Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-07-23 / 71. szám

3-ik oldal Schriffert József gyulai építész 507.049 korona 90 fillér. Fodor és Reisinger aradi építők 446.650 korona, ez a legelőnyösebb ajánlat, amennyiben vállalkozók ez összegből még 2'5% engedményt biztosítanak ; Nagy Szabados József gyulai épitő 489.530 koronáért 2% engedménynyel. Salés Gróh (gyulai iparos-szövetkezet) 458.602 koronáért és végül a Rimanóczi Kálmán és társa nagyváradi épitö cég 558.149 koronáért 7 és fél százalék engedménynyel. A csütörtöki ülésen nem döntöttek a beérkezett ajánlatok felett, hanem csak azután, ha a beérkezett ajánlatokat felülbírálták. A pályázatok sorsa feletti döntő ülésre a bizottság meghívta L ukács György dr. kultuszminisztert is. Amint a bizottság . a pályázatok felett határoz, a szerződések megkötése után azonnal hozzáfognak a szanatórium építéséhez. Az arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűléséhez. Mint mult lapszámunkban megírtuk, az arad-békési ág. ev. egyházmegye évi rendes közgyűlését szerdán tartotta meg Csabán. A közgyűlésről hozott részletes tudósításunk kiegészítésképpen közöljük még az alábbiakat: A közgyűlésnek délutáni része jobbára választásokkal telt el. A jegyzői karba beválasztották a világiak részéről: Steller Árpádot és Ladics László drt, az egyháziak részéről Liffa János és Daxler György dr. lelkészeket. Az iskolaszék a következő tagokból alakult meg: Donner Lajos, Bukovszky János, Németh Lajos, Láng Gusztáv, Buthy Lajos, Varságh Béla, Linder Károly, Tyehlár Károly, Simkó Károly, Uhrin Károly, Lautner Mátyás, Ábrái Lajos, Knyihár Károly, Hajs Bálint. Az egyházi törvényszék tagjaivá megválasztattak : Szeberényi Lajos Zs., Linder Károly, báró Solymossy Lajos, Institoris Káímán, Galli János, Frint Lajos, Ste ler Árpád, Ábray Lajos, Varságh Béla, Jeszenszky Károly. A fegyelmi választmány tagjai lettek : Oinazta Gyula, Sztráka György, Bárdy Ernő, ifj. Zsilinszky Endre, Uhrin Károly. A számvevőszék tagjai ezek: Kemény Károly, Galli Gyula, Sailer Vilmos" dr., Such Albert, Kneffer Lajos, Frint Lajos, Bárdy Ernő, Bukovszky János, Maros György. A tankönyvvizsgáló-bizottság a következő tagokból alakult meg: Frint Lajos, Knyihár Károly, Donner Lajos, Linder Károly, Ábray Lajos, Németh Lajos, Láng Gusztáv, Uhrin Károly. E választások megejtése után a Budapesten megtartandó kerületi gyűlésre küldték ki a tagokat és pedig hivatalból: Csepregi György esperest ós Zsilinszky Endre dr. egyházi felügyelőt; a csabai Rudolf-főgimnázium részéről Bukovszky János igazgatót; az egyház részéről Szeberényi Lajos Zs., Knyihár Károly ós Bárdy Ernő lelkészeket ; a világiak részéről pedig Steller Árpádot és báró Solymossy Lajost. Az egyházmegyei közgyűlés végül a jövő évi rendes közgyűlésről intézkedett, amelyet Aradon fognak megtartani. Az aradi ág. ev. egyház most ópit gyönyörű stílű templomot, s ugy tervezik, hogy a jövő évi közgyűlést már abban tartják meg és pedig a templom felszentelésével egyidejűleg. Jubiláló pénzügyigazgató helyettes. — Somossy Z-sigmoíi Lelkes szép ünnepre készül Gyulaváros e. kelő társadalma, a pénzügyigazgatóság tisztikara és általában a vármegye kir. adóhivatalainak tisztviselő: ünneplésére Somossy Zsigmond gyulai kir. pénzügyigazgató-helyettes harmincéves szolgálati jubileumának. A mai világban tulnyomólag sablonosak az ilyenszerü jubileumok. A társadalmi kényszer ós legtöbbször a függőség nyoma jellemzi őket. Csak a legritkább esetek, amikor az igaz érdemet, a munkának buzgó és önzetlen harcosát, a közszeretetben álló férfit ünnepelik igaz lelkesedéssel, őszinte ragaszkodással. Ilyen ritka kivétel S omossy Zsigmond és az ő szolgálati jubileumának ünneplése. Valóban Somossy Zsigmond küzdelemteljes pályáján mindvégig ki tudta érdemelni és meg tudta tartani tisztviselőtársai, felettes hatóságai és a nép bizalmát, teljes szeretetét. Puritán jellemű férfi a hivatalszoba négy fala között és azonkívül, szeretetreméltó és előzékeny, igazi példaképe a tisztviselőnek és embernek, aki a köztiszteletnek és a közbecsülésnek arra a nívójára emelkedett fel, amelyre nálánál sokkal magasabb rangban lévők sem tudtak feljutni. Somossy Zsigmond hosszú és terhes szolgálatának ünneplése augusztus 29-ón a gyulai Komló szálló éttermében megtartandó bankett keretében megy végbe, amelyen résztvehet bárki, ha eziránt a rendező bizottságnál jelentkezik. A jubiláló tisztviselőt ugy a pénzügyigazgatóság, mint egyéb részről számosan fogják üdvözölni. Az érdemes tisztviselőnek ez alkalomból az alábbi rövid sorokban ismertetjük pályafutását: Somossy Zsigmond Budapesten született 1844 szeptember 26-án. Ott végezte tanulmányait is, amely után mint gyakorló ügyvéd Nagyváradon működött néhány évig. Itt érte a kinevezés is, amely szerint 1875 augusztus 3-án a nagyváradi illeték és dijkiszabási hivatalhoz pénzügyi fogalmazóvá nevezték ki. Néhány nap múlva tette le az első hivatali esküt, 1885. junius 20-án pedig a budapesti központi dij és illeték kiszabási hivatalhoz másodosztályú pénzügytitkárrá nevezték ki Egy év múlva már ismét Nagyváradra került, még pedig hivatalfőnö i minőségben. A pénzügyigazgatóság szervezetének változása alkalmával, 1889. julius 13-án a nagyváradi pénzügyigazgatósághoz osztották be pénzügyi titkári minőségben ós 1896. december elsején, tehát 9 évvel ezelőtt ez állásából nevezték ki a gyulai kir. pénzügyigazgatósághoz igazgató helyettessé, amióta e minőségben mindenek teljes megelégedésére végezi terhes feladatát. A gyulai közkórházból. A gazdasági telep bérlete és a villamos világítás. A gyulai közkórház gazdasági telepét jóidéig házilag kezelték, amit végre egy költségvetés keretének kapcsán kifogásolt a gyulai pénzügyigazgatóság mellé í ndelt számvevőség, amely annak bérbeadását kivánta. Hosszú herce-hurca indult meg e kérdés felett, mig végre is a számvevőség álláspontja diadalmaskodott, amely mindenesetre nagy előnyt jelent a kórháznak. Hasonlóképp áll a dolog a villanyvilágítás kérdésével is, amely azonban még nem nyert végleges elintézést. Semmi kétség azonban, hogy itt is a számvevőség javaslata győz, aminek hasznát ismét csak a kórház látja. A gyulai számvevőségnek a megyei közkórházra vonatkozó üdvös reformjait külön en ; lább ismertetjük : Mint jeleztük, a közkórház éveken keresztül házilag kezelte gazdasági telepét. Ezt egy beterjesztett költségvetés kapcsán kifogásolta a számvevőség, miután szerinte a házi kezelés rizikóval járt, s mert az a humánus intézmény intencióinak nem felel meg. A belügyminiszter elvileg hozzájárult a számvevőség álláspontjához, igy két évi hercehurca után bekövetkezett, hogy a kórházi bizottság a gazdasági telepet a napi móslékkal együtt 2600 koronáért bérbe adta. A számvevőség jelenleg a kórháznak önálló v'llanyberendezéssel való ellátása felett írgyal. A kérdés tanulmányozására a kórház igazgatósága és az államépitészeti hivatal nyertek megbízatást, de még az ezek által kért költségvetések nem érkeztek be. Az illetékes helyről nyert információk alapján előre is konstatálhatjuk, hogy a kórház gazdasági életében ez a kezdeményezés rendkívüli előnynyel fog járni, ugy hogy a kórház, ha az önálló villanyberendezóst keresztülviszi, a villanyvilágításért ezidőszerint kifizetett összegekkel a berendezés céljaira netán felveendő kölcsönt 10 év alatt teliesen törleszti, ugy hogy 10 év múlva 25—30 ezer korona vagyonszaporodáshoz jut és a villanyvilágítást 50—60%-kal olcsóbban eszközli. ínséges esztendő. Aszálykárok és becslések Békés megyében. Vigasztalanul szomorú tél előtt állunk. Még benne vagyunk ugyan a legforróbb nyárban, de már inségakciókról kell tárgyalni. Az ördögöt nem kell a falra festeni, látja már minden gazda, akiknek leginkább nyomja a keserves termés okozta gond a vállukat. A szokatlanul hosszú szárazság megsemmisítette a gazdák minden reményét. Soványan fizetett a buza, egyéb gabonanemüekben nem külömb a termés, kukorica pedig éppen csak mutatónak termett. A sanyarú termés egyik következménye, hogy mindazok, akiknek törvényes cimük van rá, sietnek maguknak az adóelengedést biztosítani. Lapunk mult számának vezető cikkében már megemlékeztünk arról, hogy országszerte megindultak az aszály okozta károk felbecslése. Legújabban a gyulai kir. pénzügyigazgatóságtóf nyert információ alapján jelenthetjük, hogy a kárbecslések megindultak vármegyénkben is, és pedig elsőbben is Gyula város határában. Hogy mennyien folyamodtak adóelengedésért és ennek folytán micsoda kárt okozott Békésvármegyóben az aszály és azt megelőzőleg több helyütt a jégesők is, elegendő megjelölnünk, hogy kárbecslési és illetőleg adóelengedési kérvények a Sárrétet kivéve, minden községből százával és százával érkeznek az igazgatósághoz. Áll az aszálykár teljes rémes mivoltában Csabára is, ahonnan a kukorica aszály miatt nem kevesebb, mint 1100 gazda folyamodott adóelengedésért. Csabán különben olyan óriási mértékben pusztított a mindent leégető, perzselő hőség, hogy az adóelengedés községi adóban előre is jelent 14 ezer koronát, ami pótadóban 7000 korona adóelengedésnek felel meg. Ha eltekintünk a válságos politikai helyzettől, amely lehetetlenné teszi az államadók rendes befizetését és beszolgáltatását, rosszul állunk községi adó dolgában is, mert e cimen a községhez augusztus elsejéig 13 ezer koronával kevesebb folyt be, mint a mult év hasonszakában. Mindenképpen keserves tehát a helyzet, amit akárhány esetben még tűrhetetlenebbé tesz a hitét, reményét vesztett gazda. Sokan vannak ugyanis, akik számolván a változhatatlannal, — tudva, hogy a kukorica már ugy sem hoz semmi termést, levágatják a szárát. Ezt nem helyesen cselekszik, nem pedig különösen azok, akiknek az aszálykár miatt adóelengedésre van igényük. Mert akik ezen igényüket érvényesíteni akarják a kukoricával bevetett területekre nézve is, addig a kukoricaszárát ne vágják le, amig az aszálykárt be nem jelentették, s a kárt hivatalból meg nem állapították, mert azután már nem lehet felszólalással élni, vagy adóelengedést kérni. Község és egyház. Szarvasi tudósítónk nyilatkozata. Ily cimen lapunk multheti számában egy rövid hirecske jelent meg, amelyből egész polémia fejlődik. Mult számunkban K r s n y á k Mihály szarvasi h. jegyző nyilatkozott a szarvasi tudósítónk által beküldött hírre, most pedig tudósítónk teszi meg igen érdekes észAngol különlegességek, = t

t férfi-ruha szövetek f*rüöÍioi:y$Í(ct revételeit a szóban forgó dolog tényállására vonatkozólag. Anélkül, hogy a magunk részéről beavatkoznánk e polémiába, adjuk alább t idósitónk levelét: „Község és egyház" cimü tudósításomra K r s n y á k Mihály szarvasi helyettes jegyző szükségesnek látta, hogy a „Békésmegyei Közlöny" aug. 10-én megjelent 77-ik számában eljárását szépítgesse s a tudósítás hatását rontsa. E különben igen szép taktikával alkalmazott észrevételre a szerkesztőség megjegyzi, hogy a kérdéses hirt a szarvasi tudósító információja alapján „jóhiszemüleg" irta s távol állott tőle akár a községnek, akár