Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-11-23 / 109. szám

Békéscsaba, 1905. november 23. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Mihály és C s i c s e 1 y Pál, akik közül az első lett a győztes. A választás reggel kilenc órakor kezdődött a városháza közgyűlési termében és délután 4 óráig tartott. A szavazatszedő küldöttség elnöke Varság h Béla, helyettese Tardos Dezső dr. és jegyzője' B e k e Ferenc volt. A megyebizottsági tagságot ifj. Kraszkó Mihály nyerte el 92 szavazattal. Kivüle szavazatot nyertek még: Csicsely Pál (30), M é k i s György, L i k e r Pál és Zahorán János (1—1) szavazatot. Gyulán. Itt Bodoky Zoltán dr. tagsága üresedett meg az első kerületben. A szavazás ugyancsak a városházán történt. A szavazatszedő küldöttség előtt összesen 139 szavazatot adtak le és ebből F o 11 m a n n János dr. ügyvédre esett 60, Kovács Károly dr. városi orvosra 37 és Reisner Ede fakereskedőre 28 szavazat esett. Mivel az abszolút többséget Follmann János dr. kapta meg, ő lett az új megyebizottsági tag. Szeghalmon. Szeghalmon Seres Gyula és Csánky Benjámin állottak egymással szemközt. A választást Szabó Sándor elnök vezette, a jegyzői tisztet pedig Klauznitzer Miklós töltötte be. A bizottság előtt összesen 103 szavazatot adtak le, amelyek legtöbbje Seresre jutott. A szavazatok igy oszlottak meg: Seres Gyula 97, Csánky Benjámin 2, Ambrus Mihály, Ceglédi Ferenc és N y i t r a i Mihály 1—1 szavazat. Békésen. Békésről a főgimnázium jeles és népszerű új igazgatója, K ö r b e r Tivadar jutott be a törvényhatósági bizottságba. A választókerület polgársága 81 szavazatot adott le Körberre, akinek, mint a többi most megválasztott megyebizottsági tagnak, a legközelebbi általános tisztújítást megelőző választásokig, 1907. évig szól a megbízatása. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A válság Nagy meglepetést okozott politikai körökben egy reggeli lapnak ama hire, hogy a kormány csakugyan készül az országgyűlés feloszlatására, annyira, hogy a december 19-iki ülésen már felolvassák a király kéziratát, melylyel szétkergetik a parlamentet. Az ellenzéken nem hisznek a dologban, de ha csakugyan megfelel a valóságnak, ugy vélekednek, hogy csak a nemzeti küzdelemnek kedvező fordulatot jelentenek az uj választások. Ma délelőtt különben figyelmeztettek P o 1 ó n y i Géza kolozsvári beszédére, amelyben körülbelül azt mondta, hogy a feloszlatást elrendelő kéziratot nem szabad figyelembe venniÁllítólag a baloldalon ennek a teóriának sok a híve. Gróf Tisza István, akinek érkezését a reggeli lapok jelentették, még csak ma fog megjönni. Erről levélben értesítette báró P o dmaniczky Frigyest, a szabadelvűpárt elnökét s ebben közölte azt is, hogy a baranyamegyei szabadelvüpért ismert állásfoglalása ügyében külön pártértekezletet fölösleges összehívni, mert a pártprogram m dolgában közelébb úgyis tartanak konferenciát, melyen ez a kérdés is eldől. A szabadelvüpárton tegnap az a hir terjedt cl, hogy a kormány nagyszámú járadékkötvényt helyezett el fővárosi pénzintézeteknél, hogy az állami háztartás egyensúlyát fentarthassa. Ezt a hirt később megcáfolták olyan forrásból, amelynek a tárgyilagossága nem éppen kétségtelen. A szocialisiák agitálnak a póttartalékosok behívása ellen. A szociaiisták roppant heves agitációt indítanak meg a póttartalékosok behívása ellen. Már ma egy millió példányban röpiratot osztogatnak szét, amelyben a póttartalékosok behívása ellen tiltakoznak és kifejtik azt a politikát, amelyik a póttartalékosok behívását eredményezte. Ezenkívül kétszáz népgyűlést fognak tartani az ország minden pontján. E gyűléseken szintén a szerencsétlen póttartalékosok dolgával fognak foglalkozni — ennek kapcsán fölvilágosítják a népet a politikai helyzet igazi mivoltáról. Prónay és András »y tiz milliós kölcsönt vesznek föl Prónay Dezső báró, a pestmegyei hatvanötös bizottság elnöke és Andrássy Gyula gróf egy nagyszabású kölcsön műveleten gondolkoznak. A nemzeti küzdelmek H két vezére tiz milliós kölcsönt akar fölvenni, amelyet a dotációktól megfosztott vármegyék segélyezésére fordítanának. Amikor azután a koalíció átvenné az uralmát, a tiz milliót az állam fizetné v í s za . . . A két politikus már több bankkal érintkezésbe lépett. Eddig azonban mindenütt tartózkodással fogadták az ajánlatot — miután a visszafizetés jogi oldala, a bankdirektorok szerint, nincs eléggé tisztázva. Witte diada a. Witte gróf reformtervei az egész vonalon diadalmaskodtak immár. A cár teljes bizalmával tünteti ki Wittét. A reakció hatalmas befolyása megszűnt. Egyik feje, Nikolajevics nagyherceg kénytelen menekülni külföldre. A napokban Witte kibocsátja programmjának teljes szövegét, melyhez a cár beleegyezését adta. A hangulat egyre nyugodtabb lesz és az alkotmányos Oroszország kialakulása nagy lelkesedést kelt. Lengyel képviselők azt beszélik, hogy Skalon Varsó főkormányzó egy lengyel küldöttségnek, mely e hó 10-én nála megjelent, következőket mondta : Minden pillanatban közvetlen parancsot várok a német császártól. A poroszok készen állnak a bevonulásra és le fognak benneteket lőnni, valahányan csak vagytok. A mellékszobában ül a német konzul, előbb azonban még Pétervárról várok parancsot. Népgyűlések a megyében. Fábry Károly beszámoló körútján. A nemzet rezisztálásának a héten három békésmegyei község adott bátorító hangot. A gyomai kerület három községe és pedig: Mezöberény, Köröstarcsa és Körösladány, amelyek polgársága előtt a kerület országgyűlési képviselője, Fábry Károly tartotta beszámolóját. A községekben tűntető lelkesedéssel fogadták a népszerű képviselőt, akit Mezőberénybe és Köröstarcsára Bozóky Árpád kúnszentmártoni, Körösladányba pedig Balogh Mihály nagyszalontai képviselők kisértek el. A népgyűlések lefolyásáról'az alábbi tudósításunk szól: Hetekkel ezelőtt megkezdett beszámoló körútját Fábry Károly a héten fejezte be kerületében. Köröstarcsán vasárnap délelőtt volt a népgyűlés, ahová a képviselők Mezőberényen át délelőtt érkeztek meg. Bevonulásuk valóságos diadalút volt a fellobogózott községbe, amelynek határán Szabó Mihály törvénybiró üdvözölte őket. A községháza előtt fehérruhás leánykák köszöntötték a képviselőt, Puskás Ilonka szép beszéddel, a többiek pedig virágesővel. Á község polgársága a főtérre gyülekezett egybe, s a népgyűlést Vámos Sándor elnök nyitotta meg, mely után Fábry mondotta el általános tetszés kőzött beszámoló beszédét, délután pedig Mezőberényben. Körösladányban. A körösladányi beszámolóról, melyet a képviselő kedden d. e. 11 órákor tartott meg, a következő tudósítást kaptuk: Fábry Károly a gyomai kerület országgy. képviselője nov. 21-én, kedden délelőtt 11 órakor tartott beszámol beszédet Körösladányban. A vonatnál az elöljáróság nagyszámú küldöttséggel fogadta a képviselőt, — honnan a piactérre vonulva, Vakarcs János biró üdvözölte a képviselőt, ki majdnem egy óráig tartó beszámolót mondott a potitikai helyzetről, melyet a nagyszámú hallgatóság folytonos éljenzése és helyeslése kisért. Azután újra a biró, Vakarcs János köszönte meg a tartalmas ós a nemzeti küzdelem elleneseit erősen ostorozó beszámolót. Utána bankett volt, a melyen Tóth József ev. ref. lelkész éltette Fábry Károly képviselőt, a ki viszont poharát Körösladány lelkes polgáraira ürítette. Bankett után a földmivelő (munkás) egvlet meghivására az elöljárók ós többek kíséretében a munkás (szocialista) egyletbe mentek, hol az elnök és többek kérdésére a szocialista kérdésről és általános választói jogról tett Fábry Károly nyilatkozatokat, amit a szocialisták oly megnyugvással és örömmel vettek, hogy a képviselőt távozáskor megéljenezték, sőt kijelentették, hogy ők tulajdonképen nem is szolialisták a közönségesen vett értelemben, hanem inkább csak helyzetük javítására óhajtanak törekedni, de mindig fő magyarok voltak és lesznek s a nemzeti küzdelemben egyetértenek, mint szónokuk mondta a „koliációval". Gyomán. Vasárnap délután 3 órakor a Várkonyi-féle független szociálisták — a Városháza udvarán népgyűlést tartottak, melynek szónokai voltak Rózsa Gyula Budapestről, M a j e r Jenő Csabáról ós B. Molnár Imre helybeli földmives munkás. A népgyűlés megalakulása után először Rózsa Gyula beszélt, ki a többek között ilyen kijelehtést is tett: „Nem az osztrákok, hanem a magyarok voltak a magyarnép ellenségei." Továbbá ajánlta, hogy a nép vegyen részt a törvényhozásban, küzdjön az általá nos titkos választói jogért, mert nem igazságos az a mai rendszer, melyben csupán a kiváltságos osztálynak ' van választói joga s a törvényhozásban a gazdag grófok, mágnások és ügyvédek vehetnek részt, azok akik 20—30 ezer forintért jutnak a mandátumhoz. Itt J a n t y i k Mihály szolgabíró figyelmezteti a nzónokot, hogy osztály ellen ne izgasson. A nép pedig a szónokot abcugolta. Beszéltek még B. Molnár Imre és M á j e r Jenő s végre nagy zaj és abcug között egy határozati javaslatot fogadtak el az általános titkos választói jog tárgyában, melyet a képviselőház elé fognak terjeszteni. Kondoroson. Az újjászervezett szocialista párt a mult vasárnapra hirdetett népgyűlést Kondorosra, ígérve M e z ő f i Vilmos megjelenését is, ki azonban ezúttal is elmaradt, hanem jött helyette a nemzetközi szocialisták egy kiküldöttje, akit a nép nagy ingerültséggel inzultálni akart, de a hatóság oltalmába vette, s elrejtették őt. Az összegyültekhez azután G r e in e r Aladár, kondorosi szocialista párt elnöke tartott beszédet, szidva a kamarillát, s ellenállásra buzdítva a lakosságot. A népgyűlésen W i e 1 a n d Sándor főszolgabíró is jelen volt, mint hatósági ellenőrző. A gyűlés egyébként teljes rendben folyt le. Egy szerény ötlet. Irta ; Ifj. Zsilinszky Endre. I A kor szellemi iránya, a szocializmus és a korszellemnek megfelelő mivellirozódása az egyéniségeknek, elhomályosította az emberek szemét az egyiniségek tisztelete, megbecsülése és bámulata iránt; az egyéniséget kiszorítja mindenütt a tömeg, az egyéni munkát a tömegmunka. De akinek látóképességét^, a szociális szellemnek sokszor a természetes világítást megváltoztató színzavaró, rózsaszínű köde egészen el nem vette : az nagyon jól látja, hogy a nemzetek történelmének utján a nagy fordulatoknak nem egyszerű útjelzői a nagy egyéniségek, hanem alkotói. Nagy egyé-iiségek teremtő munkásságát nem képes pótolni a tömeg munkája ; a tömeg nem alkot, csak végre hajtja, a megalkotott terveket. S az irányzat, mely az egyéniség elnymoritásával törekszik elérni az általános emberi jóllétet és boldogságot, az emberi tulajdonságoknak minél teljesebben keresztülvitt erőszakos nivellirozásában látja a jövő állami és társadalmi rend feladatát : a haladás, a fejlődés első föltételét akarja megsemmisíteni. A magyar-faj államalkotó népnek született; egyénisége épen erős nemzeti öntudatában, erős közérzületében a legádázabb ellenségeinktől is kétségbevonhatatlan csúcsosodik ki, amit ezeréves alkotmányunknak ezredévekre szánt szilárd körvonalai a legfényesebben igazolnak: azt mi önállóan s öntudatosan alkottuk meg, amit Európa Angliától vett kölcsön. Temészetes tehát, hogy nemzetünk alkotóképessége nagyszabású éles és tiszta látású államférfiak tevékenységében nyilatkozik meg a legerőteljesebbeu. A magyar előtt az alkotmány minden időben, minden körülmények között a legragyogóbb glóriával övezve állott; az alkotmány'fénye elsősorban azok fejét vette körül dicsőséggel, akiknek munkássága a legszervesebb kapcsolatban állott az alkotmány fejlődésével, megtartásával és védelmév el: az államférfiakét. Annál feltűnőbb jelenség, hogy ezer éves történelmünk nagy alakjai között a legnagyobb, fényes