Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-01-11 / 3. szám

Békéscsaba, lf86. XXXIlI-ik évfolyam. 3-ik szám. Csütörtök, január II. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI LAP Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön. ElrŐFIZETÉSI DI3 : F.gész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet éunegyeden belül is. Egyes szi n ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pinzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. A legújabb szövetség. Békéscsaba, jan. 10. A pénzintézeteknek általábau bizonyos tekintetben exponált a helyzetük. Mihelyst nem számitolja le valakinek a benyújtott váltóját, vagy akár behajt valakin valamelyes követelést, esetleg a kamatláb legcsekélyebb ingadozása folytán kevesebb százalékot nyújt a betétek után, esetleg fölemeli a kölcsönök kamatlábát, megszületik az alkalom az irántuk való ellenséges indulatra. Ezek az igazságok általában vonatkoznak a pénzintézetekre. Az alábbiak pedig speciálisan a vidéki pénzintézetekre vonatkoznak. A vidéki pénzintézetek tagadhatlanul fejlődtek az utóbbi évtizedekben, de bármekkora haladásról is tesznek tanúságot, elvitázhatatlan, hogy csaknem minden téren hasonló mértékben vették fel ellenük a versenyt a fővárosi nagy pénzintézetek, amelyek szupremációja alól a vidék nem tudott szabadulni. E jelenséggel szemben a vidéki pénzintézetek eddig semmit sem törődtek a közös szellemi, erkölcsi és gazdasági érdekeik megvédésével. i • :,forma bevezető beszéd hangzott- el szombaton délután a csabai városháza közgyűlési ismébe \ amikor a békésvárrnegyei pénzintézetek speciális érdekeik védelmére és kultiváld-, sára megalakították a vidéki pénzintézetek országos szövetségének csa?\ii, illetőleg békésmegyei csoportját. Laikusok talán érthetetlennek találják a pénznek legújabb szövetkezését, ám nem a hozzáértők, akik nagyon jól tudják, hogy a központ óriási pénzintézetei szinte elnyeléssel fenyegetik a vidéki bankokat, hiteltigénylő pénzintézeteket, melyeket tetszésük szerint használnak ki saját önző céljaikra. Ez a körülmény már egymagában véve indokolja a vidéki pénzintézetek tömörülését. De talán mégis a legfontosabb a szövetkezésnek az z célja, amely a könyvelésben, a kezelésben való egyöntetűséget, az ellenőrzésnek automon alapon való ellenőrzését tűzte ki, s ezáltal az állami beavatkozást s az esetleg ezzel járó tetemes költségeket, zaklatásokat akarja kikerülni. Ezeken kivül programjába vette a szövetség a betétek közös átalakulását, az információk kicserélését és számos olyan reformot, amelyek egytől-egyig a vidéki pénzintézetek megbízhatóságát, presztízsét és erkölcsi alapját fogják öregbíteni Amit még különösen a szövetség javára kell Írnunk, az, hogy lerombolja a régi irányzatot, mely a konkurrencia elvénél fogva ellenséget, vetélytársat látott a más pénzintézetben, amelylyel csak civakodni lehet, de nem együtt munkálkodni. Hát a szövetkezés végét veti ennek az áldatlan állapotnak és közelebb hozza egymáshoz a pénzintézeteket, amelyek ilyenformán erőben, súlyban nagymértékben emelkednek. Ezen szempontok figyelembevételével csak fokozott örömmel üdvözölhetjük a békésmegyei pénzintézetek szövetkezését és kívánjuk, hogy oly j mértékben koronázza siker a törekvésüket, amily mértékben igyekeznek a ! kitűzött célokat megvalósítani. Ám ez cs.;. ;y • éges, ké '.:••:•! fogható eredmények csajf ügy állanak elő, ha a szövetségbe valamennyi Jjékésmegyei pénzintézet sorakozik és a közös feladatokért minden erejükkel és tekintélyükkel közremunkálkodnak. Föl hát a munkára ! Viribus unitis! p. J. A közigazgatási bizottságból. Az első ülés. A vármegye közigazgatási bizottsága is megkezdte az ujesztendőben működését. Az első ülést hétőn délelőtt tartották meg, amelyre várták a főispánt is. Helyette azonban csa

