Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-12-28 / 119. szám

ékéscsaba, .905. decz. 28. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 a közóhajnak ngedve, hajlandó a megtisztel ; kitünttést elfogadni és a személye iránt íegnyilvánult szép biza- | lomért szive melegével mond köszö- ! netet. Az uj elnk aztán tövid, de jelentőségteljes bezédet intézett a közgyűléshez, mintey kifejtvén röviden a programját. Hansúlyozta, hogy feltétlenül hithű zsidó, e minden tekitetben m agyar zsid, a hitközség vezetésében minden térő a haladás embere. Azután anna az óhajának adott kifejezést, hogy j-ogramját első és feltétlen kötelességénk tekintse a hitközság minden tagja, mrt csak ugy támogathatják őt vállalkozsában. Az éljecéssel fogadott beszéd után folytatták í választásokat. Alelnöknek egyhangula az eddigi alelnököt, F r i e d Józsefet, gsdasági elnöknek Weisz Edét, pénztrosnak Schwartz Emánuelt, 'iskolszéki elnöknek Révész Fülöp drt, ?mplomgondnokoknak R i tt e r Jakabt és K u n Józsefet választották meg Majd következett a 21 tagu választmáir újjáalakítása. Ide 7 uj tag jutott be. A váasztmány tagjai egyébként ezek: Kernyi Soma dr., Csillag Ignác, Fischer Inác, Fischer M. H., Gencsi József, Gitmann Dávid, Klein Gusztáv, Kulpin Dniel, Kulpin L. B., Pollák Arnold, Porssz Mihály, Rajz Izidor, Riesz Jónás, Shönberger József, Schwartz Jónás, Szmek Ignác dr., Tevan Adolf, Wallersten Soma, Weinberger Mór, Weisz Bénát, Weisz Mór. A csbai orth. izr. hitközség is most tartotta isztujitó közgyűlését," melyen meg lettk választva: elnök Braun Hermám alelnök Markovics Zsigmond, j^nztáros Neumann Manó, gondnolok G r u b e r Jakab, F o n f ed e r Sánuel, G r ü n v a 1 d Mór, iskolaszéki elnk D u s c h n i t z Vilmos, gazda Czinn;r Dávid. ,Békésaegyei Közlöny" táviratai. A válság. A lekülönbözőbb érvek hallatszottak mái el az általános választói jog mellett ^s ellene. Kostatáln

; való, hogy a refori ellenzői inkább kénytelenek feltevégkkel harcolni, mint érvekkel. Abból :z alkalomból, hogy egyik német lap fraicia politikusokat szólaltatott meg a magyar válság dolgában, ma megint firtatjál a kérdést, mi lesz belőle és mi lesz néküle ? A ranciák a távol perspektívájából a felett való csodálkozásuknak adnak kifejezet, hogy az ország egyértelműen nem ktrolja fel lelkesedéssel az általános titlos szavazati jogot, amely hivatva van a'ra, hogy a nemzetet erősítse s olyan nyilatkozat is esett, hogy a baj kutforása abban rejlik, hogy mi a monarchikus eszméhez ragaszkodunk, addig a helyzet megoldása az általános titkos szavazati jogban és a köztársaságbai rejlik. Ez olyan kijelentés, amely kissé távolabb is, mint amennyire mi célzum, de kétségtelenül közelebb a mi álláspcntunkhoz, mint az a kommentár, amely előkelő helyről ma foglalkozik ezzel ; kijelentéssel. Álból a táborból, amelyben ellenzik az általános választói jogot, ma annak Í véleménynek adnak kifejezést, hogy inkább alakuljon meg a köztársasági párt, csak az általános választói jog nem iell. Annak a küzdelemnek, amely mostfo'yik, ez a kijelentés már fattyuhajtása. Ami kifogás most az általános választói jog ellen csak fölmerülhet, az a babldal álláspontja, hogy a kormány a néjjog hangoztatásával a rekciót akarja diadilra juttatni ós taktikázott annak a kérdésnek a fölvetésével. i függetlenségi párt a nehéz kérdést elég szerencsésen megoldotta : programja elő pontjának vette fel az általános titkos választói jogot, de ezt csak parlamentáris, alkotmányos kormánynak adja meg, sőt hajlandó volt ezt megszavazni akár a december 19-iki ülésen is, amint ezt gróf B;a 11 h á n y i Tivadar határozati javaslata jelezte. Ezzel a kormány taktikájára fényes politikai húzással felelt: azt a társaságot, a melynek az általános választói jog csak jelszó és megvalósításától jobban fázik, mint akár gróf Tisza István, a saját hálójában fogta meg. Ezzel azonban a kérdés aktuális ! politikai oldala el is van intézve. EzenI tul az általános választói jog azután | közügy és áitalános cél. És inkább áltai lános választási jog monarkikus állam! formák mellett, mint köztársaság nélkül! A válságban különben sem sincs hir. Lukács László békekisérletet még nem kezdhetett újból, mert a vezetőpolitikusok közül senki sincs Budapesten. Kossuth Ferenc, aki az ünnepeket Solton töltötte, csak holnap tér vissza a*fővárosba. Mártonffy Márton kitüntetése. Közéletünk egyik kitűnőségét, Mártonffy Márton főigazgatót, az iparos tanonciskolák felügyelőjét a király az udvari tanácsosi címmel tüntette ki a tanügy és ipar terén szerzett érdemeinek elismeréseül. Mártonffy ugy közéleti szereplésével, mint egyéni szeretetreméltóságával igen nagy szimpátiákat szerzett a társadalom különböző rétegeiben. Kitüntetése ezúttal valóban az érdem kitüntetése. Rablótámadás Budapesten. Látszólag élénk beszélgetésbe merülten álldogált három fiatal ember kedden éjjel égy óra körül az Erzsébetkörut és Király-utca sarkán. Mikor B ar a c s Vilmos kereskedelmi alkalmazott kijött a sarkon levő kávéházból, a beszélgető csoportból kivált egy szemüveges, fölhajtott gallérú ember és udvariasan megemelte Baracs előtt a kalapját : Nem látni meg innen kívülről — mondotta — a kávéház óráját. Legyen olyan jó, mondja meg, hány óra van ? Baracsnak feltiint ugyan a kérdés, de aztán arravaló tekintettel, hogy sokan jártak az utcán, a kávéház előtti villamos ívlámpa nagy világoságot árasztott, előkereste az óráját. A kérdezősködő éppen csak erre várt. Hirtelen megragadta a Baracs kezét, kikapta belőle az órát, aztán olyat rántott rajta, hogy mellényéről mind lepattogtak a gombok. Az aranylánc kettészakadt, fele rajta maradt a mellényen, másik felével pedig, amelyen az óra is volt, a rabló szaladt el. Baracs utána iramodott. A menekülő rabló társai azonban útját állták. Egyikük zsebkésével két helyen: a jobb szeme fölött és az állán megszúrta, mire Baracs elájult. A zsiványokat sokáig üldözte a közben összeverődött közönség, elfogni azonban egyiküket sem sikerült. Karácsonyi dráma. Gyilkos és öngyilkos vasutas. A szeretet ünnepének szomorú szenzációja van, amelynek egyik áldozata már a föld alatt pihen, a másik pedig a budapesti klinikán élet-halál között lebeg. A véres eset Békésmegyében, a Mezőtúr és Gyoma közötti Nagylapos kitérő állomásnál történt vasárnap délelőtt, ahol egy szenvedélyétől elragadott altiszt revolverből kétszer rálőtt felebbvalójára, azután pedig maga ellen fordította a gyilkos fegyvert, amely azonnal kioltotta életét, Az önbiráskodó jobbsorsra érdemes ember tehát elvette büntetését, mig szerencsétlen áldozatának az elégtételt a felgyógyulása sem adhatja meg. A szerencsétlen gyilkos merénylet hire villámgyorsan terjedt le a vidéken, s délben már az egész arad—budapesti vonalon a részleteket tárgyalták. Általános feltűnést keltett, hogy a merénylő előkelő aradi család sarja, aki egész csekólyes ok miatt követte el a végzetes cselekményt. Áldozatával, akivel együtt szolgált a nagylaposi állomásnál, valamelyes lakás kérdés miatt különbözött össze. Az ellentétek utóbb annyira kiélesedtek, hogy vasárnap az altiszt ittas fejjel a legvégsőre szánta magát. A szomorú karácsonyi szenzációról a következő részleteket jelentik lapunknak : A nagylaposi állomáson Agáczy László előljáró már évek óta' együtt szolgált B u d a y Lajos állomás felvigyázóval, aki különben nem régen a csabai állomáson szolgált, mint vasúti távírász. Rendkívül rokonszenves, művelt fiatalember, akinek az édesapja Aradon, mint ellenőr szolgál az államvasutaknál. Mindketten altiszti sorban voltak a kis- állomásná

1, s noha Buday nőtlen volt, a másik pedig családos, — egy ideig a legszebb egyetértés uralkodott közöttük. Annál inkább meglepett hát mindenkit az a megrendítő eset, amely vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között történt Ja nagylaposi kitérő pályatestén. Hogy s mint történt az eset, teljes bizonyossággal megállapítani ma még meglehet, mert Buday meghalt, Agáczy halálos betegen fekszik, a jelzett alkalommal pedig az állomáson kettőjükön kivül nem volt senkisem. Amit eddig a vizsgálat kiderített, az, hogy Buday tízóra körül italos fejjel kilépett a pályatestre és revolverrel a kezében, oda kiáltott Agáczynak : — No most kutya, lellőlek ugy — E pillanatban pedig már eldördült a fegyver és a golyó Agácy fejét találta. De Agáczy még futásnak indult, Buday utána és a második lövés a karját találta, mire összerogyott. A gyilkos merénylő, abban a hitben, hogy Agáczy meghalt, ezután maga ellen fordította a fegyvert, a fejébe lőtt éltelenül esett^áldozatától néhány lépésnyire a kavicsos homokba, amely mohón itta be a kifolyó meleg vérét. Az esetnek azután csakhamar hire ment, s a délelőtti gyorsvonattal a gyomai hatóság már kiszállott a színhelyre. Konstatálták, hogjr Buday meghalt, Agáczy ellenben él, csak súlyos a sérülése. Kihallgatni azonban egyelőre nem (lehetett, hanem a irég néhány perc múlva indulö gyorsvonattal fölszállitották Budapsstre, ahol a klinikán helyezték ápolás alá; Budayt pedig, aki nem több mint 23 éves, kedden temették el Gyomán. Hogy mi volt a merénylet oka, azt csak sejtik. Apályatársak valami lakáskérdés miatt kaptak össze, ebből kifolyólag ellenségekké váltak s az ittas Budayban feltámadt a bosszúvágy vasárnap, amikor zsebében érezte a revolvert. Az esetet különben többféle verzió igyekszik magyarázni, ezek azonban nem egyebek, mint mende-mondák. A munka jutalma. Egy kitüntetett munkás ünneplése. Az elmúlt ünnepek minden tekintetben ünnepek voltak. Ünnepeltük szent karácsonyt, Áchim János jubileumát, ünnepeltünk egy valóban egyszerű embert, aki éppen nem tagja a haute volée creme-nek és egyéb érdeme sincs, minthogy 24 évig hűségesen végigszolgált egy gazdát, osztozott annak jó s balsorsában, szolgálja annak becsülettel, nemes igyekezettel az érdekeit. És ez nem csekélység, embertársaim a mai világban, sőt nagyon is ritka dolog, úgyannyira, hogy maga a legfőbb és hivatalosan legilletékesebb fórum is érdemesnek tartotta illendőképpen honorálni az ilyen ritka hűséget. Az igazi demokratikus elveknek érvényesülését, a munkának a megbecsülését jelenti ez, azt, hogy a munka ma már egyenlő a fényes ranggal s hogy lehullottak a buta előítélet falai, amelyek elválasztották a munkást az ügynevezett nadrágos emberektől. Az ünnepelt iparos különben T or á n y i László csabai iparossegéd, akit a kereskedelmi miniszter 24 évi hűséges szolgálata jutalmául elismerő oklevéllel és 100 arany korona adománnyal tüntetett ki. Az érdemes munkásnak ezt a jutalmat hétfőn délután 4 órakor ünnepélyes formák között adta át az ipartestület elnöke az ipartestület helyiségében, melyet ez alkalomból zsúfolásig megtöltött az iparosság. Torányi László ünnepléséről ez a tudósításunk számol be : . Lapunk mult számában jeleztük már, hogy az aradi kereskedelmi és iparkamara a csabai ipartestület elöljáróságát bizta meg, hogy Havran Pál és Fia asztalos kitüntetett segédjének, Torányi Lászlónak az állami elismerést átadja. Ennek a megbízásnak az ipartestület elöljárósága hétfőn