósre alkalmasnak. Ekkor olyan irányban indultak meg a tárgyalások, hogy vizemelő gépeket állítanak fel, melyek segélyével btzonyos időközökben felfrissítik a holt meder vizét. Végül a jelentés megnyugtatja az alispánt, hogy amint a vizemelő gépek felállítására beérkeznek a pályázatok, azonnal munkába kezdenek, s lehetőleg még az idén kiveszik Öcsödöt ragálytészkes állapotából. ÚJDONSÁGOK. Gyulaváros — iskolákért. Gyulaváros képviselőtestülete tegnap nagyérdekü ós a tanügy fejlesztése érdekéből rendkívül jelentős határozatokat hozott, amelyek hivatva vannak hosszú évtizedek mulasztásait helyrepótolni. A határozatok legközelebbről