Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-11-02 / 103. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY mlájára. A felszólítások már kivant nyomatva s azokat a napokban már itküldik a községi elöljáróságoknak, 'tudassák tartalmát az adófizető -gársággal. Végül pedig kimondta a bizottság, logy a törvénytelen kormány által iset'leg kinevezendő főispánnal szemben Pestvármegye módjára bánik el, különben pedi j,'amennyiben főispán neveztetnék ki, a vele szemben elfoglalandó álláspont megállapítása végett azonnal összehívják az alkotmányvédő bizottságot további határozathozatal végett. A pénteki rendkívüli megyegyülés elé tehát nagy érdeklődéssel tekint az egész vármegye polgársága. A csabai muzeum fejlesztése. Választmányi ülés. — Állami és községi segélyek. — Házépítés. — Régi• <*tár és könyvtár gyarapítása. Nsuth ereklyék. — Japán jelmezestély. stb. aba, de sőt Békésvármegye kuluítézményei sorában is, évről-évre jsebb szerepet játszik a csabai amegyesület, amely rövid évek gása alatt egy értékes mükincsekés gyűjteményekben gazdag muzeu, állított fel, s ezenkivíil buzgó tagjai uilturának egyébb uton való terjeszse körül maradandó sikereket értek Bár szűkes anyagi korlátok állják ját ezen kultúregyesület rohamos kijlődésének, az elmúlt óv alatt is halaást ért el, amely a viszonyokhoz kéjest a lehető legkedvezőbbnek mond;ató. És erről tanúságot fog tenni az igyesületnek legközelebb megfartandó gyűlése, ahol az igazgató választmány 'eferálni fog a lefolyt év eredményéről. A közgyűlés elé kerülő ügyek egy lentős részét vasárnap délelőtt táralta le az egyesület választmánya. Az ekes ülésről az alábbi részletes tudó.sunk számol be: A igazgató választmány ülésén Varg h Béla elnökölt. Jelen voltak : a m m e r Nándor dr. igazgató, M a r os ^örgy főtitkár, R e 11 Lajos dr. titkár, á b r y Géza pénztáros, továbbá K oo s y László és D o n n e r Lajos választmányi tagok. Az érkezett ügyiratok sorában első volt a kultuszminiszter leirata, amely értesíti az egyesületet, hogy az állam segélyképpen' 500 koronát' utal ki a rógiségtár, 500 koronát padig a néprajzi gyűjtemény gyarapítására. Ugyancsak a kultuszminiszter értesítette az egyesületet, hogy az állam által az építendő muzeum palota céljaira megajánlott 80 ezer koronás államsegély második részletét, 2000 koronát kiutalt. Olvastatott továbbá Csaba képviselőtestületének jegyzőkönyvileg szavazott köszönetet a segélyösszegekért. Majd kimondta, hogy a régiségtár gyarapítására nyert állami segélyből részint ásatásokat fog végezzájába. A Báródy kastélyban pedig maradt minden a régiben, csak ezután hat szépséges Báródy leány térdelt vasárnaponkint a gyevi templom Mária szobra előtt. Alig mult el félesztendő, szomorúság ült a Báródy kastélyra. A mohos tetőn gyászlobogókat lengetett a siró szél. És mély gyászba voltak a kastély lakói is. A kapun pedig halottas kocsi robogott ki. A legidősebb Báródy kisaszszony volt a halott, akit messze földről idegen országból szállított haza a férj, a korán özvegységre jutott kapitány. Üvegkoporsóban feküdt a kapitányné, aki halottnak még szebb volt, mint valaha, legalább igy mondják a falubeliek, akik látták, s akik valamikor ilyen nótát daloltak a Báródy kisasszonyokról: Fehér holló messze földön ritka madár, Hol szép lány vón' kevés falu, kevés határ, A gyeviben fehér holló hét is vagyon, A Báródy világszépe hét kisasszony. A temetésnél meg azt suttogták, hogy hat fekete holló siratja a hetediket. ! Telt-mult az idő s a gyevi temetőben egy fekete gránit obeliszk emelkedett az egyszerű fakeresztek között. Aranyos betűk hirdették rajta, hogy alatta nyugszik a legidősebb Báródy leány. Ismét telt-mult az idő, tavaszra hajlott. Májusban pedig megfogytak újra a fehér hollók, akik tulajdonképpen feketék voltak, mert gyászolta mind a testvérét. Mondom, megfogytak a kisasszonyok. A legidősebb tünt el, ugyanakkor, amikor a talián kapitány elutazott a gyevi kastélyból hazájába. Csak tetni a megye egyes részeiben, részint pedig magántulajdonban lévő régiséget fog bevásárolni. A néprajzi gyűjteményre nyert segélyösszegből a csabai népviseleti gyűjteményt egészítik ki, továbbá be fogják szerezni a 18 század végi dobozi magyar és kétegyházi oláh népviseletek ruha darabjait. A kereskedelmi miniszter arról tudatta az egyesület, hogy hivatalos levelezéseire portómentességet engedélyez. Az engedélyért köszönetet szavaztak a miniszternek. Majd. kimondta a választmány, hogy az alapszabályokat a muzeumok és köny, tárak országos főfelügyelőségének ide vonatkozó javaslatai alapján fogja módosítani. Ezután az elnökség arról tett jelentést, hogy az elmúlt nyár folyamán az országos' főfelügyelőség részéről W osinszky Mór régészeti felügyelő és Fejérpataky László dr. könyvtárfelügyelő Csabán jártak, megtekintették a muzeumot és a látottak fölött teljes megelégedésüket fejezték ki. A választmány itt elhatározta, hogy Fejérpataky László dr. tanácsára a muzeumi könyvtárt akként fogja gyarapítani, hogy az e célra adandó állami segély annuitásából törleszti évenkint egy 10—15 ezer korona könyvtárvásárlási összegét. A választmány evégből az elnököt, a két titkárt és Donn'er Lajost küldte ki, hogy a könyvtár ilyetónmódon való vétele ügyében lépjenek érintkezésbe valamelyik fővárosi könyvvállalattal, a megállapodásokról pedig tegyenek jelentést a választmánynak, mely viszont a közgyűlést hivja fel végleges határozathozatalra. J é g e r József főgimnáziumi tanár a nyári hónapok alatt gondos szakértelemmel rendbehozta a muzeum könyvtárát, miért is a választmány jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott fáradozásáért. Hosszabb megbeszélés tárgya volt anmze m építendő palotájának kérdése. Végül is a választmány a közgyűlés által kiküldött épitőbizottságot felhívta, hogy alkalmas időben az építésre vonatkozólag a terv ós költségvetés megállapításával tegyen javaslatot a választmánynak. Jelentős és egyszersmind örvendetes határozat volt az, melylyel kimondta a választmány, hogy az éveken keresztül sikerrel folytatott szabad liceumi előadást újra bevezeti s ezekre eddig előadókul jelentkeztek D o n n e r Lajos, K r a m m e r Nándor dr., Maros György és R e 11 Lajos dr. A pénztári állapotról Fábry Géza pénztáros tett jelentést, amely szerint az egyesület bevétele az elmúlt évben volt 3029-93 kor., kiadása 870-74 kor., tiszta maradványa 2153-19 kor. Kimondta a választmány, hogy a csabai Kossuth-szobor koszorúzásnál öszszegyüjtött koszoruszalagokat és egyéb tárgyakat Kossuth-ereklyeként egy külön szekrényben fogja elhelyezni és végül elhatározták, hogy a palota építési alapja javára a farsang folyamán egy nagyszabású, az egész vármegye közönségének érdeklődését igénybe vevő elite japán jelmezestélyt rendeznek. öten maradtak a lányok, a hatodikról pedig azt suttogták, hogy feleségül vette az özvegységre jutott kapitány. Ám nem volt zajos lakodalom, mely árulkodott volna, de a dolognak ugy kellett lenni, amint beszélték a falubán. Mert nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Egyesek azt is tudni vélték, hogy a legidősebb kisasszony annyira megsajnálta a bánatos özvegy embert, hogy csupa gyöngédségből, vagy miből követte. Égyszóval a felesége lett. De szerencsétlenségére. Őszi lombhul'ásra ő is úgy került haza a narancsligetek és tengerek országából, mint az első Báródy leány. Csak a gyász volt nagyobb ós a gyevi temetőbe odakerült az első mellé a második gránit obeliszk. Tavaszra pedig eltűnt a kastélyból a harmadik Báródy kisasszony, most már csak négy siratta az elhunyt testvéreket, négy járta a gyevi temetőt. Ezeknek a sorsa már szinte hihetetlen. Hihetetlen volna, ha igaz nem volna a Báródyak tragédiája. Eztán minden őszszel temettek egy félesztendős asszonyt, ugy hogy a hatodik ősz végén hat egyforma gránitoszlop sorakozott a gyevi temetőben. A nép pedig babonás félelemmel beszélt a Báródyakról, de legisinkább a talián kapitányról, aki csak mind szebb lett. Azt beszélték, hogy a szenvedés okozta rajta ezt a csodálatos változást. Mások gyanús dolgokat suttogtak. Hogy gonosz ember a talián, aki meggyilkolja a feleségeit ós azok vérével mosdik. Attól olyan csudaszép halvány az arca. Szinte lányos. Akármint volt a dolog, a hetedik tavaszon a legkisebb Báródy kisasszony ! A gazdasági egyesületből. Segédtitkár választás. A gazdasági egyesület igazgató választmánya vasárnap délelőtt ülést tartott, amelynek legfontosabb tárgya volt a segédtitkár megválasztása. A választmányi tagok szép számmal vettek részt az ülésen, amelyen á választáson kivül több ügyet intéztek el. Igy tárgyalásra került a gazdakörök felállításának eszméje, amely megvalósulás esetén valóban nagyot fog lendíteni a gazdasági életben. Szóba került még a gazdasági cseléd-törvény revíziójának kérdése ós végül elhatározták az összes gazdasági szaklapok megrendelését. Az ülésről rrszletes tudósításunk ez: A választmány ülését Zsilinszky Endre dr. igazgató elnök nyitotta meg a választmányi tagok üdvözlésével. Ezután jelentést tett az Orosházán megtartott állatkiállitás redményéről, amit már részletesen ismertettünk lapunkban. A választmány a jelentést örömmel vette tudomásul és jegyzőkönyvi köszönetet szavazott az állatkiállítást rendező orosházi bizottságnak, különösen pedig annak fáradhatlan buzgóságu elnökének, Tor kas Kálmán főjegyzőnek. A következő pont volt a segédtitkár megválasztása. Pfeiffer István előterjesztette a pályázók névsorát. Ezek szerint a segédtitkári állásra tizennégyen pályáztak és pedig: Pruzsinszky Dezső Budapest, Szafián Lajos Karád, M á z o r Pál Csaba, Félix László Csaba, Nemesik István Tápióság, Bartha Lajos Repszeg, Kr amper a Sándor Debreen, Schűdl Ödön Szöpötk, T o i f e 1 Oszkár Nyitra, R i tter Jenő Somorja, Szalaváry Béla Alsó-Lendva, Szántó Sándor Budapest, S z a p á r y János Gyulavári és S p i n k a Sándor Újvidék. A választmány az elnökség javaslatára mindenekelőtt a kandidáltak számát ötben állapította meg. A jelölésnél figyelembe vette azokat a pályázókat, akiknek érettségijük van, mentül jobb képesítésük, a sokoldalú jártassággal birókat, akik elméleti tudásuk mellett gyakorlati működésűkről dokumentumokat tudnak fölmutatni. A választmány a kijelölő bizottságba az elnökségen kivül Urszinyi Deszőt, Szabó Jánost, H a v i á r Lajost és Kállay Ödönt küldte ki. A bizottság első helyen S z a p á r i Istvánt, második helyen Nemesi k Istvánt, harmadiknak M á z o r Pált, negyediknek Spinka Sándort, ötödiknek Félix Lászlót jelölte. A választmány ezekután 18 szavazattal 8 ellenében" M á z o r Pál csabai lakost választotta meg az egyesület segódtitkárának évi 1200 korona fizetéssel kimondván, hogy megválasztott azonnal köteles e'foglaini állását. Mázor Pál jeles eredménynyel végezte el a keszthelyi gazdasági iskolát, jó eredménynyel a budapesti szőlészeti és bois elment a hatszoros özvegy kapitánynyal Taliánországba. És husz évig nem is tért vissza halva. Addig csak néhanéha látogatott haza, de viruló egészségben. Az emberek nem győzték eleget csodálkozni. Azt várták, hogy első őszre ő is nővérei szomorú sorsára jut. — Nincs több Báródy kisasszony, sem oly szép leány a világon, mint az utolsó Báródy leány, azt tehát sajnálja már megölni a vérszopó talián, — adták egymásnak az eset magyarázatát a gyevie'k. És ezzel a magyarázattal meg is elégedtek. * Amikor ezt a históriát hallottam, ?znap este furcsa történetet olvastam az újságban. Valami olaszországi tengeri katasztrófáról szólott. Hajószerencsétlenség történt, s a hajóról egy ember menekült meg, Armancl kapitány segédtisztje. Ez elbeszélte a katasztrófa részleteit, Armond kapitány hősies halálát. Ennek alapján irták meg a lapok a kapitány életrajzát, amelyben benne volt hogy hétszer nősült. Hat házassága szerencsétlen volt, mert valamennyi felesége annyira gyönge idegzetű volt, hogy belebetegedett elődje arcképének naponkint való látásába. Armand kapitány ugyanis mindegyik felesége életnagyságú arcképét hálótermébe helyezte és mindegyik előtt örökmécses égett. Az utolsó házassága boldog volt — mert a felesége az elhalt asszonyok arcképét mind a falnak befelé fordította, az örökmécseseket pedig a tengerbe dobálta. Palatinus József. Békéscsaba, 1905.november 1. rászati tanfolyamot, mint díjmentes segédtanító, ni ár földmives iskolában is tanított, egyszóval rendelkezik mindama kívánalmakkal, amelyeket a válaszmány föltételül kikötött a választásnál. Az időközben beérkezett ügydarabok elintézésére került ezután sor. A pestvármegyei gazdasági egyesület aziránt kereste meg a választmányt, hozzon határozati javaslatot az aratási szerződéseknek lehetőleg egyöntetű úton való "megkötésére, hogy tudniillik a szerződések ne csak a gazdákra, de a munkásokra nézve is egyformán kötelező erejűek legyenek. Ugyanezen megkeresés kapcsán napirendre került a cselédtörvény revíziójának a kérdése is. A választmány egyelőre nem akart behatóbban foglalkozni a kérdéssel, hanem a kérdést a közgazdasági szakosztályhoz tette át azzaí az utasítással, hogy az a legközelebbi választmányi ülés elé részletes véleményt nyújtson be javaslattal egyetemben. A legutóbb Orosházán megtartott őszi közgyűlésen Zsilinszky Endre dr. igazgató-elnök egy igen életre-való indítványt tett, amelynek tartalma az volt, hogy a nagyobb békésmegyei községek gazdasági egyesületi tagjai az egyesület égisze alatt alkossanak gazdaköröket, amelyek tisztán és kizárólag a helyi gazdasági kérdések megvitatására szorítkozva, esetről-esetre az egész község óhajaként terjesszen indítványokat az egyesület elé. A közgyűlés ezt az indítványt elfogadta és annak végrehajtását az igazgató-választmányra bizta. A választmány Zsilinszky Endre dr. előterjesztését örömmel üdvözölte és felkérte az elnökséget, hogy lépjen érintkezésbe azon községekkel, ahol a gazdák szívesen fogadják a gazdakörök létesítésének eszméjét. Igen dicséretes ügyben kért ezután fölhatalmazást az elnökség. Arra, hogy az országbau megjelenő összes gazdásági szaklapokra előfizethessen, hogy azokat az egyesület helyiségóben bármikor az egyesület tagjainak rendelkezésére bocsáthassa. A választmány a felhatalmazást készségesen adta meg. Az indítványok során még E m p e r 1 Ernő szólalt fel. Indítványozta, hogy a választmány üléseit ezentúl áprilistól októberig bezárólag mindenkor vasárnap ; télen, illetőleg a többi hónapokban pedig hétköznapokon tartja. A választmány elfogadta az indítványt, azzal a megjegyzéssel, hogy ha az új rendszer nem válnék be, visszatérnek a régi szokáshoz. Az ülés ezzel fél 12 órakor véget ért. Kapunyitás előtt. A szinügyi bizottság és Szalkay előleges szinházi jelentése. — Algi tíz nap választ el bennünket a szini szezon megnyitásátó'. Azután kellemesebben telnek a megnyúlt esték, amelyek ha nem isjtóliek még, de máris elég unalmasak, akár a Marlitt regényei. Lapunk egyik közelmúlt lapszámában már teljes részletességgel ismertettük Szalkay gárdájának névsorát ós a szezon programját. Hogy igazságosak legyünk, a hangulat nem volt teljesen kedvező, különösen a társulat női személyzet és a zenekar iránt, s kifogásolni való akadt az előleges jelentés egyébb pontjaiban is. Hasonló álláspontot foglalt el a szinügyi bizottság is, amely hétfői ülésén foglalkozott a Szalkay előleges jelentésével. A bizottság ugy a közönség, mint a színtársulat érdekében olyan határozatokat hozott és illetőleg olyan föltételeket szabott a társulat elé, amelyek teljesen kielégíthetik a közönség várakozását. A szinügyi bizottság üléséről különben az alábbi sorok adnak részletesebben számot: A szinügyi bizottság hétfőn délután 4 órakor tartotta ülését, melyen a külföldön tartózkodó elnök helyett M ar o s György titkár elnökölt. Jelen voltak : K o r o s y László, Debreczeny Lajos, Szalkay társulata részéről F ö 1 dv á r y Hugó titkár és Palatinus József jegyző. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után néhány kisebb folyó ügy nyert elintézést, Majd kimondta a bizottság, hogy a mindinkább szaporodó és rendszeres műkedvelői előadásokra nem engedik át díjtalanul a színházat, de a bizottság fentartja magának aztja jogot, hogy a szinházdijat nyugta ellenében esetleg adományként nyújtja a jótékony célra. Ezután S/.alkay Lajos színigazgatónak előleges jelentésére került a sor.