1* egy levél érkezett és igy az elnöklést az alispán végezte. Maga az ülés népes volt, csupán egykét tag hiányzott. Az uj arcok is föltűntek a régiek helyén. A temperamentumos ellenzéki vezér, P á n d y István dr. és az egész vármegye közügyes Miska bátyja, M o r v a y Mihály bátyánk. Különben jelentősebb ügyek nem szerepeltek az ülésen, amely csöndes lefolyású volt. Részletes tudósításunk ez : B. u. é. k. Az ülést 9 óra után F á b r y Sándor dr. alispán nyitotta meg. Vmikor először ülnek össze újév után, fokozott és szívélyes örömmel üdvözli a tagokat. azoknak boldog újévet kiván, különösen üdvözli az uj tagokat, akiknek sikereket, eredményeket kiván a közigazgatás terén. (Éljenzés) Majd bejelenti, hogy Krcsmárik János dr. kinevezett főispántól levelet kapott, amelyben arról értesíti a főispán, hogy nem fog megjelenni a közigazgatási bizottság ülésén. Végül bejelenti, hogy Haviár Dániel, Domb y Lajos, B e1 i c z e y Géza, László Elek dr. és Rezey Szilviusz igazolták távolmara dásukat. Az albizottságok megalakítása. V a r s á g h Bélának és S z a b ó Jánosnak a bizottságból való kimaradásával szükségessé vált az egyes megüre sedett albizottsági állások betöltése. A szakbizottságok igy alakultak meg. A fegyelmi választmány tagjai lettek : Ladics György, Ladics László Csák György és Haviár Dániel rendes tagok, Márki János .dr. és Rezey Szilviusz póttagok. A felebbvitcli bizottságba beválasztattak a tisztviselő tagokon kivül Ladics György és Haviár Dániel, póttagnak pedig Pándy István dr. Az erdőügyi albizottság választott tagjai lettek: Márk y János dr. és L ad i c s György. A második erdészeti felebbviteli, a munkásügyi és pótadó felebbezési bizottságokba a régi tagokon kivül Pándy István dr. és Morvay Mihály jutottak be. A csabai járásbirósági fogház vizsgálatával Pándy István drt, a békési és szeghalmi járási fogházak vizsgálatával pedig Morvay Mihályt bizták meg. A többi bizottságok a volt tagokból alakultak meg. Alispáni jelentés. A mult év utolsó hónapjáról szóló alispáni jelentést Daimel Sándor dr. főjegyző terjesztette elő. A jelentésből az alábbi részleteket közöljük: A személybiztonság a vármegye területén mindössze 8 esetben zavartatott meg, mely esetek közül azonban négy a megtámadottak halálával végződött. A többi 4 eset kisebb mérvű verekedés volt, s kinyomozott tettesek az illetékes hatóságnak feljelentettek. Baleset 7 esetben történt, melyek közül 4 ugyancsak halálos kimenetelű volt. Öngyilkosság 11 ízben történt, s egy öngyilkossági kísérlet fordult elő. A vagyon ellen intézett bűncselekmények száma 68 volt, 20 esettel több, mint november hóban s tekintve, hogy ezeknek tárgyát nagyobb részt csekélyebb értékű élelmi szerek lopása képezte, az esetek növekvő szán) időszakkal beállott keresetfciány szegénységben keresendő. . . • : • dolog jogtalan rongálása 4 dult elő. A kinyomozott tettesek ellen a büntető eljárás folyamatba tél téti 1 Tüzeset ötször fordult y- s ezek mind "jelentéktelenek voltak A mezőgazdasági munkák szüneteitek, csupán a trágyahordás volt folyamatban. Az őszi vetések a csapadék és aránylag enyhe időjárás következtében jól megerősödtek, s jelenlegi állásuk az egész vármegye területén kielégítőnek mondható. A munkások egy része távoli kubik és gyári munkán van s igy Békésmegyei Közlöny tárcája. Hangalatok. Egyszer . . . Egyszer ... de minek is mondjam ? Bár még volna talány! Egyszer ... de mit is tagadjam ? Maga okos kis lány. Egyszer a télközepén is Kinyílt a rózsa, S mintha mosolygott volna az ég is Tündéri szóra. Egyszer ... eh ! bolond egy nóta, Csak egy a vége : Legény, ki szivét elpazarolta . . . Lány ... s az egérke . . . Tudom . . . Egyszer, tudom: elmúlnak az álmok, Himes réten örökké nem járok, S virágnyitó májusba'' se lesz fény, A hitem csak ábránd, hiu remény; — Tudom, tereád hiába is várok. Egyszer, tudom: jő a lázas éjjel . . . Oh, ne aggódj! — csak a sorsom ér el: Köny áztatja újra arcom, párnám, Teutánad sirván, sóhajtozván . . . — S mégis szeretlek őrült szenvedélylyel! Másodvirágsás. Te vagy a nap, fényes nap az égen, En az akác, ki elnyilott régen. Melengető sugárid hogy érnek, A szirmaim uj életre kélnek. Mégis-mégis nem hiszek a nyárnak, Nem hiszek a másodvirágzásnak . . . I'alatinus Jtxsef. Taby Lajos mint férj. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Irta: Kató József. — Nem létezik . . . Ezt a minőséget nem tetszik kapni sehol. Mondhatom a nagyságos asszonynak, hogy sehol. Nem létezik. Ezt pedig a kereskedő mondta, mikor az üzlet ajtajáig kisérte Taby Lajosné nagyságos asszonyt. Történt akkor azonban más is, amit megint Taby Lajosné nagyságos aszszony mondott, sóhajtásszerüen és mégis minden komolyabb megilletődés nélkül: — Ni, az meg ott az uram. Talán tovább is folytatta volna, de elakadt a gondolata. Mert a közeli ház kapujában való ácsorgás még a Taby Lajos javára könyvelődhetett volna, ha nem jön otyan hamar az a babaarcú lány, akinek Taby Lajos, amint mondani szokás, igen melegen szorította meg a kezét. Taby Lajosné nagyságos asszony előtt egy pillanatra elsötétült minden. Szembejöttek, kitérni lehetetlen volt akár egyiknek, akár másiknak. Taby Lajos is ugy érezte, mikor észrevette a feleségét, hogy ez a véletlen találkozás, amit láthatatlan kezek készíthettek elő, veszedelmesebb, mint elhagyott erdőben a sebzett vaddal való találkozás. Fülig pirult el és ugy belesüppedt a kabátjába, hogy szinte szánalmas volt. Taby Lajosné pedig ugy tett, mintha észre se venné az urát, hideg közönyös arccal ment el mellettök, még csak egy súlyos tekintetet se vetett rájok. Mig hazaért, sokat lépelődött s utoljára nem is vette olyan komolyan. Odahaza nem omlott össze ájultan, amint azt a jónevelés megkívánná, hanem hihetetlen nyugalommal fordult a mamájához: Ha az uram hazajön, nem vagyok itthon. Itt volt értem Horváth hadnagy és kimentem a ligetbe. A mama nézett egy nagyot, mire megtudhatta volna a dolog tulajdonképpeni okát, akkorra már Taby Lajosné nagyságos asszony valahol a harmadik szobában volt. Ideje se lett volna kutatni a dolog érdemét, mert Taby Lajos már is megérkezett. Roppant zavart volt s mindjárt mintegy a közepén ke/clte anyósa előtt: Margitnak nincs igaza. Tessék elhinni, hogy Margitnak nincs igaza. De ha mondom. Az öreg asszony egész a szivéből nevetett: — Mi a bajod fiacskám? — Az a bajom, hogy Margit roszszat gondol rólam. Bizonyosan rosszat Pedig nincs igaza Margitnak. — Beszélj legalább. — Az a lány . . . Oh, hogy szemem elé se került volna. Még mikor a pozsonyi líceumba voltam, akkor ismertem. Ismertem az egész családot. Egész véletlenül találkoztam vele az utcán és megismert. Csupa panaszkodás volt, nagyon kért, juttassam valami álláshoz. Ugy kért, hogy nem tudtam megtagadni. — Nemes gondolkozásra vall. — Igen, nemes gondolkozás, de Margitnak nincs igaza. Gyanúsítani fog. — Hol van, hadd mondjam el . . . — Nincs itthon. Taby Lajos meghökkent: — Nincs ? Hol van ? — Itt volt a kis Horváth hadnagy. — A hadnagy ? — Igen. Szinte belesápadva kérdezte : — És hová mentek ? — Azt hiszem, a ligetbe. — Ugy ? A ligetbe ? Annyiszor kértem, sőt határozott kívánságom volt, hogy arról az emberről ne tudjak. És Margit semmibe se veszi a szavam. Megyek. Megyek a ligetbe . . . Taby Lajost nem lehetett volna visszatartani. Valahányszor a kis Horváth hadnagyra gondolt, izzott a vére.