Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-08-27 / 82. szám

5-ik oldal amely rendeletben utasítja a kereskedelme ügyvivő az iparhatóságokat, hogy Deller, illetőleg megbízottjai ellen minden egyes, esetben indítsák meg a megtorló eljárást. — Állami tisztviselők fizetésrendezése. Kellemes meglepetés készül az állami tisztviselők számára, ha ugyan nem po­litikai fogás az, hogy a kormány hir szerint elkészült az államtisztviselők vég­leges fizetésrendezésével és az erre vo­natkozó törvényjavaslatot már a Ház első üléseinek egyikén a parlament elé terjeszti. Ebben a javaslatban — a hir forrás szerint — a szolgálati pragmatika is kivan dolgozva, s ez körvonalozza az állami tisztviselők jogait ós kötelességeit. Ha igaz ez a hir, — ámbár nagyon gya­nús — akkor az állami tisztviselők nem sokára újból részesülnek a fizetésrende­zés anyagi áldásában, s az ideiglenes rendezés után hamarosan megkapják a végleges fizetésrendezést is. — A vasúti állomás por- és sártengere. Az alföldi városoknak kivétel nélkül megvan az a jó tulajdonságuk, hogy az időjárás változásaihoz képest hol por-, hol meg sártengerben úsznak, de min­dig agyig. A csabai por különben nem­csak a szűkebb pátriában hires, de szó esik róla messze idegenben is. Ámbátor idegenek nem igen fordulnak meg egyebütt, mint a Vasút-utcában és Fő­téren, ahol pedig becsületes kövezet borítja az utat. De megfordulnak ok­vetlenül az állomás előtti téren, ahol száraz idő esetén kilószámra élvezhetik a port, ha pedig Jupiter pluvius meg­ereszti csatornáit, akkor meg élvezettel gyönyörködhetnek a hangfogó haba­rékba, amely a kocsin ülő embert né­gerré varázsolja, vagy legalább tele­szutykolja a ruházatát az utolsó gombig. Hát igazán botrányos állapotban van ez a kis térség, amelyre isten bizony többet és komolyabban gondolkodhat­nának. Most is közeledik egy ünnepünk, a Kossuth-szobor leleplezése, amikor ismét egy nagy sereg idegen vendég íordul majd meg Csabán. Igazán nem kellene nekik alkalmat adni arra, hogy mindjárt, alig teszik lábukat városunkba, akár a por, akár a sártenger láttára kiábránduljanak köztisztasági rendésze­tünkből. — A gyulai ötödik vásár. Gyulaváros ötödik vásár tartásának engedélyezése iránt folyamodik a kereskedelmi minisz­terhez. Eddig ugyanis négy országos vá­sára van.Az ötödik vásárt november 15-re kéri és ezt azzal indokolja meg, hogy az év legutolsó és a következő vásárja, tehát a szeptemberi és januári között nagy a távolság, s a gazda is körülbe­lül októberre órtekesiti termését, amikor pénz lóvén körülötte, nagyobb a vásárlási kedve. Gyula városa ezt a kérelmet pár­tolás végett a vármegye községeinek is megküldötte, kikérvén tőlük a vásárhoz vonatkozó véleményüket, amire vonat­kozólag Szentetornya már meg is adta beleegyezését, Gyulának ez az irata meg­érkezett Gsaba elöljárósághoz is, amely semmi esetre sem mondhat igent, mint Szentetornya. Sokkal komolyabban kell elbírálni ezt a kérdést. Először is a vásárok nagyon sokat vesztettek jelentő­ségükből, ugyanannyira, hogy ma már az iparosokra nem előnynyel, de a leg­többször vesztességgel jár. Aztán szep­tember is, decemberben is van Csabának országos vásárja, amelyek értékéből mindenesetre sokat levonna az ötödik gyulai vásár, amely különben enge­délyezés esetén összeesnék a gyomai ós szarvasi országos vásárokkal. Csaba tehát nem támogatja a gyulai ötödik vásárt. — A csaba-erzsébethelyi kerítések. A betétszerkesztés közeledő munkái szük­ségessé tették, hogy az elöljáróság in­tézkedjék a csaba-erzsébethelyi háztelkék bekerítése tárgyában. Mert tudni kell azt, hogy Jaminában ma is több az olyan háztelek, ahol nem fából, vagy sárból, de az Isten szabad levegőjéből van a kerítés, amit ugyan se szél nem rongál, se a tolvaj át nem mászik. De hajh! — vége ennek a nomád állapotnak. Á köz­ség tanácsa kimondta a szentenciát, hogy telek minden oly esetben, amidőn a szomszéd kivánja, az épitési mesgyén 300 öl hosszában elkerítendő, az utca­felöli oldalon pedig mindenesetben. És ez ellen nincsen apelláta, mert ezt igy kivánja a rend. — Szeghalmi kedélyesség Egy valósá­gos tükör darabja a letűnt múltnak az alábbi epizód, amely Szeghalmon játszó­dott le két „tanácsbeli" között. Csak ugy adjuk a régi jó időkbe ülő humoros ese­tet, ahogy kaptuk. íme: Éjféli párbaj. Sietünk megjegyezni, hogy nem Arany János koszorús költőnk remek balladájá­ról van szó, hanem két Szeghalom községi „benn­ülő" (tanácsbéliről), kik a hét egyik napján a Vince korcsma nektárjától neki busult állapotban alaposan megtorkolászták egymást. Tekintettel arra, hogy ta­nácsbeli uramék e lovagias ügye hivatalból üldö­zendő cselekményt képes s igy a bíróság előtt fog tárgyaltatni, a párbajt (? !) előidéző okok leírásával ezúttal nem foglalkozunk. Annyi bizonyos, hogy a nyilvános verekedés miatt „bennülő" uramék a ta­nácsház hűvös termeiből kiakolbolittatnak. — Meglőtt asszony. Sajnálatos balese; történt tegnap Szarvason. S z t r o p k a Györgyné, Leszich Zsófia asszony két hónapos gyermekével kint időzött a kukoricaföldeken, amikor egyszer csak fegyverdörrenóst hallott, a következő pillanatban pedig összeesett. A golyó alsó dobhártyájába fúródott. Mint a vizsgálat megállapította, Sztropkánót vé­letlenségből az arra vadászó Tóth Mihály szarvasi gazda lőtte meg, aki ellen a vizsgálatot megindították. — A vészfék. Nagy riadalom fogta el tegnap a budapest—csabai személy­vonat utasait, amikor egy éles fütty ha­sította keresztül a levegőt és nyomban rá nyílt pályán megállt a vonat. A sze­mélyzet azonnal vizsgálatot indított ós ekkor kitűnt, hogy a vészféket fogadás­ból Harsánszky Mihály húzta meg. Ámde amit e réven nyert, elvesztette a másikon, mert a vonat megállításáért 40 korona bírságot fizetett. Ánnyi bizo­nyos, hogy Harsánszky többet nem nyúl még fogadásból sem a veszedelmes fékhez. — Az elkeseredett férj. Egy elkese­redett férj ellen érkezett tegnapelőtt je­lentés a csabai rendőrségre. Aradszky András 568. sz. alatti lakos ellen, aki afeletti bánkódásában, hogy az asszonya nem akar neki engedelmeskedni, hat­lövetű revolvert vásárolt és mellé 25 drb. töltényt, azzal a szándékkal, hogy megöli feleségót. Ezt a bolond dolgot azonban szerencsére nem hajtotta végre, hanem csütörtökön este leitta magát alaposan, majd haza kínlódott és még alaposabb családi szcénát rendezett, majd meg felgyújtással fenyege'te a házbe­lieket. A lármát észrevette az arrajáró rendőri őrjárat is) amelynek legényei elszedték Aradszkitól a gyilkos szerszá­mot, majd ágyba nyomták az elázott atyafit, aki néhány pillanat múlva letéve minden bűnös szándékról, mélységesen aludta az igazak álmát és másnap meg­ütközéssel hallott az esetéről. Aradszky ellen különben fotytatják az eljárást. — Ki szállít a községnek ? Békéscsaba község nyilvános jelleggel felruházott kórházánál szükséglendÖ ágy és ruha­nemű szállítását R o s e n t h a 1 Testvé­rek utódai, a rendőrlegénysége és szol­gaszemélyzete részére a téli ruhaszük­séglet szállítását, mint legolcsóbb aján­latlevő T i m á r Endre szabó nyerte el; a téli csizmadiák szállítását pedig Timkó György. — Tűz az éjben. Köröstarcsán a kut­halmi birtokrószen csütörtökön kigyul­ladt és leégett Bokor Imre tanyaháza; a melléképületeket sikerült megmenteni. — A tűzvész károsultjai. Évenkint annyi segélyért rimánkodó kórvény ér­kezik a törvényhatósághoz, hogy azok felének kedvező elintézése is csődbe rántaná a megye pénztárát. Különösen igy nyár vége felé egyre-másra érkez­nek az ilyen megkeresések, amelyekben a nyár folyamán pusztító tűzvész áldo­zatjai számára könyöradomány gyűjté­sére hívják fel a jószívű emberbaráto­kat. A héten is érkezett ilyen megkere­sés Békésvármegyóhez. A komáromme­gyei Imely községben ugyanis augusztus elején óriási tűzvész pusztított. Mintegy 80 család maradt hajlék nélkül, száznál több épület, nagymennyiségű takarmány hamvadt el. A kár meghaladja a 300 ezer koronát, biztosítva semmi sem volt, s a károsult családok a legnagyobb nyomor­nak néznek elébe. A károsultak részére szóló gyüjtőivet Komárommegye tör­vényhatósága küldte meg, mely nagy­szabású akciót indított a károsultak föl­segélyezésévé. — A gyula—kigyós—apácai ut ügye. Nemsokára megkezdik a gyula—kigyós— apácai keskenyvágányu vonal kiépíté­sét. A kereskedelmi miniszter ugyanis értesítette a vármegyét, hogy az ut kő­anyagának vasutlétesitéshez szükséges engedélyt közigazgatási bejárás mellő­zésével megadta. — A cselédkönyv ingyenes. A belügy­miniszter elrendelte, hogy a cseléd- és munkakönyvek kiadásáért, illetőleg ki­töltéséért a cselédtől vagy a munkástól Semmiféle hivatali dijat nem szabad szedni. A munkás vagy cseléd csak a könyvek nyomtatásdiját s a bélyeg árát fizeti. Ami ezt illeti valami nagy szükség csak éppen ezért nem volt a bölcs ren­deletre, no mert a nyomtatásdijon s a bélyeg árán kivül egyebet eddig se fi­zettek. — Elveszett a csabai tegnapi heti­piacon egy női kézitáska, melyben pénz­tárca volt. A megtaláló tartsa meg a pénzt, a táskát kérjük a Corvina könyv­kereskedésben átadni. — Meg van oldva hölgyek részére az őszi és téli divat kérdése. Tessék csak Weisz Miksa csabai! divatáruházát fel­keresni. Megyénk ezen agilis keres­kedője, legutóbki bevásárlási utján biz­tosította áruháza részére is mindazt, mi a női divat terén divatkülönlegesség csak kigondolható volt s azok már meg is érkeztek. — Elhamvadt ház. Békésen tűz pusztí­tott a napokban, Balogh Tamás felső­végi lakos háza gyúlt ki eddig ismeret­len okból, s mielőtt a tüzet elfojthatták volna, az épület elhamvadt. A kár né­hány száz korona, s az is megtérül biztosítás utján. —Ó riási versengés folyik a különféle különlegességek között, melyek ideges­ség, álmatlanság, vérszegénység, étvágy­talanság ellen ajánltatnak. Nem csodál­kozunk, ha ezen bajok ellen leginkább a Herkules-sört használják ujabban, mert e kitűnő malátatápsör hatásos erősitő és a mellett nagyszerű asztali ital. Nagyon ajánlatos naponkint inni anyáknak, kik szoptatnak, mert az anyatejet szaporítja. Kapható minden jobb füszerüzletben ven­déglőben és kávéházban. Nagyban Her­kules-sörfözde, Budapest, VII., Betlen-tér 3. Saját érdekében igyók tehát a közön­ség legnagyobb része Herkules-sört! Klasszikus mentegetőzés. Van vármegyénkben egy nriember, aki történetesen özvegy is ós az italt sem utálja. A Cecil Rhodeseket ós egyóbb mi­sogyn természetű népséget a pokolba ki­vánja, s ^dokumentumául asszony kedvelő hajlamainak, veszekedettül udvarol. A csélcsap embert egyszer elővette valamelyik atyafia. Es miután alaposan megmosta a fejét, óraszámra tartott neki prédikációt erkölcsös életről, a társadalom Ítéletéről ós holmi egyebekről. Amor és Bachus lelkes barátja szépen végighallgatta a mondókát, azután imegyen mondta el a maga védbeszédjét: — Elcsábított a pohár, megvették az eszemet az asszonyok ? Nem, osak hódolok a hagyománynak. Tucatember, mit értesz te ehhez ? De majd megmagyarázom. Tu­dod ki volt Periander ? Hát a korinthusi zsarnok. A vállaidat vonogatod, hogy semmi közöd hozzá ? Nekem sincs, de ez tisztelt néhai görög barátom egy alkalommal ta­nácskozásra hitta össze Hellas bölcseit, döntenék el, mi a legjobb, legszebb az életben. A bölcsek pedig kimondták hosszú vita után, hogy csak két j ó van a fö'dön: az asszony ós a bor, ós csak két szép dolog: az assszpny ós a virág. Most már érted az én hagyományos hódo­latomat, tucat ember? —dor. Tarkaságok. Bírói furfang. Egyik békésmegyei községben tör­tént, hogy a „városbeli" urak nap-nap után következetesen kősőn jártak fel hivatalukba. A biró végre is megunta a dolgot és atyai­lag kérte őket, hogy tartsák be a hivata­los időt. De ez intelem falra hányt borsó volt. A birót bántotta a dolog, de még sem akart erösebb rendszabályokhoz folya­modni. Már-már belenyugodott a változ­hatlaoba, mikor egy furfangos ötlete támadt. És a legközelebbi vasárnap a temp­lomból a községháza elé sereglett polgá­roknak ezeket hirdette ki a publikátor : — A községházán tisztogató hajdú­legények ezentúl más munkakörbe osztat­nak be, helyettük pedig csinos szolgáló­leányok fogadtatnak fel, kik is felhivat­nak a biró urnái való jelentkezésre. Persze, hogy jelentkeztek és termé­szetes, hogy a bíró a csinosabbját válo­gatta a hamisszemü fehérszemélyeknek, akik a legközelebbi reggel már vig nóta­szóval tisztogatták a hivatalokat és szór­ták a sok szemrehányást az urakra, amiért hogy mindig időelőtt felcihelődnek hiva­talukba. A házasság definioiói, Jó kedvű társaság körében csengett a gyöngyöző nedűvel telt pohárhad a Fiume egy különtermében. És folyt a szó szapo­rán hol egyről, hol másról. Felvetődött a boncasztalra a házasság kérdése is. Nyil­ván valamelyik elkeseredett férj kockáz­tatta meg a szóbahozatalát. Ezt nem je­gyezte föl a fáma, de elég az hozzá, hogy megszólalt a patikus. — Hogy mi a házasság ? Egyszerű vegyrokonság. A fiskális nem hagyta jóvá: Egy hiányosan megkötött szerződés a házasság, amely szerződésnek a pontjait nem igen tartj ák be a házasfelek. És igy következtek sorba a defi­níciók : A mathematikus: Egyenlet, melyben a két adott beltaghoz hamar megtaláljuk a harmadik ismeretlent. Az orvos: Váltóláz, mely forró hév­vel kezdődik és hideglelésre változik. A kereskedő : Rizikóra csinált üzlet, amely be is válhatik, csődött is mondhat. A Csabán nyaraló színész: Tragi­komédia, melyet a közönség mindig meg­tapsol, vagy duett, melyben az egyik fél mindig hamisan énekel. A katona: Háború, örökös békekötés­sel váltakozva, és hol a hót, hol a har­mircóves háborúra változva. Miután a társaság minden tagja el­mondta a maga meghatározását, a muzsi­kus cigányt kérdezték meg a házasság felől, aki is igy nyilatkozott: A házasság hangverseny, melyben részt vesz egy banda rossz gyerek, — de ame­lyen a szerelmet elkegedülte szent Dáv d, —- a szomszédok pedig verik hozzá a nagy­dobot. Használt tankönyvek újra kötve, teljesen \ó, a csabai főgimnázium, pol­gári fiúiskola, felsőbb leány­iskola növendékei részére felárban H^phatd HSny4KeresHed€sb ett Főtér, r. k. templommal szemben. Az összes elemi iskolák ré­szére tankönyvek szintén ===== raktáron. ===== A legjobb tanszerek a leg­jutányosabb áron. Úgyszintén füzetek, rajzpapir és rajztábla, minden az igazgatóság pontos == előírása szerint Tanügy. — Beiratások. A békéscsabai állami elemi fiu- és leányiskolában az 1905/6. tanévi beiratások szeptember hó 1, 2, 3, 4, 5. és 6-án lesznek az iskolaépület helyiségeiben d. e. 8-tól 11-ig, d. u. 2-től 4-ig. A tanuló egész évi fizetni valója 4 korona tandíj és 1 korona beiratási dij. Szegénysorsu tanulók tandíj elengedés­ben részesülnek. A beirásrhoz a tanuló mult évi iskolai bizonyítványát, illetőleg az első izben beiratkozó, 6 éves, tanuló születési bizonyítványát tartozik elő­mutatni. Az igazgatóság. — A békéscsabai áll. felsőbb leányis­kolában, melynek megnyílik mind a hat osztálya, a beírások szept. 1-én és 2-án, d. e. 8—12-ig fog megtartatni. Szeptember 13-tól már csak felsőbb engedélylyel ve­hető fel növendék. Az I-be legalább 10 éves, elemi IV. osztályt végzett leányok vétetnek föl, a többi osztályba az előző osztáty bizonyítványa vagy fölvételi vizs­gálat alapján történik a fölvétel. Az V-ik osztályba fölvétetnek a polg. leányiskola IV-ik osztályát jó sikerrel, legföljebb egy elégséges jegy gyei] végzett tanulók is, a kik a francia nyelv tanulása alól fölment­hetők. A beírásnál a 14 kor. beirási dij s a 40 kor. tandíj első félévi részlete, 20 kor. fizetendő le. Magántanulók vizsgálati en­gedélyt az iskola igazgatójához benyújtott, Berecz Antal m. kir. feláőbb leányisko­lái miniszteri biztoshoz Budapesten inté­zett folyamodványban tartoznak kérni. Békéscsabán, aug. 26-rn. Donner Lajos, igazgató. — Beiratás az Ipariskolában. Az 1905— 1906-ik tanévre a beiratások az iparisko­lában szeptember 3, 10. ós 17-én dél­előtt 9—11-ig, délután 2—4-ig fognak eszközöltetni az ipariskola helyiségében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom