Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-08-20 / 79. szám

hanem nyolc nap belü l igazolásra szólította fel a várP o lg ármesterét és megbízta a várme alispánját, hogy e jelentéstől tegyigg övé a fegyelmi vizsgálat elrendel­Az ügy külö í n az, hogy a szám­1 vevőség több re: el i visszaélést fede­zett fel Gyulává vagyonkezelésében és erről Kiss ván számtanácsos a következő, határi javaslattal ellátott, részletes jelent-terjesztette a törvény­hatósági közgy s : A vád. A számad £ elülvizsgálata alkalmá­val megállapító hogy D u t k a y Béla polgármester ígyes alapokból •/. szám­alatti előlegedben és pedig a koz­pénztárból 4'«>r, a gimnázium építési alapból 80 b> temetkezési alapból 10 kor., a szép 32 6*! alapból 130 kor., a gróf Wenck™ Béla alapból 90 kor., összesen 8' korona ősségét vett fel 1904. év f<amán, de arról mai napig sem számot, ugyancsak a városháza udvarán le s 1903. évben leéget istálló tüzkárbizt^ása fejében 2.4'- koronát szintén kéhez vett, de azt i közpénz­tárba a r n aPÍg se m szállította be, a ménlova^l el me zése cimén a kincstár által 190^ v folyamán megtérített ösz­szegek c- f°ly° évben lettek egyösszeg­ben 350 ,rona a közpénztárba bevéte­lezve tábbá a statisztikai lapok ki­állításáé a kincstár által fizetett 182 kor. 601- m ai napig sincs a közpénz­tárba lf állítva, dacára annak, hogy ezen e^re nem látható kiadások cimén összeíró közegeknek már ré­gem k e tt utalványozva. pjovics Jusztin főjegyző be­teggé; folytán 1904. évi október hóra 150 ko n a 40 fillér és november hóra 63 kc m a utalványoztatott bérkocsiért, az ePgat vállalkozónak anélkül, hogy arra-ép viselő testületi határozat hoza­tott jlna. A közpénztárnál a város által felv kölcsönök törlesztési részeinek ké­sed'Ues fizetése folytán késedelmi ka­main 1.210 korona 89 fillér fizettete­tetfd 1904 évben. 0 i ó s s y József számvevő 1904 év ncember hó 18-án ugyanazon évi de­1 ceber havi fizetésére 80 korona előle­t (Ti vett fel. egy általa kiállított elismer­• yiyre; a villanyvilágításnál a havi já­ridóságokról kiállított számlákon a vá­jsi mérnök által jeizetí IsvovAsba ho­' ndó 37 kor. 84 fill. nem lett levonásba 1 ózva s igy a számlák végösszegei tél­is végösszegben lettek kifizetve. Az Er­zsébet ápolda pénztárnál a házi szegé­nyeknek havonként kifizetett összegről szerkesztett kimutatások közül hat téve­sen öszegeltetvén, ennekfolytán 22 ko­ronával több kiadás történt, mint a mennyi az egyeseknek járt. Ezenkí­vül a népkert locsolásáért 1904 évben május-augusztus hónapokra az előfogat vállalkozónak fuvar utalványokra 4 eset­ben 154 kor. 80 fillér és ezen kivül ugyan annak nyugtájára és ugyan azon időre 302 kor. '60 fillér fizettetett ki, 6 órai lo­csolást 13 koronával díjazva. Az erdő fáinak eladásából 271 kor. 80 fill. hátra­lék mutattatott ki a nélkül, hogy rész­letezve volna, hogy vájjon kit terhelnek ezen hátralékok. A városi tisztviselők és alkalmazot­tak fuvarozásának egyes esetekben több utalványoztatott mint a meny­nyit privát emberek hason utazásért fi­zetnek, igy például egy napra. 20. kor. egyfélnapra 10 kor. 40. fillér, a mi a bérszerződés felületes megkötéséből ered. — A városi gazda kezelése alatt álló anyagokról és tenyész állatokról szám-, adás nem vezettetik.. — Egyes alapokból igy például a temetkezési alap felsőbb hatósági engedély kikérése nélkül a ma­radványnak önhatalmúlag a közpénztárba történt áthelyezésével beszüntettetett anélkül, hogy a maradvány hovafordí­tásáról gondoskodás történt volna. A katona elszállásolási alapnál a vármegye által megtérített összegek az egyes ház­tulajdonosoknak leendő kézbesítés, il­letve kifizetés végett, részben nyugta, részben anélkül, de minden esetben utal­vány nélkiil Dióssy József számvevőnek fizettettett ki a pénztár által, tehát a ki­adást nem a számadó, hanem a szám­adást vezető eszközölte tényleg. A helypénzszedési bárcák, dacára a vármegye alispánja intézkedésének, máig sincsenek ellátva számokkal és pecséttel s a befolyt pénzt a pénzbeszedő közegek jelenben is nem a pénztárnak, hanem Dióssy József számvevőnek szolgáltatják át. — A szeméthordásért az előfogatos vállalkozónak a szerződés értelmében járó és ki is fizetett évi 600 koronán fe­lül egyeseknek ezen összeget meghaladó dijak fizettettek ki. A számadások rendet­lenek, hiányosan vannak okmányolva, sőt az ahhoz csatolt okmányok kiállítása is szerfelet rendetlen, felületes és szabálytalan ugy, hogy még olyan okmány is fordul adók behajthatatlanságának ügyét, a me­gyei tiltó határozatok végrehajtását mi­niszteri megsemmisítés esetében, to­vábbá a vármegyék követendő magatar­tását abban az esetben, ha a kormány részéről felfüggesztésekre avagy egyéb erőszakoskodásokra kerülne a sor. Mindezekkel a kérdésekkel azonban az értekezlet csak approximative foglal­kozott, miután a 'jelenlevő alispánok nem hozhattak valamely tényezőre nézve kötelező határozatot. A határozathozatalnak még csak le­hetősége is ki lévén zárva, semminemű irányban nem történt oly indítvány, amely a kormánynyal szemben köve­tendő eljárást vagy a passzív rezisztencia többi kérdését szabályozza vagy eldönti. Behatóan foglalkoztak az" országos alispáni értekezlet kérdésével, amelyet több' jelenlevő alispán össze akart hi­vatni. A jelenlevők túlnyomó többsége azonban azt a nézetet vallotta, hogy egy ily értekezlet összehívása ezidőszerint céltalan ós fölösleges volna. Végül is abban állapodtak meg, hogy az országos alispáni értekezlet összehívását egy ké­sőbbi értekezletnek tartják fenn, amelyet, ha valamely konkrét esetből kifolyólag szükség lesz rá, ugyancsak Beniczky alispán hívjon egybe. Az értekezle­ten megjelentek egyértelmüleg kijelen­tették, hogy feltétlenül ragaszkodnak a fennálló törvényekhez ós pedig nem csak az 1867-iki kiegyezés óta hozott törvényekhez, hanem régebbi törvények­hez is, melyek még ez ideig érvényben vannak, különösen pedig azon régi tör­vényekhez, melyekre Pest vármegye leg­utóbbi rendkívüli közgyűlésén hivatko­zott s amelyekkel bebizonyította, hogy a miniszter megsemmisítő határozata semmis. Kijelentették továbbá az összes jelenvolt alispánok, hogy hivei a magyar nemzet egységesítésére és a magyar nem- : zet önállóságára való törekvésnek s eze­ket minden redelkezésükre álló módon támogatják és elősegítik. Vármegyei ügyek. A törvényhatóság rendkívüli köz­gyűlése. Békésvármegye törvényhatósága teg­nap rendkívüli közgyűlést tartott. Ér­dektelennek ígérkezett a gyűlés s nyári volt a képe is, amikor megnyílt. Alig harminc törvényhatósági bizottsági tag jelent meg és a tisztikar. Első és leg­fontosabb tárgy volt a gyulai—kigyós— apácai és orosházi—gádoros nagyszé­nási ut kiépítése ügyében felveendő ideiglenes kölcsön megszavazása, amely szükségessé tette a rendkívüli közgyű­lés egybehivását. Ezenkívül mintegy husz kisebb ügyet intéztek el, majd végül megszületett a szenzáció, amely érthető feltűnést fog kelteni az egész vármegyében: a tör­Képzelhetni, hogy minő örömet oko­zott nekünk ez a kedves és nevezetes levél! Boldog volt a feleségem, hogy kegyeletes figyelmét ily jó néven vette a nagy ember. Persze örömmel muto­gattuk ismerőseinknek, akik szinte bol­dogok voltak, hogy a nagy száműzött saját kézírását láthatják. Ezen levelet persze ma is kegyelet­tel őrizzük, boritékát azonban annyira kérte Bartóky Pista barátom, hogy is­merve rajongásig menő tiszteletét Kos­suth iránt, meg nem tagadhattuk tőle, aki abból levélnyomót készíttetett tömör üvegből. Nem iudom, meg van-e még családjánál ? Ez az alig reménylett eredmény azután ujabb eszmét adott. Azt mondám feleségemnek, hogy ki­sértsük meg gyűjtést indítani csak itt a megyében. Úgyszólván saját és ismerő­seink és pestmegyei rokonaink körében, ahol ismernek bennünket s ha össze­gyűlik a szükséges összeg, kerittessük körül azt az elhagyott sírt s igy óvjuk meg az elpusztulástól. Az eszmét meghánytuk vetettük, de nagyon merésznek találtuk. Mi, az egy­szerű emberek érhetünk-e el sikert ?... I Megbizik-e bennünk a közönség ? Nem magyarázzák-e félre intenciónkat'?...' De nem tudtunk nyugodni, bántott bennünket az a meg nem magyarázható közöny, vagy feledékenység azok részé­ről, akiknek az alkotmányos élet visz­szaállitásának tizedik évében sem jutott még eszükbe, hogy a haza első embere atyjának hamvai fölé emléket emelve, azt az elfeledés homályából kiemeljék s az utókornak megőrizzék, azért tehát félretéve minden skrupulust, aláírási iveket nyomattunk s ismerőseinknek szétküldöttük. (Folytatása következik.) - vényhatóság fegyelmi vizsgálatot ren­• delt el hűtlen vagyonkezelés miatt Gyulaváros tisztikara ellen. E tárgyról " r különben lapunk más helyén szólunk ) részletesen. A közgyűlés lefolyásáról részletes 1 tudósításunk ez: A 360.000 koronás kölcsön. A közgyűlést délelőtt 10 órakor Fábry Sándor dr. alispán nyitotta meg. Jelezte a rendkívüli közgyűlés egybehivásának szükségességét. A tör­vényhatóság ugyanis korábban elhatá­rozta, hogy a gyula—kigyós—apácai ós orosháza—gádoros—nagyszénási utakat még az idén kiépíti a beruházási köl­csön terhére. A kormány ezt a határo­zatot nem akceptálta, mire a törvény­hatóság az ex-lexre és az utak kiépíté­sének sürgős voltára való tekintettel kimondta, hozy az útépítési költségeket előlegezi, még pedig ideiglenes kölcsön felvétele utján. Majd üdvözölte a meg­jelent bizottsági tagokat és az ülést megnyitotta. A kereskedelmi miniszter azon hatá­rozatát, melylyel jóváhagyta a kölcsön­felvételt, D á i m e 1 Sándor dr. főjegyző terjesztette elő. A miniszter feltételül kötötte ki, hogy a törvényhatóság ez­ügyben hozandó határozatát jóváhagyás végett felterjeszti, utasította továbbá a törvényhatóságot, hogya kölcsön céljaira használja fel a küzuti alapból a gyomai és szeghalmi hidak kiépítésére felvett 150-000 koronát is előlegül. A vármegye állandó választmánya a hátralevő 210.000 korona kölcsön fel vételt olykép java­solta, hogy az egyenlő arányokban vé­tessék fel 5 százalékos kamatra a báró Wodianer, a tisztinyugdij és a