Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-07-02 / 65. szám

3-ik oldal keként megfestették életnagyságú arcképét. A megszólalásig hü kép Veres Gusztáv csabai festőművész műterméből került ki és a mester tehetségét dicsén. A tisztikar nevében K o r o s y László főjegyző üdvözölte Gally Gyulát. Gyönyörű szép beszédben méltatta érdemeit, odaállitván őt a tisztikarnak mintaképéül, majd a nagyrabecsülésük és őszinte ragaszkodásuk jeléül átnyújtotta neki a tisztikar, ajándékát. Gally Gyula elérzékenyülve fejezte ki hálás 'köszönetét a tisztikar ragaszkodásáért, mint az annak kiféjezéseképp nyújtott ajándékért és ezzel a délelőtti ünnepség végetért a jubiláns éltetésével. A bankett. Az igaz szeretetben amily bensősógteljes volt a délelőtti ünnepség, éppenolyan volt este a Széchenyi ligeti fehér asztaloknál, ahol a kétszáz terítékű lakomán, mint egy család gyülekezett össze Csaba társadalmának előkelősége s minden osztályának képviselete és számosan a vidékről is. A lakoma folyamán az első felköszöntőt az ünnepeltre Áchim Tamás biró mondta, aki mint a csabai algimnázium növendéke osztálytársa volt Gally Gyulának. Ugyancsak mint osztálytársa, az egyetemen, éltette Gallyt F á b r y Károly képviselő, aki szép szavakban emlékezett a múltra, amelyben szoros baráti kapocs fűzte őket össze. Szólt a baráti szeretet magasztosságáról, összehasonlítva azt a rideg, sivár jelennel. Szólt még hoszszasabban Gally érdemeiről, majd poharát egésségére és családjára üritette. Mindkét felköszöntőre az ünnepelt válaszolt, meghatott szavakban adván kifejezést köszönetének A hálás tisztikart, Csaba közönségét és a szép ünnepségnek családias keretet adó hölgy koszorút éltette Ezután Munkás László a kiterjedt. Gally család nevében üdvözölte a család büszkeségét és nesztorát. Kiss István kir. számtanácsos, a gyulai pénzügyigazgatóság üdvözletét tolmácsolta. Majd Gally Gyula köszönő szavai után K orosy László mondott még lendületes szédét az ünnepeltről. Sokára került ezután még sor asztalbontásra, majd táncra kerekedett a diszes társaság fiatalja, nagyja és fesztelen jókedvvel járták P u r c s i János bűbájos szép muzsikája mellett a hajnali órákig. — mondotta, — hogy pártunk nem vállalja a kormányalakítást; mi igenis vállaljuk az ország ügyeinek vezetését, de csak olyan feltételek mellett, hacsak nem kívánják tőlünk azoknak az elveknek megtagadását, amelyekben a szövetkezett pártok már mindannyian megegyeztek. De igy tehát a jelen pillanatban nehéz, súlyos áldozatokra kell elkészülve lennünk. Azonban ha most egy nagy küzdelem árán kivivjuk jogainkat, akkor hitem szerint a magyar nemzetre szebb napok virulnak fel. Mi hisszük, hogy Isten segitségével fogunk majd teremteni egy olyan országot, melyben mindenki családapai és honpolgári kötelességeinek eleget téve, boldog megélhetést fog találni. Addig azonban még sokat kell elkövetnünk. De jöjjön bármi, az alkotmányos, törvényes eszközökről le nem mondunk, mert ebben a küzdelemben a fődolog a higgadtság, a törvénytisztelet és a fegyelmezettség. Ezután részletesen kifejtette Apponyi a vármegyék szerepét a politikai válságban s végül a polgárságot arra hivta fel, hogy csatlakozzék a diadalmas 48-as zászló alá. A hallgatóság több izben lelkes éljenzéssel szakította félbe beszédét. Ezután Re 11 Lajos dr. határozati javaslatot terjesztett elő, majd szónoklatokat tartottak még a helyzetről és az alkalomról Barabás Béla, H a v i á r Dániel, Veres József és P á n d y István dr., mig a nagygyűlést Kossuth Ferencnek és J u s t h" Gyulának üdvözlése után gróf Apponyi szavai zárták be. A nagygyűlést bankett követte, ahol számos feiköszöntő hangzott el. Az elsőt Szalay József mondta, Ápponyit éltetve. Erre gróf Apponyi válaszolt, aki Kossu'h Ferencre üritette" poharát. Hatásos felköszöntőket mondtak még: Haviár Dániel, Fábry Károly, Nagy Sándor, dr. Bartha István, Szász József, Áchim L. András, Barabás Béla,

r Steiner Ferenc, j Kún Árpád, Berényi Ármin dr., Pándy István dr. és Haviár Gyula. Asztalbontásra három órakor került sor, amikor a vendégképviselők Fábry Károly vendégszerető házánál, Apponyi pedig' Szalay József lakásán tettek látogatást. A politikai előkelőségek a délutáni ötórai vonattal utaztak el Csabáról. A békésmegyei ellenzék zászlóbontása. Az alkotmányos küzdelem az országház kapuinak bezáráza után folytatódik a nép körében, a törvényhatóságok közgyűlési termeiben, nagygyűléseken és rendre nyilatkoznak meg a nemzeti követelések mellett, úgy hogy ma már az egész ország polgársága majdnem egy táborban küzd. A harcolók táborába beállott Békésvármegye ellenzéki polgársága is, amely vasárnap bontotta ki zászlóját. Az alakuló naggyűlés impozáns módon, előkelő politikusokjelenlétében a csabai Széchenyiligetben folyt le, ahol a megye minden részéből nagyszámban egybegyülekezett polgárság egyhangú lelkesedéssel kimondta az alakulást. Fellobogózott utcák várták a vendégsereget, akiknek sorában ott volt a vármegye ellenzéki vezérpolgárain és köreinek képviselőin kivül Fábry Károly, Haviár Dániel, Veres József, Kecskeméti Ferenc, Áchim L. András, Steiner Ferenc, Barabás Béla, Szász József, Nagy Sándor dr., L a e h n e Hugó, Kún Árpád, S c h r i ff e r t József orsz. képviselők, a sajtó fővárosi, vidéki és csabai képviselői. Gróf Apponyi Albert a tizenegy órai gyorsvonattaí érkezett meg több képviselő és ujságiró társaságában Budapestről. Lelkes éljenzés fogadta az állomáson, ahol a polgárság nevében S z al a y József üdvözölte. Apponyi válasza után a vendégek bandérium és küldöttségektől kisérve, zászlók alatt hosszú kocsisorban a Széchenyi ligetbe \ onultak, ahol a megnyitó beszédet Szalay József szervező-bizottsági elnök tartotta. Föltett kérdésére az egybegyűltek egyhangú lelkesedéssel mondták ki az alakulást és elnöküknek gróf Apponyi Albertet választották meg. Apponyi megköszönte a megtiszteltetést, majd igy folytatta szavait: Örömmel üdvözli az országos felbuzdulást, mert ha ez kellő kitartással párosul, ugy benne látja legközelebbi diadalunk zálogát. Majd elbeszélte, hogy Fejérváry a szombati béke-konferencián az ellenzék katonai programmjának elejtését kivánta. Sokszor esik arról s«ó sát, amelyet tegnap délben végre is hajtott. Az egész magyar iróvilágot fájdalmasan érintő hir, hogy Bródy Sándor szivén lőtte magát, általános izgalmat és részvétet ébresztett mindenfelé. A golyó célt tévesztett és tüdejét átfúrva, a bordák közé hatolt. Sérülése életveszélyes, de a hamar előhívott orvosok mindent megkísérelnek, hogy a még fényes jövendőre hivatott érdekes életet megmentsék a magyar irodalomnak. Orvosai azonban kevés reményt fűznek életbenmaradásához. Az öngyilkosság hirére a magyar irók és hírlapírók közül sokan utaztak fel barátjuk betegágyához. Érdekes, hogy felesége, a kitől egy év óta elváltán élt, aki Alba Nevis irói néven szintén ismert a magyar olvasóközönség előtt amint az öngyilkosság hirét megtudta, négy kicsi fiával felutazott Bécsbe, hogy volt férjét és gyermekeinek atyját ő maga ápolhassa. Bródy Sándor állapota. A délelőtt folyamán bécsi tudósítónk arról értesített, hogy az életunt az éjszakát nyugtalanül töltötte, de folyton eszméleténél volt. Reggel 387 fokú lázt konstatáltak rajta. Az operáció még nem történt meg. Bródy Sándor öngyilkossági kísérlete. Szomorú hirt hozott tegnap a távíró a Bécs melletti Semeringről. Hogy sötét, fénytelen egéről a magyar szépirodalomnak lehullóban van a legfénye sebb csillag. Végig sajgott a lelkeken a fájdalom és megdöbbenés,amint szárnyra kelt a hír: Bródy Sándor öngyilkosságot követett el s sérülése olyan veszélyes, hogy orvosai kevés reményt fűznek felgyógyulásához. A mindennapiság szürke légköréből kiemelkedő ós messze tündöklő zsenik fátuma a Bródy Sándoré. Erős iró volt, de gyönge ember, amiért aztán sokan félreértették és nem méltatták talentumának igaz értéke szerint. A tragikus sorsra jutott jeles iró Békés vármegyében rokonsággal bir. Gyulán irta első nagy regényét „Faust orvos"-t, majd a Nyomort s innen ragadták el a múzsák a nagyvilágba, az olimpus forumára. E megye közönségét tehát szintén fájdalmasan érinti a szomorú eset. Mi birta rá Bródy Sándort erre a végzetes tettre ? Újságírói körökben régóta tudták, hogy Bródy szárnyaszegett ember. Elkedvetlenedése és ezzel kapcsolatos idegessége, búskomorsága a Királyidillek szinrekerülése óta datálódik. Okkal, ok nélkül-e, ezúttal mellékes, akkor bizonyos oldalról csúf hajsza indult meg ellene. Kellemetlen családi bajok, anyagi zavavok csak súlyosbították helyzetét. Tetézte pedig mindazt súlyos jellegű tüdőbaja, melyből mint teljesen megrongált idegzetű, búskomor ember került ki a tavasszal. Orvosi tanácsára Cirkvenicába utazott, ám állapotában kedvező fordulat nem állott be, ami anynyira elkeserítette, hogy mint egy onnan Ambrus Zoltánhoz irt levele igazolja, foglalkozni kezdett a halál gondolatával. Orvosai tanácsára elmúlt hónapban a Semeringre utazott egy Bécs mellett levő szanatóriumba, de egézségét, idegeinek gyógyulását s munkaerejének újjáébredését ott is hasztalan kereste. Ez érlelte meg benne végzetes elhatározáEgy ifjú tragédiája. Nem halt még ki a romantika. Él még, csak megmérgezte a modern élet gyilkos levegője. Él a diákembarek szivében, amelyek érzékenyek, mint a mimosa pudica, tüzesek, mint a lávatenger, de egyben epedően szelídek is, átlátszók, mint a holdsugár S ha megvérzik őket, csak nagyon kicsi sebet ejtenek rajta, hősök is, de a legtöbbször kétségbeesnek. Mert a mai kor emberének jellemző vonása a minden csekélységen való kétségbeesés, a hit, az erős akarat hiánya, az életnek, a legdrágább, a legbecsesebb létező valminek semmibevése. És ez a modern élet gyilkos miazmája, mely terjed, terjed, gonosz hatalmába ejtvén már azt a kort is, amely kizárólag a gondtalan ifjúságé. Modern romantika ez, amely tragédiákat szül. Szomorú, nap-nap után megimétlődő tragédiákat, amelyek fölött elmélkedhetünk a pszihologiának minden rendelkezéseinkre álló eszközével, módjával. Elmélkedhetünk, valahányszor eldörren egy revolver és a durranás után egy megsemmisült élet vonaglik végig a földön, mártírjává esvén a kor beteges szellemének. Néha elmélkedünk is, néha nem. Hisz oly gyors egymásutánban jönnek az áldozatok, hogy szürkévé válik a tragédia és a legtöbb eset fölött napirendre térünk. Ilyen tájban mégis többet foglalkozunk velük. Mert ilyenkor az iskola padjai közül kiszabadult diákemberek között dühöng a járvány, amely éve kint olyan rendesen visszatér, mint a vizsgák napja. Itt van pl. a szabadkai és többi eset után a csabai. De mig a többinél a rossz kalkulus okozta elkeseredés nyomta a szerencsétlen diákembernek kezébe a gyilkos fegyvert, addig a csabai esetnél szinte érthetetlen az ok, amely — egy hajszálon múlott — hogy halálát nem okozta egy reményteljes ifjú életnek. íme az eset: A csabai Munkácsy-utca egyik csöndes házában, mely özvegy Áchim Pálné tulajdona, hétfőn reggel nyolc óra után néhány perccel fegyverdurranás hangzott el. A lövés a lakás hátsó részének egyik alacsony kis szobájából hangzott el, hol G a 1 a c z Imre gyulai illetőségű diák, néhai Galacz János, kir. tanácsos főmérnök fia, a csabai Rudolf-főgimnázium VII. osztályának jelesen végzett növendéke lakott. A hatalmas dörej, mely egy 9 miliméteres revolverből hangzott el, óriási rémületbe hozta a ház lakóit, akik elé csak rémületesebb látvány tárult, amikor beléptek a szobába. A boldogtalan diákember vérző testtel vonaglott az ágyon, amelynek párnáit pirosra festette kiömlő vére. A hatalmas mordály pedig a padlón füstölgött. Az esetről azonnal értesítették a hatóság embereit, akiknek részéről D e br e c z e n y Endre dr. szolgabíró, K e sj á r Béla rendőrfogalmazó, Reisz Mil- sa dr. és W a 11 f i s c h Ferenc dr. községi orvosok jelentek meg a helyszínen. Az orvosok azonnal konstatálták, hogy a golyó a hatodik és hetedik borda között a szív alatt hatolt a mellbe és a lapocka alatt jött ki, belefúródva mélyen a falba. Nemesebb részeket nem sértett, azt tehát azonnal meglehetett állapítani a veszedelmes sérülés dacára is, hogy a lövés nem'halálos. Kihallgatni azonban nem lehetett az ifjút, aki csak délfelé tért magához, de felvilágosítást akkor sem adott tettének okáról, amelyről, mint minden hasonló alkalommal, egész sereg mende-monda kering. Hogy szerelmes volt a diák és csalódott és több efféle. Egy bizonyos: a tett oka nem tudatik. Maradjon is a szegény, bűnös könnyelműségéért meglakolt fiu titka. Az is bizonyos, hogy Galacz Imrén sem a házbeliek, sem barátai nem észleltek semmi különösebb változást. Vasárnap este ugyan egy kissé lehangolt volt, de hétfő reggel a legvidámabb hangulatban kelt föl. Háziasszonyával barátságosan beszélgetett és öt perc múlva vérében hevert. A gyilkos szerszámot és golyókat is tettének elkövetése előtt néhány perccel vásárolta a K u g e l-f éle vaskereskedésben: — Megyek a Tátrába és oda viszem magammal — mondta a legnagyobb nyugalommal az őt kiszolgáló segédnek. Galacz Imre esetéről azonnal értesítették Gyulán lakó gyámját is, Szarvasi Arzén kir. főmérnököt. A rendkívül kedves és rokonszenves ifjúnak szerencsétlen tette megdöbbenő hatással volt övéire, akik féltő aggódással ós kimodhatatlan szeretettel csüngtek mindig a család fényén. Ami enyhítette kétségbeesésüket, az az orvosok megnyugtató válasza volt, hogy a lövés nem végzetes. De leverő hatással volt az eset a főgimnázium tanáraira ós tanulóira is, akik egvaránt becézték a rendkívül szorgalmú és jeles tehetségű, jómagaviseletü tanulót, akit általában Csaba egész uri társadalma ismert és kedvelt. Galacz Imre, kit gyámja Gyulára szállíttatott, ma már túl van a veszélyen, s valószínűleg mihamar felépül baiából, — amelyet egy meggondolatlan pillanatban szerzett magának. „Béke'smegyei Közlöny" táviratai. A válság. Még égyre az a hir járja, hogy F ej é r v á r y szeptemberig szünetelteti az ő úgynevezett békeközvetitését. Állítólag beavatott oldalról azt jelentik nekünk, hogy a miniszterelnök sokkal hamarabb fog valami ujabb kísérletet tenni. Az igaz, hogy a kabinet szeptember közepéig okvetlen hivatalba akar maradni és ezt avval indokolja, hogy a parlamenti kormány addig nem is alakulhat, mert a Ház szeptember 15-ike előtt semmi szin alatt^össze nem jöhet s igy esetleg az uj kormány előbb be sem mutatkozhatik. A feladat tehát az, hogy addig teremtsék meg az uj kormány számára az alapot, mihez okvetlen idő kell. Fejórvárynak az a szándéka, hogy mihelyt valami alkalom adatik, Ischlbe megy a király elé és onnan visszajövet azonnal próbálkozik ismét. Nem mintha akkor mást akarna vagy tudna hozni, hanem akkor megvan az a látszat, mintha a királytól ujabb utasítás vagy irányítást kapott volna. A miniszterelnök a mondott alkalmat keresni fogja, hogy a koronának és neki ne vethessék szemükre hogy az országot hónapokon át féloldalt hagyták és csak az osztrák érdekek kielégitésóről gondoskodtak. Az orosz forradalom. A Pobjedonosceveoban ma a tengerészek ismét meghasonlottak egymás között. A parancsnokság erről értesítette a hatóságokat és hat bujtogatót társaik őrizete alatt partraszállittatott. A tegnap feltartóztatott Granley nevű angol gőzöst ma gondos vizsgálat után szabadon bocsátották. A kikötőben lévő torpedónaszádok útnak indultak. A kikötői munkálatokat ismét megkezdték. Aríiberakásra külföldi gőzösök érkeztek és Kersonba, valamint Nikolajevbe is indultak gőzösök. Bielostokban a város közepén a Liptow-utcában a rendőrsége közelébe bombát dobtak. Hir szerint többen elpusztultak. Néhány utcában lövéseket hallottak.