Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-09-14 / 87. szám

3-ik oldal kel. Ugy a férfi, mint a női tribünö­kön mintegy 150 hely lesz fentartva, a vendégek részére pedig 100, ahová csakis igazoló jegygyei lehet belépni. Akik ilyen jegyet óhajtanak, azok va­sárnap délelőtt jelentkezzenek Maros György jegyző, rendező bizottsági el­nök hivatalában. A hölgyek számára fehér, a küldöttségek számára piros és a vendégek részére fentartott emelvényre kékszínű igazoló jegyeket adnak ki. Ezenkívül ma a rendezőbizottság a vá­ros lakosága között felhívást osztatott ki, amelyben arra kérik a polgárságot, hogy hétfőn este Kossuth Ferencz tiszte­letére díszítsék fel és világítsák ki laká­saikat, amely kérelemnek a polgárság minden bizonynyal a legnagyobb öröm­mel megfelel. Mint értesülünk, Kossuth fogadá­sára igen nagyszámú bandérium fog hétfőn délután az állomás elé kivonulni. Akik még részt akarnak venni a bandé­rium festői csoportjában, azok ebbeli szándékukat jelentsék be ifj. Bakos Mátyásnál, aki esetleg szükséges lóról és kantárról is gondoskodik. A bandé­riumban résztvevők próbafelvonulás vé­gett vasárnap délután a lóvásártéren sorakoznak. Az Omke Csabán. A csabai kerület alakulása. Ünnepe volt vasárnap a csabai kereskedőknek Ekkor alakult meg az országos magyar kereskedelmi egylet­nek csabai kerülete. Jelentős dátum marad ez a nap mindenkor kereskedőink életében. Határköve annak a forduló­nak, amely a tömörülésben rejlő erők kihasználasával igyekszik a magyar ke­reskedelmi osztály érdekeinek támoga­tására. A társadalom minden osztálya szö­vetkezik ma, hogy az egyesitett erők sokszorozott hatalmával keljenek érde­keik védelmére. Sajnos, kereskedőink nem fogták fel az egyesülés nagy jelen­tőségét, hanem akárhány helyen és esetben ellenséget láttak a kereskedőben, verseny- és nem kartársat. Ennek a téves és egészségtelen felfogásnak a bukását és a testvériesülés diadalát jelentette az elmúlt vasárnap, amelynek eseményei­ről az alábbi tudósítást adjuk: A vendégek. Lázas készülődés előzte meg az Omke csabai kerülete vasárnapi alakuló közgyűlését, amelyen a központ kikül­döttein kivül megjelentek a környékbeli fiókok képviselői, a megye több közsé­gének előkelőbb kereskedői és keres­kedelmi alkalmazottak színe-java. A vidéki vendégek jórésze a dél­előtti vonatokkal érkeztek meg, akiket az állomásnál a kereskedő egjdet elnök­sége fogadott. A vendégek a kereskedő­egyletbe hajtattak ismerkedésre. A ven­dégek sorában a megyéből ott voltak: az Omke orosházi kerületének képvise­letében Cohn Gyula elnök, Magyar H. M., Szász Henrik ós P o 11 á k Kál­mán. Gyuláról: W e i s z Mór, Z u z­m a n n János, D e v i c s Vilmos. Szeg­halomról : Weiszberg József és K o h n Sándor, továbbá Nagyváradról; Moskovitz Mór alelnök és Lengyel Imre dr. titkár. A központ kiküldöttei a 11 órai gyorsvonattal érkeztek meg és pedig: maróthi F ü r s t Bertalan, az Omke társ­elnöke, L é v y Béla dr. főtitkár, és az Omke központjának több választmányi tagja, akik kíséretében volt a szolnoki kerület elnöke, S z o n t h a g Jenő is. A fővárosi vendégeket a fogadó küldöttség harsány éljenzéssel fogadta, majd Rasovszky Emil meleg sza­vakkal üdvözölte őket. A szívélyes fo­gadtatásért F ü r s t Bertalan mondott köszönetet, majd a vendégek kocsira ültek és behajtattak a városba. A közgyűlés fél 12 órakor kezdő­dött a városi széképület közgyűlési termében Klein Gusztáv elnöklete alatt. Mint vendégek jelen voltak a zsúfo­lásig megtöltött teremben Áchim Ta­más biró, Varságh Béla, S e i 1 e r Elek főszolgabíró, Áchim L. András orsz. képviselő és mások. A kereskedők élen ott voltak az elnökön kivül az aradi kereskedelmi és iparkamara kép­viseletében R a s o f s z k y Emil és Fe­kete Sándor, a kereskedők egylete részéről: D é cs e y József alelnök, T a r­d o s Dezső dr. titkár-ügyész, Deutsch Mór pénztáros, R u s z Károly gondnok, G á r d o s