Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-07-02 / 65. szám

3-ik oldal keként megfestették életnagyságú arc­képét. A megszólalásig hü kép Veres Gusztáv csabai festőművész műterméből került ki és a mester tehetségét dicsén. A tisztikar nevében K o r o s y László főjegyző üdvözölte Gally Gyulát. Gyö­nyörű szép beszédben méltatta érdemeit, odaállitván őt a tisztikarnak mintaképéül, majd a nagyrabecsülésük és őszinte ragaszkodásuk jeléül átnyújtotta neki a tisztikar, ajándékát. Gally Gyula elérzékenyülve fejezte ki hálás 'köszönetét a tisztikar ragaszko­dásáért, mint az annak kiféjezéseképp nyújtott ajándékért és ezzel a délelőtti ünnepség végetért a jubiláns élteté­sével. A bankett. Az igaz szeretetben amily bensősóg­teljes volt a délelőtti ünnepség, éppen­olyan volt este a Széchenyi ligeti fehér asztaloknál, ahol a kétszáz terítékű la­komán, mint egy család gyülekezett össze Csaba társadalmának előkelősége s minden osztályának képviselete és számosan a vidékről is. A lakoma folyamán az első felkö­szöntőt az ünnepeltre Áchim Tamás biró mondta, aki mint a csabai algim­názium növendéke osztálytársa volt Gally Gyulának. Ugyancsak mint osztálytársa, az egye­temen, éltette Gallyt F á b r y Károly kép­viselő, aki szép szavakban emlékezett a múltra, amelyben szoros baráti kapocs fűzte őket össze. Szólt a baráti szere­tet magasztosságáról, összehasonlítva azt a rideg, sivár jelennel. Szólt még hosz­szasabban Gally érdemeiről, majd poha­rát egésségére és családjára üritette. Mindkét felköszöntőre az ünnepelt válaszolt, meghatott szavakban adván ki­fejezést köszönetének A hálás tisztikart, Csaba közönségét és a szép ünnepségnek családias keretet adó hölgy koszorút éltette Ezután Munkás László a kiterjedt. Gally család nevében üdvözölte a család büszkeségét és nesztorát. Kiss István kir. számtanácsos, a gyulai pénzügyigaz­gatóság üdvözletét tolmácsolta. Majd Gally Gyula köszönő szavai után K o­rosy László mondott még lendületes szédét az ünnepeltről. Sokára került ezután még sor asztal­bontásra, majd táncra kerekedett a diszes társaság fiatalja, nagyja és fesztelen jó­kedvvel járták P u r c s i János bűbájos szép muzsikája mellett a hajnali órákig. — mondotta, — hogy pártunk nem vál­lalja a kormányalakítást; mi igenis vál­laljuk az ország ügyeinek vezetését, de csak olyan feltételek mellett, hacsak nem kívánják tőlünk azoknak az elvek­nek megtagadását, amelyekben a szö­vetkezett pártok már mindannyian meg­egyeztek. De igy tehát a jelen pillanat­ban nehéz, súlyos áldozatokra kell el­készülve lennünk. Azonban ha most egy nagy küzdelem árán kivivjuk jogainkat, akkor hitem szerint a magyar nemzetre szebb napok virulnak fel. Mi hisszük, hogy Isten segitségével fogunk majd teremteni egy olyan országot, melyben mindenki családapai és honpolgári kö­telességeinek eleget téve, boldog meg­élhetést fog találni. Addig azonban még sokat kell elkövetnünk. De jöjjön bármi, az alkotmányos, törvényes eszközökről le nem mondunk, mert ebben a küzde­lemben a fődolog a higgadtság, a tör­vénytisztelet és a fegyelmezettség. Ezu­tán részletesen kifejtette Apponyi a vár­megyék szerepét a politikai válságban s végül a polgárságot arra hivta fel, hogy csatlakozzék a diadalmas 48-as zászló alá. A hallgatóság több izben lelkes él­jenzéssel szakította félbe beszédét. Ezután Re 11 Lajos dr. határozati javaslatot terjesztett elő, majd szónokla­tokat tartottak még a helyzetről és az alkalomról Barabás Béla, H a v i á r Dániel, Veres József és P á n d y Ist­ván dr., mig a nagygyűlést Kossuth Ferencnek és J u s t h" Gyulának üdvöz­lése után gróf Apponyi szavai zárták be. A nagygyűlést bankett követte, ahol számos feiköszöntő hangzott el. Az elsőt Szalay József mondta, Ápponyit éltetve. Erre gróf Apponyi válaszolt, aki Kossu'h Ferencre üritette" poharát. Hatásos fel­köszöntőket mondtak még: Haviár Dá­niel, Fábry Károly, Nagy Sándor, dr. Bartha István, Szász