Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-09-14 / 87. szám

2-ik oldal azonban ez elé a fordulat elé nem sza­bad tekinteni. A király még ma is hajt­hatatlan. Ha csak a legutóbbi tapasztala­tok nem voltak rá termékenyítő hatás­sal, akkor a válságban nem a mai nap volt az utolsó csúfos kudarca az uovari politikának. A közigazgatási bizottság ülése. Békésvármegye közigazgatási bizott­sága szeptember havi rendes ülését hét­főn délelőtt tartotta meg Fábry Sán­dor dr. alispán elnöklete alatt. Az ülés napirendjén a szokásos jelentéseken kivül egy nagyobb érdekű ügy is sze­repelt ; az Ínséges esztendő termésered­ménye és tekintetben az óvó intézkedé­sek mégtétele. Mint ismeretes, e kérdéssel már egyizben foglalkozott a közigazgatási bizottság, valamint a vármegyei gazda­sági egylet is. Mindkét fórum felter­jesztést intézett a kormányhoz, amely­ben a várható takarmányhiányra szál­lítási díjkedvezmény engedélyezését kér­ték ugy takarmánynemüekre, mint vető­magvakra nézve. A kormánytól azonban mindkét helyre nagyon furcsa válasz érkezett le. Ezeket is ismertettük la­punkban, s csattanójuk az a nagyfokú tájékozatlanság, hogy Békósvármegyó­ben nem olyan kedvezőtlenek a termés­eredmények, amint azt állítják. A közigazgatási bizottság ülésén hosszabb vita indult meg "e kérdés fe­lett, amelyet végre a közgazdasági elő­adó javaslatára ugy oldoták meg,"hogy kérni fogják a kormányt, l Békésvár­megye terméseredménye tanulmányo­zására küldje ki szakközegét. Az ülés lefolyásáról részletes tudó­sításunk ez : Az ülést a gyér számban megjelent tagok szokásos üdvözlésével Fábry Sándor dr. alispán nyitotta meg. Az al­ispáni jelentést D a i m e 1 Sándor dr, főjegyző terjesztette elő. A 'jelentésből a következő részleteket adjuk: Alispáni jelentés. A személybiztonság a vármegye te­rületén összesen 7 esetben lett megtá­madva kisebb-nagyobb verekedés és je­lentéktelenebb bűnesetek által, melyek­nek kinyomozott tettesei az illetékes hatóságoknak feljelentettek. A vagyon­biztonság már jóval több esetben zavar­tatott meg, mint a személybiztonság, habár jelentéktelen lopási esetekkel. sem fordult oldalt az atyjához, hangját se hallottam többé! Néhányszor meg­rándult a válla,ennyi volt az egész áruló jele benső küzdalmények. Később megálltak, nagy torlódás volt a jövők menő áradatában, ekkor egy olyan barátságos hang tört föl a tábornok ajkán, hogy szinte meglepett előzékenysége: — Jó estét! kedves báró! Az az ismert alacsony fonnyadtképü gavallér szívélyesen viszőnzta a köszön­tést és azonnal odaszegődött a leány oldalára. * Most az őszzel, hogy a társaság \ isz­zsatért kellemes nyaralásából, a corzó is megélénkült egy napon. Es újra viszon'láttam ismeretlen is­merőseimet : a leányt, kinek karja bele volt öltve a báró karjába, — az immár mindenkire mosolygó tábornokot — és a főhadnagyot, akit alig ismertem föl civilben ! Azonban a regény egy váratlan fordulata frappáns meglepetésül szol­gált az egész városnak. A báró házas­sága u. i. füstbe ment — menyasszony hijján. Mert Weér egy őrizetlen órában karjaiba ölelte szerelmesét és elszökött vele messze, messze, talán a Senki szigetére, hol tudvalevőleg zavartalan a boldogság. Az csak természetes, hogy az öreg, dölyfös tábornokot mindjárt megütötte a szél, s még természetesebb, hogy nyugdíjba küldték. Volna még egy szereplő, a hűtlenül elhagyott asszony, aki valóban rászol­gált az „okos" jelzőre. Belátta, hogy bosszújával önmagát sújtja a legjobban és mert ráunt az egyed üliségre, elfo­gadta a legelső házassági ajánlatot, mi­nek következtében megindította a váló­pört. Hihetőleg a tavaszi évfordulóig társadalmi szabályok értelmében is révbe jutnak mindnyájan. Elkövettetett ugyanis összesen 54 lopás, melyeknek tettesei jó részben kinyo­moztattak, *s ellenök a megtorló eljárás folyamatba tétetett. Baleset összesen 14 izben történt, melyek közül 5 halálos kimenetelű volt. Azon balesetek közül, a hol a vétkes gondatlanság ismérvei látszottak fennforogni, a büntető eljárás folyamatba tétetett. Az öngyilkosok ösz­szes száma 9 és épen ugy, mint az el­múlt hónapban, valamennyi halálos. A tüzesetek száma a vármegye területén összesen 36 volt, s jobbára gazdasági termények és eszközök lettek a pusztító vész martalékává. A tüzek által okozott kár biztosítás révén nagyrészben meg­térül. A védtöltések és utak jó állapot­ban voltak. A mult hóban a cséplés, hordás és kukoricatörés volt folyamat­ban. A kukoricatermés a lehető leg­gyengébbnek mondható s legtöbb he­lyen a kórót már régen levágták, hogy^ azt legalább takarmányként használhas­sák fel. A munkások helyzete általában kielégítő, átlagos napszám 2 korona volt. Az ipar és kereskedelem terén fon­tosabb mozzanat nem észlelhető. E helyt említem meg, hogy a tek. közig, bizott­ság mult havi ülésén a közgazdasági! előadó javaslatára tett felhíváshoz ké­pest, a vármegye községeit takarmány állaguk és szükségleteikre vonatkozólag jelentéstételre hivtam fel és ennek alap­1 ján tényként jelenthetem, hogy a vár­megye majdnem minden közsé­gében nagymérvű takarmány­hiány van, azonban a szükséglet mér­véré nézve teljes ós megbízható tájéko­zást ma még nem nyújthatok, mert a jószágtartó maga sem tudhatja, hogy takarmány készlete meddig tart és azután még mennyire lesz szüksége. A gazdáin­kat fenyegető ama nagy fontosságú ve­szedelem elhárítására takarmányraktárak felállítása szükséges, mely célból a f'öld­mivelésügyi miniszterhez felterjesztést is tettem. A vármegyei és községi közigazga­tás ellen panasz nem emeltetett, Gyula­városánál azonban a pénzkezelés körül olyan nagyfokú szabálytalanságok me­rültek fel, hogy Dutkay Béla pol­gármester, D i ó s y József számvevő, Frankó Döme pénztáros és A1 c s e r Antal ellenőr ellen a fegyelmi vizsgála­tot el kellett rendelnem. Kérelem a kormányhoz. A bizottság tudomásul vette az alis­páni jelentést, amelynek kapcsán Sze­kér Andor közgazdasági előadó vázolta a vármegye gazdasági termésének silány eredményét, a gazdákat fenyegető hely­zet elhárítása érdekében tett intézkedé­seket ós javasolta, hogy vagy küldött­séget menesszenek a kormányhoz vagy újólag keressék meg a kért kedvezmé­nyek engedélyezése érdekében. B e 1 i c z e y Géza, amint azt már a gazdasági egyesület legutolsó igaz­gató-választmányi ülésen is hangsúlyozta, annak a véleménynek adott kifejezést,' hogy ugy a földmivelésügyi, mint ke­reskedelmi miniszterek rosszul vannak tájékozva a megyei terméseredmények felől, s ezért javasolta, hogy a közigaz­gatási bizottság miniszteri szakközeg ki­küldését kérje a helyzet megbirálása céljából a kormánytól. A bizottság Beliczey javaslatát fo­: gadta el és a felterjesztéssel az alispánt bizta meg. Egyéb jelentések. ! A vármegye elmúlt hónapjának köz­egészségügyi állapotáról folyfalvi Z ö Id y János dr., vármegyej tiszti főorvos tett jelentést. A közegészségügy általában kielégítő volt és kedvezőbb, mint július hónapban, amennyiben 29 betegedóssel kevesebb fordult elő. A hevenyfertőző betegségek közül diftéria 18, vörheny 39, kanyaró 26, hasihagy máz 44, szamár­1 hurut, vérhas és bárányhimlő pedig 1—J esetben fordultak. Lényegesen javult az elmúlt hónap­ban az állategészségügy is, amelyről a jelentést a főjegyző terjesztette elő. A jelentós szerint az összes elhullás augusz­tusban 7 volt. Az adóbefizetésekről Csák György pónzügyigazgató, kir. tanácsos referált. Amint már lapunk mult számában jelez­tük, állami egyenes adóban a csökke­nés 1.558,885 kor. 32 fill., hadmentessógi díjban pedig 11,583 kor. 58 fill. R e z e y Szilviusz kir. tanfelügyelő jelentette, hogy rendes jelentését a be­íratások miatt nem terjesztheti be, ha­nem kisebb természetű tanügyi dolgok­ról referált, amelyek, mint az előző je­lentések, tudomásul szolgáltak. Z ö 1 d y Géza t. ügyész kisebb pe­res ügyekről, Tóth Ferenc kir. al­ügyész a gyulai fogház mult hónapjáról szóló jelentéseik után az ülés délben végétért. Ali az ércszobor. — Csaba Kossuth ünnepe. Csaba Kossuth-terén áll az ércszobor. A szabadság lánglelkü poétájának sza­vával: a méltóságos óriás alak, egyik kezében háborúi kard, másikban nem győzedelmi zászló, hanem jobbja szivén pihen, azon a honfiúi erényektől da­gadó kebelen, amelyben a sziv utolsó dobbanása is a hazáé volt. Az eszme tehát testet öltött és Csaba polgárságá­nak hazafias áldozatkészsége, rajongó kegyelete fölépítette az oltárt falai kö­zött Kossuth Lajos halhatatlan nagy emlékének. Ma még egyszerű darócköntös ta­karja Kossuth ércbeöntött alakját. Négy nap múlva azonban lehull a lepel és ezrek lelkes egetverő éljenzése köszönti majd a megelevenedő szobrot, amely „méltóságosan néz alá a bámuló vi­lágra," s amely előtt Csaba kegyelete fog mindenkor áldozni a hazafiság szent oltárára : kegyeletteljes emlékezéssel, tüntető lelkesedéssel, babérral ós viruló pálmaággal. Ez a hét Csabának a Kossuth — nagy hete. Minden vonalon lázas készü­lődések folynak a nagy nap méltó kö­szöntésére. Ezekről az alábbiakban szá­molunk be : A szobor felállítása. Kossuth Lajos ércalakja kedden ér­kezett Csabára. A szobor teljesen elké­szülve a héten került kiHaraszthy József fővárosi ércöntő műhelyéből, s mestere, H o r v a y János szobrászmű­j vész azonnal vasútra helyezte, hogy a szerződésben kikötött időben felállít­ható legyen. A szoborral egyidejűleg érkezett Csabára Horvay mester is, akinek a felügyelete alatt kedden dél­után törtónt meg a szobor felállítása. Kedden délután, illetőleg az esti órákban nagyszámú közönség lepte el a Kossuth teret ós nézte végig a fel­állítás munkáját. Ez aránylag igen rö­| vid idő alatt megtörtént. A közel 6 métermázsa érctömeget amerikai csiga segélyével egy ember felhúzta a három ' és félméteres talapzatra és este fél 7 órakor már végleges helyén állt a szo­bor, amelynek beforrasztását másnap eszközölték Horvay emberei. Itt nem tartunk egyet-mást elmon­dani a szoborról ós annak alkotó meste­réről, Amint jeleztük már lapunkban, a csabai Kossuth-szobor aránylag kis mé­retei dacára is — maga a szobor 2-80 méter magas, a Fellegi Antal kőfa­ragó által készített talapzattal együtt 6 méter — egyike a legjobban sikerült Kossuth szobroknak. Ennek a magyará­zata pedig az, hogy a mintázásnál maga Kossuth Ferenc segédkezett, aki nem­csak mint jeles szobrász, de mint Kos­suthnak leghivatottabb ismerője, élethű mását lehelte az agyagba. A Kossuth­szobor bizottságtól valóban szerencsés­gondolat volt a függetlenségi-párt nagy nevü vezérét meghívni annak idején a szobor felülbirálatára. Csaba közönsége pedig örökös hálával tartozik ezért a szives készségéért Kossuth Ferencnek. De maga az alkotó művész is teljes tehetséggel és ambícióval mintázta meg a szobrot, amelylyel dicséretreméltó munk ít végzett ós eddigi érdemeit nagy­mértékben öregbítette. A művész való­ban szép bizonyítvány állított ki magának negyedik álló Kossuth-szobrával arról, hogy hivatott művésze a Kossuth-kultusz ércben való megörökítésének. Az Ő vé­sője alól kerü t ki különben a csabai Kossuth-szobron kivül a hires ceglédi, a hajdúnánási, az orosházi továbbá a pécsi Zsolnay szobor, a szatmári Kis Gedeon szobra, a kerepesi temetőben felállított Rutkayné szobra és a kassai honvéd szobor.' A csabai Kossuth szobor természe­tesen nem lesz látható keddnól hama­rabb. A mostani állványoszlopokat el­szedik a szobor mellől, vékonyabb osz­lopokat állítanak fel ós azokat lepellel veszik körül. A talapzat dombját L i c s k a Lipót városi mükertósz zöld gyeppel borítja be, körül pedig délszaki növé­nyekkel díszíti fel a leleplezés napjára. A leleplezés. A leleplezési ünnepség teljes mű­sorát már ismertettük lapunkban. Alább csak azokat az intézkedéseket közöljük, amelyeket a rendfentartó bizottság ha­tározott el Maros György rendezőbi­zottsági elnök vezetése mellett vasárnap este megtartott ülésén. A rendfentartó bizottság tagjai a leleplezés ünnepén megoszolnak és első kötelességük már hétfőn délután kezdődik, amikor Kos­suth Ferencet és a többi vendégeket fogadják az állomásnál. Itt nem lesz hi­vatalos fogadtatás, hanem a vendégeket bekísérik a városháza közgyűlési termébe, ahol az elöljáróság üdvözölni fogja Kossuthot, akinek a tiszteletére aznap este kivilágítják a várost és szerenádot rendeznek, majd sétakocsizásra kisérik az illusztris vendégeket. A leleplezés napján a Kossuth teret kordon fogja körülvenni, amelyen belül csak a küldöttségek ós tanintézetek fog­lalhatnak helyet. A bejárat a katholikus templom felé eső sarkon lesz, ahonnan néhány méterre, a szobor előtt állítják fel a szónokok emelvényét. Ettől jobbra az utcavonalba lesz a' hölgyek ós nő­egyletek tribünje, balra pedig a Főtér hosszában a küldöttségekké. A szobor előtt előtt üres térség marad, hogy a küldöttségek elhelyezhessék koszorúikat a szobor talapzatán. A tanintézetek és azok tanítói és tanárai az ártézi kut és a Főtér gyalogjárója között helyezked­nek el A nagytemplomban való isten­tiszteleten a várható zsúfoltságra való tekintettel csak felnőtteket engednek be. Mint tudvalevő, istentisztelet után díszközgyűlés lesz. Mivel azonban ez csak formai dolog ós alig tart tovább néhány percnél, a díszközgyűlés után Kossuth Ferenc a közgyűlési terem­ben fogadja az eléje járuló tisztelgő küldöttségeket. Az ünnepség további programja ab­ban a sorrendben lesz, amint azt már közöltük. A nó'egyletek az ünnepségen A város és illetőleg a Kossuth-szo­bor bizottság a leleplezés ünnepségére meghívta a csabai jótékony nőegyletet ós a vörös kereszt egylet csabai fiókját is, amelyek választmánya kedden dél­után ülésezett ez ügyben. Mindkét ülés a felsőbb leányiskola termében folyt le. A jótékony nőegylet ülésén jelen voltak Beliczey Rezsőnó elnöklete alatt: Áchim Pálnó, dr. F á y Samuné, özv. Fejér Bóláné, Friedmann Mórné, dr. Gremsperger Ferencné, Jávor Gyuláné, Klein Józsefnó, M a­ros Györgyné, Pfeiffer Istvánné, Reisz Simonné, Rosenthal Már­tonná, S u c h Albertné, S z t o j a n o­v i t s Gyuláné, továbbá V a r s á g h Béla, Re 11 Lajos dr. és Székely Vilmos. A választmány V a r s á g h Béla elő­terjesztésére örömmel vette tudomásul a rendezőbizottság meghívását és ki­mondta, hogy az istentiszteleten az egész nőegylet, a díszközgyűlésen pedig há­rom taggal és pedig Beliczey Re­zsőnével, S u c h Albertnéval és S z a 1 a y Józsefnéval képviselteti magát. Aziránt megkeresést intéz a nőegylet választ­mánya a szoborbizottsághoz, hogy a hölgyek tribünjén hány egyleti tag kap­hat helyet. Beliczey Rezsőnó indítványára ki­mondta ezután a választmány, hogy a szoborra rózsákkal díszített babérkoszo­rút helyez, amelynek 40 cm. széles és 5 m. hosszú nemzetiszin selyemszalag­jára ezeket a szavakat aranyoztatják: „Kossuth Lajosnak — a békéscsabai nőegylet." A választmány a koszorru elkészitettésével az elnöknőt bizta meg. Az ülésnek folyó ügyekben tett intéz­kedéseiről lapunk más helyén emléke­zünk meg. A nőegylet választmánya után ugyan­azon tagokkal a vörös kereszt egylet választmánya ülésezett, amelyen a jegy­zői teendőket Pfeiffer István látta el. Itt is örömmel vették az ünnepélyre szóló meghívást, a küldöttségileg való részvételt ós mindkét egyesület elnök : sóge bejelentette a szoborbizottságnak, hogy koszorút helyeznek a szobor ta­lapzatára. A rendfentartó bizottság kérelme. A Kossuth szobor leleplezési ünne­pének rendfentartó bizottsága lapunk utján is több kérelemmel fordul a kö­zönséghez. Első sorban a bizottság el­nöksége kéri a bizottsági tagokat, hqgy az önkénytesen vállalt kötelességüknek ugy hétfő délután, mint a leleplezés napján feleljenek meg, nehogy fejetlen­ségek származzanak a rendezés körül. Kéri a bizottság továbbá a közönséget, hogy hétfő délután Kossuth Ferenc és képviselő társai fogadtatásánál az áruraktár mellett helyezkedjenek el ós tisztán a vasúti forgalom lebonyolítására hagyják szabadon az állomás szük te­rét. A fogadtatásnál a bandérium tagjai a kakas szálló előtt helyezkednek el, mig a fogatok a vasúti árúraktár teré­ből vonulnak fel. Kérik továbbá az iskolákat, testületeket és nagyközön­séget, hogy a szobor előtt elkerített ke­rületen belül a tribünökre lehetőleg kisebb deputációt meneszszenek, mert a térség szük volta miatt esetleg nem tudják elhelyezni az összes küldöttsége-

Next

/
Oldalképek
Tartalom