Gábor és R e i s z Sándor könyvtárosok, a választmány tagjai kö­zül : Reisz Miksa, Rosenthal Ignác, Csil­lag Ignác, Deutsch Antal, Berger Sá­muel, Fischer Ignác, Kohn Sámuel, Márton S. Ödön, Guttmann József, Ro-• mán Pál, Kún Ede, Petrányi Gyula, Silberstein Izidor, Fischer Salamon. Weisz Miksa stb. A közgyűlés. A közgyűlést Klein Gusztáv nyi­totta meg. Szólt az Omke megalakulásá­ról, amely két évvel ezelőtt történt meg, s ezen idő alatt működésével bebi­zonyította, hogy hivatása magaslatán áll, és hogy a kereskedők érdekeit ott és amikor lehet, mindig előmozdította. Azt nem tagadhatja senki, — hogy kétsze­resen szükségét érezik a kereskedők a tömürülésnek most, amikor az ország gazdasági átalakulás előtt álll. Üdvö­zölte az Omke központi kiküldötteit, majd szép szavakban körvonalazta a csabai kerület célját, — amely mint mondta, nem érdekszövetség, hanem törekvés a haza, a város és egymás anyagi és erkölcsi boldogitására. Ismé­telve üdvözölve a megjelent kereskedő­ket és vendégeket, a gyűlés megnyitotta és jegyzőnek Tardos Dezső drt. kértö föl Az Omke célját ós működési körét a központi vendégek részéről általános tetszésnyilvánítással kisért beszedben maróthi F ü r s t Bertalan vázolta. Ked­ves kötelességüknek tartották megje­lenni a csabai kerület alakuló gyűlésén, amelyet a nehéz viszonyok kozott is létrehoztak. Nagy súlyt fektet arra ugy ő, mint a központ, hogy a csabai kerü­let megalakitassék, hogy a keret, amely­ben a kereskedők érdekeiért harcolnak, minél nagyobb legyen, mert az eddigi szervezet bebizonyította, hogy megfelelt feladatainak, mert mindazon problémák­ban ténykedett, amelyek napi rendre kerültek Fürst azután elmondta, hogy az Omke eleinte mennyi kellemetlenségnek volt kitéve. De ennek dacára se lankadt az Omke, hanem erkölcsi és anyagi tekin­tetben igyekezett kitűzött célja felé ha­ladni. Erkölcsi tekintetben az által, hogy a kereskedelmet egyenrangusitsák más foglalkozási ágakkal, hadat üzentek a tisztességtelen versenynek, s ha ilyen­ről tudomást szereztek, azt kíméletlenül ostorozták ugy az egyesületi, mint a napilapokban. Anyagi téren nem tehet­tek egyebet, mint igyekeztek minden lehető módon megkönnyíteni a keres­kedők boldogulását. Itt hosszasabban fejtegette a szónok az Omkének e te­kintetben tett lépéseit, intézkedéseit. Majd jelezte, hogy az egyesület alapsza­bályai kizárják a pártpolitikát, csakis gazdasági politikát folytatnak a tekintet­ben, hogy Magyarország önálló legyen kereskedelmi téren is, az iparral és me­zőgazdasággal együtt kultiválják a kül­kereskedelmet is. Az Omke e tekintet­ben anyagi áldozatoktól sem riadt vissza, hanem vezetői több alkalommal járták a külállamoket és mindig Magyarország önállóságát propagálták. De speciális pontjai is vannak az Omke programjának az egyes kerületek érdekében, igy a központban tudják, hogy Békésvármegyében két éven is át nagy szárazság pusztított. Az Omke te­hát ' illetékes helyen követelni fogja az öntözőcsatornák munkálatainak keresz­tülvitelét. Végül azt az ígéretet tette, hogy a csabai kerület mindenkor ós minden tekintetben teljes bizalommal forduljon a központhoz, az erejétől és tehetsógólől telhetőleg mindent elfogja követni, de egyben hifejezést adott an­nak a reményének, hogy a csabai kerü­let viszont mindenkor teljes erejével tá­mogassa a központ törekvéseit. Majd megköszönte a szívélyes fogadtatást és isten áldását kérte a kerület működésére. (Éljenzés.) Az egyhangú lelkesedéssel fogadott indítvány után Rasofszky Emil az aradi ipar- ós kereskedelmi kamara nevében és megbízásából üdvözölte a megjelenteket. Hangsúlyozta, hogy a kamara volt az első, aki szükségesnek tartotta a kereskedők egyesülését. Hosz­szasabban és szép szavakban foglalko­zott a kereskedelemmel, amely már az ó-korban is nemcsak jövedelmi forrása volt egyes népeknek, hanem°úttörője a kulturának, a művészeteknek és minden szép ós nemes dolognak. Majd jellemezte a kereskedelemnek niai keserves hely­zetét, amelyért a kereskedőket okolja, mert ezek már régen nem ébredtek hi­vatásuk magaslatára. Az egyesülésben rejlő erők teljes mértékben való kihasz­nálására a mai idő a legalkalmasabb. Sikert kiván az Omke csabai kerületé­nek munkálkodására és a kamara ré­széről a legmesszebbmenő támogatást ígéri. Moskovitz Mór, az Omke nagy­váradi kerületének az üdvözletét és jó­kivánatait tolmácsolta. Tetszéssel foga­dott beszédében különösen hangsúlyozta, hogy a kereskedőknek egyesült erővel kell' munkálkodni a haza és maguk bol­dogitására. Szontagh Jenő n szolnoki ket rület nevében üdvözölte a testvérfióko­és örömét fejezte ki afölött, hogy Bé­késmegye kereskedői átérezték annak fontosságát, hogy szervezetben lépjenek ki a küzdőtérre. Mint előtte szóló, ő is testvéries támogatást kér az új fióktól. Hasonló értelemben szólalt fel C o h n Gyula, aki az orosházi kerület nevében üdvözölte az új kerületet. Ezután az alakuló gyűlés Klein Gusztáv indítványára jegyzőkönyvi kö­szönetet szavazott Rasofszky Emil­nek a kerület szervezési előmunkálatai­nak elkészítéséért, majd meg egyhangú lelkesedéssel kimondta az Ómke csabai kerületének megalakulását. Csillag Ignác indítványára az űla­kuló ülés sürgönyilegüvdvözölte Sán­dor Pált, az Omke elnökét. A tisztikar. Az újonnan megalakult kerület ez­után megválasztotta tisztikarát. Elnök lett: D é c s e y József, alelnökök: Klein Gusztáv, Fischer M. H., Rosenthal Adolf, Rosenthal Ignác és Reisz Hermán (Csaba), Weisz Mór és C s i 1­1 a g Sándor (Gyula), Sirakó Gyula (Szarvas), Hartenstein Vilmos (Gyom?.), G o 1 d s t e i n Gyula (Békés); választmányi tagok Csabáról: Csillag Ignác, Petrányi Gyula, F r i e d Lipót. Löff y Sámuel, P o r j e s z Mihály, Kún Ede, Deutsch Mór, Havas Mór, Rasovszky Emil, D u s b a b a Vilmos ; Gyuláról: M a n n h e i m Arnold és W o 1 f Zsigmond ; Békésről: L ö w y Jakab és L ö w y Sándor ; Gyomáról: K n e r Izidor, Szeghalomról: Wert­b e r g Emil, titkár : T a r d o s Dezső dr. A csabai kerületnek ezidőszerint 120 tagja van s működési tere Orosházát kivéve az egész megyére kiterjed. A gyűlés végén a megjelent vendé­geket köszöntötte szép beszédben Tar­dos Dezső titkár. Bankett. Jó magyar szokás szerint a köz­gyűlést bankett követte, mely a leg­kedélyesebb hangulatban a kaszinó ter­mében folyt le. Á 60 terítékű gazdag lakomán számos felköszöntő hangzott el. Az első Klein Gusztávé volt, aki a vezetőség és a tagak közötti egyet­értésre ürítette poharát. Fürst Bertái n szónoki szárnyalású toasztjában az uj egyesülést féltette, Moskovicz Mór Csaba intelligens kereskedői karát, Szontágh Jenő a központ kiküldöttét, Tardos Dezső dr. a vendégeket, D u s b a b a Vilmos Sándor Pált éltette és végül felköszöntőt mondott még Klein József. A lakoma a délutáni órákban ért véget, amikor a vendégek elutaztak Csabáról. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A Uj bonyodalmak. Mi lesz ezután ? Ez a kérdés kering a levegőben, jár szájról-szájra és min­denki, aki az ország sorsán aggódik, a nép boldogságát óhajtja, az alkotmány integritását félti, nagy aggodalommal ismétli ezt a kérdést. Minden jel arra mutat, hogy nem békés kibontakozás felé vezet az ut, hanem uj bonyodalmaknak nézünk elébe, amelynek beláthatatlanok, ugy befolyá­sukban, mint következményeikben. Mi less tehát? — Ez a kérdés fog­lalkoztatja az egész politikai világot, de tudni nem tud biztosat seki. Mégis há­rom valószínű feltevésben jegecedik ki a Zeysig-botránnyal kellemetlenül komp­likált politikai válság ujabb anyaga: 1. A Fejérváry-kormány beadta ugyan a lemondását, de egyelőre meg­marad az ügyek élén, amig más kor­mány nincs. 2. A képviselőházat szeptember ti­zenötödikén feltétlenül elnapolják, egy hir szerint október közepéig. 