Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám
1905-11-12 / 106. szám
Békéscsaba, 1905. november 12. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY bővebben fejtegetni szinte fölösleges. Jelentőségük és értékük csak fokozottabb méltókben emelkedik az olyan esztendőkben, mint az elmúlt két Ínséges, takarmányszűk esztendő volt, amikor az Alföld öntözött rétjei gazdaságos kezelés mellett a legrosszabb talajon is mesés terméshozamot mutattak. Az alföldi öntözött rétek sorában ugy a mivelés, mint a terméshozam tekintetében első helyen áll a csabai. Ez az öntözött rét 177 katasztrális hold kiterjedésű, s mint ismeretes, ezelőtt négy évvel létesült állami segélylyel. Mig alföldi öntözetlen kaszálóink évi átlagos termése katasztrális holdankint 14 métermázsára tehető, addig ezen rét átlagos termése, dacára annak, hogy legnagyobb része alig használható, kopár, szikes legelő volt a berendezés előtt, 1901-ben 12, 1902-ben 24, 1908-ban 32 és 190-1-ben 24 métermázsa volt. Ez utóbbi év terméscsökkenését a kedvezőtlen időjárás és az öntöző viz hiánya okozta. A lucernával bevetett területek 1901-ben 24, 1902-ben 29, 1903-ban 59 és 1904-ben 44 métermázsa termést hoztak katasztrális holdanként, ugy hogy az öntözött rét mult évi számadását 15 ezer koronán felüli bevétel mellett 4 ezer korona kiadással zárták le. A körülményekhez képest a lehető legkedvezőbbnek mondható az öntözött rét idei termése is, ámbár ennek végeredménye még sincs megállapítva. Az aradi kulturmérnökség kimutatása szerint a rét első kaszálásának termése katasztrális holdanként 15 mm. lucerna, 10 mm. fii, a második kaszálásnál 14 min, lucerna, 9 mm fű, a harmadik kaszálásnál 12 mm. lucerna, 6 mm. fű, a negyedik kaszálásnál 10'5 mm. lucerna ós i gy a z ötödik kaszálás eredményét — amely még nincs megállapítva, — kivéve, az összeslucernatermés ezévben holdankint 52 mm. lucerna és 25 mm. fű, ugy hogy ezidón a számadások jóval nagyobb bevétellel fognak záródni, mint az elmúlt esztendőben. Szociális szempontból jóval fontosabb azonban az elmondottaknál az a reform, amelyet az állam az idén végrehajtott a csabai öntözött réten. A kormány ugyanis, annak tanulmányozására, hogy aránylag egy-két hold föld képes-e intenzív megművelés és kihasználás mellett egy szevényigónyü családot eltartani, az öntözött réten — költséget nem kímélve, két holdnyi területet kertmintagazdaságnak rendeztetett be a földmives iskola igazgatósága által. Költséget nem kiméivé, mondjuk, mert az állam a községtől bérbevett két hold legelőért évi 1C00 korona bért fizet. Ezen a földterületen aztán olyas gazdálkodást folytattak, mint az élelmes bolgárkertészek, akik garas nélkül vetődnek el a magyar Alföldre és konyhakertészetet űzve egy-két hold földön, évek múlva meggazdagodva térnek vissza hazájukba. Igazán szomorú, hogy a magyar kisgazdák nem tudnak zakitani az előítélettel és semennyiért sem kaphatók arra, hogy az egyoldalú gazdálkodás helyett a sokkal jövedelmezőbb kertgazdaságot iizzók. Az állam kézzelfogható példát mutatott, mert az öntözött réten berendezett kertgazdaság a lehető legszebb eredményt mutatta fel a kertészeti termelvónyek minden ágábanIdeje, hogy a gazdasági egyesület, amely a mezőgazdaság fejlesztése érdekéből minden üdvös reformnak lelkes barátja, a kertgazdaság meghonosítása, megkedveltetése tekintetében olyan akciói indítana, amely híveket is szerezne a kisgazdák körében a kertgazdálkodásnak. Mert ha a kertgazdálkodásra van alkalmas terület az országban, ugy Békésvármegye földje az, melyet a Körösök és az élőviz csatornák széltébenhosszában keresztül szeldelnek, mintegy önkényt kínálkozva &z öntözésre. Hiszszük, hogy a gazdasági ef f vezetősége alka mat fog keresij Békésmegye kisgazdá t m kertgazdaságnak. Nagy-Csaba. Békéscsaba polgárainak szól ez a szerény írás, szerény hangon kérve meghallgatást. Nincs szó egetverő dolgokról, milliókat se igényel, de egy fillért se, csak egy kicsiny akaratot. Különösnek se különös a kérelem, az eszme, sőt nagyon is természetes. Legföljebb a lokálpatriotizmus hiúságának vádja érheti, de ezúttal talán az sem. Ám a lokálpatriotizmus még hiúsággal párosulva is, nem biin, de erény, amelyet csak a félrevezetett igazság dobhat meg kővel. Az indítvány röviden ez : a polgárság indítson mozgalmat, illetőleg a képviselőtestület határozza el Békéscsaba nevének „Nagy-Csabá"-ra való keresztelését. Indokai pedig ezen indítványnak volnának : Békésvármegye törvényhatóságának jegyzőkönyvei már a mult század elején Nagy-Csaba néven emlékeznek meg Csabáról, mint a vármegye legnagyobb községérők. Ha indokolt volt akkor a „Nagy" jelző, ugy sokszorosan az ma, mikor Csaba nemcsak legnagyobb helysége a megyének, de egyben legvirágzóbb, iparilag, kereskedelmileg és gazdaságilag legforgalmasabb, központja a megyei, társadalmi és kultur életnek, szóval valóságos gócpontja, szive a megyének. De indokolja a „Nagy" jelző használatának a célszerűségét az is, hogy ilyenformán Csaba sokkal könnyebben volna megkülönböztethető az ország többi kisközségi szervezetű Csabáitól, miután a Békés előjelzést csak a hivatalos akták és pecsétek használják leg : inkább. Egyetlen vármegyéje sincs az országnak, amelynek annyi községe venné föl neve elé a vármegye nevét, mint Békésvármegyében. Békés-Csaba, Békés-Gyula, Békés, Békésmegye, stb., mind külön fogalmak, de valami zűrzavart támasztók. A változatosság is megkívánja, hogy egyik a másikától tisztán megkülönböztethető legyen. És erre legalkalmasabb Csabára vonatkozólag a „Békés" előnévnek „Nagy" jelzővel való pótlása. Ezek az érvek eléggé tisztázzák, indokolják az indítványt, amelyet ismételten figyelmébe ajánlunk Csaba polgárainak, nemkülönben a képviselőtestületnek. (p. j.) Aktuális strófák. Istenadta Telekyje! Cudarul megjárta . . . Kolozsmegye záptojással jól beinstallálta . . . El is nyargalt a Burg-huszár Arra, merre látott . . . Fel volt kenve!... Vihette már ,4 sárga kabátot! — Teleky az olcsó babért Mindenkor szerette, Kezet fogott drabantékkal S im ez lett a veszte . . . Ő biz a föíspánságot Hej! ab óvó kezdte . . . Gondolkozik szegény drabant, Mi telhetnék tőle, Ha a lepedőt alóla Kirántják jövőre ! ? . . . Minek menjen ? Fűszeresnek ? A vagy borbély légyen ? . , . Máshová be nem fogadják Se földön, se égen! . . . No de sebaj! Ott van Lányi, A felsrófolt elme, — Temetési intézetet Ajánl ő kigyelme ! — (Mig az alkotmányt temették Volt praxisuk benne!) Csonka kormány az uj kormány, Mondja sok filiszter . . . ^fnyzik a főfő kezes : "izügyminiszter . . . ikadt rá az országban trr c ;a senki, — Tt inek volna kedve asbotot venni!? . . . Nem adózik most a magyar. Kong az államkassza, A sok drabant magát akár