Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-12-24 / 118. szám

Békéscsaba 1905 december 24 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 7 Megtartottam hűségesen ezt az igaw atyai arany mondást is s mondhatom, soha sem 'bántam meg. Mindig elégedett és igy boldog is voltam. Hogy is ne. hiszen utánam sok, sok embert láttam, akik irigyelték még az én szerény sorsomat is. Kondoroson, hol gazdatiszti pályámat folytattam, boldogan teltek napjaim. Az elhagyott jóbarátok helyett ujakat találtam, de a régiek is sokszor felkerestek uj otthonomban s igy elég vig életet éltünk. Lakásom közel feküdvén az országúihoz s a Szarvasról Csabára s onnan Szarvasra utazó ismerőseimnek én voltam a „Hotelierje" s ez természetes is volt, mert Kondoroson még akkor nem volt egyébb, mint a rosszhirü csárda, melyet,' aki csak tehette, szívesen elkerült. Kondoros még akkor csak a rozzant csárdából és a Bach-korszak alatt épült zsandárkaszárnyából állott. Érdekes betyárhistóriákat tudna regélni ez a csárda, amely most a korral akarván haladni, a „Vendéglő" nevet vette fel, de mégis ezzel a pótlással: „a kondorosi csárdához!" (Tartozom az igazságnak kijelenteni, hogy midőn legutóbb ott jártam, ez a jelszó már le volt kaparva.) Érdemes ennél a két épületnél kissé időznünk ; az egyik ősi betyár tanya, a másik az ezek üldözésére rendelt legénység lakóhelye volt. Hogy mennyire féltek a jó cseh és nemét zsandárok a puszták vad fiaitól, eléggé igazolta az épület körül elterült másfél öl magas, erős falkerités, a súlyos, erős kapu ós ajtók, vastáblás ablakok. Megtörtént egyszer a r többek között, hogy néhány szegénylegény borozgatott a csárdában, s a csárdás a rendelethez képest hiven hirt adott a vitéz uraknak, kik közül akkor csak hárman volták odahaza, de akiknek anynyira imponáltak a szegény legények, hogy azonnal elzárták a kaput s ajtókat, a vasablaktáblákat betették, s a legnagyobb csendben, de nem csekély félelemmel várták azoknak eltávozását — világos nappal. Tizenöt esztendeig laktam a csárda tőszomszédságában, úgyszólván mindennap megfordultam a csárda körül, s gyakran be is néztem, jó ismeretségben voltam a mindenkori csárdásokkal, s mégis csak most, néhány éve tudtam és láttam a esárda padlásán azt a kéményszerű építményt, mely arra szolgált, hogy a meglepett szegénylegényeket magába rejtse s mely akkor ugy volt, hogy egy lépcső a pinczével kötötte össze. Érdemes a megtekintésre most is. Én laktam a csárdához legközelebb, kissé távolabb Dérczy Ferencz barátom, távolabb a jó Geiszt'„fiúk," a kik közül már csak Gazsi él, aki országos hírű sportmanná nőtte ki magát s híressé lett saját nevelésű félvér lovairól. Pista és Gyula már rég itt hagyták övéiket. Ott lakott a feledhetlen jó barát Petőfi István, Sándor testvéröcscse, aki nem csak azért érdemes a megemlékezésre, mert a nagy költőnek testvére, de azért is, mert kitűnő gazda volt, s ifjabb korában, mig a nagy terjedelmű birtokok kezelése egész idejét és tevékenységét igénybe nem vették, mint lirai költő is számot tett, s néhány szép költeménye dicsérte, melyek az ötvenes években jelentek meg a szépirodalmi lapokban. A mostani falun tul lakott a jó Dérczy Péter nyugalmazott huszár kapitány családjával, kissé távolabb Albrechtovics Péter, gróf (Apponyi tisztje,) Monspart Gyula, Rigó Nándor, Fejér Sándor .... ki ki jött bérletére Mázor Jóska, aki nemcsak mint legtevékenyebb gazda, de mint igen ügyes üzletember s igazi jó pajtás volt ismeretes. Napokat, sőt heteket is töltött közöttünkNem panaszkodhattam tehát a társaság hiánya miatt, s ebben a körben — kivált a hogy mi éltünk, — nem lehetett unatkozni.' Valóságos kis köztársaság volt ez és pedig pártok nélkül. Fájdalmas érzés fog el, ha arra gondolok, hogy ezekből a jó pajtásokból ma már csak ketten élünk, s én is útra készen állok, hogy ha a parancs jön: berukkolhassak." Petőfi, Dérczy Ferenc és jómagam triumvirátust képeztünk, mert mi voltunk a legidősebbek, s szépen egyet is értettünk. Egyszer az a jó gondolata támadt valamelyikünknek, hogy célszerű lenne itt egy kis munkástelepet létesíteni, mert távol voltunk minden községtől. Csaba, Szarvas, Orosháza, Gyoma majdnem egyenlő távolságban 20—25 km. feküdtek, s igen nehéz volt munkáskézhez jutni. A gazdaság kezelése igen nehézkes és költséges is volt. Hogy az uradalmak birtokosait megnyerhessük, ugy terveztük, hogy a telepítésről egyelőre ne legyen szó, hanem csak adóközséget igyekezzünk létesíteni, mert ebbe a birtokosok már csak azért is beleegyeznek, mert ez által a községi adó jóval kissebb lesz. Ugy is lett. Az ügyet kijárták a birtokosok; meg lesz az adó község, tehát jegyzőt kellett választani. Két párt alakult, az egyik Pethe Jóskát, a másik párt Gallina nevü pályázó ügyes ós szellemesnek látszó fiatal ember mellett foglalt állást. A többség Pethe Jóskát választotta meg. Nem vesztett vele sem a község, sem a társaság, mert igen ügyes, müveit férfiút nyertünk benne. Mulatni nagyon szeretet, jó cimbora volt, ámde ha dolgozni kellett, akkor is helyén volt, s elmondhatom, hogy pár nap alatt annyit tudott végezni, mint sok más kollegája egy hónap alatt. Szerette őt ur és szegény egyaránt s örültünk ha jött, mert bár sok' baja volt, de jó kedélye soha sem hagyta el, búját baját mindig otthon hagyta. Jegyzőnk már volt, hát elöljáróság' is kellett. Kellet ám, de előbb község kellett, hogy legyen. Volt a csárda körül a Bolza grófi családnak osztatlan 54 hold földje, e t szántuk mi telepítésre. Bementünk hát hárman jÓ9mlékű Tomcsányi Károlyhoz, gróf Bolza Mária férjéhez és a grófi család meghatalmazottjához s előadtuk tervünket. Elmondtuk, hogy mily előnyös lenne a birtokos urakra is, a gazdálkodásra is, ha közvetlen közelben kapható lenne pár száz munkás ; s mily jó árun lenne az a néhány hold föld értékesíthető. Tomcsányinak tettszet az eszme, s miután a családtagokat is sikerült tervünknek megnyerni, csakhamar megkezdődött a parcellázás, utak kihasitása és mintegy 150 porta lett 300 Cl-ölével kijelölve. Megkezdődött a népvándorlás. Endrőd, Szarvas, Bánfalva és Gyoma adták az első rajokat és nem sok idő telt bele, hogy a porták nagyobb része vevőre Jtalált. Mit a grófi család által kitűzött terminusra el nem tudtunk adni, azokat megvettük hárman, hogy az azután jövőknek adhassuk át. Mint a gomba nyári eső után, ugy nőtt a falu. Az építkezés gyorsan haladt, persze csak sár, vagy a kissé jobb móduaknál vályogból. A házak nagyobb része szalma vagy kukoricaszárral lett ideiglenesen befödve. Jegyzőnk már volt, falunk is épült, ideje volt elöljáróságot választani. Ki lett volna más a biró, mint Dérczy Ferenc ? Ő volt a falu bölcse, független jómódú ember volt, ambiciója a falu emelkedése. A törvónybiró — minden bölcsesség nélkül — én lettem. Pénztárnoknak Petőfi Pistát, árvagyámmá Dérczy Pétert választotta a nép, esküdteknek pedig Monspars Gyula, Rigó Nándor, Albrechtovics Péter és Fejér Sándor választattak meg, ha jól emlékszem. Ilyen intelligens elöljáróság nem volt a vármegyében! Községázának megvettük az időközben Tomcsányi tulajdonába került zsandárkaszárnyát, azt a szükséghez képest átalakíttattuk jegyzői lakul és községházául. Miután már lakosság volt, gyerekek is voltak feles számmal, tehát iskola is kellett. Kijártuk ezt is. Építtettünk egy csinos és tágas iskolát és tanítói lakót az e célra Dérczy által előre kiszemelt és megvásárolt telken, közvetlen a községháza mellett, a főúton. Most már tanitót kellett választani. (Folytatása következik.) A vármegye bárom hónapja. A vármegye alispánjának tartalmas jelentéséből közöljük még a következőket : Eg ébként a most folyamatban levő gyula—kigyós —apác ai útépítés burkoló munkái már ebben a hónapban elkészülnek ; a külső szakaszból kiépült az újkigyósi részen 7-0 kilométer. A gyulai oldalon az államépitészeti hivatal jelentése szerint, elhárithatlan nehézségek miatt a macadain útépítés eddig nem volt megkezdhető. Az orosházagádoros-nagyszónási út külső szakaszaiból mintegy 30 kilométer épült ki; a nagyszónási burkolat még e hóban teljesen és az orosházi is nagyrészben készen lesz. A törvényhatósági telefonhálózat használata kielégítő volt. A vármegye területén tervezett helyiérdekű vasutak közül az orosháza— szentes—csongrádi vasútvonal kiépült és legközelebb a forgalomnak át fog adatni. Az erre, valamint a Géza megállóhely— tótkomlósi h. é. vasút részére, a vármegye által megszavazott segélyösszegek fedezése tárgyában hozott 596. bgy. 1905. sz. határozat felsőbb jóváhagyást még nem nyert. A z utbiztosok szolgálati viszonyairól alkotott vármegyei szabályrendelet, mely szerint 1906. évi január hó 1-től az utbiztosok az altisztekkel egyenlő javadalmazásban részesülnek — jóváhagyatott. A gyula—simonyfalvi vasútra nézve az engedélyokirat kiadása a legközelebbre várható. Vegyesek. A vármegyei közigazgatás menete a jelentés tárgyát képező időszak alatt megfelelő ós fennakadás nélküli volt. A járási főszolgabirák az előirt elellenőrző vizsgálatokat foganatosították, magam is megvizsgáltam a főszolgabírói hivatalok ós több község ügykezelését és általában kielégítő rendet találtam. Törvényhatósági tisztviselő ellen fegyelmi eljárás nem volt folyamatban. A vármegye székházából a kir. adóhivatalnak kiköltözése folytán felszabadult helyiségek a szükséges kisebb átalakítások után vármegyei hivatalok által elfoglaltattak. Az adóhivatal helyét a főispáni iroda és a gyulai főszolgabiróság, azok eddigi helyiségeit és ezzel a székház egész keleti szárnyának földszintjét a vártnegyei levéltár foglalta el. A levéltári helyiségek megfelelő szekrényekkel berendeztettek és igy nincs akadálya már annak, hogy a levéltár rendezésének nagyszabású és több évre terjedő munkálata megkezdessék. A kivándorlásra vonatkozólag a következőket jelentem: 1905. szeptember hó 15-től 1905. évi december hó 1-éig kiadtam 79 útlevelet 110 egyén távozására. Az útlevelek kiadása havonként ekkép oszlott meg: szeptember 2-ik felében 14, október hóban 30, november 35. A 79 útlevél közül kiadatott Orosházára 20, Békéscsabára 15, Gyulára 6, Szarvasra 4, Tótkomlósra 9. A többi egyes községek közt oszlott meg. Még megemlítem, hogy a 79 útlevelet nyert 110 egyén közül csak 104 tekintendő kivándoroltnak, mert 6-an tanulmány, üzlet- ós látogatás céljából kértek útlevelet. A kivándorolt 101 egyén közt 21 kiskorú családtag van, nénire nézve pedig a nagykorú kivándorlók közt 59 férfi és 24 a nő. 5ZIN H AZ. — Színházi esték. Az ünnepek előtti napok ismét megélénkültek egy kissé, amit a csütörtöki vendégszereplések idéztek elő. Ezt megelőzőleg azonban szerdán este H o 1 ó c z y Ilonát, a színtársulat tehetséges drámai művésznőjét ünnepelte a közönség. Holéczy Sardou örökszép drámájában, a Toscában gyönyörködtette a közönséget, mely mindvégig tüntető tapssal honorálta precíz alakítását, erős szenvedélylyel átérzett játékát. Mellette Kovács, Ligeti, Szigeti, Déry, Gyárfás, Tömbömé ós Kövy vitték előbbre a darab sikerét. Csütörtökön este Strausz bájos zenéje mellett az aradi társulat két jeles művésznőjét, Szendreyné Rontay Boriskát és Z a 1 a y Irmát ünnepelték a Tavasz operetteben. Szendreyné a szobalány, Zalay a báróné szerepében adott jó atakitást és ügyes játékot, hangjával pedig mindkét művésznő brillírozott. A csütörtöki est minden sikerét tönkretette azonban péntek, amikor ismét János vitéz jelent meg a színpadon — az ég és Szalkay tudja, hányadszor. A leszállított helyáras előadásról többet beszólni nem is érdemes. — László Gyula Csabán. A jövő héten előkelő vendége lesz Szalkay társulatának. A kolozsvári Nemzeti színház kiváló művésze, László Gyulai látogat el vendégszereplésre Csabára. László három legkitűnőbb szerepében A borban, A becsületben és A válás után c. darabokban lép föl ós pedig szerdán, csütörtökön ós pénteken. Az országos nevű művész csabai vendégszereplése elé nagy érdeklődéssel tekint a közönség. Mulatságok. — Zeneakadémikusok hangversenye Csabán. Nemrégen megemlékeztünk arról, hogy az országos zeneakadémiának két tehetséges növendéke, Horváth Dezső és P 1 a c s k ó Lajos nagysikerű hangversenyt rendeztek Szarvason. Hasonló műélvezetben nemsokára része lesze lesz a csabai közönségnek is, amennyiben a két jeles nővendég Békés megyében hangverseny körútra indul ós elsőbben is Csabát keresik föl, ahol a január 6-án helyi előkelő műkedvelők bevonásával a Vigadóban tartanak rendkívül változatos program mellett hangversenyt. A fényes sikerűnek Ígérkező est teljes programját még nem áll módunkban ismertetni, előre is jelezzük azonban, hogy a Horvát-Placskó est a társadalom minden rétegének legmesszebbmenő támogatására érdemes. A hangverseny programját annakidején részletesen ismertetjük. — Az izr. nőegylet teaestélye. A közeledő farsang egyik legsikeresebb estél.yének Ígérkezik az, amelyet a csabai izr. nőegylet rendez január 20-án a Vigadó nagytermében. A humánus asszonyok és urleányok bájos rendezősége ekkor tartja meg ugyanis a mult szezonról lemaradt teaestélyt, amelyen találkozni fog Csaba társadalmának szine-java. A jótókonycélu estély sikere érdekében buzgón fáradozik a rendezőség, mely legközelebb már kibocsájtja az estélyre szóló meghívókat is. — Kereskedők Szilveszter-estélye. Bohókás kedvű Kornevál herceg még messze jár, előhírnökei, a különféle estélyre és bálokra szóló meghívók azonban megjelentek már. Először is a csabai kereskedők egyletéé, amely, mint már megírtuk, a halódó esztendő búcsúztatására mulatságos torra hívja meg a közönséget Szilveszter-estéjén a Vigadó termeibe. Az estély változatos műsorját már közöltük s ezúttal a rendezőségnek azt a kérelmét tesszük közzé, hogy akik tévedésből nem kaptak meghívót, eziránt forduljanak a rendezőségi titkárhoz, Kardos Dezsőhöz. — Dalestóly Mezöberényben. A tél beálltával a vidék társadalmi élete is nekilendül és sorba rendeződnek a legkülönféle táncmulatságok és jótékonycélu estélyek. A mezőberényiek karácsony másodnapján készülnek magyaros mulatságra, amikor az ottani iparos daloskör K 1 e n k Soma karnagy vezetése mellett a Magyar Király szálló nagytermében táncestélyt rendez. A sikeresnek ígérkező estély műsora ez : Fohász: Előadja a Daloskör. Költemény: Előadja Jankó János. Népdal-egyveleg : Előadja a Daloskör. Monolog: Előadja St e i n Frigyes. Quartet. Éneklik: Bezzeg János, Hurta András, Kirner Mihály és Plavecz János. Gondűző: Előadja a Daloskör. Belépődíj az estélyre: Körszék 1 kor. 60 fill., zártszék 1 kor. 20 fill., állóhely 1 kor., karzat 40 fillér. Irodalom. - „Százszorszép dalok albuma." A nemzetközi zeneirodalom legremekebb dala'nak gyűjteménye énekhangra, zongorakísérettel jelent meg K 1 ö k n er Ede budapesti zeneműkiadó kiadásában. Ára 5 korona. A legszebb karácsonyi újdonság. Szebb ajándékot azt hisszük, keresve sem találni. Az értékes gyűjteményben 40 művészi dal vetekszik egymással az elsőségért szépségért, nem is szólva a kritikán felül álló klassikusokról : Skhubert, Schumann, Mendelssohn, Loewe stb., kiknek kiváló Ízléssel kiszemelt darabjait kapjuk, még pedig az eredeti szöveg mellett mindig a magyar fordításával, mig az eredeti magyar versekre költött dalok szövege rendesen németre is le van fordítva,, a külföld számára. A rendes kótanagyságu kötet 120 lapra terjed; ennyi szokott lenni egy modern opera teljes zongoraátirata, 10=12 korona árban. Ehhez képest a ..Százszorszép dalok" ára potomság. Az előkelő külsejű, fényes vastag papirra nyomtatott kötetet jó lelkiismerettel ajánljuk dalkedvelőink karácsonyfája alá. — Három lap. Beköszönteitek a hosszú téli esték és ilyenkor életszükségletünk az olvasás. Három lapja van a magyar közönségnek, amelyek egy magyar házból sem hiányozhatnak : Herceg Ferenc lapja, az Uj Idők a felnőtteket szórakoztatja gazdag szépirodalmi tartalmával, amelyet a legkiválóbb magyar Íróink irnak, számos művészi és aktuális képeivel pedig hű tükre a hét közérdekű eseményeinek. Tutsek Anna képes hetilapja, a Magyar Lányok fiatal leányainknak vált kedves pótolhatatlan barátjává. A szülők minden aggodalom nélkül adhatják lányaik kezébe, mert belőle nem a szentimentálizmus bágyadt holdsugara, hanem a költészet tiszta napfénye ragyog a magyar leányvilágra vonzóan, megkapóan, éltető erővel és meleséggel., A harmadik Pósa Lajos lapja, Az Én Újságom a gyermekvilágé. Tele dallal, tele képpel, telis-tele szép mesékkel köszönt be hétről-hétre olvasóihoz. Ha a meséket, verseket elolvasták, jut még az egész hétre való tréfa, adoma, játék, rejtvény, színdarab, köszöntő és sok-sok kép. Az En Újságom előfizetési ára negyedévre 2 kor. ; Magyar Lányok-é 3 kor, ; az Uj Idők-é 4 kor. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal Budapest, VI., Andrássy-ut 10 szám. TORVENYKEZES. — Betörés egy csabai ügyvédnél. Az olvasóközönség bizonnyal emlékszik még arra a betörésre, amelyet Szabó Zsuzsanna békési cselédleány követett el K e r é n y i Soma dr. csabai ügyvéd lakásán. Ezt a lopási esetet tegnapelőtt letárgyalta a gyulai törvényszék büntető tanácsa, mely a tolvaj cselédleányt beismerő vallomása után jogerősen 1 évi börtönre ítélte. Tyúktolvajlások. Erdélyi Sándor szeghalmi lakos azok közé tartozik, akik nem igen respektálják az enyémtied fogalmát, Igy esett meg, hogy a mult év november havában több udvarból tyúkok tűntek el a kezén, melycse-