Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-09-14 / 87. szám

3-ik oldal kel. Ugy a férfi, mint a női tribünökön mintegy 150 hely lesz fentartva, a vendégek részére pedig 100, ahová csakis igazoló jegygyei lehet belépni. Akik ilyen jegyet óhajtanak, azok vasárnap délelőtt jelentkezzenek Maros György jegyző, rendező bizottsági elnök hivatalában. A hölgyek számára fehér, a küldöttségek számára piros és a vendégek részére fentartott emelvényre kékszínű igazoló jegyeket adnak ki. Ezenkívül ma a rendezőbizottság a város lakosága között felhívást osztatott ki, amelyben arra kérik a polgárságot, hogy hétfőn este Kossuth Ferencz tiszteletére díszítsék fel és világítsák ki lakásaikat, amely kérelemnek a polgárság minden bizonynyal a legnagyobb örömmel megfelel. Mint értesülünk, Kossuth fogadására igen nagyszámú bandérium fog hétfőn délután az állomás elé kivonulni. Akik még részt akarnak venni a bandérium festői csoportjában, azok ebbeli szándékukat jelentsék be ifj. Bakos Mátyásnál, aki esetleg szükséges lóról és kantárról is gondoskodik. A bandériumban résztvevők próbafelvonulás végett vasárnap délután a lóvásártéren sorakoznak. Az Omke Csabán. A csabai kerület alakulása. Ünnepe volt vasárnap a csabai kereskedőknek Ekkor alakult meg az országos magyar kereskedelmi egyletnek csabai kerülete. Jelentős dátum marad ez a nap mindenkor kereskedőink életében. Határköve annak a fordulónak, amely a tömörülésben rejlő erők kihasználasával igyekszik a magyar kereskedelmi osztály érdekeinek támogatására. A társadalom minden osztálya szövetkezik ma, hogy az egyesitett erők sokszorozott hatalmával keljenek érdekeik védelmére. Sajnos, kereskedőink nem fogták fel az egyesülés nagy jelentőségét, hanem akárhány helyen és esetben ellenséget láttak a kereskedőben, verseny- és nem kartársat. Ennek a téves és egészségtelen felfogásnak a bukását és a testvériesülés diadalát jelentette az elmúlt vasárnap, amelynek eseményeiről az alábbi tudósítást adjuk: A vendégek. Lázas készülődés előzte meg az Omke csabai kerülete vasárnapi alakuló közgyűlését, amelyen a központ kiküldöttein kivül megjelentek a környékbeli fiókok képviselői, a megye több községének előkelőbb kereskedői és kereskedelmi alkalmazottak színe-java. A vidéki vendégek jórésze a délelőtti vonatokkal érkeztek meg, akiket az állomásnál a kereskedő egjdet elnöksége fogadott. A vendégek a kereskedőegyletbe hajtattak ismerkedésre. A vendégek sorában a megyéből ott voltak: az Omke orosházi kerületének képviseletében Cohn Gyula elnök, Magyar H. M., Szász Henrik ós P o 11 á k Kálmán. Gyuláról: W e i s z Mór, Z u zm a n n János, D e v i c s Vilmos. Szeghalomról : Weiszberg József és K o h n Sándor, továbbá Nagyváradról; Moskovitz Mór alelnök és Lengyel Imre dr. titkár. A központ kiküldöttei a 11 órai gyorsvonattal érkeztek meg és pedig: maróthi F ü r s t Bertalan, az Omke társelnöke, L é v y Béla dr. főtitkár, és az Omke központjának több választmányi tagja, akik kíséretében volt a szolnoki kerület elnöke, S z o n t h a g Jenő is. A fővárosi vendégeket a fogadó küldöttség harsány éljenzéssel fogadta, majd Rasovszky Emil meleg szavakkal üdvözölte őket. A szívélyes fogadtatásért F ü r s t Bertalan mondott köszönetet, majd a vendégek kocsira ültek és behajtattak a városba. A közgyűlés fél 12 órakor kezdődött a városi széképület közgyűlési termében Klein Gusztáv elnöklete alatt. Mint vendégek jelen voltak a zsúfolásig megtöltött teremben Áchim Tamás biró, Varságh Béla, S e i 1 e r Elek főszolgabíró, Áchim L. András orsz. képviselő és mások. A kereskedők élen ott voltak az elnökön kivül az aradi kereskedelmi és iparkamara képviseletében R a s o f s z k y Emil és Fekete Sándor, a kereskedők egylete részéről: D é cs e y József alelnök, T a rd o s Dezső dr. titkár-ügyész, Deutsch Mór pénztáros, R u s z Károly gondnok, G á r d o s Gábor és R e i s z Sándor könyvtárosok, a választmány tagjai közül : Reisz Miksa, Rosenthal Ignác, Csillag Ignác, Deutsch Antal, Berger Sámuel, Fischer Ignác, Kohn Sámuel, Márton S. Ödön, Guttmann József, Ro-• mán Pál, Kún Ede, Petrányi Gyula, Silberstein Izidor, Fischer Salamon. Weisz Miksa stb. A közgyűlés. A közgyűlést Klein Gusztáv nyitotta meg. Szólt az Omke megalakulásáról, amely két évvel ezelőtt történt meg, s ezen idő alatt működésével bebizonyította, hogy hivatása magaslatán áll, és hogy a kereskedők érdekeit ott és amikor lehet, mindig előmozdította. Azt nem tagadhatja senki, — hogy kétszeresen szükségét érezik a kereskedők a tömürülésnek most, amikor az ország gazdasági átalakulás előtt álll. Üdvözölte az Omke központi kiküldötteit, majd szép szavakban körvonalazta a csabai kerület célját, — amely mint mondta, nem érdekszövetség, hanem törekvés a haza, a város és egymás anyagi és erkölcsi boldogitására. Ismételve üdvözölve a megjelent kereskedőket és vendégeket, a gyűlés megnyitotta és jegyzőnek Tardos Dezső drt. kértö föl Az Omke célját ós működési körét a központi vendégek részéről általános tetszésnyilvánítással kisért beszedben maróthi F ü r s t Bertalan vázolta. Kedves kötelességüknek tartották megjelenni a csabai kerület alakuló gyűlésén, amelyet a nehéz viszonyok kozott is létrehoztak. Nagy súlyt fektet arra ugy ő, mint a központ, hogy a csabai kerület megalakitassék, hogy a keret, amelyben a kereskedők érdekeiért harcolnak, minél nagyobb legyen, mert az eddigi szervezet bebizonyította, hogy megfelelt feladatainak, mert mindazon problémákban ténykedett, amelyek napi rendre kerültek Fürst azután elmondta, hogy az Omke eleinte mennyi kellemetlenségnek volt kitéve. De ennek dacára se lankadt az Omke, hanem erkölcsi és anyagi tekintetben igyekezett kitűzött célja felé haladni. Erkölcsi tekintetben az által, hogy a kereskedelmet egyenrangusitsák más foglalkozási ágakkal, hadat üzentek a tisztességtelen versenynek, s ha ilyenről tudomást szereztek, azt kíméletlenül ostorozták ugy az egyesületi, mint a napilapokban. Anyagi téren nem tehettek egyebet, mint igyekeztek minden lehető módon megkönnyíteni a kereskedők boldogulását. Itt hosszasabban fejtegette a szónok az Omkének e tekintetben tett lépéseit, intézkedéseit. Majd jelezte, hogy az egyesület alapszabályai kizárják a pártpolitikát, csakis gazdasági politikát folytatnak a tekintetben, hogy Magyarország önálló legyen kereskedelmi téren is, az iparral és mezőgazdasággal együtt kultiválják a külkereskedelmet is. Az Omke e tekintetben anyagi áldozatoktól sem riadt vissza, hanem vezetői több alkalommal járták a külállamoket és mindig Magyarország önállóságát propagálták. De speciális pontjai is vannak az Omke programjának az egyes kerületek érdekében, igy a központban tudják, hogy Békésvármegyében két éven is át nagy szárazság pusztított. Az Omke tehát ' illetékes helyen követelni fogja az öntözőcsatornák munkálatainak keresztülvitelét. Végül azt az ígéretet tette, hogy a csabai kerület mindenkor ós minden tekintetben teljes bizalommal forduljon a központhoz, az erejétől és tehetsógólől telhetőleg mindent elfogja követni, de egyben hifejezést adott annak a reményének, hogy a csabai kerület viszont mindenkor teljes erejével támogassa a központ törekvéseit. Majd megköszönte a szívélyes fogadtatást és isten áldását kérte a kerület működésére. (Éljenzés.) Az egyhangú lelkesedéssel fogadott indítvány után Rasofszky Emil az aradi ipar- ós kereskedelmi kamara nevében és megbízásából üdvözölte a megjelenteket. Hangsúlyozta, hogy a kamara volt az első, aki szükségesnek tartotta a kereskedők egyesülését. Hoszszasabban és szép szavakban foglalkozott a kereskedelemmel, amely már az ó-korban is nemcsak jövedelmi forrása volt egyes népeknek, hanem°úttörője a kulturának, a művészeteknek és minden szép ós nemes dolognak. Majd jellemezte a kereskedelemnek niai keserves helyzetét, amelyért a kereskedőket okolja, mert ezek már régen nem ébredtek hivatásuk magaslatára. Az egyesülésben rejlő erők teljes mértékben való kihasználására a mai idő a legalkalmasabb. Sikert kiván az Omke csabai kerületének munkálkodására és a kamara részéről a legmesszebbmenő támogatást ígéri. Moskovitz Mór, az Omke nagyváradi kerületének az üdvözletét és jókivánatait tolmácsolta. Tetszéssel fogadott beszédében különösen hangsúlyozta, hogy a kereskedőknek egyesült erővel kell' munkálkodni a haza és maguk boldogitására. Szontagh Jenő n szolnoki ket rület nevében üdvözölte a testvérfiókoés örömét fejezte ki afölött, hogy Békésmegye kereskedői átérezték annak fontosságát, hogy szervezetben lépjenek ki a küzdőtérre. Mint előtte szóló, ő is testvéries támogatást kér az új fióktól. Hasonló értelemben szólalt fel C o h n Gyula, aki az orosházi kerület nevében üdvözölte az új kerületet. Ezután az alakuló gyűlés Klein Gusztáv indítványára jegyzőkönyvi köszönetet szavazott Rasofszky Emilnek a kerület szervezési előmunkálatainak elkészítéséért, majd meg egyhangú lelkesedéssel kimondta az Ómke csabai kerületének megalakulását. Csillag Ignác indítványára az űlakuló ülés sürgönyilegüvdvözölte Sándor Pált, az Omke elnökét. A tisztikar. Az újonnan megalakult kerület ezután megválasztotta tisztikarát. Elnök lett: D é c s e y József, alelnökök: Klein Gusztáv, Fischer M. H., Rosenthal Adolf, Rosenthal Ignác és Reisz Hermán (Csaba), Weisz Mór és C s i 11 a g Sándor (Gyula), Sirakó Gyula (Szarvas), Hartenstein Vilmos (Gyom?.), G o 1 d s t e i n Gyula (Békés); választmányi tagok Csabáról: Csillag Ignác, Petrányi Gyula, F r i e d Lipót. Löff y Sámuel, P o r j e s z Mihály, Kún Ede, Deutsch Mór, Havas Mór, Rasovszky Emil, D u s b a b a Vilmos ; Gyuláról: M a n n h e i m Arnold és W o 1 f Zsigmond ; Békésről: L ö w y Jakab és L ö w y Sándor ; Gyomáról: K n e r Izidor, Szeghalomról: Wertb e r g Emil, titkár : T a r d o s Dezső dr. A csabai kerületnek ezidőszerint 120 tagja van s működési tere Orosházát kivéve az egész megyére kiterjed. A gyűlés végén a megjelent vendégeket köszöntötte szép beszédben Tardos Dezső titkár. Bankett. Jó magyar szokás szerint a közgyűlést bankett követte, mely a legkedélyesebb hangulatban a kaszinó termében folyt le. Á 60 terítékű gazdag lakomán számos felköszöntő hangzott el. Az első Klein Gusztávé volt, aki a vezetőség és a tagak közötti egyetértésre ürítette poharát. Fürst Bertái n szónoki szárnyalású toasztjában az uj egyesülést féltette, Moskovicz Mór Csaba intelligens kereskedői karát, Szontágh Jenő a központ kiküldöttét, Tardos Dezső dr. a vendégeket, D u s b a b a Vilmos Sándor Pált éltette és végül felköszöntőt mondott még Klein József. A lakoma a délutáni órákban ért véget, amikor a vendégek elutaztak Csabáról. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A Uj bonyodalmak. Mi lesz ezután ? Ez a kérdés kering a levegőben, jár szájról-szájra és mindenki, aki az ország sorsán aggódik, a nép boldogságát óhajtja, az alkotmány integritását félti, nagy aggodalommal ismétli ezt a kérdést. Minden jel arra mutat, hogy nem békés kibontakozás felé vezet az ut, hanem uj bonyodalmaknak nézünk elébe, amelynek beláthatatlanok, ugy befolyásukban, mint következményeikben. Mi less tehát? — Ez a kérdés foglalkoztatja az egész politikai világot, de tudni nem tud biztosat seki. Mégis három valószínű feltevésben jegecedik ki a Zeysig-botránnyal kellemetlenül komplikált politikai válság ujabb anyaga: 1. A Fejérváry-kormány beadta ugyan a lemondását, de egyelőre megmarad az ügyek élén, amig más kormány nincs. 2. A képviselőházat szeptember tizenötödikén feltétlenül elnapolják, egy hir szerint október közepéig. 3. Ujabb békitő-kisérlettel próbál szerencsét a korona. Előbb ellenzéki vezérférfiak meghallgatásával, azután esetleg új bizalmi ember kiküldésével. Ezzel szemben minden bécsi forrás arra utal, hogy a királynak Fejérváry terve ellen az volt a kifogása, hogy nem látta annek biztos eredményét. Sőt a kormány magyar félhivatalosa, a M. N. tegnap esti számában direkt konstatálja, hogy G a u t s c h beavatkozását nem lépte át a törvényes keretet. Fejérváriék három hónapon át tartó s igy ennek teljes vesszőfutás után a bukásukkal akarnak maguknak szimpátiát keríteni. Pedig ez nem illeti meg őket. A miniszterelnöv délután megérkezik s minisztertanácsot tart, melyben közli az ügyvezetőkkel a bukás históriáját. A délutáni tanácskozáson aláírják a lemondó kérvényt is, amelyet a kormányelnök nem vitt magával Bécsbe. Gróf Andrássy Gyula, báró B á n f f y Dezső, Kossuth Ferenc és Wekerle Sándor azok a politikusok, akik elsősorban meghívást kapnak a bécsi hirek szerint a királyhoz. Állítólag Fejérváry Géza már értesítette is őket arról, hogy legyenek készen az audienciákra. Fejérváry tegnap Bécsben annak a szándékának adott kifejezést, hogy a parlament előtt nem is kiván többet megjelenni, hanem átiratban fogja az országgyűlés két Házát lemondásáról értesíteni és az elnapolást kérni. Bécsben a koalíció helyzetét általában kedvezőnek ítélik s most a helyze et nagyon előnyösnek tartják a kompromisszum teremtésére. Ujabb katonai i „engedmény" gyanánt arról beszélnek, hogy József főherceg helyébe a honvédség főparancsnokává Jenő főherceget nevezik ki, Lobkowitz herceg pedig Budapest székhelylyel csapatfelügyelő lesz, akinek az összes magyar csapatok alá lesznek rendelve, amit Bécsben a közöshadsereg kettéválasztása első lépésenek tekintenek. A kabinet lemondása következtében a szeptember tizenötödiki ülés is vesztett szenzációs jelentőségéből. Bizonyos, hogy a szocialisták felvonulása még mindig nyugtalanítja a lelkeket; hanem maga az ülés aligha fog meglepetéseket hozni. Koalíciós körökben az a vélemény kerekedik felül, hogy Kossuthék most már vállalkozni fognak a kormányzásra. A magyar vezényszó kérdését valamilyen elvi deklarációval fogják megoldani, mert bizonyos, hogy a korona a magyar kommandó megadásába még ma sem egyezik bele. Bécsből jelentik telefonon: Itt az a hir terjed el, hogy a király újból fogadja Fejérváry báró miniszterelnököt. A japán hajórobbanás. A Nikasza páncélos hajó Szaszeho előtt horgonyozott, mikor a robbanás történt. Togo tengernagy a robbanás idején nem volt a hajón. Komura állapota Komura állapotában, ki Newyorkban megbetegedett, javulás állott be. Komura eredeti tervéhez képest csütörtökön Japánba készül. Az ipartörvény revíziója. Áchim János szabadkai javaslata. Az elnyomott magyar iparosságnak megoldásra váró problémái között első helyen áll az, amely az ipartörvény revízióját követeli. Évtizedek óta folyik érte az elkeseredett harc, amelynek egyik érdemes bajnoka, a békéscsabai ipartestület nagy szaktudású jegyzője, Áchim János, aki ezügyben legutóbb a most lezajlott szabadkai hetedik országos iparos kongresszuson terjesztett elő javaslatot, melyet általános tetszéssel fogadtak és határozatra emeltek. Áchim János szabadkai kettős szereplése legkiemelkedőbb részletei a kongresszusnak, éppen ezért érdemesnek tartjuk vele foglalkozni. Alább az ipartörvény módosítása tárgyában tett előterjesztését ismertetjük Nem is annyira javaslat ez, mint inkább megsürgetése azoknak a fölterjesztéseknek, melyeket az iparos kongresszusok éppen Áchim indítványára tettek a kormányokhoz. A revízió azonban mindmai napig késik. Áchim rezignáltán mondja a szabadkai kongresszuson: — Én már bizonyos arcpirulással lépek önök elé, oly régen és annyiszor untatom már önöket ugyanazon egy ominozus témával, az ipartörvény módosításának már-már unalmas hirdetésével. Én már azt hiszem, hogy e kérdés megoldását csak az én szerencsétlensé-