József, Áchim L. András, Barabás Béla, r Steiner Ferenc, j Kún Árpád, Berényi Ármin dr., Pándy István dr. és Haviár Gyula. Asztalbontásra három órakor került sor, amikor a vendégképviselők Fábry Károly vendégszerető házánál, Apponyi pedig' Szalay József lakásán tettek láto­gatást. A politikai előkelőségek a dél­utáni ötórai vonattal utaztak el Csabáról. A békésmegyei ellenzék zászló­bontása. Az alkotmányos küzdelem az ország­ház kapuinak bezáráza után folytatódik a nép körében, a törvényhatóságok köz­gyűlési termeiben, nagygyűléseken és rendre nyilatkoznak meg a nemzeti kö­vetelések mellett, úgy hogy ma már az egész ország polgársága majdnem egy táborban küzd. A harcolók táborába beállott Békés­vármegye ellenzéki polgársága is, amely vasárnap bontotta ki zászlóját. Az alakuló naggyűlés impozáns módon, előkelő po­litikusokjelenlétében a csabai Széchenyi­ligetben folyt le, ahol a megye minden részéből nagyszámban egybegyülekezett polgárság egyhangú lelkesedéssel ki­mondta az alakulást. Fellobogózott utcák várták a vendég­sereget, akiknek sorában ott volt a vár­megye ellenzéki vezérpolgárain és kö­reinek képviselőin kivül Fábry Ká­roly, Haviár Dániel, Veres József, Kecskeméti Ferenc, Áchim L. András, Steiner Ferenc, Barabás Béla, Szász József, Nagy Sándor dr., L a e h n e Hugó, Kún Árpád, S c h r i f­f e r t József orsz. képviselők, a sajtó fővárosi, vidéki és csabai képviselői. Gróf Apponyi Albert a tizenegy órai gyorsvonattaí érkezett meg több képviselő és ujságiró társaságában Buda­pestről. Lelkes éljenzés fogadta az állo­máson, ahol a polgárság nevében S z a­l a y József üdvözölte. Apponyi válasza után a vendégek bandérium és küldött­ségektől kisérve, zászlók alatt hosszú kocsisorban a Széchenyi ligetbe \ onul­tak, ahol a megnyitó beszédet Szalay József szervező-bizottsági elnök tartotta. Föltett kérdésére az egybegyűltek egyhangú lelkesedéssel mondták ki az alakulást és elnöküknek gróf Apponyi Albertet választották meg. Apponyi megköszönte a megtisztel­tetést, majd igy folytatta szavait: Örömmel üdvözli az országos fel­buzdulást, mert ha ez kellő kitartással párosul, ugy benne látja legközelebbi diadalunk zálogát. Majd elbeszélte, hogy Fejérváry a szombati béke-konferencián az ellenzék katonai programmjának el­ejtését kivánta. Sokszor esik arról s«ó sát, amelyet tegnap délben végre is hajtott. Az egész magyar iróvilágot fájdal­masan érintő hir, hogy Bródy Sándor szivén lőtte magát, általános izgalmat és részvétet ébresztett mindenfelé. A golyó célt tévesztett és tüdejét átfúrva, a bordák közé hatolt. Sérülése életve­szélyes, de a hamar előhívott orvosok mindent megkísérelnek, hogy a még fényes jövendőre hivatott érdekes éle­tet megmentsék a magyar irodalomnak. Orvosai azonban kevés reményt fűznek életbenmaradásához. Az öngyilkosság hirére a magyar irók és hírlapírók közül sokan utaztak fel barátjuk betegágyához. Érdekes, hogy felesége, a kitől egy év óta elváltán élt, aki Alba Nevis irói néven szintén ismert a magyar olvasóközönség előtt amint az öngyilkosság hirét megtudta, négy kicsi fiával felutazott Bécsbe, hogy volt férjét és gyermekeinek atyját ő maga ápolhassa. Bródy Sándor állapota. A délelőtt folyamán bécsi tudósí­tónk arról értesített, hogy az életunt az éjszakát nyugtalanül töltötte, de folyton eszméleténél volt. Reggel 387 fokú lázt konstatáltak rajta. Az operáció még nem történt meg. Bródy Sándor öngyilkossági kísérlete. Szomorú hirt hozott tegnap a táv­író a Bécs melletti Semeringről. Hogy sötét, fénytelen egéről a magyar szép­irodalomnak lehullóban van a legfénye sebb csillag. Végig sajgott a lelkeken a fájdalom és megdöbbenés,amint szárnyra kelt a hír: Bródy Sándor öngyilkos­ságot követett el s sérülése olyan ve­szélyes, hogy orvosai kevés reményt fűznek felgyógyulásához. A mindennapiság szürke légköréből kiemelkedő ós messze tündöklő zsenik fátuma a Bródy Sándoré. Erős iró volt, de gyönge ember, amiért aztán