lángelméi között a legragyogóbb, kinél talán soha ember nem alkotott többet nemzete föltámasztásában, nagygyá, boldoggá tétele körül, kinek keblében örökké forrongtak a legfenségesebb érzelmek éi szenvedélyek, izzó agyában a legnagyszerűbb teremtő gondolatok keltek életre : csak hálátlanságot, lélekölő gyanúsítást és rágalmat kapott jutalmul bús életében. Á nagy turini száműzött szomorú aggkorán megesik nemzete szive. De arra a másik számüzöttre, ki ott a senkik szigetén, a döblingi tébolydában etborult agygyal zokogva fuvolázgatott nap-nap után, erre a százszoros jajjal kínlódó számüzöttre nincs nemzetének egy hálás gondolata. Elsiratjuk a 13 vértanú tragédiáját, de annak a százszoros vértanúnak, annak az újkori Prometheusnak tragédiáján, ki egy évtizednél tovább kínlódott az őrület sziklájához láncolva, mialatt önvád és rágalom tépték, marcangolták nagy szivét: ezen a titáni tragédián nincsen a magyarnak egy könnycseppe. Nevén nem lelkesül a haza ifjúsága; emlékét nem könnyezi meg a hála; neki nem siet szobrot emelni a kegyelet. Ezt a uagy embert életében és halálában egy tragikum üldözi: a saját nagysága. Oly óriás volt szívben és szellemben, hogy a tömeg sohasem volt képes átérezni érzelmeit, megérteni hatalmas indulatainak félelmes kitöréseit, utóiérni, gondolatainak szemkápráztató röptét. Óriás alakját a meg nem ért^ felhői burkolták be. Babonás csudálattal néztek rá, de hidegen hagyta a legtöbb szivet, mint az északi fény, mely ragyog, világit, de nem melegit. S ugyan lehet-e szeretnünk azt, akit nem értünk? Törődünk-e azzal, annak az igazával, akit nem szeretünk ? És a tömeg még igaztalanabb, mint az egyes ember; a tömeg erényei nagyon korlátoltak, de szenvedélyei annál korlátlanabbak. Volt idő, mikor Széchenyit mindenki elhagyta, nagy terveivel egyedül állott; legjobb barátai lelki vaknak mondták, kinél pedig senki nem látta tisztábban a multat, jelent és a jövőt; ellenségei pedig aljas lelkük tajtékját dobták az elborult szent homlokra. S míg nagy lelke fenségesebb csatáit vivta lélekbontó aggodalmaival, mikor honfiúi kétségbeesése annyira fokozta a szörnyű lelki tusát, hogy emberfeletti kínjában haját kezdte tépni s izzó szenvedéllyel tódultak ajkára a túlfeszített szellem vérfagylaló jósigéi: Én a csillagokból olvasok . . . „Vér ós vér mindenütt; apát fiu, nép faj nép fajt, gyilkol ... ő az én füstbe ment életein! ..." azalatt kinn az utcán tombol a tömeg ós a legundokabb gyanúsítások szitkait üvöltötte a kétségbeesett titán felé. Már odabent szobájában ráborult a bús homály a fényes lélekre a haza miatt s a tömeg még mindig dobálta rágalmak sarával öntudatlan dühödtségében a szerencsétlen hazad ablakait . . . Megdöbben a lélek, ha a szórólszóra beteljesült jóslatok sorozatára téved tekintete. Micsoda szellem játszotta kezére a jövő Sibylla-könyveit ? Mi adta szemének a bűvös erőt, hogy keresztül hatoljon a jövő rejtelmes ködén s jobban lássa azt, ami még csak eljövendő, mint mások a jelen valóságait ? A genie. Ismerte az államgépezet minden részecskéjét; tudta a lendítő kerék, a biztosító szelepek, az emeltyűk ós csavarok rendeltetését. Mindenkinél jobban tudta, hogy az erőátvitelnek, az energia megmaradásának s átalakulásának törvénye, az emberi társadalom életében épugy érvényesül, mint a természet világába; s aki egy ősi nemzet erős, de munkára képtelen rozsdás, nehézkes államgépezetét ujjáalkotni akarja, nagy, alkotó munkára indítani törekszik, hogy magállja a helyét Európa óriási, modern államai között, sőt azokkal szemben megtartsa a régi alapok szilárdságában álló előnyeit, nem hagyhatta figyelmen kivül e fontos törvényeket. A kályha az egyszerűsített közigazgatásban. Valamelyik békésmegyei községben történt. És csalódnak azok, akik azt hiszik, hogy régen. Sőt ellenkezőleg mostanában. A kályha belekerült az agyonegyszeriisitett közigazgatásba.