3. Ujabb békitő-kisérlettel próbál szerencsét a korona. Előbb ellenzéki vezérférfiak meghallgatásával, azután esetleg új bizalmi ember kiküldésével. Ezzel szemben minden bécsi forrás arra utal, hogy a királynak Fejérváry terve ellen az volt a kifogása, hogy nem látta annek biztos eredményét. Sőt a kormány magyar félhivatalosa, a M. N. tegnap esti számában direkt konstatálja, hogy G a u t s c h beavatkozását nem lépte át a törvényes keretet. Fejérváriék három hónapon át tartó s igy ennek teljes vesszőfutás után a bukásukkal akarnak maguknak szimpátiát keríteni. Pedig ez nem illeti meg őket. A miniszterelnöv délután megérke­zik s minisztertanácsot tart, melyben közli az ügyvezetőkkel a bukás históriá­ját. A délutáni tanácskozáson aláírják a lemondó kérvényt is, amelyet a kor­mányelnök nem vitt magával Bécsbe. Gróf Andrássy Gyula, báró B á n f f y Dezső, Kossuth Ferenc és Wekerle Sándor azok a politiku­sok, akik elsősorban meghívást kapnak a bécsi hirek szerint a királyhoz. Állí­tólag Fejérváry Géza már értesítette is őket arról, hogy legyenek készen az audienciákra. Fejérváry tegnap Bécsben annak a szándékának adott kifejezést, hogy a parlament előtt nem is kiván többet megjelenni, hanem átiratban fogja az országgyűlés két Házát lemondásáról értesíteni és az elnapolást kérni. Bécsben a koalíció helyzetét álta­lában kedvezőnek ítélik s most a hely­ze et nagyon előnyösnek tartják a kom­promisszum teremtésére. Ujabb katonai i „engedmény" gyanánt arról beszélnek, hogy József főherceg helyébe a hon­védség főparancsnokává Jenő főherce­get nevezik ki, Lobkowitz herceg pedig Budapest székhelylyel csapatfelügyelő lesz, akinek az összes magyar csapatok alá lesznek rendelve, amit Bécsben a közöshadsereg kettéválasztása első lé­pésenek tekintenek. A kabinet lemondása következté­ben a szeptember tizenötödiki ülés is vesztett szenzációs jelentőségéből. Bizo­nyos, hogy a szocialisták felvonulása még mindig nyugtalanítja a lelkeket; hanem maga az ülés aligha fog megle­petéseket hozni. Koalíciós körökben az a vélemény kerekedik felül, hogy Kossuthék most már vállalkozni fognak a kormányzásra. A magyar vezényszó kérdését valami­lyen elvi deklarációval fogják meg­oldani, mert bizonyos, hogy a korona a magyar kommandó megadásába még ma sem egyezik bele. Bécsből jelentik telefonon: Itt az a hir terjed el, hogy a király újból fogadja Fejérváry báró miniszterelnököt. A japán hajórobbanás. A Nikasza páncélos hajó Szaszeho előtt horgonyozott, mikor a robbanás történt. Togo tengernagy a robbanás idején nem volt a hajón. Komura állapota Komura állapotában, ki Newyorkban megbetegedett, javulás állott be. Ko­mura eredeti tervéhez képest csütörtö­kön Japánba készül. Az ipartörvény revíziója. Áchim János szabadkai javaslata. Az elnyomott magyar iparosságnak megoldásra váró problémái között első helyen áll az, amely az ipartörvény re­vízióját követeli. Évtizedek óta folyik érte az elkeseredett harc, amelynek egyik érdemes bajnoka, a békéscsabai ipartestület nagy szaktudású jegyzője, Áchim János, aki ezügyben legutóbb a most lezajlott szabadkai hetedik orszá­gos iparos kongresszuson terjesztett elő javaslatot, melyet általános tetszéssel fogadtak és határozatra emeltek. Áchim János szabadkai kettős sze­replése legkiemelkedőbb részletei a kongresszusnak, éppen ezért érdemesnek tartjuk vele foglalkozni. Alább az ipar­törvény módosítása tárgyában tett elő­terjesztését ismertetjük Nem is annyira javaslat ez, mint inkább megsürgetése azoknak a fölterjesztéseknek, melyeket az iparos kongresszusok éppen Áchim indítványára tettek a kormányokhoz. A revízió azonban mindmai napig késik. Áchim rezignáltán mondja a sza­badkai kongresszuson: — Én már bizonyos arcpirulással lépek önök elé, oly régen és annyiszor untatom már önöket ugyanazon egy ominozus témával, az ipartörvény mó­dosításának már-már unalmas hirdetésé­vel. Én már azt hiszem, hogy e kérdés megoldását csak az én szerencsétlensé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom