Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-08-24 / 81. szám

2-lk oldal önkeblükben és az ország minden lakosainak felszabadításában biztak volna." Azaz, azt mondja ezekben a Stádium, hogy különb helyet foglalnánk el a nemzetek sorában, ha 800 ezer választó polgár helyett 10 millió ember volna az alkotmány talpköve. És hat évtized multával csak természetesebb, hogy köztudatba ment; a népjogoknak részévé kell lenni a nép minden rétegének. Csak vannak, akik ezt beismerni nem akarják és még többen azok, akik a jogok ősi jusson való kiterjesztésében a haza veszedelmét látják. És ezen még lehet elmélkedni. p. j. A válság. Ischl most a válság központja. A király kihallgatásokat tartott, kemény napja volt kedden, reggeltől napestig a válságot intézte, s ennek az intézésnek az eredménye, hogy a kormány hir szerint szeptember 15-ig nem bocsátkozik tárgyalásokba a nemzettel. Különben az ischlii konferencián minden eshetőségre megállapodtak és határoztak. Mindenekelőtt arról van szó, hogy a kereskedelmi szerződéseket biztosítsák és erre nézve az a megállapodás jött létre, hogy a kormányok a kereskedelmi szerződési tárgyalásókat tegyék folyamatba és addig folytassák, mig teljesen be nem fejezik. E célból legközelebb összeül a vám- és kereskedelmi konferencia, hogy a kereskedelmi szerződési tárgyalásokat előkészítse. A két kereskedelmi miniszter legutóbbi konferenciája is valószínűleg már e célra történt. Ezenfelül gondoskodtak arról, hogy a hadsereg kiegészítését, rendes sorozás hiányában Magyarországon a póttartalékosok behívásával és hasonló intézkedésekkel pótolják. A koalíció, rendes parlamenti kormány alakítását csak katonai engedmények árán akarja lehetővé tenni, akkor a'kabinet nem fog megalakulni, mert mérvadó helyen súlyt fektettek éppen annak a konstatálására, hogy a katonai kérdések tekintetében a válság kezdete óta nem történt változás, a korona álláspontjához feltétlenül ragaszkodott és tovább is ragaszkodni fog. Ha tehát változik valami ebben a kérdésben, ez csak az egyesült ellenzék engedékenysége által történhetik. Ami ha nem következik be, .akkor a jövő évi közös költségvetés megállapítása esetleg a delegációk közreműködése nélkül fog megtörténni. A kiszivárgott hirek szerint báró Fejérváry előterjesztései közt a koalícióval kezdendő béketárgyalások is szerepelnek. De előtérben azok az előterjesztések állnak, melyekkel a közösügyes háztartás továbbvitelét akarják a kormányok a delegációk elmaradása esetére ' is biztosítani. A folyó 1905-ik évre meg van a delegáció által megszavazott közös költségvetés, bár a közös költségek folyósítása a quóta ex-lex folytán akkor is törvénytelen volna, ha a fedezetüket tartalmazó 1905. évi állami költségvetést a törvényhozás elintézte volna. A közösügyek terén eddig tehát kétszeres ex-lex volt. Az év utolsó napján ehez egy harmadik vonatkozásban az ex-lex legújabb fajtája fog csatlakozni, ha az 1906. évre szóló közösügyi költségvetést nem fogják a delegációk — nem lévén megalakithatók — megszavazni. Igy tehát 1906. január 1-től kezdve a közösügyek terén háromszoros ex-lex állapot fog uralkodni. Ezzel az uj helyzettel kiván számolni az a fel-! hatalmazásijavaslat, amelyet Gautsch báró osztrák miniszterelnök kedden ter-; j esztett. a király elé. Abban Gautsch és Fejérváry teljesen egyetértenek, hogy ha 1906. január 1-én se állami budget, se delegációs határozat, se quóta nem lesz is, azért zavartalanul beszolgáltatják a közös pénzügyminiszternek a közösügyi költségek fedezésére szükséges összeget. Ezt eddig az 1905-iki, a delegációk által megszavazott közösügyi költségvetésre alapították, de 1906. január elsején az alkotmánysértő eljárás ezt a látszólagos alapját is elveszti. Esért készített báró Gautsch törvényjavaslatot, melynek értelmében a Reichsrath hatalmazná fel az osztrák kormányt arra, hogy 1906-ban is fizesse be havonként a közösügyi költségrészletet az 1904. junius 26-án kelt császári quótadöntés alapján, az 1905-ik évi közösügyi költségvetés tételeinek megfelelő összegben. A felhatalmazás egy fél évre szólna.

1 Fejérváry ilyen, az alkotmányt kijátszó felhatalmazást se kaphat, ő tehát saját felelősségére fogja a közösügyi költség! ségrészleteket továbbra is folyósítani. Itthon a szabadelvüpárt kilépni készülő képviselők mozgolódnak. A kilépési mozgalomban résztvevő szabadevü párti képviselők közül kedden délután 5 órakor többen összejöttek a Pannónia-szálló olvasótermében és teljes két óra hosszat tanácskoztak. A tanácskozás a bizalmas megbeszélés jellegét hordozta magán. Sem elnök, sem jegyző nem volt, lmnem mindenki, ahogy jött, a szőnyegen levő kérdésekben elmondta véleményét. A beszélgetés azon határoza'i javaslatok körül mozgott, amelyeket a szerda délutáni szabadelvű párti nagygyűlés elé terjesztenek a csoport tagjai. Ilyen indítvány négy, esetleg öt lesz. Min lénekelőtt inditványnyal járul a párt plenáris ülése elé I s s e k u t z Győző, aki a nemzeti követelések tárgyában megszerkesztett határozati javaslatát már nyomtatásban mutatta be társainak. Ez a javaslat a vezényleti nyelvet nem tartja elsőrangú politikai kérdésnek. A báró Dániel Ernő határozati javaslata oda kon ludál, hogy a szabadelvű párt minden olyan megoldási módhoz, amely 67-es alapon jönne létre, teljes erejét felajánlja. Miklós Ödön javaslata a szabadelvű párt vezetőségében személyi változásokat indítványoz, elsősorban pedig gróf Tisza István félre vonulását kívánj, i. S z i v á k Imre fenn akarja tartani a pártot, de uj programm alapján. A csabai uj római katholikus templom. — Az uj tervek. — Ismeretes az a nemes mozgalom, mely évekkel ezelőtt megindult Csabán, a római katholikus hivek körében egy uj és díszes szentegyház emelése iránt, a jelenleg tulkicsiny és egészségtelen templom helyett. A mult évben már odáig jutottak, hogy egybegyűlt az építkezéshez szükséges pénz, 200.000 korona, mely a berendezési alapokkal együtt 230 000 koronát tesz ki. Ezután az egyház, a nagyváradi megyés püspökség és az épitők között megindultak a tárgyalások, amelyek ez évben legutóbb odáig jutottak, hogy az egyházi gyűlés a megyés püspök jóváhagyásával Hofliauser Antal budapesti egyetemi tanárépitőtervezőt bízta meg a tervek elkészítésével. Hofhauser a megbízatásnak megfelelt és erről az uj tervek bemutatásával kedden számolt be a csabai egyház elnökségének, amelynek részéről jelenvoltak a parochiabeli tanácskozáson a tervezőn kívül: Nemeskey Andor plébános, P á n d y István dr., Wagner József és B o d ó József. Hofhauser bemutatta az elnökségnek az uj terveket ós költségvetést, amelyeket röviden a következőkben ismertetünk : A remek szép ós az elnökség minden egyes tagját kellemesen meglepő terv gót stílben mutatja be az építendő r. katii. templomot. A hajó keresztalakú, a homlokzaton két sugár toronynyal, s ezenkívül a homlokzat közepén és a ker^szthajó kiugrásain egy-egy kisebb toronynyal. Vakolatlan finom téglakülsővel, a homlokzaton egy fő és a sekrestye felől mellókbejáróval és a templom első részén mindkét oldalról két sor világos gótivben végződő, a homlokzaton pedig a főbejárat fölött körben elhelyezett ablakkal. A templom méretei ezek: a torony magassága 58 méter, a templomfalaké 19 méter, a hajó hossza, beleszámítva a tornyok alatti előcsarnokot, mely a hajóba vezet, 40 méter, a szélessége 21 méter, a férhely 3000 ember számára elegendő. A költségvetés 216.374 kor. 57 fillérről szél, tehát 16,374 kor. 57 fillérrel több, mint a rendelkezésre álló alap Ezt a differenciát már termé' szetesen nem lesz nehéz elejteni valamelyes csekély változtatással, vagy pedig pótlásával a fedezetnek. Különben is ez részletkérdés. Ami a templom belső berendezését illeti, ez már szorosan nem is tartozik ide, amennyiben ezen munkálatok kivül esnek a templomépitési költségvetés keretén. Egyelőre három oltárt terveznek, és illetőleg emelnek az uj templomba, a főoltárt, amely célra özv. Laurinyecznó 20,000 koronát adományozott, egy mellékoltárt 5000 korona költséggel a Máriatársulat emel és ugyanilyen mellékoltár emelésére Beliczey Géza 500(3 koronát adományozott az egyháznak. Kót mellékoltárt később, majd ha azokra mecénások akadnak, építenek fel. Az u^j, kettős tornyú templomba felhasználják" a mostani templom összes harangjait, ftsupán az egyik toronyba vesznek egy uj nagy harangot, amelyre a szükséges összeget részint kegyeletes adományokból fogják összeszedni. Az elnökség meghallgatta a tervekre és költségvetésre vonatkozó előterjesztéseit Hofhausernek és azután ugy határozott, hogy ugy a művészi kiállítású tervrajzokat, mint a költségvetést tanulmányozás végett kiadja Wagner József műépitőnek és Bodó József mérnöknek, hogy ezek a szeptember 3-án megtartandó egyházi közgyűlésen véleményes javaslatot terjeszszenek elő. Ugyanezen közgyűlés fog a tervek sorsa felett dönteni s ha azokat elfogadják, ami kétségtelen, akkor a terveket jóváhagyás végett fölterjesztik a megyés püspökhöz és kérni fogják egyben a pályázat kiirhatását, ugy hogyha közbeeső akadályok nem állanak elő, a jövő tavaszszal megkezdik az uj templom építését, amelyet két éven belül be is fejeznek. A restaurált gyulai vár. — Alkalmi sorok. — A gyulai vár, mint minden más hazai rom, fontosságát elvesztette, legalább harcászati szempontból. Mint történelmi műemlék természetesen nagybecsű és talán legküzdelmesebb és legviharosabb napokkal, századokkal dicsekedhet, hogy a történelem nyelvén beszéljünk. És nagyban emeli a vár értékét most az, hogy tulajdonosa visszaállította a nyár folyamán eredeti állapotában, miáltal ismét a középkori várépitésnek egyik ritka és érdekes példányává vált, mely mindenkor értékes tanulmány tárgya lesz a tudomány ós régészet kedvelőinek. Az átalakításra vonatkozólag meg kell jegyeznünk, hogy az előbb börtönnek, majd sörfőzőnek ós később cselédlakásoknak használt vár utóbb alaposan elhanyagolt és eredeti formájából kivett állapotban állt, mig ma az eredeti gót styllal kevert mór stylű százados vár áll a szemlélő előtt. Ez alkalomból nem tartjuk érdektelennek a gyulai vár történetének lapjaiból néhány adatot papírra vetni. Gyuláról már az Árpád korban tétetik említés, mint Gyulamonostoráról. Magáról a gyulai várról először 1435-ben találunk említést. Mint a történelem mondja, bizonyos M a r ó t h y János, föld között. A Bethlenek és Bánfiak több tagja megfordul a párizsi egyetem diákjai között; mások meg OlaszorszáP

ot keresik fel, hogy — mint Janus annonius, a renaissance egyik legnagyobb költője — dicsőséget szerezzenek a magyar névnek. A protestantizmusnak terjesztői között is ott látjuk diákjainkat, kik Némethonban szívják magukba a vallásos megújhodás eszméit. Nem egy épen diákéveinek köszönheti irodalmi működését, mint pl. Szenczi Molnár. a zsoltárok hires fordítója ós Czvittinger, aki a külföldön nyert impulzus alapján nemes vetélkedésből irja meg az első magyar irodalom történetet. De hogy a diákok magára a népre is nagy hatással voltak, azt inkább más körülményeknek köszönhetjük. Oly városban, ahol iskola — kivált protest. iskola — volt, — természetszerűleg érintkeztek a néppel; ahol meg nem volt iskola, oda eljutottak lógátus, szuplikáns szerepében vagy mint kóborló diákok. Nem egy jóizű adoma hirdeti a lógátus ós szupíikánsok kalandjait. A Csokonai „szakácskönyvét" mindenki ismeri; ehelyett inkább máshonnan veszünk egy-két szemelvényt Egymás mellett ült a templomban a legátus és a város birája. Prédikáció alatt a falusi templomokban, rúdra akasztott perselyekkel szokta az egyházfi a híveket végigjárni, hogy beszedje az önkéntes adományokat. A mint az egyházfi közelgett a perselylyel, a biró egy rózgarasost vett ki a mándlijából; a legátus egyet sandított a pénzdarabra, kevesellette s két garasost tett ki a padra. Mikor a biró meglátta, egy ezüst ötöst húzott ki a többi mellől. A diák nem hagyta magát s egy tízessel főzte le a vetélkedőt. A biró erre zsebébe nyúlt s egy ezüst húszast rakott az eddigiekhez. A diák erre 3 húszast vett ki zsebéből. No gondolta a biró — várj csak s egy tallért csillogtatott ujjai között s mivel a persely előtte állt már, belédöntötte mind, amit maga elé rakott. Hát a legátus mit tett ? Oda adta a maga két garasát, a többit meg zsebbre vágta. Igy jutott a máskor szegény persely tartalomhoz. Gazdag földesúrnál ebédelt a légár tus az ünnepeken. Az ebéd végén egész sajtot hoztak be s a háziúr e szavakkal: a legfiatalabb kezdje meg — a legátusnak nyújtotta. — Hol parancsolja, hogy megkezdjem ? fordult a házigazda felé a legátus. — Ahol akarja, — volt a felelet. — Akkor hát szives engedelmével majd csak az iskolában kezdem meg — mondotta a diák, általános derültség között. Emiitettem már, hogy a régi időben hazánkban is voltak kóborló diákok, akik vagy külföldi egyetemekre menve — visszatérve bejárták az országot, — vagy pedig félbehagyva tanulmányaikat, vidókről-vidókre barangoltak, fölkeresték a korcsmákat, vásárokat sib., éneket mondottak, vagy csillogtatva az iskolában szerzett természettudományi ismereteiket, fizikai és chemiai kísérleteikkel bámulatba ejtették a műveletlenebb osztályokat. Az ily diákok alakjából alkotta meg a nép képzelete a garabonciás diákot (necromentia, ill. olasz gramanzia-ból garamanciá-s, majd garabonciás). Ma jobbadán csak a nevét ismerjük, azért szives engedelmükkel megrajzolom alakját. A garabonciás 12 iskolát végzett diákból lesz. Az ilyen diák elmogy messze-messze országba, vizeken-tengereken át, sok veszedelmen keresztül s végre egy barlangba jut. Itt már társakat talál, akikkel együtt vógzia„13-ik iskolát." Mikor ugyanis 12-en vannak, ráülnek a szerencse kerékre, amely végtelenül gyorsan forog velük. Az egyik elpusztul közülök, csak 11-en állják ki e nagypróbát; ezek aztán garabonciásokká lesznek és szerte szélednek a világban. Rongyos köpönyegben, az u. n. felleghajtóban járnak s tejet meg vajat, vagy kenyeret kéregetnek az emberektől. Mert bár a fellegek között, a rozmaring erdőben van á lakásuk s jó dolguk van, egész évben nem esznek semmit ós csak az óv egyik napján lakhatnak jól. E napon jönnek le a földre kéregetni. Ha kapnak, Így köszönik meg az adományt: „Adtai, adok is; volt is, van is, lesz is" s ott nem kell semmitől sem tartani. Ahol azonban elutasítják, vagy azt mondják: nincs, e szókkal mond búcsút: „Nohát ne is legyen !" s nyomban eltávozta után vihar, jégeső pusztítja el a határt. A földre egyébként azért is jönnek, hogy összefogdossák s megnyergeljék a sárkányokat. Ezeket úgy fogják, hogy „tit kos könyvükből" olvasnak rájuk. A| sárkányokon aztán Szerecsenországba nyargalnak, húsukat eladják a szerecseneknek, mert ezek csak úgy bírják kiállani a szörnyű afrikai hőséget, hogy sárkányhúst hordanak nyelvük alatt: ez hüsiti őket. Azt hiszem, hogy az idei kánikulában minálunk az Alföldön is jó üzletet csináltak volna a sárkányhússal a garabonciás diákok. A tudós diák alakját felhasználta a mi feledhetlen királyunk, Mátyás is. Jól tudjuk, szerette bejárni országát, hogy igazságot tegyen s ilyenkor nem egyszer Mátyás diák képében kopogtatott be az emberekhez. A magyar diák azonban nemcsak a tudomány s a világot mozgató eszmék szolgálatában állott, hanem részt kért azon küzdelmekben is, amelyek nemzetünk fennmaradásáért folytak le, akár a papíron, akár a harcmezőn. Hős is volt, ha kellett. Jókainak van egy gyönyörű elbeszélése a kuruckorból", címe : A nagyenyedi két fűzfa. Két rabló labanc vezér: Trájtzigfritzig ós Bórembukk rablócsordájával rátör Nagyenyedre s büntetésül magával akarja hurcolni Tordai Szabó Gerzson rektor-professzor úrnak gyönyörű leányát, Klárikát. A diákok, akiket a professzor úr a kollégiumban tartott elcsukva, hogy ne vehessenek részt a harcban, a Klárikáb^ szerelmes Zetelaky biztatására kitörnek a kollégiumból, füzfahuságokkal szétverik a rablókat. Zetelaky barátjával üldözőbe veszi a két vezért, kiket agyonvernek s igy megszabadítják a szépséges virágszált. A két füzfahusángot leszúrják a viadal helyén s belőlük nő a terebélyes „nagyenyedi két fűzfa", hogy a magyar diák hősisógét hirdesse. Dicső szabadságharcunkban, 48-ban is kiállott a diákság a csatatérre, amint elhangzott Kossut; Lajos hivó szózata s vérét ajánlotta feí a haza oltárára, Damjanich vitéz veressipkásai nagyrészt diákokból teltek ki s ez a rettenthetetlen hős a szolnoki csata után sipkáját levéve, nekik mondotta ezt: „Fiaim, megérdemelnétek, hogy mindnyájan tiszlekké legyetek; de akkor hol volna az ón harmadik zászlóaljam ?" Az egyik „tintanyalót" — igy nevezték a diákot a vén katonák, — mivel mindössze 15—16 éves volt, többször hazaakarta küldeni a kapitánya. Az új-