Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-07-09 / 67. szám

3-ik oldal emben 1,128.572 kor. 56 fillér, had^ntességi dijban pedig a 8755 kor. 18 lérrel szemben ezideig 4441 kor. 52 iér folyt be. Óriási tehát az esés, amely bélyeg és jogilletéknél is jelentős. A • slyeg jövedék 681 kor. 82 fillérrel, a •gilletéki bevétel pedig 30.356 kor. 44 f: lérrel kevesebb, mint a mult év hasonszakában. Egyedül a dohányjövedéknél van emelkedés, ahol a bevétel több let a mult évivel szemben 14.135 kor. 01 fillérrel. Több pénzügyigazgatóság kerületében hallódott, hogy egyes pénzügyigazgatóságok megtették az előkészületeket arra nézve, hogy a törvényenkivüli állapot ellenére még a nyár folyamán letárgyalják a III. osztályú kereseti adót. Erre ugyan semilyen törvénykönyvből nem olvashatnak ki paragrafust, mert ez jogtalan adómegállapitás lenne, amely ellen bizony országszerte tiltakoznék az adófizető polgárság. Olvasóink köréből kérdés intéztek hozzánk, vájjon a gyulai kir. pénzügyigazgatóság az exlex alatt folytat-e adótárgyalásokat ? Erre vonatkozólag a következő — megnyugtató — értesítést nyertük: Az adókivetési előmunkálatok a községek ós a pénzügyigazgatóság részéről az állami adók tekintetben befejezést nyertek, azonban a kifizetési lajstromok közszemlére nem letteb kitéve és a felek könyveibe nem lettek bevezetve. A harmadik osztályú kereseti adó és nyilvános számadásokra vonatkozó adókivetést kiszámító javaslatok elkészültek, de az adókivető bizottság exlex miatt n e m tárgyalja. Rendkívüli nehézkes a községi és katonai elszállásolási pótadóknak a bevezetése, amennyiben azok alapját a folyó évi adók képezik, s miután a folyó évi adókivetés még nem történt meg, ezek sem vethetők ki és igy a mult évi alapon kezeltetnek. A szarvasi puszták pótadófizetése. Sérelmes közigazgatási bírósági Ítélet A pótaaó, mint minden egyéb természetű adó, réme az adófizető polgárságnak. Mindamellett fizetni dukál, ha meg van. És hát a legtöbb esetben indokolt is ennek az adónemnek a kivetése, s az ebből eredő jövedelem a pótadó nagysága szerint tekintélyes bevétele a kivető vármegyének, városnak, vagy községnek. Pótadója igen csak minden községnek van. Ettől a szükséges nyavalyától nem ment Szarvas sem, amelynek pótadóját egyidőben teljes mértékben viselték a község határához tartozó puszták is. Ezek tulajdonosai azonban mindig arra törekedtek, hogy a pótadó terhének felét lerázzák magukról, indokolva ezt azzal, hogy a birtokukban levő puszták önálló jelleggel birnak még az 1848 előtti időkből. Hogy tulajdonképpen mint áll ez a kérdés, azt a legügyesebb jogászi elme se tudná hamarosan megállapítani. Mert önálló jellegüeknek, hol meg nem önálló jellegüeknek nyilvánitattak egyszer a kormány, másszor meg a közigazgatási biróság részéről e puszták: Most csak annyi bizonyos, hogy a vármegyéhez pénteken érkezett le a vitás puszták ügyében a közigazgatási bíróságtól egy ítélet, amely Szarvas községben só relmes természeténél fogva nem kis ribilliót fog elő idézni. A közigazgatási biróság ez ítéletét a következőkben világítjuk meg: Szarvas községét évek hosszú sora óta erősen foglalkoztatta az a kérdés, hogy a község határában fekvő ama puszták, amelyek 1848 előtt tényleg önálló pusztai jelleggel birtak, a községi pótadó teljes befizetésére, avagy csak a fél pótadó fizetésére kötelezettek-e ? mivel e puszták időközben önálló jellegüket elvesztették és jelenleg jórészben parcellázvai több tulajdonos kezébe mentek át. Szarvas község képviselőtestülete ós a vármegye törvényhatósági bizottsága a pusztákra nézve a teljes pótadófizetés kötelezettségét mondotta ki. Most panasz folytán a közigazgatási biróság megsemmisítette e határozatokat és kimondotta, hogy a Káka, Tóniszállás, Bolza és Csáky-féle stb. puszták ezentúl is fél adófizetésre kötelezettek, mert önálló pusztai jellegüket el nem veszítették, amennyiben a belügyminiszter jogerős határozattal e jellegüket előzőleg már megállapította. A közigazgatási biróság ítélete indokolásának ezen utóbbi passzusa igaz, amennyiben a belügyminiszter 10 évvel ezelőtt csakugyan hozott ilyen természetű határozatot. De nem-e lehet ez a határozat téves és természerüleg sérelmes is ? aminthogy a szóbanforgó esetben az is. Se nem szent, annál kevésbbó Isten a miniszter, aki ez- a bölcsnek éppen nem mondható határozatot meghozta. Aztán meg kérdjük, mi az ég fura csodájának van a közigazgatási biróság, ha nem önálló és igazságos ítéleteket hozni a közigazgatás ügymenetében fölmerült vitáskérdésekben ? Avagy annyira kritikán felül állanak a miniszteri határozatok, hogy azokat bonckés alá sem lehet venni ? Ha ez vezérelte a közigazgatási bíróságot jelen ítélete meghozatalánál, az elég sajnálatos körüimény. Legkiváltképp pedig sajnálatos Szarvas községre, mely pótadó bevételének felétől esik el ilyen formán s igy a pótadóból fedezendő szükségleteket csak magasabb pótadókivetéssel tudja kielégíteni. Pedig a magyar ember szerint inkább sáskajárás, mint pótadó. Az amerikai párbaj. Amerikába szökött gyilkos. Egyik közelmúlt lapszámunkban hosszabb cikkben emlékeztünk meg arról a bonyodalmas vizsgálatról, melyet az aradi kir. ügyészség megbízásából a csabai rendőrség fo lytat néhai P e trovszky János csabai illetőségű könyvkötő segéd titokzatos öngyilkossága ügyében. Mint a sötét tragédia eddig felszínre hozott adataiból ismeretes, Petrovszky János könyvkötő segéd ez év január 17-én reggel 6 órakor Szentesen Tóth Károly házánál fejbelőtte magát és szörnyethalt. A tett oka a tragikus véget ért ifjú hátrahagyott levelei szerint amerikai párbaj volt, amelyet egy barátjával még 1904. szeptember 19-én vivott meg Aradon az Aranyszarvas vendéglőben. Korábbi cikkkünkben kimerítően ismertettük a sötét tragédia megrázó részleteit, elhallgatván akkor a vizsgálat érdekében az aradi kir. ügyészség megkeresésének indokát. Az aradi kir. ügyészség ugyanis Csabán sejtette Petrovszky János ellenfelét. Erre a föltevésre egy Lung nevezetű könyvkötő levele adott okot, amelyben egy csabai illetőségű kovácslegény van megnevezve a szomorú halállal kimúlt fiu riválisaként. Lung ugyanis tudnivélte, hogy az a csabai kovácslegény volt egyidőben Aradon és ketten udvaroltak egy Juhász Mariska nevű könyvkötő leánynak. Ez alapon az aradi kir. ügyészség az öngyilkos fiu apjának, Petrovszky István dohánybeváltó hivatali alkalmazottnak a kihallgatás ít kérte a csabai rendőrségtől, arra nézve, hogy mit tud fia haláláról, a Juhász Mariskával folytatott. szerelmi viszonyáról és esetleg ellenfeléről ? A csabai rendőrség a megkeresés értelmében a héten maga elé citálta Petrovszky Istvánt, aki megtörve adta elő fia öngyilkosságáról azt, amit tudott. Vallomásának a javarésze már ismertetett dolog. Hanem uj részleteket is adott elő, amelyek kétségkívül igazolják, hogy fia amerikai párbaj áldozata, amelyet csakugyan Juhász Mariska miaty vivtak meg K r n á c s János csabai illetőségű kovácslegénynyel. Helyes nyomon járt hát az aradi ügyészség, amikor ez irányba terelte a vizsgálatot. A gyilkos tehát megvolna, és — mégse. — K r n á c s Jánost a rendőrség nem foghatja el, mert Amerikába vitorlázott. A kovácslegény a tragédia befejezése után bizonyára sejtette, hogy nyomozni fogják és megugrott a büntetés előtt, anélkül, hogy a párbajvivás alkalmával Petrovszky Jánossal kötött becsületszerződós értelmében oltárhoz kisérte volna szerelmük közös ideálját, Juhász Mariskát. Ami megérthetetlen ebben a sötét hátterű tragédiában, az, hogy Juhász Mariska az ügyre vonatkozólag megtagad minden érdemi vallomást. Ezek után pedig valószínű, hogy az aradi vizsgálatot vezető ügészség az ügy iratait egyelőre pihentetni fogja, hacsak valamelyes úton-módon az elévülés időtartamának lejárata előtt kézre nem kekeritik Krnács Jánost, akit az esetben, amennyiben a vád csakugyan terhelné, ami kétségtelen, a büntetőtörvénykönyv 283-ik szakaszának második bekezdése alapján a biróság öt évtől tiz évig terjedhető államfogházzal büntetne. Nyilt levél. A gyulai szövőgyár tűzveszedelme. Elhamvadt szárító. - 400 gyárimunkás kereset nélkül. Magyarország textiliparának egyik virágzó telepét, az országoshirü gyulai kötött- és szövöttárú gyár részvénytársaság kibővítés alatt álló gyárát csütörtökön este és éjjel óriási tüzveszedelem fenyegette, mely, csak kicsiben mult, hogy el nem hamvasztotta az egész telepet. A tűz az esti órákban ütött ki minden kötelességmulasztáson kivül eső ok miatt, véletlenségből, s rövid néhány óra alatt elhamvasztotta a gyártelep szárító helyiségét, közel 30 ezer korona kárt okozva, amely azonban biztosítás révén megtérül. A tüzeset nagy riadalmat idézett elő Gyulán. A legnagyobb baj azonban az, hogy a gyárégés folytán 400 munmunkás hosszú időre elvesztette kenyerét, mert a munkahelyiségek hasznanavehetetlen állapotba kerültek, s a most épülő helyiségek pedig még nincsenek teljesen készen. A tüzveszedelemről a gyulai rendőrhatóságnak tüzvizsgálati bizonyítványa alapján a következő tudósítást közöljük : A tüz a gyártelep udvarában, az utca irányára merőlegesen álló száritóhelyiségben csütörtökön este 8 órakor támad és este 10 óráig szakadatlanul égett, éjjel 2 óráig pedig lappangott. A tüz keletkezésének okára nézve az a vélemény látszik valószínűnek, hogy a száritóban elhelyezett és szárításra felhúzott harisnyák egyike az üzem befejeztét követő vizsgálat után véletlenségből lehullt a hevitő csőre, ahol az közvetlen érintkezés folytán túlhevült és fölgyulladt. Gondatlanság kizártnak látszik,' amennyiben úgy W e i s z Mór vezérigazgató/ mint a gyár munkavezetőjének nyilatkozata szerint az üzem befejezése után a szokásos mindennapi vizgálat a tüz keletkezésének napján is megtörtént. A tüzveszedelemhez azonnal kivonult a tűzoltóság és a gyár egész személyzete a vezérigazgató élén, akiknek a legmegfeszitettebb munka után éjjel 2 órakor sikerült a tüzet lokalizálni. A tűzvész folytán közvetlenül a részvénytársaság, közvetve pedig 400 főalkalmazott károsodott azáltal, hogy körülbelül 6 heti időtartamra, míg a leégett gyár fölépül, elestek kenyerüktől. Az alkalmazottak között valószínűleg többen lesznek, akik közsególyre szorulnak.' Az okozott tűzkár 27.752 koronát tesz ki, amelyet az Első magyar általános biztosító intézet megtérít. A tűzvészről, valamint a munkások helyzetéről Fábry Sándor dr. alispán pénteken részletes jelentést tétetett ma gának. A békéscsabai szabadelvüpár elnökéhez. Tisztelt Elnök úr! Mivel az országgyűlési szabadelvüpárt utóbbi magatartása a Fejérváry kormánnyal szemben hazafias meggyőződésemmel ellenkezik, tiszteleltei hozom tudomására Elnök úrnak, hogy a szabadelvű pártból kiléptem. Kiváló tisztelettel: Gerendás, 1905. julius hó 7. Beliczey Géza. * Fölkérettünk fönti nyíltlevél közlésére, amelyre nézve nekünk is volna egynémely megjegyzésünk. Beliczey Géza, amint olvasható, nyilt levelet intézett a csabai szabadelvű párt elnökéhez, bejelentve a pártból való kilépését. Igen ám, csakhogy ez a levél éppen nem indokolt. Mert Csabán szervezett szabadelvüpárt nincs, tehát abból kilépni, vagy belépni sem szükséges. Csabán a mindenkori képviselőválasztások alkalmával, tisztán a választások tartamára szervezkedtek minden további fennállás kötelezettségének kimondása nélkül a 67-es alapon álló választópolgárok. De akkor sem volna az a nyilt levél indokolt, ha Beliczey Géza azt az országos szabadelvű párthoz intézte volna, mert éppen az országos szabadelvű párt volt az, amely az ellenzékkel egyetemben bizalmatlanságot szavazott a Fejérváry kormánynak, amelynek törvénytelenségét elismeri minden 67-es alapon álló polgár. Bókósvármegyében a közelmúlt napokban szervezkedett az ellenzéki polgárság. Hasonló szervezkedésre szüksége volna a kiegyezési alapon álló polgárságnak is, de egyelőre az idő még nem érkezett el, mert a koalíció még nem tudott olyan programmot összeállítani, amely a hatvanhetesek követelményeinek megfelelne. Elébe vágni tehát ilyen nyilt levelekkel annak az időnek, amely alkalmat ád a 67-es alapon állók szervezkedéséhez, sem nem célszerű, sem nem indokolt ezidő szerint. Kereskedők a magyariparért. A magyar kereskedők körében kihatásaiban igen nagy jelentősé'' érdekes mozgalom indult meg, amely -ha nem lesz szalmaláng —a legh*ngzatosabb szónál is szebben beszól. íme: A fővárosi kereskedelmi és iparkamara több vezető embere a héten tanácskozást tartott, amelyen elhatározták, hogy országos kereskedői mozgalmat indítanak és ha ezt elérték, úgy mindazon külföldön gyártott iparcikkekre, I amelyet már Magyarországon is versenyképesen állítanak elő, kimondják a bojkottot. A mozgalomnak az a célja, hogy a kezdeményező hazafias kereskedők ezzel a bojkottal akarják bizonyítani, de egyben meg is figyelni, hogy a bekövetkező önnálló vámterület a magyar iparral pozitív számítással is milyen óriási és azonnali hasznot jelent. A fővárosi kereskedők nagy lelkesedéssel karolták fel az eszmét ~ " galom vezetésére a keresker

1 ügyi világ vezéreit kérik f is biztosítsák a mozgalom Egyelőre, ha az orszáp zottság megalakult — csal árucikkre fogják kiterjef tot. Természetesen, megf egyes kereskedőt, ki a cikket árusítja, kötelezik. mány árusítására, úgy, ség keresve se kaphassc magyar gyártmányt. Ha ez cikkre fenálló bojkott telji Angol különlegességek, -— a férfi-ruha szövetek MtM«t a legelegánsabb szabás, HWálóan finom IjiíitM\ készit Eítattftmitfml íéríiBékb