Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám
1905-08-27 / 82. szám
XXXII. évfolyam. Békéscsaba, 1905. Vasárnap, auugsztus 27. 82. szám. BEKESME6YEI EOZLQNY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közfemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DI3: Egész évre 12 kor. Félévre á kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnesveden belül is. Egyes szám ára lö fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKYJÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij- készpénzzel helyben fizetendő, flvilttér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Betegség, melyre nem találunk orvosságot. Békéscsaba, aug. 26. Minden betegségnek, legyen az akár egyéni, társadalmi, vagy országos, ha nem túlhaladott természetű, megvan a maga ezerjófüve, a maga orvossága. Csak meg kell találni, föl kell fedezni. Az állat, a lélek nélküli állat, ha betegség bántja, ösztöne elviszi ahhoz a fűhöz, amely enyhiti fájdalmait. Mért ne találná meg a lelkes állat, az ember, a teremtés tökélye, a megtestesült értelmiség, amelynek rendelkezésére áll a tudománynak mérhetetlen gazdagságú tárháza ? És mégis, nem találják meg a hosszú válság receptjét. Pedig folyton azt keresik, kutatják. Csakhogy agyondoktorolják. Amit segit az egyik, azt a másik tönkresilányitja, egy ezerjófűben azonban nem tudnak megállapodni. Pedig a nagy hazagyógyitásban annyira vagyunk, hogy e kérdésen kivül értékét és érdekességét veszti minden más közügy. Hajh! pedig menynyi sok helyütt mutatkoznak idült kóros tünetek, ahol már nem segítenek patikai kotyvalékok, sem semmi egyéb üdvösségek a kérlelhetlen műtőkésnél, a baj gyökerét kiirtó operációnál! Itt vannak mindjárt a sztrájkok. Ismét aktuálissá vált a társadalomnak ez a krónikus betegsége. Pedig hát hatóság és társadalom, arra illetékes tényezők, testületek reparálgatják, toldozzák, foldozzák ezt a kérdést elméletileg és praktice - de bizony kevés eredménynyel. Mert ha ma elmúlnak, holnap már ismét vésztjóslóan üti fel fejét a hydra, amelynek ha száz fejét lecsapkodják, nő helyettük kétszáz. Például áll előttünk több csabai iparág. Tavaly kiütött bennük a sztrájk. Elsimították az ellentéteket s ismét újból felszínre kerekednek. — És talán holnap már a másik, holnapután a harmadik iparágnál és igy tovább következik be ez az áldatlan állapot, amely végeredményképpen minden tekintetben megakasztja a gazdasági élet rendes menetét. Törvényhozásban és azonkívül, értekezleteken és türelmes papiroson sokat és sokan meghányták-vetették már a sztrájkok járványszerü fellépésének okát. Ott azonban legtöbbször és legtöbben tévedtek, amikor az okot a munkabérekben keresték. Nem ott keresendő az ok, hanem igen is az ál- f talános megélhetési viszonyokban, az 1 élelmi szerek drágaságában, a lakásbérek elviselhetetlen emelkedésében és végül nem csekély mértékben a válságos helyzet okozta eredményekben, amelyek csöppet sem alkalmasak a megélhetési viszonyok javítására. A legtöbb i páros országban a munkabérek nem oly kicsinyek, hogy ne lehetne belőlük megélni, ha az élelmi szerek ára stb. nem emelkedett volna a kartellek, stb. folytán. Azt, hogy alacsony munkabér nem emeli a versenyképességet, már régen belátták a munkaadók. Példa erre Angolország és Amerika, ahol tudvalevőleg a legnagyobb munkabért fizetik és az ipari vérsenyben mégis első helyen állanak. Olyan munkaadónak nincs létjogosultsága, aki versenyképes árut csak éhező és nélkülöző munkásokkal képes előállítani Viszont nem erkölcsi iparos az olyan munkás, aki a vállalati tőke fölemésztését és a vállalkozó kenyerének megsemmisítését is követelhetőnek tartja, hogy bére javuljon. A kérdés tehát egyszerűen ugy áll, hogy vagy hasznot hajt a vállalat a munkásoknak a nyereségből való nagyobb részeltetése, vagyis jobb bére mellett is, vagy nem. A első esetben megvan a béremelésnek a világos és munkásokkal is könnyen megérthető hatása. A másik esetben kétséges a vállalat jósága és kétségtelen a béremelés lehetetlensége. Joggal hisszük, hogy a szóbanforgó esetben a legújabb csabai sztrájknál az utóbbi igazság áll meg. Ha pedig ez a helyzet, akkor mi sem természetesebb, hogy a sztrájkoló munkások követtek el a munkaadókkal szemben méltánytalanságot. Akármint álljanak az ügyek, akármint viszonyoljék az okozathoz az ok, mindkét fél méltányossága a kölcsönös megbékélés alapja és a kölcsönös méltányosság a sztrájkok járványos epidémiájának legjobb és legcélravezetőbb orvossága. És ezt vegyék ad animum munkaadók és munkások! P. J. Justh Gyula Csabán. - A Ház elnöke a helyzetről. — Pénteken délután rövid időre előkelő átutazó vendége volt Csabának : J u s t h Gyula, a képviselőház népszerű elnöke. Justh Gyula csanádmegyei birtokáról^délben érkezett Csabára és a háromnegyed kettőkor induló szegedi vonattal tovább utazott pusztaszenttornyai birtokára. Mert az tudvalevő, hogy Justh Gyula békésvármegyei nagybirtokos is, akit különben ifjúsági emlékek is kötnek vármegyénkhöz. Az előkelő államférfinak a csabai tartózkodása almaimával volt alkalmunk vele rövid beszélgetést folytatni. Arra a kérdésünkre, hogy szeptember 15-ike után permanenciában marad-e a parla" ment, azt válaszolta, hogy lehetőleg igen, de minden a következményektől, azaz a helyzet további ^alakulásaitól függ. A házelnök a legnagyobb mértékben elitélte Kristóffy belügyvezetőnek a szociálistákkal folytatott paktálását, amelyet nem tart egyébnek, mint lelkiismeretlen politikai fogásnak. — A bécsi politika magyarellenes uszályhordozói — úgymond — mindig találnak alkalmat arra, hogy ellenségeket támasszon azok ellen, akik a nemzeti követelésekért folytatnak tisztességes fegyverekkel becsületes harcot. Ezúttal megtalálták az ellenségünket a félrevezetett szociálistákban, akik — eljő az idő — keserűen fognak kiábrándulni Kristóffyból. És ha majd elkövetkezik a kijózanodás, csak akkor győződnek meg arról, hogy ezidőszeinti követelésüknél, ami külön eminens helyet foglal el a mi programunkban is, előbbvaló helyet foglal el a nemzeti nyelv kérdése. Arra a kérdésünkre, vájjon megfelel-e az igazságnak az a híresztelés, nogy a kormány az esetben, ha az általános titkos választási jogot szeptember 15-ike után keresztülhajszolni nem tudja, felosztatja a Házat és esetleg a Felség felfüggeszti az alkotmányt, ezeket felelte Justh Gyula: — No, éz' nem felel meg a valóságnak, e híresztelésnek ezidőszerint semmi alapja i/ncs. Nem egyéb mendemondánál. Tudomására adtuk azután a házelnöknek, hogy a csabai Kossuth-szobor ünnepélyes leleplezése szeptember 19-én Bélésmegyei Közlöny tárcája, Versek. Irta: Nil. Addig szeressük egymást, angyalom, Atnig a szívünk forró, fiatal ! Majd eljön egy nap, mikor ajkamon Megfagy a csók, a kacagás, a dal , . , Majd eljön egy nap, mikor két szemem Csillagvílágát fátyol födi be . . . Addig, szerelmem, kincsem, életem, Borulj, borúlj a szivem fölbe! , , . Betegen. Az ablakomat hagyjátok kitárva, Akácvirágzás hivogat , . . Talán elringatja sugarával, Meleg fényével, illatával A lelkemet az alkonyat. . . Akácvirágot úgyse téphetek már, Lehervad, mire fölkelek S tovaröpitik halkan, lágyan, Sok dőre álmom, balga vágyam A hulló akáclevelek. . . . Gyógyulásról minek beszéltek nékem ? Az elmúlásra vágyom én ! . . . Akácvirág síromra húllna, Valaki meg odaborúlna Mosolygó pünkösd ünnepén. . . A {érj. — Természetrajzi tanulmány. — Irta: Ehenné Keményfl Katinka. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Előfordul darabos, érdes, szegletes, ritkán sima alakban. Néha hajlítható, de többnyire csak a törésnek enged s ilyenkor törési felülete durva. Kétszinben játszik, de előfordul egészen színtelen minőségben is, — hanem azért átlátni rajtok teljesen lehetetlen, — sőt ha a világosság felé tartjuk: bizonyos chemiai változásokat mutatnak... Halmazállapotukat különböző hatások alatt változtatják. Igy pl. vannak példányok, melyek bizonyos mágnesek hatására reagálnak s hitvestársi pályafutásuknak igenis kerülékes ekliptikájától nemcsak eltéréseket és elhajlásokat mutatnak, hanem többször gyors olvadási tüneteket is. Mások főkép szeszben, alkoholban oldódnak. Borban, sörben, jobbára elpuhulnak s ilyenkor hol könynyen hajlithatók, hol pedig pattogzás és pezsgésszerü f elf ortyanás közben könynyen explodálnak s az utjokba eső ingóságokban sok kárt tesznek. Egyes ritkább példányok kristálytiszta jegecedést mutatnak s a legfelső keménységi fokot képviselik. Őket semmi sem karcolhatja, mig ők mindent vághatnak, karcolhatnak. Ezek — ha alaktalanabbak — csiszolhatók is. De leginkább csak durvább tömegekett alkotnak s itt ott olyan veszedelmes szirteket és zátonyokat, melyeken minden gyöngédebb dolog megtprik, — hajótörést szenved. Ezen durvább tömegeknek a vidéke kopár, sülevényes s bár a Flórák iránt különös vonzalommal viseltetnek, ezek a gyarló talajban mélyebb gyökeret nem verhetnek, s igy gyors hervadásnak indulva, szirmaikat időnap előtt elhullatják .. . Ezzel ellentétben: máshelyt igen is leköthető talajt alkotnak, melyen a Flóra szépen díszeleg. Ámde ezek aztán sok hívatlan parazitát is táplálnak, melyek a jogosult Flóra hátrányára élősködnek, i többnyire annál fényesebben is pompáznak s annak korai hervadását elősegítik . . . Némely példány egészen a malomkövekre emlékeztet, mert ezek mindent mindent megőrölnek ós a garaton lejáratnak. Mások meg inkább a köszörű kövekhez húznak, mert körülettük minden kiélesedik, főkép a feleség nyelve... Ha geologice vizsgáljuk és boncol-! juk őket, rájövünk, hogy egykor valamennyien teljesen felolvadt halmazállapotban léteztek, s a közelükbe jutott Flórák leveleit magukba fogadták g ezeket megszilárdulásuk után is magukban rejtegetik s ezek a levélnyomok sokat regélnek a letűnt idők elemi forrongásairól ... Ha ezek a levelek napvilágra jönnek, a közét hirtelen elvörösödik, igen érdessé válik s többnyire explodál, miért is geologiai tanulmányozásuk nem ajánlatos. Fajsúlyúk jobbára igen csekély s ezért az árral úsznak s állandóan felszínen lebegnek. — Hömpölygés közben klubbok, kaszinók forgatagába kerülvén, itt leülepednek, miközben olyan konglomerátokat alkotnak, melyeknek kötőanyaga felette laza s ennek tulajdonitható, hogy a konglomerátok könnyen szétmálnak és pedig annál könnyebben, mennél több cseppfolyós anyagot szívtak magukba leülepedés után . . . Általában oszlopok alkotására volnának hivatva, melyeken bizonyos alkotmányok nyugodjanak ; — egyáltalán támaszul kellene szolgálniok, de ebbeli hivatásuknak hovatovább kevésbbé felelnek meg; sőt nem egyszer váratlanul összeomlanak s mindent maguk alá temetnek. Reájuk támaszkodni nem igen lehet Ezek az összedőlt oszlopok aztán ingol különlegesésgek, —a férfi-ruha szövete férfiöitönyölíct a legelegánsabb szabás, KWáláan finom Kivitelben készít ölttianti TesWmií íérMvatterm e Békéscsabán