A szegre akassza . . . — Ebből lenne az országnak A legnagyobb haszna! . . . Buzgólkodik az ügyészség, — Naqy cenzúra járja . . . Igy kívánja ezt manap a Magyarok — császárja! — Lefoglalnak itt is, ott is Egy rebellis számot, — Amely döntő érvvel védi A szent szabadságot! . . . Már ezután síppal, dobbal, Nádi hegedűvel, Csak a kormányt kell dicsérni Szóval és betűvel . . . — Igy haladunk lépésben a Daliás időkkel! . . . Innen-onnan. A pecsovics fiu. Gróf Apponyi Albert kedden reggel Csabán volt, mielőtt a gyoma-endrődi népgyűlésre ment volna. Tisztelettre a függetlenségi jvezérfiak nagy serege gyülekezett az állomás perronján, ahol az üdvözlések után politikai tereferére került a sor. A nemes gróf a makói népgyűlés lefolyását beszélte, majd igy szólt: — Az este Hódmezővásárhelyen voltam, ahol szintén kapacitáltak népgyűlésre. — Hová ? — kérdezte valaki. — Hódmezővásárhelyre, — ismételte a gróf. Ekkor S z a 1 a y József, a békésmegyei függetlenségi párt vezére, rezignációval szólalt meg: — Kegyelmes uram, van o't nekem egy pecsovics fiam . . . Á la Ujházy. Lovag Ujházy mester nem egyedül áll az'-G közismert „marha" megszólításaival. Gyomán is van követője, helyesebben kartársa. Az ugyan nem a világot jelentő deszkákon forog, hanem az oltár előtt. Az öreg kuruc K á 1 m á n Farkas, akiről sok-sok humoros dolgott jegyzett föl a krónika. Kálmán Farkas a keddi népgyűlésen is elemében volt. Már megírtuk róla, mint csókolta össze-vissza az uj katholikus plébánost, Pálfy Bélát, akinek a meseszép szónoklata mindenkit elragadott. De leginkább Kálmán Farkast. A csók-epizód után egy még jobb ízű e*et következett. Apponyi kezdett szónokolni. A beszéde elbámésztotta még az újságírókat is. A nagytiszteletü kuruc meglátta, hogy az egyik újságírónak a kezében pihen a ceruza. Sebtiben hát rádörmög imigyen : — Marha ! írjál hát, ögye mög a fene a kezed ! Hogyaa tisztelik Apponyit ? A magyar közélet szerepvivői közül aligha van egynek is oly nagy tisztelete most, mint gróf Apponyi Albertnek, a koalíció világhíres szónok-vezérének. Egész ország népe, palotától a kunyhóig lelkesedik a varázsos szónoklatán. A nemes gróf pedig folytatja az országban a nemzeti ellentállás szervezését, amely különben az ő diadalkörutja. Legutóbb Makó, m jd Endrőd, meg Gyoma polgársága lelkesült, mámorosodott szavain. A gyomai kerület polgárai emlékéből az idő bajosan fogja kitörölni Apponyi emlékét. Rendeztek is a tiszteletére olyan impozáns fogadtatást, amilyent még a gyomai kerület legvénebb polgárai sem láttak. Da hogy miként tisztelték meg az endrődiek legjobban Apponyit, hadd álljon it'. A katholikus templom toronyóráján a mutató már délre mászott, mikor Apponyi szónokolni kezdett. A hazafias és vendégszerető, de egyben rendkívül figyelmes Z e 1 i n k a plébános hívatja a káplánját, sietve küldi a toronyba : — Ma eddig nem szabad harangozni, mig a kegyelmes úr beszél ! Es Apponyi gróf tiszteletére, az endrődi harangok megkondulásuk óta először, kedden egy óra után hirdették déli tizenkét órát. A csabai harangozás. Az endrődi egy órai harangozásról azután szó esett Zelinka plébános parokjáján is, ahol a népgyűlés után falatozás volt. Apponyi képviselőtársai előtt elismerőleg nyilatkozott az endrődi plébános figyelmességéről, majd igy szólt: — Ahányszor eddig Csabán voltam, ott mindig beleharaugoztak a beszédembe. Pechem van Csabával. Szinte azt kell már hipnem, hogy szándékosan szólaltatják meg a harangokat! Áchim pogácsái. Az endrődi népgyűlésen nagy derültséget keltettek holmi alkotmányos pogácsák is, amelyekkel a plébános traktálta meg vendégeit a villás reggelinél. Seuki se vette észre, hogy Áchim L. András reggeli után két pogácsát csúsztatott a zsebébe. Mikor aztán a nép hallani kívánta, a pogácsák egy talpraesett hasonlat kisérotében előkerültek a zsebből, ilyenforma őszinte vallomással : — Testvérek ! Látjátok ezt a pogáesát,. Be kell vallanom, hogy a vendégszerető plébános úr asztaláról csentem el . . . stb. -latin — Halálos végű verekedés. Egy emberélet egy cigarettáért. A gyulai esküdtbíróság előtt csütörtökön ért véget a novemberi ciklus, mely nem igen fárasztotta ki az esküdtbirákat. A négy napos ülésszak utolsó napján aránylag enyhe büntetést mértek ki a birák, akik előtt két fiatalgyerek állott. A virtuskodás juttatta őket a vádlottak padjára. Halálra verték egy társukat egy cigaretta miatt. V a v r e k Pál és M e 1 i c h András volt a vádiott, akik ellen a kir. ügyészség a btk. 301. §-ába ütköző és a 308. §. szerint minősülő haláltokozó súlyos testisértés büntette miatt emelt vádat. Az áldozat neve pedig J a n c s ó János. A tárgyalásról ez a tudósításunk szól : A büntető tanácsban V á r a d y S z akmáry Arisztid táblai biró elnökölt. Birák voltak : H u b a y Lajos és B u 11 a Sándor, jegyző, Szabó László, közvádló : T ó t h Ferencz kir. alügyész volt, a védelmet pedig Maj o.r Simon dr. és Karácsonyi Jenő dr. láttáidéi, mig az elhalt fiu atyját Martos József dr Képviselte. Szakértő orvosokként m.^jt ielitek : folyfalvi Z ö 1 d y János, tiszti főorvos, Déry Henrik dr. szarvasi ^rásor vos és Belopotócky G.yöríh" dr. Az esküdtbíróság rendes* tagjaivá kisorsoltattak : B e k k e r János (Gyula), Tóth Márton (Gyula), Kiss József (Csaba), Haraszty Sándor (Csaba), Szalay Gyula (Csaba), Bondár Gábor (Békés), B ö h m József (Csaba), M a y e r István (Gyula), ifj. Balogh József (Gyula), Jeszenszky Ferdinánd (Gyula), ifj. Cs. Balog h István (Békés) Fuchs Gyula (Csaba), pótesküdtek voltak: B e k k e r György (Gyula) ós Mannheiner Arnold (Gyula). Az esküdtbíróság megalakítása után felolvastak a vádiratotot, amely szerint a 18 éves V a v r e k Pál és a 19 éves M e 1 i c h András Szarvason ez év május 7-én délután a 20 éves J a n c s ó Jánost akként bántalmazták, hogy az még az nap éjjel meghalt szenvedett sérüléseibe. V a v r e k Pál félénken adja elő az esetet. Beismeri bűnösségét és ittasságával védekezik. Aznap délután Melichchel közösen megittak öt liter bort. Jancsó Jánossal a népkertben találkoztak, ahol ahol ő cisaretát kért tőle. Jancsó adott is, de mikor estefelé hazamentek, Jancsó hátra fordult és egy félig elszítt cigarettát dobott neki e szavakkal: Nesze, te koldus ! Ő megdühösödött és ar culvágta Jancsót, akit, mikor az ütést visszaadta, Melich megfogott és ugy váAliudtín nagyhangú reklám mellőzésével van szerencsénk mélyen tisztelt vevőinkkel s a nagyközönséggel tudatni, hogy férfi-szabó üzletünkbe az őszi ás téli újdonságok megárkoztek. S££n Az általunk szállítandó ruhákért elismert jó hírnevünk kezeskedik. Vidéken meghívásra mintáinkkal azonnal megjelenünk. B. pártfogást továbbra is kérve, tisztelettel Lőwy Jakab L. és Tsa cég Sfí