Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-10-26 / 101. szám

Békéscsaba, 1905. október 26. BEKÉSMEGYEI KÖZLÖNY hatóságát, mint a békósvármegyei gazdasági egyletet a földtehermentesités eszméjéről és arról, hogy e kérdésben törvényjavaslat készül, fölkérvén úgy a vármegyét, mint a gazdasági egyesületet, hogy foglalkozzanak az eszmével, ésalkalmas időben tegyék meg észrevételeiket. A vármegye törvényhatósága véleményezés végett a gazdasági egyesülethez fordult, mely viszont elnökségét bizta meg az előterjesztés megtételével. Gazdakörökben, ahol érdeklődéssel foglalkoznak a kérdéssel, bizonyára aktuálisok lesznek hát az alábbi sorok: A magyar földbirtokról az a nézet terjedt el, hogy túlságosan el van adósodva. Ez tévedés. Fellner adatai szerint a magyar földbirtokra betáblázott jelzálogteher 4"1 milliárd koronára rug. Magyarország összes földbirtoka pedig 16 milliárd koronát ér, tehát négyszer annyit, mint a rajta lévő teher. Európa többi államában a földbirtok eladósodása sokkal nagyobb s még sem meri senki sem állítani, hogy ez baj volna. A földtehermentesités problémáját il'etőleg csak a kisbirtokosok adóssága jöhet figyelembe, tehát azoké, kiknek jelzálogterhe nem haladja meg a húszezer koronát. Magyarországban pedig a statisztikai adatok szerint 1,130.000 ilyen adós van és adósságuk összege kitesz 17 milliárd koronát."A földtehermentesités tehát nem az eladósodás képzelt veszedelmét hivatott elhárítani, hanem az a föladata, hogy a kisbirtokos adósságterheit csökkentse. A nagybirtokosnak nem kell segítség, ha adósságait konvertálni akarja. Az, akinek több, mint húszezer korona jelzálogterhe van, könnyen tárgyalhat a fővárosi, sőt külföldi pénzintézetekkel is ós megszerezheti magának a lehető legolcsóbb törlesztéses kölcsönt is. Nem igy van azonban a kisbirtokos adósságával. A kisbirtokos nehezen tud pénzt szerezni és ha konvertálni akar, olyan uj kiadások jelentkeznek, amelyeket nem képes födözni. Menjünk azonban sorrendben. Magyarországban jelenleg több, mint egymillió kisbirtokos családnak van jelzálog adóssága és ezek kö/.ül több, mint alfele csak drága kölcsönt kap, amely bármikor föl is mondható. Hogy mit jelent ez a kettős kársai járó adósságcsinálás, arról nem szükséges beszélni. A nép romlása szemmellátható bizonyítékot nyújt a hitelviszonyokról. A modern földtehermentesités célja az, hogy az egymillió adós földmivescsaládnak azt a részét, amelyiknek jelenleg drága és fölmondható adóssága van, megszabadítsa a kettős tehertől és pedig az által, hogy az adósságát olyan föl nem mondható, törlesztéses kölcsöné alakítsa át, amelyikért a mostaninál kisebb kamatot fizet. Ez a földtehermentesités lényege. A kisbirtokos tipusok szerint csinál adósságot. A békésmegyei parasztgazda ugyanolyan módon kerül pénzzavarba, mint a pozsonymegyei. Egyetlen egy számbeli példa elegendő lesz tehát a kisbirtok tehermentesítésének a tanulmányozására. A parasztgazdának az adóssága összegyülemlik a szatócsnál, a vaskereskedőnél és mesterembereknél. Hogy kifizethesse sok kellemetlenkedő hitelezőjét, fölvesz kétszáz korona betáblázott kölcsönt. Tegyük föl, hogy ez a kölcsön fölmondható és nyolc százalékos. Mit jelent ez ? Ez azt jelenti, hogy a kisbirtokost a hitelezője pénzért bármikor sarokba szoríthatja ós kis vagyonkáját ellicitálhatja. Másrészről azonban azt is jelenti, hogy a parasztgazda évenkint tizenhat korona kamatot fizet, de azzal abszolúte semmit sem törleszt. Már most, ha ez a parasztgazda rászánja magát, hogy valamelyik takarókpénztárban a kétszáz koronás adósságát kon vertáljá, azaz törlesztéses kölcsönre átalakítsa, akkor a következő módon kell eljárnia. Meg kell szereznie a telekkönyvi kivonatot, a kataszteri birtokivet s a községi bizonyítványt. Azután töröltetnie kell a régi terhet és erről igazolványt kell váltania. A bélyegek, illetó-, kek, hitelesítések és folyamodványok amelyek ehhez az aktushoz szükségesek, kitesznek 30 —40 koronát. És mikor a törlés nagynehezen elkészült, akkor jönnek újra a betáblázás költségei. Szóval, ha a parasztgazda konvertálni akarja kétszáz koronás adósságát, akkor előbb föl kell vennie a költségekre legalább is száz korona uj kölcsönt. A kisbirtok tehermentesítése tehát csak azon fordul meg, hogy az állam a telekkönyvi törlés és betáblázás költségeit elengedi-e. Az egyes pénzintézetek már megkapták azt a jogot, hogy a betáblázás költségeit részben megtakaríthassák. Ha az állam nemcsak az egyes pénzintézeteknek ad kiváltságot, hanem általában kimondja, hogy húszezer koronán alul jelzálog adósságok telekkönyvi betáblázása tökéletesen díjmentes, akkor a kisbirtok tehermentesítésének kérdése teljesen megoldottnak tekinthető. A kisgazda adósságának káros természetén múlik, hogy a kisbirtok egyöntetű tehermentesítése nem nagy eredmónynyel fog járni. Ha az állam ezentúl díjmentesen végzi a telekkönyvi betablázást, akkor eléri azt, hogy néhány százezer kisgazda konvertálni fogja az adósságait. Ezzel azonban nem ér el világra szóló eredményeket. A pénzügy alkalmazott mennyiségtani tudomány. Nézzük meg tehát a számok világában, hogy mit jelent az egyes kisgazdára nézve a földtehermentesités kérdése. Példa kedvéért tegyük föl, hogy a kisgazda, kinek kétszáz korona bármikor fölmondható adóssága van, a melyért nyolcas kamatot fizet, adósságát konvertálja. Mi történik ekkor ? A kisgazda biztosítva lesz, hogy ötven félévig nem mondja föl neki a pénzintézet a kölcsönt. Ez föltétlenül hasznos a gazdára nézve. Nézzük most a knmatdifferenclát. Nyolc százalék helyett fog fizetni a gazda három százalékot, tehát megiakarit évenkint hat koronát. A földtehermentesités elve nagyon szép ós ha azt vesszük, hogy Magyarország összes jelzálogterhe négy milliárd korona, a melyiknél csak egy százalék megtakarítás is negyven millió koronát jelent, akkor csakugyan szembetűnő ennek az elvnek a nagy jelentősége. A valóságban azonban másképp hangzik a tétel. A földtehermentesités az egyes kisgazda terheit csak néhány koronával csökkenti. Nem azt jelenti ez, hogy a főldtehermentesitéssel nem érdemes foglalkozni. Sőt ellenkezőleg azt, hogy az állam minél előbb megtegye a tervezett földtehermentesitő kísérleteket három vármegyének területén. Hanem egyet nem szsbad elfelejtenie. A földtehermentesités nem lényegbevágó módon segit a kisgazda sorsán. A kisbirtokos baja nom ott rejlik, hogy adósságot csinál, hanem ott, hogy konzumadósságot csinál. A fölvett pénzt nem befektetésekre fordítja, hanem mindennapos kiadásaira s igy a hitel révén nem fog hozzá az intenzivebb gazdálkodáshoz, mint nagy Széchenyi István gondolta, hanem gyönge kis jövedelmének részesévé teszi a nálánál sokkal nagyobb látókörű és a gazdasági élet eshetőségeit sokkal jobban kiismerő pénzembereket. A magyar kisgazda sorsán csak az intenzivebb gazdálkodás segíthet. A földtehermentesités csökkentheti néhány koronával az adósságkamatokat, de ez nem elegendő. A kisgazdák csak ugy boldogulhatnak, ha szövetkezetekben tömörülnek s a helyett, hogy holdankint tíz korona tiszta hasznot produkálnak, megötszörözik bevételeiket. A csabai jótékony nőegyletből. Választmányi ülés. A szegények gyámolitásáról és az e nemes célra rendezendő fényes estélyekről való gondoskodásban fáradhatlan csabai jótékony úrasszonyok kedden délután ismét gyűléseztek. A csabai jótékony nőegylet válás tmánya tartotta B e 1 i c z e y Rezsőné úrasszony elnöklete alatt őszi évzáró közgyűlését megelőző utolsó ülését. A folyó ügyeken kivül az egyesület működéséről tétetett itt részletes jelentés, mely arról szolgáltatott fényes tanúbizonyságot, hogy a jótékony nőegylet évenkint nagyon sok szenvedőnek arcáról letörli a könyet, sok éhezőnek nyújt kenyeret, sok ruhátlant ruház fel, szóval igazi humánus gondolkodással gyakorolja minden irányban a jótékonyságot. A választmány, amelynek üléséről az