község­jegyzői nyugdijalapból és 10 000 korona forditassék e kölcsön kamatainak fede­zésére. A közgyűlés az állandó választmány javaslatát minden vita nélkül egyhangú­lag elfogadta. Egyéb ügyek. A kereskedelmi miniszter utasította a vármegyét a sorvasi mértékhitelesítő állás betöltésére. A közgyülés'az állandó választmány javaslatára ez állást Fors­t e r Károly szarvasi lakossal töl­tötte be. Jász-Nagy-Kún-Szolnok megye az­iránt kereste me:; a törvényhatóságot, hogy az építéssé ki a karcag-füzes­gyarmati vicinális útnak a Békésmegyére eső részvét és pedig 6-2 kilométer tá­volságban Bucsától a vármegye hatá­ráig. A megkeresésre vonatkozólag az ál'andó választmány javaslata az volt, hogy a kérelem ezidőszerint a közúti alap túlságosan megterhelt állapotára való tekintettel nem teljesíthető. A köz­gyűlés ez értelemben határozott. Jóváhagyta a közgyűlés a vármegyei tisztinyugdij-választmány azon határoza­tát, amely szerint néhai Ridegh Já­nos szarvasi albiztos özvegyének 400 korona nyugdijat, P a u 1 o v i t s Ilona Az irodalom ünnepe. 1805 -1905 II. (folytatás.) Mert minden szellemi mozgalom­ban a nemzeti lélek alkotó tehetsé­gének megnyilvánulását látta. — Igy lett az ő kezében az irodalomtörténet költők, irók életrajza helyett eszmék történetévé. Nem csoda, ha túlságosan széles alapokra fektetett nagy munkáját be nem fejezhette. Nagy irodalomtörténete, s a „Köl­tészet története" mellett igen becsesek azok a kisebb értekezések, melyekkel nagyobb iróink kiadását bevezette. Ő maga is költ i lélek; barátja azoknak, akiknek munkáit kiadta. Az ő szeme előtt, az oldalán futotta meg literatori pályáját nagy elődje: Kazinczy, azonkí­vül : Kis János, Kölcsey, Kisfaludy Ká­roly, Vörösmarty. Látta tehetségük szárnybontogatását, forrongását, izmoso­dását ; mint kiadó, minden szellemi moz­galom részese, közvetlen közvetlenről látta a nagy mester csodatételeit: irók növekedését, olvasó közönség gyors szaporodását, s nyelvfejlődósét, a ma­gyar műveltség megbecsülését. Irodal­munk e legmozgalmasabb korszakában fontos szerep jutott neki is. A nagy nunkások emlékezetét csorbítatlanul jut­atni az utódok kezére. A maga finom elkével a költőben az emberiség jólte­főjót, s a költő szavában az isteni kinyi­atkoztatást látta. Ilyen felfogás mellett lem csoda, ha a kortárs kegyelete sok lelyütt útját állta a tárgyilagos műbirá­atnak. Igy Kazinczy életrajza is annak i „religiosus cultusnak" emléke, mely­yel a tanítvány a mester emiókét őrizte. Kazinczy halála után legnemesebb jecsvágya abban csúcsosodott ki, - és nővéreinek 292 kor. 54 fillér teme­t tési költséget kegydij cimén megszava­j zott ós néhai S z a 1 c z e r Nándor kór­házi gondnok özvegyének 842 kor. nyug­dijat megállapított. Elutasította azonban a közgyűlés az állandó választmány azon 3 javaslatát, amely szerint néh. Szalczer Nándor özvegyének kegydij cimén 500 korona temetési költségét javasolt. Az államópitészeti hivatal aziránt fo­- lyamodott az alispánhoz, hogy a törvény­t hatósági utak törzskönyveinek pótlá­i sára szükséges kisegítő személyzet dija­. zására 1000 koronát utalványozzon ki a . közúti alapból. Ezt az alispán megtette ós erre vonatkozólag kérte a közgyűlés utólagos jóváhagyását. A közgyűlés a . jóváhagyását megadta. Ezután a közgyűlés olyan értelem­ben módosította az orosházi munkás­segély kezeléséről szóló szabályrendele­tet, hogy a bizottságban ne a községi biró, hanem a járási főszolgabíró elnö­köljön és annak ne csak a község első jegyzője, hanem valamennyi jegyzője tagja lehessen. A gyulai kötött és szövött iparáru gyár részvénytársaság .kövezet váindij mentességért folyamodott a törvényha­tósághoz. A közgyűlés ezt a kórelmet az állandó választmány javaslata alap­ján elutasította, megindokolva ezt azzal, hogy a kérdéses pénztár különben is túlterhelt, s a vámmentesség megadása esetén az összes ipartelepek hasonló kedvezményt kérnének a vármegyétől. Gyulaváros képviselőtestülete még a tavasz folyamán elhatározta, hogy 190 e/er korona"költséggel rendezi a Kossuth teret. Megkereste azonban a vármegye törvényhatóságát, hogy kossuth-téri hi­dat ós gáttesteket rendezze, illetőleg en­nek rendezése ellenében a felszedendő kőanyagot engedje át a városnak. A köz­gyűlés ilyen értelemben döntött. Több kisebb jelentőségű községi határozat felülvizsgálása után a közgyű­lés délben végetért. Gyula város panamája? Hűtlen vagyonkezeléssel vádoit polgármester és városi tisztviselők Bókésvármegye tegnap megtartót rendkívüli közgyűlésének utolsó pontja feltűnő hírrel lepte meg a törvényható­sági bizottság tagjait. Hűtlen vagyon­kezelés miatt vádat emeltek a város több főbb tisztviselője ellen és maga az állandó választmány fegyelmi vizs­gálat elrendelését kérte az érdekelt vá­rosi urak ellen. A vádak, amelyek évekre vissza menők'g szólnak, elég súlyosak, de minc amellet ma még feltétlenül meg nei állapithatók. Éppen azért a törvónyh tóság is a méltányosság álláspontjai helyezkedett és egyelőre nem mon«a ki a fegyelmi vizsgálat elrendelést, hogy a nagy agitátor irodalmi töreKé­seinek méltó örököse lehessen. Eszmdyi lelkesülése csakugyan arra kópesitfte, hogv a romokból alapot rakjon a em­zeti szellem ezeréves épületéhez. Ka­zinczy példájára buzdította a tehe'ége­sebbeket, az elszigetelten élő irókgegy­mással érintkezésbe hozta, az uj rókát a régiekhez közelebb vitte, s igy z erő­ket egy ható pontban egyesítve,, szel­lemi életet élénkebbé tette. Sokoldalú munkásságának áldása nemcsak a tudomány körére, haem az egész nemzetre kiterjedt. Olyan időben adta ki a ma;yar iro­dalom történetét, mikor az irodtom újra hatalmas és egyetlen fegyver !stt a le­tiport nemzet kezében. 1851-bn írja : a „Magyar nemzeti irodalom töténet"-ét, bevezetve azon őszinte vallomásai, hogy munkásságát egy szent tartoas lerová­sának tekinti, melylyel magá hazájának lekötve érzi . . . Az elnyomatás legsötétebb napjai­ban, mikor oly szomorú vilt a napok folyása, avval'bátorított, ho?y „a nem­zet belső történelmében (a irodalom­ban) keressük dicsőségünk legméltóbb ; elemeit." Igaza volt, amikor tesi erőnk el- j fogyott, szellemi erőnk véiett meg. Az; egész nemzet emlékére nultó ő, aki a : nemzetet védő, fentartó ircdalom, a nem­zeti lélek történetét elősző" foglalta rend­szerbe. Toldi Ferencnek sokit köszön a ma­gyar hírlapirodalom is, nelynek emelé­sére rendkívüli jó hatással volt a tekin­tély, melyben az irodalom ezek után öregbedett. Toldi munkásságának hatása alatt nőtte ki magát a hírlapirodalom slsőrangú művelődési tényezőnek és lett az irodalomterjesztósóre rendelt eszköz­ből az irodalomnak beszédes kútfője.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom