Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-08-20 / 79. szám

alés az öntözött réi E! ',riéle PÓTKA,^' iz, hogy ér is valamit, szavazta. . - .,

e

m j

s. Ettől semmiben sem eltérőbb a A. „,.edxiem ol, iV ozegészségszempontból nem .íérdést. Ajánlatosnak JS rendszert legalább a az uj kórházban kipróbála a nyilványos illemhelyekiyek létesítése elől sem lehet ^ózni. .orosy László azt jelenti, hogy ieges rendszert már kipróbálták, am találták alkalmasnak. De más, ha be akarnák is hozni, százez»e kerülne, a községnek pedig erre ,zete nincs. A tőzeges rendszer kérével különben a békésmegyei gazíági egylet foglalkozik. Az előljáró; figyelemmel kiséri a tárgyalásokat, na azok folyamán olyan momentumát fog észlelni, amelyeket a kérdés> értékesíthet, megragadják az alnat. A közgyűlés tudomásul vette a tasi javaslatot. Előterjesztések. Előadó főjegyző jelentette, hogy a községi közmunka összeírás szerint a közmunka alap 28624 kor., az előirányzott kiadás 25800 kor., marad felesleg 9124 korona, melyet a kövezési proamban használnak fel fedezetül. A jeítést jóváhagyólag tudomásul vették. A kéményösszeirás szerint Csabán •an 2772 nyitott és 2554 zárt kémény, amelyek értéke 8976 korona, mely őszszeg három kéményseprő között oszlik meg. Az elöljáróság a közgyűléstől arra nézve kért felhatalmazást, hogy miután az ex-lex miatt a községi pótadó kivetést nem eszközölheti a III. osztályú kereseti adó alapján, azt az idő előrehaladott voltára való tekintettel a régi kulcs alapján megkezdhesse. A közgyűlés a felhatalmazást megadta. Az öntözött rét kibővítése. Üdvös és életre való javaslatot terjesztett elő ezután a tanács részéről a főjegyző. Azt, hogy bővítsék ki a csabai öntözött rétet. Az utóbbi évek hosszú szárazságai teszik ezt szükségessé. A tanács megkereste a kulturmérnökséget, tegyen arra nézve nyilatkozatot, menylyibö kerülne a jelenlegi öntözött rét mellett fekvő !C katasztrális holdnyi szikföldnek az átalakítása. A felelet az volt, hogy 2200 koronába, amelyet az eddigi módon fedezne a község, t. i. felerészben a közpénztárból, felerészben pedig a földmivelésügyi miniszter segéEgyéb ÜT' elöljáróság ezután előterjesztetté ,gi iskolák mult évi jelenté^ .ezen iskolák és községi ovodák évi költségvetését. A tanyai iskolákAZ előirányzott kiadás 7900 korona, vétel nincs, az ovodáknál a kiadás 39 or., fedezet 700 korona, a közpénz> ;r összes kiadása tehát e címeknél U/Hi korona. A közgyűlés az előterjesztéseket jóváhagyólag tudomásul vette. E pontnál Szeberényi Lajos azt javasolta, hogy a községi isk"iákat áilamositsák. Korosy László megjegyeztt, hogj a község részéről az iskolák"felajánlása megtörtént, e tekintetben azonban a kormány még nem intézkedett. Különben a kérdés ezidőszerint nem aktuális természetű. Miután az igazságügyminiszter a vármegyére nézve a kataszteri munkálatok felvételét elrendelte, a tanács arra nézve tett javaslatot, hogy a vandháti, gerendási és szentmiklósi földek egy birtokiven vezettessenek s e célból a község alkalmazzon a munkálatok elvégzésére két dijnokot. A közgyűlés hozzájárult a javaslathoz. Maros György tett e pontnál igen célszerű indítványt, amelyről lapunk más helyén emlékezünk meg. A közgyűlés ezután az aradi siketnéma intézetbe felvett B o h u s Ilona csabai illetőségű siketnéma leány részére 6 éven keresztül évenkénti 200—200 korona segélvt szavazott meg és felhatalmazta az elöljáróságot a község részére egy vetőgép beszerzésére. Korosy László főjegyzőnek és Vas Vilmos dr. községi orvosnak 1—1 havi szabadságot engedélyezett a kö?gyülés, előbbi helyettesítésével Maros György -jegyzőt, utóbbiéval K u 1 p i n Dániel orvost bizva meg. A felvégi tehénlegelő társulat aziránt folyamodott a községhez, hogy az ismerje el a Holt-Körös medre és tehénhajtó ut tekintetében a tulajdonjc ját. A képviselőtestület az utat átengedte a Holt-Körös medrére nézve azonban nem ismerte el a társulat tulajdonjogát. S i p o s András, a Rudolf-főgimnázium volt növendéke egyetemi tanulmányaira évi 300 korona segélyt kért a községtől. A képviselőtestület "a kérelmet korábban hozott elvi jelentőségű határozata alapján elutasította. E kérdéssel különben lapunk más helyén is foglalkozunk. Egy-két kisebb jelentőségű ügy elintézése után a közgyűlés 12-kor végetért. Magyar nyelv az iskolákban. Lukács ügyvezető rendelete. Amikor Berzeviczy Albert állt még a közoktatásügyek élén, született meg a lex-Berzeviczy, amely a magyarosítás terén a becsületes kávé helyett Collegnó (al Baraccone) febr. 18, 878. Nagyságos Asszonyom! Ajánlva küldött levelek többnyíre igen későn, néha éppen nem jutnak kezemhez. Pusztán lakom, a hol posta nincs. A közönséges módon küldött levelek házhoz hozatnak, de az ajánlottak átvételére magamnak kell mennem a szomszéd faluba, néha (mint most is történt) hetekig nem mehetek. Ilyenkor aztán megesik, hogy feledésbe mennek a soká heverő levelek a nem éppen szakavatottan kezelt falusi postán. Igy történt, hogy Nagyságodnak még mult dec. 30-án kelt igen, igen kedves levele csak az illető postahivatal tudakozódására tett kutatás folytán jutott ily nagykésőn kezemhez. Megilletődéssel olvastam kegyes sorait. A legmelegebb hálaérzettel köszönöm kegyeletes érdeklődését, gondoskodását, fáradozását, melyet kedves jó atyám elhagyatott sírjának a pusztulástól megóvása körül tanúsítani méltóztatott. Én az önkény foglya voltam, midőn apám meghalt. Nem én zárhattam le szemeit — s 29 év óta hontalan: sírját sem én gondozhatom. — Legyen Ön áldott Asszonyom! hogy a fiúi kegyelet adóját a lelkes honleány tevékeny részvétével nagylelkűen pótolni vállalkozott. Atyámat a halál sok hazafi bútól, bánattól mentette meg, mely nekem, életfáradt fiának osztályrészül jutott. Csak már végén volnék ! Én idegen földben fogom aludni az örök álmot — ott, a hol alusszák szeretetteim: nőm és leányom. Csak legalább azon biztos reménynyel szállhatnék siromba, hogy a föld, melyben atyám hamvai nyugosznak, nemzetem földje marad, mint volt a múltban, ezredéven át. Kimondhatlanul fáj lelkemnek, hogy még azt is meg kellett érnem, hogy e felől magamat biztosnak nem érezhetem. Hazám jövője sötét képben áll lelki szemeim előtt. Irtózatos veszélyek felé látom sodortatva nemzetemet, azoknak példátlan vaksága által, kik sorsát tehetetlen kézzel intézik, — Oda vitték a a dolgot, hogy nemzetünk az élethalál harcot, mely létele felett dönt, már csak ! a gyáva megadás öngyilkosságával kerülheti ki. S bizony meglehet, hogy a | hazán, melyet atyám és én oly híven szereténk, osztoszkodni vágyók harczi | lovai. fogják széttiporni a harcot, mejlyet Ön, tisztelt Asszonyom, oly nemes kegyelettel gond ai alá vőn. De bízzunk nemzetünk erélyében, melyen már annyi vihar megtörött. Hanem bár mit hozzon is a jövendő, vegye Ön Asszonyom megilletődött szivem forró hálájának kijelentését jóságáért. Nem engedély, nem beleegyezés az, ami Önt tőlem megilleti, hanem a legőszintibb köszönet, melyei azon kéréssel nyújtok át Önnek és mindazoknak, kik Ön nemes szándékának megvalósításához hozzájárultak: hogy legyen tovább is Atyám sírjának őrző angyala. Maradok legmélyebb hála érzettel Nagyságod alázatos lekötelezettje Kossuth Lajos. (Folytatása következik.) 1 i. u k á c s György dr. kultuszminiszteri agyvezető rendelete, melyet a magyar ; volv kötelező oktatásáról bocsátott ki. A rendelet kétféle szövegezéssel gyártó dott. Az egyik valamennyi tanfelügyelőnek szól, a másik azoknak a tan; felügyelőknek, akiknek kerületében nem | magyar nyelvű tanitó és- tanítónőképző ; intézet van. Mind a két rendelet megflep a maga szigorúskodó, sőt több helyen fenyegető tónusával. Lukács György uralkodói applombbal szól rá az oktatásügyi tényezőkre, hogy csúnyán elveri rajtuk a port, a törvényes eszközök teljes szigorát fogja alkalmazni mindazokkal szemben, akik a rendelkezéseit sorra és nyomban nem teljesitik. Maga a rendelet azonban sokkal enyhébb, még elnéző azokkal szemben is, akikről tulajdonképpen szó van : a nemzetiségi, idegen nyelvű tanítókkal szemben. Ami pedig dicséretes és céltudatos a rendeletben, arról meg meg kell állapítani, hogy régi dolog, csöppet sem Lukács kifundálása. Ha az egész rendeletet elolvassuk, lehetetlen arra a meggyőződésre nem jutnunk, hogy a Lukács-féle rendelet egy hajítófával sem ér többet a lex Berzeviczynél és a bajokon vstjmi keveset segít. Majd az a rendelet fogja gyökeresen orvosolni e téren a bajokat, mely az összes iskolák államosítását rendeli el. Mert mindaddig, mig az egyes felekezetek az autonómia köpönyege alatt a magyar nemzeti állameszme ellen aknamunkát folytatnak hiába minden rendelet. A Lukács-féle rendelctb< már megérkezett Rezey Szilveszter békésmegyei kir. tanfelügyelőhöz, kc zöljük a következő részletet: Harmadfél évtized telt el az 1879. évi XVIII. t.-c. életbeléptetése óta. Jóllehet, hogy a törvény szövege, valamint ' a törvény végrehajtása tárgyában kiadott Utasítás (17.984/1879.), a tanitó- (tanítónő) i képző-intézetekre nézve félreérthetetlenül határozott rendelkezéseket tartalmaz : mégis, dacára a törvény foganatosítása érdekében hivatali elődeim által ismételt izben kibocsátott rendeleteknek, a törvénynek a tanitó (tanitónő)képző intézetekre vonatkozó része még ma sincs hatékonyan végrehajtva, a gyakorlati kivitel módozatai pedig anynyira elütök egymástól és a törvény szellemét annyira ki nem elégítik, hogy a hatékonyabb foganatosítás iránt való sürgős intézkedés immár elodázhatatlan szükségessé érlelődött. Majd azt hangsúlyozza a kultuszminiszter, hogy mily nyilvánvalóak azok j a káros következmények, melyek a törvény laza végrehajtásából úgy a közügyre, mint az egyesre háramlanak. Ennélfogva egyrészt a törvény rendelkezéseinek hatékony érvényesítése végett, : másrészt pedig a tanuló ifjúság jól felfogott érdekeinek megvédelmezése szemI pontjából elrendeli, hogy a tanfelügyelők minden iskolaév elején a tankerületekben lévő nem magyar tannyelvű tanítóképző ! intézetnek tanmenetét, órarendjét és a használandó tankönyveket terjesszék fel ellenőrzés végett a minisztériumba. Majd arra hivja fel a tanfelügyelőket, hassanak oda, hogy a képezdékbe lehetőleg csakis négy közép, vagy polgári iskolát végzett egyének vétessenek fel s ugyancsak ügyeljen arra is, hogy a felvételi vizsga útján bejutott növendékek birnak-e a kellő jártassággal a magyar nyelvben. A miniszter megkívánja, hogy a tanfelügyelők a nem magyar tannyelvű képezdéket évente többször, de legalább kótizben meglátogassák, az I., II. ós III. osztály vizsgáin mindenesetre megjelenjenek s hogy a tapasztalatokról kimerítő referádátterjeszszenek be. Ezenkívül szigorúan intézkedik a miniszter a gyakorló-iskolák felállításáról, valamint a képesítő vizsgákról. E vizsgálatokon arra különös súlyt kell fektetni, hogy a tanitó (tanítónő) a tanfolyam alatt a magyar uyelvet beszédben ós írásban anynyira elsajátította-e, hogy a magyar nyelvet a népiskolákban taníthatja. Ezért a jelöltnek egy magyar nyelvbeli tételből magyarul kell gyakorlati tanítást adni a vizsgáló bizottság előtt, amely, ha nem sikerül, a tanfelügyelő megtagadhatja az oklevél aláírását. Szükség esetén az illetékes egyházi főhatóság megkeresésére a kultuszmiuiszterium államköltségen magyar nyelvtanárt rendelhet ki a nem-magyar tannyelvű képzőintózetekhez a magyar nyelv ós irodalom tanítása végett. Hasonlóképen ^ -a* ttokjl^ készségesen nyújt módot a miniszter ahoz, hogy a nem-magyar nyelvű képez dék tanárai fizetésének kiegészítésére államsegély engedélyeztessék. Interpellációk. A csütörtöki csabai közgyűléshez. Csaba augusztusi közgyűlésének jórészét interpellációk, vagy amint az interpelláló A c h i ni L. András nevezte, „leleplezések" foglalták le. Panaszok, vádak egy községi tanitó, két községi állatorvos ós a Rosenthal gőzmalom ellen. A magunk részéről semmi kommentárt az interpellációk természetéhez, se tartalmához nem füzünk, csupán a föllöttük megindult vitát adjuk a tényeknek megfelelően és regisztráljuk, hogy a község elöljárósága vizsgálatot indított meg a felhozott ügyekben, melyeket alább ismertetünk: Áchim L. András napirend előtt a következőket terjesztette elő : Előre is jelzi, hogy felszólalásában több szemólylyel foglalkozik. Nem ellenszenvből, sem azért, hogy pellengérre állítsa őket, hanem közérdekből. Éppen azért a képviselőtestület a fel. szólalásában foglaltakat tegye megfontolás tárgyává. Az első leleplezés az, hogy a Rosení thai gőzmalomból csatorna vezet a Körösbe, amelyen át minden szennyet és piszkot a vizbe eresztenek. Biztos forrásból értesült erről és csodálatának ad kifejezést, hogy ezt hivatalosan még nem vették észre. Kérdi, hogy a szenny1 viznek a Körösbe való eresztése közi egészségügyi szempontból nem káros-e ós hogy indit-e a község ezügyben vizsicrálatot, hogy véget vessen ennek az allapotnak ? Ez ügygyei kapcsolatosan ilen is kifogást émel, hogy a kór1 íázi tolek a Kiss László és Beliczey ! Rezső íéle porták felől meg van csoní kitva és átjáróul használják a malomnál. . Kéri, hogy e telekrészt engedjék át a | kórháznak és zárják el rajta a forI galmat. Ezután felolvas egy levelet, amelyet ; M a j á n Mihály csabai gazda irt. Az van j benne elmondva, hogy Majánnak megbetegedett a tehene. Elment hát Nagy István állatorvoshoz, aki őt (hivatalos elfoglaltsága miatt) Vajda Jenő negyedik állatorvoshoz utasította. Vajda sem ment ki a beteg állathoz, hanem azt : mondta reggel 7 órakor, hogy 10 órakor menjen érte Maján, akinek 10 órakor pedig azt felelte: Ha azt akarja, hogy elmenjek, hozzon fiakert, mert én nem megyek gyalg. Maján másnap reggel fiakerrel mént el Vajdához, aki ekkor sem ment el, mondván: Most már fiakeren sem megyek. Maján tehene pedig aznap este elhullott, miáltal a gazda 600 korona kárt szenvedett. Áchim Tamás figyelmezteti a képviselőt, hogy az általa előterjesztett ezen ügy magántermészetű, tehát nem tartozik a, képviselőtestület plénuma elé. Á c h i m L. András : Ami a polgárok kérelme, az a képviselőtestület elé tartozik. Harmadik előterjesztése az, hogy felolvassa K r a s z k ó Mihály és társainak írásbeli kérelmet, amelyben több rendbeli visszaéléssel vádolják S z t i k Gyula kisgerendási tanitót, akinek az áthelyezését kérik. Az interpellációkra Korosy László főjegyző válaszolt. Az elöljáróságnak örömére szolgál, — úgymond — ha a község polgárai közül mentül többen érdeklődnek a közügyek iránt és annyira, hogy amindama észleleteikről, amelyek orvoslást igényelnek, tudatják az elöljáróságot. De ha az érdeklődés odamódosul, hoíry a képviselőtestület elé nem tartozó magánügyekkel foglalkoznak, azt nem tartja helyesnek, már azért sem, mert magántermészetű ügyekben hiába is hozna határozatot a képviselőtestület, azok a határozatok semmiféle végrehajtási hatálylyal nem bírnának. A S z t i k Gyula és községi állatorvosok ellen felhozott panaszok ügyében forduljon a képviselő az illetők illetékes felettes hatóságához. Amiket különben a képviselő benyújt, ne vegyék mind készpénznek, mert az ügyekről részben már informálva van, s az információ képpen a panaszok ellenkezőjét állítják. Hanem ha a képviselő meg akar győződni az elöljáróság részrehajlatlanságáról, — mert Áchim képviselő mindég részlehajlással vádol, — részlehajlatlan személyével vegyen részt minden egyes esetben a vizsgálóbizottságokban. A Maján esetről is másként értesült, mint Áchim képviselő. Ez esetből kifolyólag forduljanak orvoslásért a községi orvosok fegyelmi hatóságához. Sztik tanitó ügyében sem ille-