alábbi részletes tudósításunk szól — az emiitetteken kivül az időközben szükségessé vált alapszabályokat módosította a kívánalmaknak megfelelően. Az ülésen az elnöknőn kivül megjelentek : F á y Samu drné, özv. Fejér Béláné, Friedmann Mórné, Grenisperger Ferencz drné, G e n c s i Józsefné, Jávor Gyuláné, Klein Józsefné, Korossy Anna, Maros Györgyné, Réthy Béláné és Sztojan o v i c s Gyuláné, továbbá V a r s á g h Béla, R e 11 Lajos dr., U r s z i n y i János dr. és Székely Vilmos. Az elnöknő üdvözlő megnyitója után U r s z i n y i János dr. a számadásokról, az egyesület egy évi tevékenységről terjesztett elő részletes jelentést, amely szerint az egyesület csak készpénzben az első félév alatt 499, a második félév alatt pedig 278 korona erejéig adott segélyt, ezenkívül a legnagyobb mértékben adott az arra rászorúltaknak ruha és élelmi segélyt. A választmány ugy ezen, valamint a raktárforgalmi kimutatást tudomásul vette. Néhány segélyezési kérvény elintézése után V a r s á g h Béla felolvasta Zsilinszky Mihály dr. nyug. államtitkárné köszönő levelét, melyet a választmány szives köszönettel vett tudomásul. Majd az átiratok következtek, amelyek sorában első volt a debreceni kereskedelmi és iparkamaráé. A megkeresés az iránt érdeklődik, hogy a nőegylet a debreceni kamara támogatásával hajlandó volna-e fejleszteni a háziipart. A foglalkozási ágak lennének a szegény néposztály gyermekei részére szalmafonás, sásszövés és kalapkészités. Mindezeket közös munkatermekben tanítanák, s csak a tanfolyam befejezése után űznék otthon házilag. A kamara azon esetre, ha 30 növendék jelentkezik, egy intelligens tanítónő kiküldését igéri, s jelzi egyben azt is, hogy a földmivelésügyi miniszter e tekintetben nem zárkózik el segélyek elől. A nőegylet elnöksége korábban átirt a kamarához, hogy tárgyalás alá fogja venni a megkeresést, most azonban V a r s á g h Béla indítványára kimondta a választmány, hogy mivel árvaházzal nem rendelkezik, ahol az emiitett háziipari foglalkozások üzhetők lennének, ezidőszerint nincs abban a helyzetben, hogy a kamara ajánlatá' elfogadhassa. A magyar védőegyesület aziránt kereste meg a nőegyletet, hogy lépjen be a védőegyesületbe rendes tagul, és ha lehetséges, a magyar ipar hathatósabb védelmére alakítson fiók védőegyesületet. A választmány kimondta, hogy a fiókvédűegyesület alakítás i ezidőszerint kivihetetlen, azt azonban nem mulasztja el, hogy telhivja tagjait a magyar ipar támogatására. Az egyesületnek újonnan átdolgozott és a szükséges pótlásokkal ellátott alapszabályait R e 11 Lajos dr. terjesztette elő. A választmány az alapszabályokat több észrevétel és egynémely módosítás után elfogadta, s azt jóváhagyás végett a jövő kedden megtartandó közgyűlés elé terjesztik. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A programm ünnepélyes kihirdetése. A második kerületi választópolgárok küldöttsége szombaton délelőtt tizenegy órakor jelenik meg a miniszterelnöki palotában. A küldöttséget abban a teremben vezetik, amelyikben a minisztertanácsot' szokták tartani. Valamennyi miniszter jelen lesz a programm kihirdetésénél. A küldöttség szónokának rövid üdvözlő beszéde után, Fejérváry pár szóval meg fogja köszönni az üdvözlést és azután felolvassa a kormány részletes programm ját. A főispán esküje. Jó helyről értesülünk, hogy arra való tekintette], hogy a főispán ünnepélyes installációja elé a törvényhatóságok akadályokat gördítenek, a kormánynak az a terve, hogy a főispánok az esküt két tanú előtt tegyék le. A törvény úgy intézkedik, hogy az esküt a közgyűlés előtt kell letenni, de Kristóffynak ez sem irányadó intézkedés. Egy miniszter a helyzetről. A kormány egyik tagjz igy nyilatkozott a kilátásaikról: — Bár a kormánypárt még nem alakult meg, a miniszterek ugy a fővárosból, mint a vidékről számos belépési nyilatkozatot kapnak. Azok a tagok, akik az uj párt bölcsőjénél ott lesznek, a társaság legelőkelőbb köreiből rekrutálódnak s igen tekintélyes számmal vannak köztük aktiv politikusok is. — Semmi okunk nem lesz pártunk miatt szégyenkeznünk. Naponta bizonyítékait kapjuk annak, — hogy az országban a rendezett viszonyok helyreállítása után való vágy szerfölött erős. De ezért az optimizmusunk nem mértéktelen, ismerjük a helyzet nehézségeit, de mindent megteszünk, hogy a reánk ruházott missziót becsülettel ellássuk. Önkéntesek toborzása. Egerből irják, hogy a katonasorozó ügynökei már feltűntek és mindent elkövetnek, hogy a hadköteleseket rábeszéljék az önkéntes beállásra. Rábeszélésüknek annyi sikere volt, hogy Dobó városában találkozott nyolc fiatalember, aki jelentkezett katonának. A város katonai ügyosztályának tisztviselői el akarták őket a szándékuktól téríteni, de nem hallgattak a figyelmeztetésre, az ügyosztály azonban megtagadta tőlük a belépési bizonyítványt. Az Egerben állomásozó 5. gyalogezred azonban belépési bizonyítvány nélkül is besorozta őket. A bárónő ékszerei Esztendőkön keresztül fosztogatták Budapesten báró Pongrácz Jenőnó Baross-utcai lakását s a tettesek nyomára a rendőrség fokozott erőlködése dacára sem jutottak tegnapig. Tegnap aztán szervezett, orgazdákkal s mi egyebekkel felszerelt tolvajbandát fogtak el. Egyrészüket Budapesten, a többit vidéken. A nyomozás aztán kiderítette, hogy a betöréseket a házmester husz esztendős fia, ifjú Ősik Imre volt elektrotechnikus követte el egy gipszszobrászból szinészszé vedlett barátjával, Meisels (Ladányi) Gézával együtt. Az orosz vasúti sztrájk. Az összes Moszkvába irányított vonatokon szünetel a munka. A moszkvai pályaudvaron kétezer utas várja a vonatok indulását. Az utasok napi élelmezésre egy koronát kapnak. A gyógyszerészek hozzájárultak a gyógyszerészsegédek sztrájkhoz és kijelentették, hogy addig mig a népjogokat meg nem adják, nem szolgáltatnak ki orvosságot. ÚJDONSÁGOK? A nőegylet estélye. Még csak három nap választ el bennünket a csabai jótékony nőegylet tündérestélyétől, amelyhez fogható pazar kiállítás tekintetében nem volt Csabán. A szegény iskolás gyermekek sorsát szivükön viselő nemeslelkü és fáradhatlan csabai úrasszonyok gárdája mellé egész sereg bájos urileány és legügyesebb műkedvelők csatlakoznak, hogy sikerre vigyék a szombati estélyt, mely a színházban fog lefolyni. A közönség figyelmét és nemes pártfogását szinte fölöslegesnek tartjuk erre a tündérestre felhivní, mert meg vagyunk arról győződve, hogy Csaba társadalmának színe-java sietni fog filiéreit leróni a nyomorgók fölsegélyezésére. Jegyek a nagyszabású estélyre előre G e n c s i József főtéri divatüzletében válthatók, s a nőegylet elnöksége ezúton is kéri a közönséget, hogy az előjegyzet jegyeket péntek délig okvetlen váltsák ki. Az estély részletes és végleges műsora pedig ez: 1. A menny megérkezése; Barabás Miklós festménye után: Galli Ilonka, Galli Erzsike, Pfeiffer Mariska, Horváth Mihály, Gajdács Mihály, ifj. Seiler Gyula, Kesjár Béla, Palatinus József, Bohus Elemér. Wenich Jolán, Galli Károly, Könyves János, Molnár János, Molnár Márton, Botyánszky János, Fehér Károly, Teleki László, Simoncsics Vilmos. Salamon Károly. 2. Legenda. Winiavszkytől, hegedűn játsza dr. R e i s z József úr. 3. Monológ. Előadja Galli Ilonka úrhölgy. 4. Szép Gacsó Ilona Pósa Lajostól. Melodráma. Zenekisérettel előadja B a y e r Domokos úr. 5. A beteg. Vigjáték 1 felvonásban. Előadják : Adél ------- Bohus Elemérné. Berta Taub Erzsike. Székely Gusztáv - - - ifj. Seiler Gyula. Szentirmay doktor - - - Bayer Domokos. Rigó, kertész ----- ifj. Horváth Mihály. 6 „A tenger tündérei." Élőkép, előadják; Galli Erzsike, Zsilinszky Margit, Szihelszky Emma, Szondi Malvin, Ketter Aranka. Kocziszky Katica, Reisz Irén, Back Margit, Horváth Ida, Horváth Ilona, Pfeiffer Mariska, Ondroviczky Mariska, Balogh Mariska, Dobay Gizella, Huszka Rózsika, Reisz Olga, Balogh Jolánka, Szondi Irénke, Áchim Mariska, Bayer Mariska.