délután felelt meg. Az ünnepelt iparosnak Wagner József ipartestületi elnök adta át a kormány elismerő levelét és adományát Wagner József ezt szép beszéd keretében cselekedte meg. Wagner mindenekelőtt párhuzamot vont hazánk és Amerika ipari viszonyai között, majd jelezte, hogy az iparosok 'helyzete nálunk is forduló ponthoz jutott, amennyiben van jó reményünk, hogy megkapja a munka is a maga megérdemelt jutalmát, és elismerését. Elismeréssel emlékezett meg ezután Vörös László kereskedelmi miniszterről, akinek elsősoroan köszönhető, hogy az ipari munkások az állam részéről kitüntető elismerésben részesülnek. Majd üdvözölte a betegsége miatt távolmaradt Havran Pált, akinek humánus bánásmódja, igazságszeretete és munkássegitő társának megbecsülése lehetővé tette Torányi kitüntetését és ünneplését. Szólt ezután az ünnepelt érdemeiről, s ugy mond: kétszeres ünnep nekünk ez a mai nap, mert egy igazan szorgalmas, becsületes munkatársunknak nyujthatjuk a jutalmat és mert a munka megbecsülése ós jutalmazása egy uj korszak fölvirradását jelenti. Végül az egybegyűlt fiatal ipurosokhoz szólott, akiknek példaképül állította ocla Toi'ányit, akinek ezután átadta a jutalmakat. Az éljenzéssel fogadott üdvözlő beszéd után az iparos ifjúsági egylet részéről ifj. Horváth Mihály üdvözölte a kitüutetett iparostársat, úgyis mint ünnepeitett, úgyis mint az ifjúsági egylet egyik legrégibb tagját. A magunk részéről még azt a jó kivánatot fűzzük e sorokhoz, hogy most már Torányi polgártársunkat tüntesse ki kegyeivel egy alkalmatos csabai polgárleány, hogy a rideg agglegényi élet felhői eltűnjenek deresedő feje felül. ÚJDONSÁGOK. Szerelmi dráma. Gyilkosság és öngyilkosság. Szerelmi drámából is jutott az ünnepeknek. A kesergő szerelmesek szivét az ünnepi hangulatok sem javítják meg és a sötét szándékot nem tudják elűzni. A karácsonyi szerelmi dráma színhelye Szarvas volt, ahol egy fiatal gazdálkodó legény kioltotta még fiatalabb kedvese életét, azután a maga fiatalságát dobta el, mert a leány szülei ellenkeztek házasságuktól, a leány pedig nem akarta szégyenét elviselni a világ előtt. A szarvasi szerelmi drámáról az az alábbi részleteket adjuk : Amint az már gazdanépeknél szokás M u h a András 21 éves szarvasi gazdálkodó is vasárnap délután résztvett egy parasztikusmulatságon,ahol Krajc s o v i c s Máriának tette a szépet. A fiatalokon nem vettek észre semmi különöset, csak a legény látszott másnap egy kissé kapatosnak, amikor délután 3 óra felé beállított szive választottjának, a 16 éves Máriának a házukhoz. A leány anyja, özv. Krajcsovics Mártonné valamelyes foglalatoskodást űzött a kamarában, mialatt a fiatalok, akik már bizonyára a vasárnap délutáni mulatságon megegyeztek a közös halál, ban, mert nem engedték őket fiatal koruk miatt egybekelni, kimentek az udvarra és ott a legény először a leányt, azután pedig magát főbelőtte, Mind a két golyó jól talált. Legény és leány azonnal meghaltak és az is, akit az elkeseredett leány szive alatt hordott. A János és Mária esete nagy részvétet keltett a szarvasi gazdaifjuság körében. A másik két öngyilkos szintén szerelmi bánatból vált meg az élettől. Az egyik még ifjú, 21 éves, a másik leélte élte javarészét, 52 éves volt s nem birta elviselni szive csalódását. B 1 a s k ó András, 21 éves gépkezelő kedden reggelre felakasztotta magát s a kamrában találtak reá hozzátartozói. A másik öngyilkos Bobvos Samu, ki a szarvasi szőlőkben lakott, s most .ikana hymen rózsaláncait az élet terhe mellett viselni. Mert nem talált meghallgatásra szive választottjánál, szintén felakasztotta magát. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhe időt jelez, elvétve csapadékkal.