sokan félreértették és nem méltatták talen­tumának igaz értéke szerint. A tragikus sorsra jutott jeles iró Békés vármegyében rokonsággal bir. Gyulán irta első nagy regényét „Faust orvos"-t, majd a Nyomort s innen ra­gadták el a múzsák a nagyvilágba, az olimpus forumára. E megye közönségét tehát szintén fájdalmasan érinti a szo­morú eset. Mi birta rá Bródy Sándort erre a végzetes tettre ? Újságírói körökben rég­óta tudták, hogy Bródy szárnyaszegett ember. Elkedvetlenedése és ezzel kap­csolatos idegessége, búskomorsága a Királyidillek szinrekerülése óta datáló­dik. Okkal, ok nélkül-e, ezúttal mellékes, akkor bizonyos oldalról csúf hajsza indult meg ellene. Kellemetlen családi bajok, anyagi zavavok csak súlyosbították hely­zetét. Tetézte pedig mindazt súlyos jel­legű tüdőbaja, melyből mint teljesen megrongált idegzetű, búskomor ember került ki a tavasszal. Orvosi tanácsára Cirkvenicába utazott, ám állapotában kedvező fordulat nem állott be, ami any­nyira elkeserítette, hogy mint egy on­nan Ambrus Zoltánhoz irt levele iga­zolja, foglalkozni kezdett a halál gondo­latával. Orvosai tanácsára elmúlt hónapban a Semeringre utazott egy Bécs mellett levő szanatóriumba, de egézségét, ide­geinek gyógyulását s munkaerejének újjá­ébredését ott is hasztalan kereste. Ez érlelte meg benne végzetes elhatározá­Egy ifjú tragédiája. Nem halt még ki a romantika. Él még, csak megmérgezte a modern élet gyilkos levegője. Él a diákembarek szi­vében, amelyek érzékenyek, mint a mi­mosa pudica, tüzesek, mint a lávatenger, de egyben epedően szelídek is, átlátszók, mint a holdsugár S ha megvérzik őket, csak nagyon kicsi sebet ejtenek rajta, hősök is, de a legtöbbször kétségbees­nek. Mert a mai kor emberének jellemző vonása a minden csekélységen való két­ségbeesés, a hit, az erős akarat hiánya, az életnek, a legdrágább, a legbecsesebb létező valminek semmibevése. És ez a modern élet gyilkos miazmája, mely ter­jed, terjed, gonosz hatalmába ejtvén már azt a kort is, amely kizárólag a gondtalan ifjúságé. Modern romantika ez, amely tragé­diákat szül. Szomorú, nap-nap után meg­imétlődő tragédiákat, amelyek fölött el­mélkedhetünk a pszihologiának minden rendelkezéseinkre álló eszközével, mód­jával. Elmélkedhetünk, valahányszor el­dörren egy revolver és a durranás után egy megsemmisült élet vonaglik végig a földön, mártírjává esvén a kor beteges szellemének. Néha elmélkedünk is, néha nem. Hisz oly gyors egymásutánban jönnek az áldozatok, hogy szürkévé válik a tragédia és a legtöbb eset fölött napi­rendre térünk. Ilyen tájban mégis többet foglalko­zunk velük. Mert ilyenkor az iskola pad­jai közül kiszabadult diákemberek között dühöng a járvány, amely éve kint olyan rendesen visszatér, mint a vizsgák napja. Itt van pl. a szabadkai és többi eset után a csabai. De mig a többinél a rossz kalkulus okozta elkeseredés nyomta a szerencsétlen diákembernek kezébe a gyilkos fegyvert, addig a csabai esetnél szinte érthetetlen az ok, amely — egy hajszálon múlott — hogy halálát nem okozta egy reményteljes ifjú életnek. íme az eset: A csabai Munkácsy-utca egyik csön­des házában, mely özvegy Áchim Pálné tulajdona, hétfőn reggel nyolc óra után néhány perccel fegyverdurra­nás hangzott el. A lövés a lakás hátsó részének egyik alacsony kis szobájából hangzott el, hol G a 1 a c z Imre gyulai illetőségű diák, néhai Galacz János, kir. tanácsos főmérnök fia, a csabai Ru­dolf-főgimnázium VII. osztályának jelesen végzett növendéke lakott. A hatalmas dö­rej, mely egy 9 miliméteres revolverből hangzott el, óriási rémületbe hozta a ház lakóit, akik elé csak rémületesebb látvány tárult, amikor beléptek a szo­bába. A boldogtalan diákember vérző testtel vonaglott az ágyon, amelynek párnáit pirosra festette kiömlő vére. A hatalmas mordály pedig a padlón füs­tölgött. Az esetről azonnal értesítették a ha­tóság embereit, akiknek részéről D e b­r e c z e n y Endre dr. szolgabíró, K e s­j á r Béla rendőrfogalmazó, Reisz Mil- sa dr. és W a 11 f i s c h Ferenc dr. községi orvosok jelentek meg a hely­színen. Az orvosok azonnal konstatál­ták, hogy a golyó a hatodik és hetedik borda között a szív alatt hatolt a mellbe és a lapocka alatt jött ki, belefúródva mélyen a falba. Nemesebb részeket nem sértett, azt tehát azonnal meglehetett állapítani a veszedelmes sérülés dacára is, hogy a lövés nem'halálos. Kihallgatni azonban nem lehetett az ifjút, aki csak délfelé tért magához, de felvilágosítást akkor sem adott tettének okáról, amely­ről, mint minden hasonló alkalommal, egész sereg mende-monda kering. Hogy szerelmes volt a diák és csalódott és több efféle. Egy bizonyos: a tett oka nem tu­datik. Maradjon is a szegény, bűnös könnyelműségéért meglakolt fiu titka. Az is bizonyos, hogy Galacz Imrén sem a házbeliek, sem barátai nem észleltek semmi különösebb változást. Vasárnap este ugyan egy kissé lehangolt volt, de hétfő reggel a legvidámabb hangulat­ban kelt föl. Háziasszonyával barátságo­san beszélgetett és öt perc múlva véré­ben hevert. A gyilkos szerszámot és golyókat is tettének elkövetése előtt néhány perccel vásárolta a K u g e l-f éle vaskereskedésben: — Megyek a Tátrába és oda viszem magammal — mondta a legnagyobb nyu­galommal az őt kiszolgáló segédnek. Galacz Imre esetéről azonnal értesítet­ték Gyulán lakó gyámját is, Szarvasi Arzén kir. főmérnököt. A rendkívül ked­ves és rokonszenves ifjúnak szerencsét­len tette megdöbbenő hatással volt övéire, akik féltő aggódással ós kimodhatatlan szeretettel csüngtek mindig a család fényén. Ami enyhítette kétségbeesésü­ket, az az orvosok megnyugtató válasza volt, hogy a lövés nem végzetes. De leverő hatással volt az eset a főgimnázium tanáraira ós tanulóira is, akik egvaránt becézték a rendkívül szor­galmú és jeles tehetségű, jómagaviseletü tanulót, akit általában Csaba egész uri társadalma ismert és kedvelt. Galacz Imre, kit gyámja Gyulára szállíttatott, ma már túl van a veszélyen, s valószínűleg mihamar felépül baiából, — amelyet egy meggondolatlan pillanat­ban szerzett magának. „Béke'smegyei Közlöny" táviratai. A válság. Még égyre az a hir járja, hogy F e­j é r v á r y szeptemberig szünetelteti az ő úgynevezett békeközvetitését. Állító­lag beavatott oldalról azt jelentik ne­künk, hogy a miniszterelnök sokkal ha­marabb fog valami ujabb kísérletet tenni. Az igaz, hogy a kabinet szeptem­ber közepéig okvetlen hivatalba akar maradni és ezt avval indokolja, hogy a parlamenti kormány addig nem is ala­kulhat, mert a Ház szeptember 15-ike előtt semmi szin alatt^össze nem jöhet s igy esetleg az uj kormány előbb be sem mutatkozhatik. A feladat tehát az, hogy addig teremtsék meg az uj kormány számára az alapot, mihez okvetlen idő kell. Fejórvárynak az a szándéka, hogy mihelyt valami alkalom adatik, Ischlbe megy a király elé és onnan visszajövet azonnal próbálkozik ismét. Nem mintha akkor mást akarna vagy tudna hozni, hanem akkor megvan az a látszat, mintha a királytól ujabb utasítás vagy irányí­tást kapott volna. A miniszterelnök a mondott alkalmat keresni fogja, hogy a koronának és neki ne vethessék szemükre hogy az országot hónapokon át félol­dalt hagyták és csak az osztrák érdekek kielégitésóről gondoskodtak. Az orosz forradalom. A Pobjedonosceveoban ma a tengeré­szek ismét meghasonlottak egymás kö­zött. A parancsnokság erről értesítette a hatóságokat és hat bujtogatót társaik őrizete alatt partraszállittatott. A tegnap feltartóztatott Granley nevű angol gőzöst ma gondos vizsgálat után szabadon bo­csátották. A kikötőben lévő torpedó­naszádok útnak indultak. A kikötői mun­kálatokat ismét megkezdték. Aríibera­kásra külföldi gőzösök érkeztek és Ker­sonba, valamint Nikolajevbe is indultak gőzösök. Bielostokban a város közepén a Liptow-utcában a rendőrsége közelébe bombát dobtak. Hir szerint többen el­pusztultak. Néhány utcában lövéseket hallottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom