Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-10-04 / 94. szám

126 6 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1905. október 12. hazafias célja ismeretes. Örömmel kell hát üdvözölnünk a vármegye hazafias alispánjának azon indítványát, mely az őszi közgyűlésnek javasolja az alkotmányvédő bizottságnak szervezését. p. Alispáni jelentéi. I. A vármegye törvényhatósági bizottsága 11-én, szerdán tartja őszi közgyűlését, amelynek jelentősebb tárgyait már részletesen ismertettük lapunk vasárnapi számában. A terjedelmes tárgysorozat első pontja az alispáni jelentés, mely öt fejezetben számol be a vármegye elmúlt négy hónapi közügyeiről. A nagy gonddal megszerkesztett tartalmas alispáni jelentés első feléből a következő részleteket közöljük: Közegészségügy. Az első fejezet a közegészség ügyet tárgyalja és ezeket mondja: A közegészségügy a lefolyt évnegyedben általában kielégitő volt ós a mult óv hasonló időszakához viszonyítva, kedvezőbb, amenynyiben a heveny ragadós bajokban törtónt megbetegedések összes száma 69-el és az ezekben való elhalálozás pedig 4%-al volt kevesebb. Mig ugyanis az 1904. év május hó 15-től egész 1904. évi szeptember hó 15-ig terjedő időszak alat heveny ragadós bajban megbetegedett 986 egyén 'és meghalt 135; addig az 1905. óv május hó 15-től egész 1905. évi szeptember hó 15-ig terjedő idő alatt heveny ragályos bajban beteg lett 917 egyén és meghalt 89. A halálozások százaléka ez utóbbi időszakban 9% volt. A jelentést magában foglaló időszak alatt megbetegedett: difteriában 63 egyén, meghalt 12, vörhenyben 150 egyén, meghalt 36, kanyaróban 538 egyén, meghalt 22, hasihagymázban 147 egyén, meghalt 18, szamárhurutban 6 egyén, meghalt 1, vérhasban 5, bárányhimlőben 5, járványos fültőmirigyf

yuladásban 3, összesen 917 egyón, me'galt 89. A feltüntetett adatok igazolják, hogy a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, mely a fertőző betegségekben történt összes megbetegedéseknek több mint felét teszi. Feltűnően emelkedett a hasihagymáz betegek száma, mig a vörhenyeseké, a difteriásoké tetemesen csökkent, A többi hevenyragadós bajok csak egyes megbetegedések alakjában mutatkoztak. A heveny ragadós bajok tovaterjedésének megakadályozására a hatóságok a lehető intézkedéseket mindenütt megtették. Magam is több irányú rendelkezést bocsájtottam ki a heveny fertőző bajok tova terjedése ellen való védekezés ós a köztisztaság biztosítása tárgyában. A vármegyei közkórház forgalmáról és ügyeiről most is örömmel jelenthetem, hogy az feladata magaslatán áll s hogy mint a statisztika, adatok mutatják, sok száz szenvedőn segít. S ha mégis hallhatók panaszok a kórház berendezéseit illetőleg, jelenthetem, hogy a hiányos osztályok és berendezések mindeddig rajtunk kivül álló okokból, nem volt lehetséges. Ezen kétségtelenül fenforgó hiányok megszüntetésének ~ lehetővé tételére a kórházi bizottság meg is tette a kezdő lépéseket, amikor a kórházzal szomszédos házak ós telkek közül 4 tulajdonostól a kórházi tartalék-alap terhére megvette a házakat és belterületeket egyrészt azon célzattal, hogy a kórházban télen nyáron e .yaránt fennforgó rendkívüli zsúfoltságon legalább némileg enyhítsen, másrészt azon célzattal, hogy amikor a viszonyok úgy alakulnak, hogy az intézet továbbfejlesztésének útjában sem fognak akadályok gördülni, ezen most megszerzett területek a közel jövő feladatát képező építkezések céljaira felhasználhatók legyenek. Közbiztonság. A személybiztonság állapota május, junius, julius és augusztus hónapokban általában kielégítő volt. Az ellene intézett inegtámadtatások túlnyomó részét kisebb jelentőségű ós könnyű testi sértést okozó verekedés képezi. — Súlyosabb természetű bűncselekmény a beérkezett jelentések szerint 6 esetben követtetett el. A súlyosabb természetű balesetek száma az említett 4 hónap alatt 41 volt, amelyek közül 27 halállal végződölt. A balesetek áldozatai között legnagyobb számmal szerepelnek felügyelet nélkül hagyott gyermekek, valamint a "fürdés közben szerencsétlenül járt egyének. Az öngyilkosságok száma 45 volt, amely közül 42 balállal végződött. A vagyonbiztonság elleni bűncselekmények, azok számát és jelentőségét tekintve, a'télí és tavaszi állapotokhoz képest, lényegesen kevesbedtek. A tüzesetek száma 103 volt, e számból azonban 72 julius és augusztus hónapra esik. A vármegye társadalmi, egyleti és politikai mozgalmai a szigorú törvényesség keretein belül folyván le, közbiztonsági szempontból e tekintetben említésre méltó fel nem merült. Közgazdaság. Az időjárás mostohasága ellen 1863. óta nem volt a gazdák részéről annyi jogos panasz hallható, mint az idei gazdasági évben. A tavaszi jótékony esőzések helyett a hideg szárító szelek váltakoztak. Mig végre, a végső kétségbeesés 12-ik órájában, vármegyénk nagyobb részében leesett a várvavárt eső, amely őszi vetéseket és a kapás, valamint a takarmány növényeket megmentette a végpusztulástól. A gazdák reményei kezdtek a növényzettel újra éledni és bizalommal néztek a jövőbe. De nem mindenütt jutott ki az áldásos esőből egyforma mértékkel, különö • sen nem az orosházi és szarvasi járás egynémely községének a határában, minek következtében a szükség itt legkiáltóbb az egész vármegyében. Orosháza, Szentetornya, Kondoros, Tótkomlós vidékén és Csorvás egy részén még buza is alig termett annyi, hogy a velőmag, arató, cséplő rész és élelemre elég lett volna, nemhogy a drága termelési és üzem költséget, vagy a mérsékelt üzleti hasznot megadta volna.'Kivételt képez néhány község vidéke, ahol nagyobb záporok, helyi esők alakjában pásztásan hullott le nagyobb mennyiségű csapadék. Búzából az átlag termés kis holdanként 4 m/m, árpából 3-5, zabból 4 m/m. Tengeri nem termett a legtöbb helyt semmi, kivételesen némely vidéken 2—3 mázsa szem holclankint a termés. Éppen e2\a körülmény áll fenn takarmány dolgában is. A cukor ós takarmány répák első vetését tönkretette az ormányos bogár, a bolha, hangya és a káros rovaroknak egész légiója, a második vetés egész aratás utánig mindenütt szép reményekre jogosított, mig nem a végét-hosszát nem érő kánikulai 36—40 fokos meleg azt is tönkre tette s terméshozamát leszállította holdankint 30-40 mázsára. Elképzelhető már most, hogy állattenyésztés tekintetében a gazda milyen télnek néz elébe. Állattenyésztésünk biztosan vissza fog esni, mert minden gazda igyekszik a fö ösleges haszonmarhájától megválni s csak a legszükségesebbet telelteti ki és erre bőven kínálkozik is a csábító alkalom, mert a szarvasmarha árak, különösen a kissé jobb húsban levőké és a járomba használhatóké oly hallatlanul magasak, aminőre példa régen nem volt. A ló ós sovány sertés árak azonban jóval alacsonyabbak a normálisnál. A dohány, cirok, ien, kender stb. ipari növények mind a mostoha időjárás viszontagságait sinylik. Ezeknek termesztése az idén mind ráfizetéssel járt. Egyedül a szőlő az, amely még elég tűrhető termést adott Ezeket látva, ugy a vármegye közigazgatási bizottsága, valamint a Gazdasági Egylet a maga hatáskörében mindegyik lépéseket tett a bajok orvoslására. Vármegyénk szociális és munkásviszonyai ez idő szerint még kielégítők, félő azonban. hogy a tói folyamán, ha kereset nem kínálkozik, lóvén az eledel nagyon is drága, mert sem burgonya sem paszuly nem termett elegendő mennyiségben, a tengeri hiányában pedig sertést hizlalni a szegény ember nem tud, a tavalyi évnél a szükség nagyobb lesz. Nevelni fogja a munkásosztály munkahiányát az előreláthatólag bekövetkezendő nagy munkakinálat is, amennyiben olyan elemek is kénytelenek lesznek napszámos munkára kínálkozni, akik eddig hapszámba járni nem szoktak, mert a csekély évi termés fölöslegből szükségleteit s felszaporodó adóját, egyáltalán tartozásait a 4—5 holdas kis gazda födözni nem tudja. Bekövetkezhet ez az eset annyival inkább is, mert őszi napszámot sem az elmaradt tengeri törés, sem az uradalmaknál ujabb időkben nagyban elterjedt cukorrépa szedés — a termés meghiúsultával — nem nyújtott. Aggodalommal nézvén e tekintetben a tél elé,' megkerestem az ármentesitő társulatokat, hogy tervezett mentesítési munkálataikat lehetőleg már a tél folyamán, s okvetlen ajövő év tavaszán vegyék foganatba, hogy igy a munkás népnek keresetet biztosítsunk. E részben a Tisza-körösmarosi ármentesitő társulattól már kedvező választ is nyertem, amennyiben a társulat arról értesített, hogy árvédelmi vonalán Békéstől kezdve a Sebes-Körös torkolatáig nagyobbszabásu munkálatokat tesz folyamatba. A vármegye állategészségügyi állapotát a folyó évi május hó 15-től szeptember hó 15-ig terjedő időben kedvezőnek nem jelenthetem. A lefolyt 4 hónapban ugyanis a ragadós állati betegségek szokatlanul nagyszámban mutatkoztak, minek következtében általuk az állatforgalom ugy a belföldön, mint az exportot illetőleg lényegesebb korlátozást szenvedett. A betegségek tömegesebb jelentkezése számottevőbb elhullási veszteséget is okozott; azonban e veszteség a lépfene következtében elhullott 21 drb nagyon hasznos házi állatot kivéve, kizárólag a'kisebb háziállatok között s illetve a sertéállományban mutatkozott és közel 200 darabot tett'ki. A sertéshuJlások kevés különbséggel a aertésvész és a sertésorbáno okozta. A kivándorlásra vonatkozólag a következőket jelentem : 1905. május hó 15-től 1905. évi szeptember hó 15-ig kiadtam 93 útlevelet, 132 egyén távozására. Az útlevelek kiadása havonként ekép oszlott meg: május második felében 9, juniusbaxi 19, 'júliusban 24, augusztusban 20 és szeptember 15. napjában 21. A 93 útlevél közül kiadatott Orosházára 24, Békéscsabára 20, Gyulára 14, Szarvasra 9, Tótkomlósra 6. A többi egyes községek közt oszlott meg. Még megemlítem, hogy a 132 útlevelet nyert egyén közül csak 116 tekintendő kivándoroltnak, mert 15-en tanulmányut, ü zlet sé látogatás céljából kértek útlevelet. A kivándoroltak közt 34 kiskorú családtag van, nemre nézve pedig a kivándorlók i-özt 77 férfi és 29 a nő. „Békésmegyei Eőzlöny" táviratai, A vá ság. A függetlenségi párt értekezletén körülbelül százötvenen vettek részt. Kossuth Ferenc elnökölt, aki megnyitotta az ülést s bejelentette, hogy az ifjúság meghívta a függetlenségi pártot a ma délben tartandó zászlószentelési ünnepre. Szederkényi Nándor: Indítványozom, hogy a párt innen testületileg vonuljon fel. Kossuth Ferenc: Áttérve az értekezlet tulajdonképpeni tárgyára, elmondja, hogy mikor Bécsbe meghívást kaptak, az impresszió kedvező volt, mert a király meghívását akként magyarázták, hogy a király a parlamenti többséggel akar érintkezésbe lépni és a homo regius intézményt, mely parlamentáris szempontból ismeretlen fogalom, el akarja ejteni. De a csalódás annál nagyobb volt. Kéri a párt tagjait, hogy délután négy órakor jelenjenek meg egy közös értekezleten, melyre a képviselőháznak mindazon tagjai pártkülönbség nélkül kapnak meghívást, akik most az alkotmány megvédésére tömörülni akarnak. Ezen a közös gyűlésen a vezérbizottság indítványt terjeszt a plénum elé. Apponyi ismertette a bizottság indítványát. Ennek a súlyos helyzetnek orvoslását mi csak abban láthatjuk, hogy a magyar kérdések a magyar parlament dictalis attructatéta elé kerüljenek. Tiltakoznunk kell teháj-