Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-09-03 / 84. szám

3-ik oldal tott felszólamlásokat is tárgyalják. A vi­rilisek névjegyzéke tehát készül, s annyi bizonyos, hogy nem igen van példa rá, hogy a legtöbb adót adófiző polgárok névlajstroma 5 összeállításának ennyi sok akadálya lett volna. Csaba Kossuth-ünepe Még alig két hét és ránkköszönt nagy Kossuth Lajos születésének száz­harmadik évfordulója. Mindenkor ünepe volt ez a nap Csabának ós kétszeresen az lesz most, amikor a legdicsőbb ma­gyar szabadsághős ércbeöntött alakját leplezik le országraszóló ünnepség ke­retében. A szoborleleplezési ünnepség rész­letes műsorát már közreadtuk lapunkban. Jeleztük azt is, hogy a rendező bizottság a szoboravatás napjául szeptember 19-ét jelölte meg. De nem teljesen végleges ez a dátum, noha 1, legvalószínűbb, hogy ezen a napon tartják meg. Ha az orszá­gos függetlenségi párt nagynevű vezére, Kossuth Ferenc elfogadja ezt a na­pot, ami valószínű, akkor véglegesen ezt állapítják meg. E célból a Kossuth­szobor bizottság elnöke, S z a 1 a y Jó­zsef és jegyzője, Re 11 Lajos dr.'tegnap Budapestre utaztak, hogy tárgyalást folytassanak Kossuth Ferenccel, és egye­bekben is eljárjanak a fővárosban, a honnan több nagynevű művészt kérnek fel az ünnepségen való szereplésre. Ami magát a szobrot illet, már tel­jesen készen van, kikerült az öntés alól és a hét elején az alkotó mester kísé­retében Csabára érkezik, ahol még ezen a héten fölállítják a már teljesen elké­szült talapzatra, melyet a leleplezés idejéig a szoborral együtt elzárnak a nagyközönség elől. A Kossuth-szobor leleplezési ün­nepsége tárgyában holnap, hétfőn dél­előtt rendkívüli közgyűlést tart Csaba képviselőtestülete, hogy jóváhagyja a szoborbizottságnak a leleplezési ünnep­ségre vonatkozó intézkedéseit. Ezekkel egyidejűleg jelentjük, hogy a testületek, társulatok is nagyban ké­szülnek a Kossuth-ünnepre. A Polgári Kör mint minden évben, ezúttal is megüli Kossuth születésnapját, csakhogy ezidén sokkal impozánsabb keretben, mint más­kor. Készülnek a szoborra való koszo­rúk is, amelyeknek egyik legszebb ós legértékesebbje lesz a csabai 48-as tisz­teké. Magas, közel egy méteres átmérőjű diszes bronzkoszoru, babérlevelekkel, melyet a budapesti Morzsányi cég ké­szített. A diszes koszorú felirata ez : A békéscsabai 1848. és 49-es honvédtisz­tek. A nagy idők tanúi, akik a kegye­letnek e^zel a diszes babérjával áldoz­nak egykori kormányzójuk dicsőséges szellemének, ezek: Beliczey Rezső volt honvédkapitány, Sztraka György hon­védfőhadnagy, Fikker Lipót ós Ornazta Gyula honvédhadnagyok, akik mind­egyike yégigküzdötte a dicsőséges; sza­badságharcot. A honvédek koszorúján kivül egész sereg értékes bronzkoszoru kerül a szobor talapzatára, igy bronz­koszorut helyeznek a szoborra többek között a kőműves ós famunkások, ille­tőleg építőiparosok, a Polgári Kör, stb. Az iparosok kongresszusa. Mint megírtuk már, a hetedik or­szágos iparos gyűlést Szabadkán tart­ják meg szeptember 8., 9. ós IQ-ik nap­jain s erre nagyban készülnek nemcsak Szabadkán, hanem vármegyénkben is, 1 mint általában az egész országban. Kö­zelebbről érdekel bennünket a szabadkai iparos gyűlés, mert nemcsak számos békósmegyei iparos vesz azon részt, ha­nem az előadók sorában helyet foglal a csabai ipartestület nagy szaktudásu jegyzője, Áchim János, aki két alkalom­mal is fog értekezni. De meg a napi­rend egy másik pontját az endrődi ipar­testület indítványa fogja betölteni. Nem tartjuk hát érdektelennek le­közölni a kongresszusnak most már végleg megállapított sorrendjét, mely ez: Napirendre tűzték az önálló vámte­rület kérdését, melynek előadója gróf Zichy Jenő; Áchim János és Dóczy Fe­renc előadó javaslatai az ipartörvény revíziójáról, az iparosok eddigi kongresz­szusain hozott határozatok ujabb össze­foglalása Kreutzer Balázs előadó javas­lataiban, Hevesi József határozati javas­latában a kolozsvári ipartestület nevében és Szakáll József határozati javaslatában a szegedi ipartestület nevében. Az ön­álló iparosok állásfoglalásáról a mun­kásmozgalmakkal szemben Thék Endre és Kanfalvy Nándor előadók terjesztenek • elő javaslatokat, Bózsó János pedig a szegedi ipartestület nevében határozati javaslatot, az állami és egyéb intézke­désekről a kézműipar rendszeres eme­lése érdekében Sugár Ignác dr. és Szi­lágyi Mihály előadók, az ipari szövetke­zetek reformjáról Horváth János dr. előadó és végül a betegápolási pótadó­rói szól > 1898. XXI. törvénycikk módo­sításáról Áchim János előadó terjeszt elő javaslatot. Számos indítvány érhezett be ezen­kívül ugy egyesektől, mint ipartestüle­tektől, amelyeket a napirend letárgya­lása után vesznek tárgyalás alá. Igy az ipartörvény revíziójának kérdéséhez a bácsalmási ipartestület, a budapesti bor­bély-, fodrász- és paróka-készítő, a bu­dapesti női ruhakészítő, a budapesti k rpitos, gombkötő, paszományos és paplanos ipartestület, a debreceni, győri, szilágysomlyói és tatatóvárosi ipartes­tületek, továbbá Cserna Lajos (Budapest) és Lindenbach Benedek (Makó) jelentet­tek be indítványokat, a vásárügyről ós adóreformról a bácsalmási ipartestület, az iparoktatásról Lélek István ipartestü­leti elnök (Makó), az iparpártolásról Maislis Mór dr. budapesti ügyvéd, ipar­hatósági biztos, a közszállilásókról a bu­dapesti férfiszabók ipartestülete, az ipa­ros érdekek hatályosabb képviseletéről a törvényhozásban az egri ipartestület, a betegsegélyezési reformról a debre­ceni és rákoskeresztúri ipartestület, a munkásmozgalmakkal szemben való ál­lásfoglalás tárgyában a szekszárdi álta­lános, a budapesti kádár, esztergályos, kosárkészitő, kaptafafaragó ós kefekötő, a budapesti kárpitos stb. ipartestületek, az ipari szövetkezetek reformjáról Mais­lis Mór dr. budapesti ügyvéd, végül a vasúti szállítás olcsóbbá tóteléről az endrődi ipartestület nevében Szabó Gyula | kamarai másodtitkár és a szegény ipa­rosok üdülőhelyei tárgyában a rákos­keresztúri ipartestület jelentett be in­dítványokat. adót fizetnek majd a karvallott gazdak hanem azt is, hogy ilyen hatalmas ösz­szeggel kevesebb lesz az államnak és községnek a bevétele. Ez pedig hatá­rozottan nagy veszteség ugy az államra, mint a községre. S ami a legszomorúbb az, hogy súlyos következményeket von maga után. Ha ugyanis a pótkivetés nem lesz eszközölhető, aminek a ke­resztülvitele bizony nagy nehézségek­kel jár, de még nem is tanácsos, pót­adóemelést eredményez. Ez pedig most már legvalószínűbb, hogy jövőre be­következik. Adókat emelni nem ínséges, de a legbővebb termésű esztendőkben sem ajánlatos, mert a közönség irtózik min­den adóemeléstől és magának a rendes adóknak a fizetésétől is. De ha a ter­mészet mostohasága ilyen termést adott, mint az idei, igazán nem lehet a vesz­teségeket másként, mint pótadóemelés­sel biztosítani. Szomorú állapot, de ha a községi számadások mérlegének egyen­súlyát fenakarják tartani, más mód nincs a választásra. Nem befejezett dolog ez még, csak ugylátszik elkerülhetetlen. S ha bekö­vetkezik, a jövő jobb terméseredménye reményében valószínűleg két százalékkal fogják fölemelni a községi pótadót. Itt megemlítjük, hogy az aszálykár folytán a kincstár által leírandó áílami adóra nézve most eszközli a pénzügyi kiküldött a kárbecsléseket a gyomai já­rásban is, ahol szintén ugy kukoricá­ban, mint dohányban és burgundi répá­ban olyan tetemes károk mutatkoznak, hogy csak Gyoma községnél körülbelül 140 ezer koronára fog rúgni a leírandó állami adó összege s ez igy van a me­gye majd minden községében, ami szo­morú világot vet gazdasági esztendőnkre. A virilisek és a miniszter. Lapunk mult számában már jelez­tük, hogy a belügyminiszter az állandó adókivetési munkálatok foganatosításá­nál az állami költségvetés hiánya miatt fölmerült késedelmek tekintetében kör­rendeletet adott ki, amelyben éppenúgy mint a mult évben, elrendeli, hogy a jövő évi virilisek jogosultságának alap­ját képező adókivetéseket vegyék alapul, a pótadó kivetését pedig részben a folyó évi állapotok, részint az előző évi adó­fizetések álapján eszközöljék. A miniszternek ez a rendelete szó­szerinti szövegében a következő: „Az állami adókivetési munkálatok foganatosításánál, állandó költségveté­sek hiánya miatt felmerült késedelmére való tekintettel, a törvényhatósági leg­több adót fizető bizottsági tagok név­jegyzékének összeállítása a folyó évre kivetett törvényhatósági pótadók be­szedése és a jövő évi községi költség­vetésekben megállapítandó pótadó szá­zalék kiszámítása körül követendő el' járást illetőleg a kővetkezőket rendelem: A törvényhatósági legtöbb adót fi­zető bizottsági tagok a jövő évre érvé­nyes névjegyzékének az 1886. XXI. t.-c. 25. §-a értelmében leendő összeállítása az 1883. évi XLIV. t.-cikk 44. ij-ának \. és 2. pontjában felsorolt s a fqlyó évre már megállapított, valamint az adófil­Jéi'gkbeft tétélenkínt előirt állami egye­nes adókat illetőleg azonban, melyek az idézett törvényszakasz 3-ik pontjá­ban vannak felsorolva, minthogy ezek még megneuf állapíttattak és Jelö nem írattak, a szóban levő névjegyzék össze­állításánál ^a mult évi adók lesznek ala­pul veendők, Aim á folyó évi törvényhatósági pótadó kivetósónó s a jövő évi községi költségvetésekben megállapított pótadó ' százalék kiszámításánál követendő el­i járást illeti, ezeknél az állami adó rész­ben a folyó évi állapot szerint, részben pedig az előző évi kivetés szerint veendő alapul, éppenúgy, miként az előbb kifej tettek szerint a legtöbb adót fizetők név­jegyzékének összeállításánál történni fog. Az adóhivatalok az ezen intézkedés­sel kapcsolatban szükséges utasítással a pénzügyminiszter ur által fognak ellát tatni". A vármegyének e rendelet kapcsán tett kapcsán intézkedéséről niár részletes hiradással voltunk, s azt is jeleztük, hogy a viriliseket igazoló választmány Márki János dr. elnöklete alatt szept. 12-én dél­után 3 órakor fog ülésezni, amikor az esetleg írásban, vagy személyesen benyuj­kezés intézményi kizárásával, az adó és egyéb állami kedvezmények ós az ital­mérési és dohányelárusitási jogok enge­délyezésének beszüntetésével. ' Az O. M. K. E. védi a nemzeti mun­kát ós teljes erejével támogatja a hazai ipart. Az 0. M. K. E. arra törekszik, hogy a hazai kereskedelmet a foglalkozásával összefüggő minden fontos kérdésben tá­jékoztassa és a kereskedők érdeklődé­sét ezen kérdések iránt felkeltse, külö­nösen pedig, hogy az előkészületben levő kereskedelmi szerződésekkel kap­csolatos vámpolitikai kérdéseknek isme­retét szélesebb körben terjessze. Az O. M. K. E. oda fog törekedni, hogy konzulaink a magyar kereskedelmi érdekeket alaposan ismerjék és szolgál­ják is arra, hogy a magyar kereskedelmi kormány általlehetőleg kereskedők kül­dessenek ki a külföldre szaktudósitókul. Az O. M. K. E. minden egyes tag­jának joga, hogy a központhoz vagy a kerületi gócpontokhoz forduljon mind­azon esetekben, melyekben a kereskedő hírneve, becsülete és keresete van tőle független körülmények által veszélyez­tetve. A kárbecslések befejezése­i- Pótadóemelés. Az ínséges nyár rettentő silány ter­mése csak most mulatkozik a maga ré­mes valójában, hogy a kárbecslések be­fejezést nyertek. Országszerte szinte megdöbbentők a számadatok, amelyek a kárbecslők jegyzőkönyveiből kirinnak. Nemkülönb az eredmény a csabai ha­tárban, ahol a szémvevőség részéről ki­küldött Csery Lajos számtiszt és Sebessy Imre csaba községi birtoknyilvántartó közel két heti határjárás után befejezték a szomorú aktust. Amint jeleztük már lapunkban, 1602 gazda jelentett be kérehnet adóelenge­désért a kukoricaaszály miatt. (A buza­aszály miatt kért adóelengedésekről már korább szóltunk részletesen.) A kikül­dött kárbecslők a legtöbb helyen a föld­adó kétharmadrészében és csak nagyon kevés helyen egyharmadrészében álla­pították meg az aszálykárt. Azt jelenti ez, hogy számos helyen C3ak a kukorica­szárat értékelhették valamire, mert sok helyen csak maga szár termett meg, de cső még magnak való sem. A jelentéssel még nem készülhetett el az anyaghalmaz miatt a kárbecslő­bizottság, de annyit előre is meglehet állapítani, ho y az aszálykár állami egyenes adóban 60-70 ezer koronát je­}éUt. A községi és egyéb adók ennek 52%-át teszik, tehát mintegy 35 -40 Mer koronát. Szomorú számok ezek, s nem csupán azt mutatják, hogy ennyivel kevesebb vagyok magához, hogy azt a mama lássa be. Inkább a nagyobbik néném. — Ha szeret, nincs ok félni. — Szeretem édes, nagyon szeretem. De a mama mindent hiáz. Sőt már (Sértőnek találja, hogy ón a magáé aka­rok lenni, holott úgy illenék, hogy előbb a két néném, s azután én . . . Majd meglássa, ezek elszakítanak egy­mástól. Itt mind a ketten elszomorodtunk. Én erősen gondolkozóba estem, te pe­dig hosszan, figyelmesen, áhítattal nezr tél az arcomra, mintha Várnád a meg­oldását egy esetleges bonyodalomnak Pedig nem tudtam mondani semmit. Csak°azt kérdeztem meg újra, az isten tudja hányadszor, hogy szeretsz-e, fogsz-e mindig szeretni. És a te csöndes, halk fe 1 eletedben több volt a reménység, biztosabb yolt előttem minden lépés, mintha akármilyen szárnyat adtam volna a sa át gondolataimnak. Még aznap este láttuk egymást. Az akácfák árnyat vontak ablakodra, csak itt-ott szűrődött át vékony sávban egy­egy remegő csillagsugár. Magadhoz vontad lassan, észrevétle­nül á kezem, sokszor, mikor, alig vet­em észre, fehér, puha arcod ráhajtol­ad a kezem fejére ós úgy csókoltad a tezem. Én megremegtem. Csudalatos, la­zós forróság futott át rajtam a te sze­relmed igazságától, mérhetetlen mélysé­gétől. Hisz a kezemet még az édes anyám se szokta csókolni. Mindent, ann ólboritani akarta a mi szerelmünk vilá­gosságát, egy pillanat alatt elfelejtettem. Nem akartam rágondolni többet, Mikor a kzem fejére borúitál, az a csók a hűséges szerelem csókja volt. = a legelegánsabb szabás, IjiVálóan finom pitéiben Angol különlegesésgek, — a férfi-ruha szövete Möltönyölfef ^t íWmm TesWfteH íéríi-divatterm® Békéscsabád Az alkohol ellen. Rendelet Békésvármegyéhez. A társadalom egyik rákfenéje az alkohol túlságos mértékben való élve­zete. Ez szülőanyja a legpusztítóbb beteg­ségnek, a tüdővésznek és néha sok-sok bűnnek x ocsmányságnak, okozója testi és lelki elnyomorodásnak. Aktuális hát mindig minden, ami az alkohol ellen indit irtó háborút. Tehát az alkoholellenes kongresszus is, amely a közeli napokban ül Össze Budapesten. És tán majd lesz eredménye ennek a kongresszusnak, amely tulajdonképpen vizprédikálás és borivás ? Annyi mint az eddigi kongresszusoknak. Azok ered­ménye pedig egyenlő a zéróval. De Allah hatalmas és nagy az ő prófétája! Már tudniillik a belügyminisz­ter úr Kristóffy őexellenciája. aki nagy honmentő munkájában rendelettel akarja eltörölni a föld színéről az alkoholt, már tudniillik a pálinkaélvezetet. A kegyelmes úr csak nem cimborálhat részeges nem­zetköziekkel !•; Mire való hát a rendelet ? . . . El is küldte hát Békósvármegyónek és bi­zonynyal a többi törvényhatóságnak is. Szól pedig a rendelet úgy, hogy a vár­megye a pálinkaivást mindenenáron irtsa ki a nép között. Ezt a kötelessé­gét eddig is ismerte a vármegye. De hogy pusztítsa ki ? A módszert is meg­adja a belügyminiszter. íme: Temesváron Polatsek Jakab sok­szorosító cég legújabban olyan fali ké­peket készített, amelyeken szánalomra méltó helyzetekben látjuk az alkohol áldozatait. Az egyik vonszolja a testét, a másik sárban fetreng, a harmadik üti

Next

/
Oldalképek
Tartalom