az ág. ev. egyházközségnek szándékos lekicsinylése. Bár tudom, hogy az olvasóközönségnek nagyon unalmasok a hírlapi szóváltások, legyen szabad azonban a szerkesztőség engegelmével ezen ügyre vonatkozólag mégegyszer nyilatkoznom. Hazudni, valótlanságot' állítani nem szoktam és nem fogok senkinek a kedvéért, sem szépségeért. A mit mondok, az ugy van és nem máskép. Tudósításaimért bárhol, bárkivel szemben felelősséget vállalok s azokat a szerkesztőség mindig jóhiszemüleg közölheti, még akkor is, ha kocsiderékszámra jönnének rá az észrevételek. A kérdéses tudósítást Krsnyák Mihály h. jegyző észrevételeivel szemben is szórói-szóra fenntartom. Nem a tudósítás alapul tévedésen s nem is az zavarja, vagy zavarná a község és az egyház közötti jó viszonyt, hanem az egyháztanácsban az szült rossz vért és megbotránkozást, hogy a nagy összegű végrehajtási járulék kimutatás nem korrekt, nem felel meg minden tekintetben a valóságnak s az eljárás meggondolatlan s elhirtelenkedett, bárki csinálta légyen is. A megbotránkozást növeli azon körülmény is, hogy az eljáró jegyző az egyházi számvevő előtt elszólta magát, miszerint az összeg azért lett ily mérvben kérve, mert úgyis tudnivaló dolog, hogy az egyház alkudozni fog reá, de a község megelégszik azzal, a mit kap. Különös gondolkozás, még különösebb eljárás! Vagy komoly és igaz a követelés, vagy nem. Ha komoly és igaz, akkor abból egy fityinget sem lehet engedni, ha pedig nem komoly, akkor mire való a komédia oly testülettel szemben, mint az ág. ev. egyházközség ? Hol itt a hivatali komolyság, felelősségérzet? És mindez a községi elöljáróság nevében történik ? Ez ugyan nem növeli a bizalmat. A h. jegyzőnek észrevételeiből ugy látom, hogy végrehajtó közegek nincsenek tisztábban a dolgukkal. A h. jegyző ugyanis azt irja, hogy 9000 drb. zálogolási jegyzőkönyvet vettek föl ezügyben. Higyje, aki akarja, én Tamás vagyok benne! Mi az ördögnek lenne 8000 drb. zálogolási jegyzőkönyv mikor a hátrálékosok száma csak 5656 darab. A hátrálékosok jegyzékét a szolgabírói hivatal 1904 nov. 27-én küldte át a községnek, de végrehajtási eljárás csak 1905. jun. 8-én vette kezdetét. Hogy miért, azt a község túdja. Ezen idő alatt a kimutatott hátrálékosokból, tehát mielőtt még hozzáfogtak volna a zálogoláshoz a község közbenjárása nélkül 2209 hátrálékos rendezte hátrálékát, ez a községnek a zálogolás megkezdése előtt tudomására lett adva, s igy csak 4447 hátralékosnál kellett eszközölni a zálogolást. Nem kételkedem, hogy meg nem tették, de ezek után nem lehet 8000 zálogolási eljárást ós az azoknál kitüntetett hátrálók-összeg utáni 2% vagy 5% járulókot számítani. Megengedem, hogy julius 10-ig, mikor a h. jegyző átírt az egyházközségnek a behajtási járulék kiutalványozásáért, a zálogolás kezdetétől a gondnok által kiállított 46 drb. kimutatás szerint az egyház-pénztárába 10514 kor. 10 fill. készpénz és 805 q. buza folyt be, csakhogy a befizetésnek nagy összege a rendes fizetőktől — akik nem voltak hátrálókosoknak kimutatva — folyt be, s ezután a község nem számithat járulékot. Ami az egyházi számvevő által kiszámított 174 kor. 74 fill. összeg helyességót illeti a h. jegyző által kimutatott 800 koronával szemben, legyen szabad csupán arra hivatkoznom," hogy az H a v i á r Dániel egyházi felügyelő utasítása szerint eszközöltetett,"aki bizonyára ismeri annyira a végrehajtási törvényt, mint h. jegyző vagy közegei. A h. jegyző a nagy összegű követelés jogosságául felhozza azt a körülményt, hogy már mintegy 6 év óta ingyen járt el a község az ág. ev. egyház a legelegánsabb szabás, KWálóan finom Kivitelben készít SUmana WéreH féríi-divatterma Békéscsabán