Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-08-24 / 81. szám

3-ik oldal ámbátor egy hajszáinjavai sem kevesebb a kudarcnál. Tizenkilenc gazdátlan behivó pedig tovább is ott piroslik a csendőrlaktanya homlokzatán. Es talán ott is penészesednek meg, rongyolja le őket az eső. Azaz hogy nem. Mert a hadvezetőség nagybölcsen ugy intézkedett, hogy akik'a kiszabott (nem törvényes) időn belül nem veszik át behívókat, illetőleg szolgálattételre nem jelentkeznek a hadkiegészítő parancsnokságnál, katonaszökevényeknek nyilvánítja, s mint ilyeneket köröztetni fogja ós a csendőrséggel fogja elővezettetni. Igy dörög a k. u. k. hadvezetőség. A másik papiroson pedig lágyabban zeng a nóta, bizonyos „titkos" rendeleten, amit Fejérváry báró intézett a törvényhatóságokhoz. Ugy szól ez, hogy a tartalékosok és póttartalékosok behívóit posta utján fogják kézbesíteni. A körlevél különben energikusan megcáfolja azt a hirt, hogy a tartalékosokat és póttartalékosokat a csendőrség segítségével fegyveres erővel kényszeritik a fegyvergyakorlatokra. Megcáfolja végül a a körrendelet azt a hirt is, hogy a tartalékosokat ós póttartalékosokat a fegyvergyakorlatok idején tul is benntartják a katonaságnál. A katonai behivóknak postai»uton való kézbesítéséről megjegyzi a miniszterelnök, hogy ahhoz a közigazgatási törvény megfelelő rendelkezései szerint feltétlen joga van. Utazás egy vád körül. Lapunk mult számában kimerítő tudósítást hoztunk azokról a vádakról, amelyekkel Csaba képviselője, Áchim L. András állt elő a legutóbbi képviselőtestületi közgyűlésen. A vád^k egy része S z t i k Gyula kisgerendási tanítóra vonatkozott. A közgyűlést követő napon Sztik Gyula megjelent szerkesztőségünkben és előadta az ügyek mibenállását, amely szerint a ellene emelt panaszok célja nem más, mint őt bosszúból kiüldözni állomásából. Sztik panaszának, illetőleg felvilágosításának mellőzésével — nem akartunk a dolog lényegéről éppen a megtámadott tanító érdekéből az ellene folyamatba tett vizsgálat befejezéseig semmitse irni tisztán az Áchim L. András által előterjesztett vádakat és a közgyűlés határozatát ismertettük. Ezúttal sem vágnák az ügynek hivatalos uton való befejezése elé, ha erre nem kényszerítene bennünket az a felháborító ós maga ellen minden jó érzést kihívó modor, amelylyel e szegény tanító ellen hajszát indítottak. A botrányos dolog megértése céljából ismételjük, hogy a Sztik ellen emelt panaszokat K r a s z k ó Mihály és társainak irásba-foglalt kérelme alapján tette le a közgyűlés asztalára Áchim L. András. Ezután törtónt, hogy Sztik Gyula kijelentette, hogy ugy Áchim képviselő, mint Kraszkó Mihály és társai ellen nyüvánosság előtt való rágalmazásért pört indít. Hogy ennek híre ment, hétfőn megjelent a községházánál H u g y e c z János ós K i s z e 1 y Mátyás — szintén mint aláíró fürjes-gerendási társai Kraszkónak. Ott előadták, hogy nekik semmi panaszuk nincs Sztik tanitó ellen, sőt teljesen megvannak vele elégedve. Ők a lapokban regisztrált vádpontokat nem is irták alá, hanem csak [teljesen tiszta iv papirosra irták nevüket, illetőleg az egyikét az asszonya, arra a kapacitálásra, hogy aláírást szednek a fürjesi-gerendási tanyák között építendő templomra. Az előljáróság'mindkót ember előadását jegyzőkönyvbe foglalta, s azokat hozzácsatolta a vizsgálat irataihoz. Az aláirás gyűjtők és vádaskodók egyéni becsületben való gázolásának ós a jóhiszemű polgárok félrevezetésének csimborasszóját mi jellemezni nem akarjuk. ítélje meg kiki legjobb belátása szerint. De hogy ez a mólyen elszomorító eset, amely nem az első, és sajnos, mint a jelek mutatják, nem is ígérkezik az utolsónak, sötét világot vet közállapotaink züllött voltára, társadalmi ólefelfordultságára, az bizonyos. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhe időt jelez, éjszakon és nyugaton csapadékkal szivatarokkal. Az alispán Biharvármeg éhez. Fábry Sándor dr. alispán a héten tudatta Biharvármegye alispánjával és a nagyvádések és nyerték meg a királyi tetszést, illetőleg jóváhagyást ezek pedig : 1. A kormány szeptember 15-én előadja a Házban összes jövőre szóló terveit és bemutatja addig elkészíthető törvényjavaslatait. 2. Házat január elejéig elnapolja. 3. A kabinetet egy a latere miniszterrel kiegészíti. A pénzügyminiszter, ha Popovics vállalná névleg is, miután tényleg az, Popovits lenne; ha nem, akkor marad minden ahogy van és uj minisztert nem keresnek. 4. A kormány szempontjából megbizhatlan főispánokat elbocsátják és ujakat neveznek ki. 5. Október elsején beszüntetik a törvényhatóságok állami dotációját. 6. A kereskedetmi szerződéseket megkötik. 7. Az ujoncpótlásról adminiszfrátiv uton gondoskodnak. 8. A közös költségek járulékait fizetik. 9. A szükséges pénzről ideiglenes hitelmüvelet utján gondoskodnak. A benyújtandó törvényjavaslatok ügyében Lányit, a pénzügyminiszterség esetleges átvétele, de főleg az ideiglenes hitelmüveletek megbeszélése végett Popovicsot Ischlbe rendelték. Bank alkormányzó. Biztos értesülésünk szerint a Toepke halálával megüresedett magyar alkormányzói állást az osztrák-magyar banknál mindaddig nem töltik be, mig Tarkovich államtitkár marad, mihelyt ettől az állásától megválik, kinevezik a bank alkormányzójává. Háború és béke. A Morningpost jelenti Portsmouthból 22-éről: A békeszerződést rövid idő alatt a következő feltételek mellett fogják aláirni: Oroszország egy meghatározott összeget fizet Japánnak az orosz hadifoglyok eltartásáért, valamint az oroszok betegeinek és sebesültjeinek ápolásáért, Hir szerint az összeg nem nagy. Oroszország azonkívül átadja Japánnak Sza- . chalin északi felét, déli felét pedig megtartja. Ezzel szemben Japán lemond az internált orosz hadihajók átadásáról és . az orosz tengeri hatalomnak a szélső • keleten való korlátozásáról. A New-York Herald jelenti, hogy a j mai orosz-japán béketárgyaláson a japá- ' nok azt az előterjesztést fogják tenni, . hogy a kinai keleti vasutat egy nagy ( nemzetközi társaság ellenőrzése alá he- j lyezzék. A társaság vezetésében Japán, ] Kina, Németország, Anglia, Franciaország, az Egyesült-Államok és Oroszor- ] szág is képviselve lenne, föltéve, hogy ] elfogadják a japán föltételeket. ( — 1 Az orosz forradalom. i Pétervárott a helyzet a manifesztum ( ellenére sem bizalmat keltő. A cár nem í fog Moszkvába utazni, a letartóztatások i tovább folynak. Péterhofba és Carskoje s Szelóban megkettőztették a cár szemé- i lyes biztonságára szolgáló intézkedése- 1 ket. A péterhofi palota összes kapui í zárva vannak, s csak egy kapun |lehet i bemenni, de azon még a főhercege- i ket sem engedik be máskép, hacsak va- í lami formaságoknak eleget nem tesznek. i ' ' , J ÚJDONSÁGOK. ] Katonák sorja. , Valamikor egész legendája lesz a '<• katonai behivóknak és csendőrkapuknak, < amelyeknek a Fejérváry kormány ; jóvoltából szintén szerep jutott a véget érni nem akaró válságban. Hogy mint jutottak össze ezek az éppen egymához 1 nem illő fogalmak, azzal már éppen ele- i get foglalkoztak mások is, mi is. Leg- i utóbb konstatáltuk, hogy a csabai csend- » őrs kapujára is fölkerültek a tartaléko- ; sokat behivó piros cédulák, számszerint: huszonketten. A legújabb hir a csendőrlaktanya körül az, hogy a huszonkettesek meg- á fogytak hárommal. Ez hát az eredmény, g amit a közigazgatási hatóság megkerülésével ós a nemzeti ellentállás kijátszá- ü sával elért a hadvezetőség. Ez is valami, 1 diszkertet alakítottak, ugy hogy ma már csak a rági Körös tünedező medrének nyomai mutatják a régi külső és belső vár kiterjedését." A gyulai vár tehát elég viszontagságon ment keresztül, mig meglevő maradványát, az óvárat jelenlegi tulajdonosa, A 1 m á s s y Dénes gróf eredeti formájába hozatta, (pj.) Vármegyei ügyek. — A virilisek névlajstroma. — Két miniszteri rendelet. — A válságos állapot a vármegyék közigazgatásában is megbontott minden rendet. Az exlex miatt nem vethették ki a harmadik osztályú kereseti adót és ennek következtében nem készülhetett el a virilisek névlajstroma sem, amely máskor ilyen időben már meg van állapítva. Erről és két miniszteri rendeletről szólunk alább. A virilisek, A vármegye legtöbb adótfizető polgárainak névsorát az adóhivatal eddig nem eszközölhette, mivel a harmadosztályú adókivetés nem történt meg. Ennélfogva az 1903-évben hasonló körülmények között kiadott belügyminiszteri rendelet szerint a legtöbb adófizetők névjegyzékének összeállítása csak a tavalyi adókimutatások alapján történhetik meg. E kérdés fölött különben legközelebb az igazoló választmány fog határozni, a szabályszerű kimutatások pedig a számvevőségnél vannak közszemlére kiállítva. Megmásiiott törvényhatósági határozat. Annak idején nagy vitát provokált a vármegyeház közgyűlési termében az az ügy, amelyre vonatkozólag tegnap érkezett le a vármegyéhez a kereskedelmi miniszter rendelete, illetőleg határozata. A kereskedelmi miniszter ugyanis a törvényhatóságnak a májusi közgyűlésén hozott azt a határozatát, amely lyel az endrőd—túrkevei, az endrőd—csabai, s a gyoma—gyoma-kisujszállási utakat a községi vicinális utak hálózatába felvette, akképpen változtatta meg, amint azt az állandó választmány is javasolta, csupán a mezőtúr—dévaványai közútra és annak túrkevei kiágazására vonatkozó részébnn hagyta jóvá, mig a többi utaknak eddigi jellegükkel való meghagyását rendelte el. Munkáspanaszok sorokivüli tárgyalása. A kereskedelemügyi miniszter még 1900-ban rendeletben utasította az iparhatóságokat, hogy a munkások panaszait mindig soronkivül tárgyalják. Hasonló irányú rendelet érkezett tegnap Békósvármegyéhez a kereskedelmi minisztertől, aki többek között ezeket mondja rendeletében: Tapasztaltam, hogy az ipartörvény 164. §-a alapján folyamatba tett kihágási igyek jogerős elintézése, részben késeielmes eijárás, részben pedig a felebbesések folytán is oly hosszú időt vesz génybe, hogy azok a büntetések, meyeket a törvény idézett szakasza kiszab, i hosszadalmas jogerős elintézés következtében nem birnak azzal a hatással, nely a szóban levő kihágások azonnali negtorlása esetén a büntető határozmáíyokhoz fűződhetnének. Éppen ezért utasítja a minisztertől iz iparhatóságokat, hogy az ipartörvény ,64. §-a alapján folyamatba tett ügyeket nindig soronkivül tárgyalják, felebbe:és esetén a 15 napi felebbezési határ- { dő bevonásával az iratokat haladéktaanul terjessze föl a másodfokú ipar- | latósághoz. ,Békésmegyei Közlöny" táviratai. A válság. A kormány tervei. A közös tanácskozásban a katonai | engedmények kérdése, illetőleg a raenorandum szóba sem jött; a magyar igyekkel csak annyiban toglalkoztrk, ímennyiben ezek Ausztriát is érintik. Megállapodtak abban, űogy a kereskelelmi szerződéseket megkötik, hogy a nagyarországi ujonchiányt adminisztraiv uton pótolják és hogy a magyar tormány gondoskodni fog a közös cöltségek magyar részének fedezéséről. Csak Fejérváry második kiha lgatása órán küldtek szóba a magyar intézke-1 Gyulának nagy^&ltevője alapította. Az ő hadvezéri t z íme-észrevette az alkalmas sztratégiai pontot. A vár több évig épült s az éppen most restaurált része, az óvár, készült el leghamarabb. Ötven év malva már a gyulai főispánság a várhoz volt kötve. A váralapitó Maróthy befejezetlen munkáját fia, László, néhai békésmegyei főispán folytatta. 0 épitere a várban a kápolnát az apostolok tiszteletére, s 1445-ben fölszentelt-)te az egri püspök helytartója, Miklós :. ,oli i pi;3pök által. Maróthy Lászlóné, a várőröklő özv. Ujlaky Borbála már udvart alapit a gyulai várban, amire a törökök becsapásai kényszeritette. Az utolsó Maróthy 1476 elején kihalt, nagy siralmára a gyulaiaknak. A vár uj gazdát cserélt, Mátyás király azt Corvin Jánosnak adományozta, mielőbb 6 évig királyilag kezeltette. Mátyás nagyszerű kiváltságpkkal szabadalmazott várossá léptette elő az addig kis falut, amely kedvező jogokat Corvin János még" jobban kitágította. Corvin János nem sokáig kormányozhatta Gyulavárát. Halála után a várral együtt a várost is özvegye, Frangepán Beatrix, 1510-től kezdve pedig 1530-ig Brandenburgi György bírta. Röviddel ezután küzdelmes évek következtek a gyulai várra. Állandóan a törökök ostromolták, dúlták, s különösen az 1566-iki ostrom, amely után csak évtizedek múlva, 1700-felé került vissza keresztény kézre teljesen elidegenedve. Nem sok békét élvezhetett most se a vár, mert már 1703-ból az a hiteles följegyzés áll, mivel a magyarok elmenekülvén, Gyula csupa rác fészekké lőn, s éppen azért az 1705-iki ostrom alkalmával Károlyi Sándor teljesen lerombolta az óvár kivételével. Ez a része a várnak dacolt idővel, ellenség pusztító fegyverével. A kuruc-labanc háború végével, a szatmári békekötés után a gyulai várból a rendes katonaságot kivonták s a várat határőrvidéki rácok és ezek közé betelepült románok őrizték. Ezek egészen elidegenítették a várost, amelybe csak 1712 után tértek vissza a magyarok. Közben pedig természetesen sűrűn váltakoztak a vár gizdái, akik lassanlassan a régi vár alakját is megváltoztatták. A XVIII. század elejéről ezeket irja a vár sorsáról Karácsonyi János dr. egyetemi tanár Békésvármegye monográfiájában. „Az óvárt Hárruckern János György belül többé-kevésbbé átalakította, éjszak nyugati részét sörházzá fordította, délkeleti részén pedig börtönöket csináltatott. Volt azokivül benne 7 lakószoba is, s ezek közül szolgált egy sokáig megyénk leváltárául és gyülésterniéül. Az óvártól délre a régi huszárvár vagy űlsővár szólón Hárruckern emeletes lakóházat készíttetett, a régi török mecset helyén padig gazdatiszti lakást. A Harruckern-féle lakás 1795-ben elégett, s enaak helyére építette Wenckheiin I-ső Józsefné szül. Gruber Terézia a mai kastélyt. Nemsokára eztán, 1812 körül a még meglevő bástya ós sáncmaradványokat is lehordották, s a kastély körül aradi csatában egy dzsidás épen őt vette űzőbe s neki irányította kopjáját. A fiu hidegvérrel megállott s rásütötte fegyverét. Talált, de mire másodszor is megtöltötte a fegyvert, egy másik dzsidás iramodott neki. Szerencsésen ezt is elküldötte a másvilágra, de már ekkor ott termett a harmadik, hogy bosszút álljon társaiért s hóna alá szúrt honvédünknek. Ez azonban nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem szuronyával neki ment a németnek s őt is elpusztította. Mikor mentve érezte magát, összeszedte a három legyőzött ellenség fegyverét s e szavakkal adta át századosának: „Százados úr, úgy-e nem vagyok éretlen gyermek ?!" Csinos fiatalember jelent meg a toborzó honvédtiszt el tt s felaján otta szolgálatát. A tiszt bevette katonának az ifjút, de feltűnt neki, hogy az egyik kezét a zsebében tartja s azért rá is szólt: — Hol tanulta azt, hogy feljebbvalója előtt zsebre dugott kézzel jelenjék meg ? Tegye kezét a zsinórra, tanuljon emberséget! A fiatalember zavarba jött s az egyik kezét a zsinórra tette. — A másik kezét is! — kiáltott a tiszt. Mivel a fiatalember vonakodott, odament hozzá a jelenlévő káplár s kiakarta venni a zsebredugott kezet... De a kéz nem volt sehol sem. A fiatal ember ekkor elmondotta, hogy volt ő már egyszer honvéd, de Moórnál elvágták a kezét, fogságba ejtették s Pozsonyba vitték. Mikor aztán felgyógyult, megszökött a kórházból, fölkereste a honvédeket, hátha — úgymond — félkézzel is tehet szolgálatot a hazának... «