Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám
1905-08-27 / 82. szám
5-ik oldal amely rendeletben utasítja a kereskedelme ügyvivő az iparhatóságokat, hogy Deller, illetőleg megbízottjai ellen minden egyes, esetben indítsák meg a megtorló eljárást. — Állami tisztviselők fizetésrendezése. Kellemes meglepetés készül az állami tisztviselők számára, ha ugyan nem politikai fogás az, hogy a kormány hir szerint elkészült az államtisztviselők végleges fizetésrendezésével és az erre vonatkozó törvényjavaslatot már a Ház első üléseinek egyikén a parlament elé terjeszti. Ebben a javaslatban — a hir forrás szerint — a szolgálati pragmatika is kivan dolgozva, s ez körvonalozza az állami tisztviselők jogait ós kötelességeit. Ha igaz ez a hir, — ámbár nagyon gyanús — akkor az állami tisztviselők nem sokára újból részesülnek a fizetésrendezés anyagi áldásában, s az ideiglenes rendezés után hamarosan megkapják a végleges fizetésrendezést is. — A vasúti állomás por- és sártengere. Az alföldi városoknak kivétel nélkül megvan az a jó tulajdonságuk, hogy az időjárás változásaihoz képest hol por-, hol meg sártengerben úsznak, de mindig agyig. A csabai por különben nemcsak a szűkebb pátriában hires, de szó esik róla messze idegenben is. Ámbátor idegenek nem igen fordulnak meg egyebütt, mint a Vasút-utcában és Főtéren, ahol pedig becsületes kövezet borítja az utat. De megfordulnak okvetlenül az állomás előtti téren, ahol száraz idő esetén kilószámra élvezhetik a port, ha pedig Jupiter pluvius megereszti csatornáit, akkor meg élvezettel gyönyörködhetnek a hangfogó habarékba, amely a kocsin ülő embert négerré varázsolja, vagy legalább teleszutykolja a ruházatát az utolsó gombig. Hát igazán botrányos állapotban van ez a kis térség, amelyre isten bizony többet és komolyabban gondolkodhatnának. Most is közeledik egy ünnepünk, a Kossuth-szobor leleplezése, amikor ismét egy nagy sereg idegen vendég íordul majd meg Csabán. Igazán nem kellene nekik alkalmat adni arra, hogy mindjárt, alig teszik lábukat városunkba, akár a por, akár a sártenger láttára kiábránduljanak köztisztasági rendészetünkből. — A gyulai ötödik vásár. Gyulaváros ötödik vásár tartásának engedélyezése iránt folyamodik a kereskedelmi miniszterhez. Eddig ugyanis négy országos vására van.Az ötödik vásárt november 15-re kéri és ezt azzal indokolja meg, hogy az év legutolsó és a következő vásárja, tehát a szeptemberi és januári között nagy a távolság, s a gazda is körülbelül októberre órtekesiti termését, amikor pénz lóvén körülötte, nagyobb a vásárlási kedve. Gyula városa ezt a kérelmet pártolás végett a vármegye községeinek is megküldötte, kikérvén tőlük a vásárhoz vonatkozó véleményüket, amire vonatkozólag Szentetornya már meg is adta beleegyezését, Gyulának ez az irata megérkezett Gsaba elöljárósághoz is, amely semmi esetre sem mondhat igent, mint Szentetornya. Sokkal komolyabban kell elbírálni ezt a kérdést. Először is a vásárok nagyon sokat vesztettek jelentőségükből, ugyanannyira, hogy ma már az iparosokra nem előnynyel, de a legtöbbször vesztességgel jár. Aztán szeptember is, decemberben is van Csabának országos vásárja, amelyek értékéből mindenesetre sokat levonna az ötödik gyulai vásár, amely különben engedélyezés esetén összeesnék a gyomai ós szarvasi országos vásárokkal. Csaba tehát nem támogatja a gyulai ötödik vásárt. — A csaba-erzsébethelyi kerítések. A betétszerkesztés közeledő munkái szükségessé tették, hogy az elöljáróság intézkedjék a csaba-erzsébethelyi háztelkék bekerítése tárgyában. Mert tudni kell azt, hogy Jaminában ma is több az olyan háztelek, ahol nem fából, vagy sárból, de az Isten szabad levegőjéből van a kerítés, amit ugyan se szél nem rongál, se a tolvaj át nem mászik. De hajh! — vége ennek a nomád állapotnak. Á község tanácsa kimondta a szentenciát, hogy telek minden oly esetben, amidőn a szomszéd kivánja, az épitési mesgyén 300 öl hosszában elkerítendő, az utcafelöli oldalon pedig mindenesetben. És ez ellen nincsen apelláta, mert ezt igy kivánja a rend. — Szeghalmi kedélyesség Egy valóságos tükör darabja a letűnt múltnak az alábbi epizód, amely Szeghalmon játszódott le két „tanácsbeli" között. Csak ugy adjuk a régi jó időkbe ülő humoros esetet, ahogy kaptuk. íme: Éjféli párbaj. Sietünk megjegyezni, hogy nem Arany János koszorús költőnk remek balladájáról van szó, hanem két Szeghalom községi „bennülő" (tanácsbéliről), kik a hét egyik napján a Vince korcsma nektárjától neki busult állapotban alaposan megtorkolászták egymást. Tekintettel arra, hogy tanácsbeli uramék e lovagias ügye hivatalból üldözendő cselekményt képes s igy a bíróság előtt fog tárgyaltatni, a párbajt (? !) előidéző okok leírásával ezúttal nem foglalkozunk. Annyi bizonyos, hogy a nyilvános verekedés miatt „bennülő" uramék a tanácsház hűvös termeiből kiakolbolittatnak. — Meglőtt asszony. Sajnálatos balese; történt tegnap Szarvason. S z t r o p k a Györgyné, Leszich Zsófia asszony két hónapos gyermekével kint időzött a kukoricaföldeken, amikor egyszer csak fegyverdörrenóst hallott, a következő pillanatban pedig összeesett. A golyó alsó dobhártyájába fúródott. Mint a vizsgálat megállapította, Sztropkánót véletlenségből az arra vadászó Tóth Mihály szarvasi gazda lőtte meg, aki ellen a vizsgálatot megindították. — A vészfék. Nagy riadalom fogta el tegnap a budapest—csabai személyvonat utasait, amikor egy éles fütty hasította keresztül a levegőt és nyomban rá nyílt pályán megállt a vonat. A személyzet azonnal vizsgálatot indított ós ekkor kitűnt, hogy a vészféket fogadásból Harsánszky Mihály húzta meg. Ámde amit e réven nyert, elvesztette a másikon, mert a vonat megállításáért 40 korona bírságot fizetett. Ánnyi bizonyos, hogy Harsánszky többet nem nyúl még fogadásból sem a veszedelmes fékhez. — Az elkeseredett férj. Egy elkeseredett férj ellen érkezett tegnapelőtt jelentés a csabai rendőrségre. Aradszky András 568. sz. alatti lakos ellen, aki afeletti bánkódásában, hogy az asszonya nem akar neki engedelmeskedni, hatlövetű revolvert vásárolt és mellé 25 drb. töltényt, azzal a szándékkal, hogy megöli feleségót. Ezt a bolond dolgot azonban szerencsére nem hajtotta végre, hanem csütörtökön este leitta magát alaposan, majd haza kínlódott és még alaposabb családi szcénát rendezett, majd meg felgyújtással fenyege'te a házbelieket. A lármát észrevette az arrajáró rendőri őrjárat is) amelynek legényei elszedték Aradszkitól a gyilkos szerszámot, majd ágyba nyomták az elázott atyafit, aki néhány pillanat múlva letéve minden bűnös szándékról, mélységesen aludta az igazak álmát és másnap megütközéssel hallott az esetéről. Aradszky ellen különben fotytatják az eljárást. — Ki szállít a községnek ? Békéscsaba község nyilvános jelleggel felruházott kórházánál szükséglendÖ ágy és ruhanemű szállítását R o s e n t h a 1 Testvérek utódai, a rendőrlegénysége és szolgaszemélyzete részére a téli ruhaszükséglet szállítását, mint legolcsóbb ajánlatlevő T i m á r Endre szabó nyerte el; a téli csizmadiák szállítását pedig Timkó György. — Tűz az éjben. Köröstarcsán a kuthalmi birtokrószen csütörtökön kigyulladt és leégett Bokor Imre tanyaháza; a melléképületeket sikerült megmenteni. — A tűzvész károsultjai. Évenkint annyi segélyért rimánkodó kórvény érkezik a törvényhatósághoz, hogy azok felének kedvező elintézése is csődbe rántaná a megye pénztárát. Különösen igy nyár vége felé egyre-másra érkeznek az ilyen megkeresések, amelyekben a nyár folyamán pusztító tűzvész áldozatjai számára könyöradomány gyűjtésére hívják fel a jószívű emberbarátokat. A héten is érkezett ilyen megkeresés Békésvármegyóhez. A komárommegyei Imely községben ugyanis augusztus elején óriási tűzvész pusztított. Mintegy 80 család maradt hajlék nélkül, száznál több épület, nagymennyiségű takarmány hamvadt el. A kár meghaladja a 300 ezer koronát, biztosítva semmi sem volt, s a károsult családok a legnagyobb nyomornak néznek elébe. A károsultak részére szóló gyüjtőivet Komárommegye törvényhatósága küldte meg, mely nagyszabású akciót indított a károsultak fölsegélyezésévé. — A gyula—kigyós—apácai ut ügye. Nemsokára megkezdik a gyula—kigyós— apácai keskenyvágányu vonal kiépítését. A kereskedelmi miniszter ugyanis értesítette a vármegyét, hogy az ut kőanyagának vasutlétesitéshez szükséges engedélyt közigazgatási bejárás mellőzésével megadta. — A cselédkönyv ingyenes. A belügyminiszter elrendelte, hogy a cseléd- és munkakönyvek kiadásáért, illetőleg kitöltéséért a cselédtől vagy a munkástól Semmiféle hivatali dijat nem szabad szedni. A munkás vagy cseléd csak a könyvek nyomtatásdiját s a bélyeg árát fizeti. Ami ezt illeti valami nagy szükség csak éppen ezért nem volt a bölcs rendeletre, no mert a nyomtatásdijon s a bélyeg árán kivül egyebet eddig se fizettek. — Elveszett a csabai tegnapi hetipiacon egy női kézitáska, melyben pénztárca volt. A megtaláló tartsa meg a pénzt, a táskát kérjük a Corvina könyvkereskedésben átadni. — Meg van oldva hölgyek részére az őszi és téli divat kérdése. Tessék csak Weisz Miksa csabai! divatáruházát felkeresni. Megyénk ezen agilis kereskedője, legutóbki bevásárlási utján biztosította áruháza részére is mindazt, mi a női divat terén divatkülönlegesség csak kigondolható volt s azok már meg is érkeztek. — Elhamvadt ház. Békésen tűz pusztított a napokban, Balogh Tamás felsővégi lakos háza gyúlt ki eddig ismeretlen okból, s mielőtt a tüzet elfojthatták volna, az épület elhamvadt. A kár néhány száz korona, s az is megtérül biztosítás utján. —Ó riási versengés folyik a különféle különlegességek között, melyek idegesség, álmatlanság, vérszegénység, étvágytalanság ellen ajánltatnak. Nem csodálkozunk, ha ezen bajok ellen leginkább a Herkules-sört használják ujabban, mert e kitűnő malátatápsör hatásos erősitő és a mellett nagyszerű asztali ital. Nagyon ajánlatos naponkint inni anyáknak, kik szoptatnak, mert az anyatejet szaporítja. Kapható minden jobb füszerüzletben vendéglőben és kávéházban. Nagyban Herkules-sörfözde, Budapest, VII., Betlen-tér 3. Saját érdekében igyók tehát a közönség legnagyobb része Herkules-sört! Klasszikus mentegetőzés. Van vármegyénkben egy nriember, aki történetesen özvegy is ós az italt sem utálja. A Cecil Rhodeseket ós egyóbb misogyn természetű népséget a pokolba kivánja, s ^dokumentumául asszony kedvelő hajlamainak, veszekedettül udvarol. A csélcsap embert egyszer elővette valamelyik atyafia. Es miután alaposan megmosta a fejét, óraszámra tartott neki prédikációt erkölcsös életről, a társadalom Ítéletéről ós holmi egyebekről. Amor és Bachus lelkes barátja szépen végighallgatta a mondókát, azután imegyen mondta el a maga védbeszédjét: — Elcsábított a pohár, megvették az eszemet az asszonyok ? Nem, osak hódolok a hagyománynak. Tucatember, mit értesz te ehhez ? De majd megmagyarázom. Tudod ki volt Periander ? Hát a korinthusi zsarnok. A vállaidat vonogatod, hogy semmi közöd hozzá ? Nekem sincs, de ez tisztelt néhai görög barátom egy alkalommal tanácskozásra hitta össze Hellas bölcseit, döntenék el, mi a legjobb, legszebb az életben. A bölcsek pedig kimondták hosszú vita után, hogy csak két j ó van a fö'dön: az asszony ós a bor, ós csak két szép dolog: az assszpny ós a virág. Most már érted az én hagyományos hódolatomat, tucat ember? —dor. Tarkaságok. Bírói furfang. Egyik békésmegyei községben történt, hogy a „városbeli" urak nap-nap után következetesen kősőn jártak fel hivatalukba. A biró végre is megunta a dolgot és atyailag kérte őket, hogy tartsák be a hivatalos időt. De ez intelem falra hányt borsó volt. A birót bántotta a dolog, de még sem akart erösebb rendszabályokhoz folyamodni. Már-már belenyugodott a változhatlaoba, mikor egy furfangos ötlete támadt. És a legközelebbi vasárnap a templomból a községháza elé sereglett polgároknak ezeket hirdette ki a publikátor : — A községházán tisztogató hajdúlegények ezentúl más munkakörbe osztatnak be, helyettük pedig csinos szolgálóleányok fogadtatnak fel, kik is felhivatnak a biró urnái való jelentkezésre. Persze, hogy jelentkeztek és természetes, hogy a bíró a csinosabbját válogatta a hamisszemü fehérszemélyeknek, akik a legközelebbi reggel már vig nótaszóval tisztogatták a hivatalokat és szórták a sok szemrehányást az urakra, amiért hogy mindig időelőtt felcihelődnek hivatalukba. A házasság definioiói, Jó kedvű társaság körében csengett a gyöngyöző nedűvel telt pohárhad a Fiume egy különtermében. És folyt a szó szaporán hol egyről, hol másról. Felvetődött a boncasztalra a házasság kérdése is. Nyilván valamelyik elkeseredett férj kockáztatta meg a szóbahozatalát. Ezt nem jegyezte föl a fáma, de elég az hozzá, hogy megszólalt a patikus. — Hogy mi a házasság ? Egyszerű vegyrokonság. A fiskális nem hagyta jóvá: Egy hiányosan megkötött szerződés a házasság, amely szerződésnek a pontjait nem igen tartj ák be a házasfelek. És igy következtek sorba a definíciók : A mathematikus: Egyenlet, melyben a két adott beltaghoz hamar megtaláljuk a harmadik ismeretlent. Az orvos: Váltóláz, mely forró hévvel kezdődik és hideglelésre változik. A kereskedő : Rizikóra csinált üzlet, amely be is válhatik, csődött is mondhat. A Csabán nyaraló színész: Tragikomédia, melyet a közönség mindig megtapsol, vagy duett, melyben az egyik fél mindig hamisan énekel. A katona: Háború, örökös békekötéssel váltakozva, és hol a hót, hol a harmircóves háborúra változva. Miután a társaság minden tagja elmondta a maga meghatározását, a muzsikus cigányt kérdezték meg a házasság felől, aki is igy nyilatkozott: A házasság hangverseny, melyben részt vesz egy banda rossz gyerek, — de amelyen a szerelmet elkegedülte szent Dáv d, —- a szomszédok pedig verik hozzá a nagydobot. Használt tankönyvek újra kötve, teljesen \ó, a csabai főgimnázium, polgári fiúiskola, felsőbb leányiskola növendékei részére felárban H^phatd HSny4KeresHed€sb ett Főtér, r. k. templommal szemben. Az összes elemi iskolák részére tankönyvek szintén ===== raktáron. ===== A legjobb tanszerek a legjutányosabb áron. Úgyszintén füzetek, rajzpapir és rajztábla, minden az igazgatóság pontos == előírása szerint Tanügy. — Beiratások. A békéscsabai állami elemi fiu- és leányiskolában az 1905/6. tanévi beiratások szeptember hó 1, 2, 3, 4, 5. és 6-án lesznek az iskolaépület helyiségeiben d. e. 8-tól 11-ig, d. u. 2-től 4-ig. A tanuló egész évi fizetni valója 4 korona tandíj és 1 korona beiratási dij. Szegénysorsu tanulók tandíj elengedésben részesülnek. A beirásrhoz a tanuló mult évi iskolai bizonyítványát, illetőleg az első izben beiratkozó, 6 éves, tanuló születési bizonyítványát tartozik előmutatni. Az igazgatóság. — A békéscsabai áll. felsőbb leányiskolában, melynek megnyílik mind a hat osztálya, a beírások szept. 1-én és 2-án, d. e. 8—12-ig fog megtartatni. Szeptember 13-tól már csak felsőbb engedélylyel vehető fel növendék. Az I-be legalább 10 éves, elemi IV. osztályt végzett leányok vétetnek föl, a többi osztályba az előző osztáty bizonyítványa vagy fölvételi vizsgálat alapján történik a fölvétel. Az V-ik osztályba fölvétetnek a polg. leányiskola IV-ik osztályát jó sikerrel, legföljebb egy elégséges jegy gyei] végzett tanulók is, a kik a francia nyelv tanulása alól fölmenthetők. A beírásnál a 14 kor. beirási dij s a 40 kor. tandíj első félévi részlete, 20 kor. fizetendő le. Magántanulók vizsgálati engedélyt az iskola igazgatójához benyújtott, Berecz Antal m. kir. feláőbb leányiskolái miniszteri biztoshoz Budapesten intézett folyamodványban tartoznak kérni. Békéscsabán, aug. 26-rn. Donner Lajos, igazgató. — Beiratás az Ipariskolában. Az 1905— 1906-ik tanévre a beiratások az ipariskolában szeptember 3, 10. ós 17-én délelőtt 9—11-ig, délután 2—4-ig fognak eszközöltetni az ipariskola helyiségében.