Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám
1905-04-13 / 41. szám
nehézségei miatt ós mert ő, aki a külkereskedelmi tárgyalásokat parlamenti meghatalmazás nélkül kezdte, ennek további munkálatait is folytatni köteles. Egy jelentés a megállapodásról igy számol be : Gróf Tisza István hajlandó arra, hogy számot vetve a helyzet nehézségeivel, továbbra is megmaradjon ideiglenesen hivatalában. A hétfői audienciának tehát az az eredménye, hogy az ügyvezető kabinet elnökségében egyelőre nem lesz változás. Tisza bécsi útjával egyidejűleg a külállamokkal való kereskedelmi szerződések ügye vetődött felszínre, amelyekről Tisza hosszasabban tanácskozott a külügyminiszterrel. Mint illetékes helyről nyert információ jelenti, a német kereskedelmi szerződések kérdése már nem okozna akkora gondot, mint az orosz és Balkán államoké. - Ha még április hóban — hangzik folytatólagosan az információ — a magyar válság elintézést nyerne, akkor májusra, ugy lehet, Oroszországgal megállapodhatnánk minden részletre. Ám a monarchia vámpolitikai apparátusa meglehetősen komplikált s nehézkes. A magyar, az osztrák és a közös kormány egyöntetű utasítása és mozgósítása nem történhetik máról holnapra. Számítsunk minden állammal való tárgyalásra egyegy hónapot és igy a legjobb esetben a hátralevő öt szerződéssel október havára volna módunkban elkészülni anynyira, hogy a megállapodásokat a parlament elé terjeszthetnők. A szerződések életbeléptetésének határideje pedig adva van a Németországgal kötendő megállapodások értelmében, 1906. március havában el kell készülnie. Maradna tehát a megállapodások parlamenti elintézésére három heti karácsonyi szünetet véve, összesen tizenhárom hét. Elegendő lesz-e az idő öt szerződés tárgyalására? Legyünk optimisták és mondjuk, hogy elég lesz, hiszen a német Reichstag 7 szerződést intézett el három hét alatt. — De hát a helyzet nem ilyen egyszerű, mert az 1899. XXX. t.-c. szerint a külfölddel kötendő szerződéseket, illetőleg még a tárgyalások előtt megkellene állapítani a monarchia új autonom vámtarifáját. Miután pedig a vámtarifa a levegőben nem lebeghet, el kellene intézni a monarchia két állama között az elintézetlen kiegyezés javaslatainak egész komplexumát is. íme, ilyenképen eljutunk a lehetetlenséghez, mert mindennek az elintézése nem is egészen egy esztendő alatt oly erőpróba, mely úgy a Reichsratnak, mint a magyar képviselőháznak erejét túlságosan meghaladja. A helyzet annál bonyolultabb, mert Magyarországon az új választások folytán az eddigi előtanácskozások nem is számítanak. A bizottságokban újra kell tárgyalni az autonom vámtarifát, sőt előzetesen az összes javaslatokat az alakuló új kormánynak újra be kellene nyújtania. • Hogy a külkereskedelmi szerződéseket miként intézik el, az ma még bizonytalan, mint sok más, a válsággal összefüggő politikai kérdés. Állítólag Tiszának és gróf Khuen-Hédervárynak van egy ajánlata, amely szerint külön felhatalmazás adandó a nemzetközi szerződéseknek új tarifa nélkül való megkezdésére és hogy ez ügyben a vámkonferenciát hamarosan össze is hivják Bécsben. A csabai uj kath. templom. Egyházi gyűlés. Az elmúlt vasárnapi számunkban irtunk ; ' a mozgalomról, amely a csabai yházban megindult egy disze r élményeknek megfelelő uj ' ése iránt. A dicséretes 7eg, közel 200 ezer ^ melyet a nagyol és gyümöltelő terv és í szükséges om felépítését A templomépitési terv és költség- j vetés megállapítása ügyében gyűléseztek vasárnap a katholikus hivek a Horváthféle iskola nagytermében. A látogatott egyházi gyűlésen Nemeskey Andor plébános ós P á n d y István dr. világi elnök elnököltek. A gyűlés többek hozzászólása után abban állapodott meg, hogy az eddig beérkezett és már általunk ismertetett tervek, valamint az erre érkezett püspöki uradalmi mérnöki vélemény felülbírálása és esetleg uj terv megállapítása szempontjából egy szűkebb körű tanácskozásra meghívja H o f h a user Antal fővárosi építész tanárt. Az egyházi gyűlés lefolyásáról különben az alábbi tudósításunk szól: A gyűlést Nemes k e y Andor plébános nyitotta meg, jelézve annak célját. Majd egyenkint bemutatták a beérkezett tervrajzokat és kapcsolatosan felolvasták mindegyikre a püspöki véleményt. A Wagner József csabai műépítészé igen sikerült és tetszetős. Külső nyers téglafalazatú, gótstilü. Hibája a püspöki vélemény szerint, hogy a hossza nem áll arányban a szélességgel, amely aránytalanság a csoportosítást lehetetlenné teszi. Erős a torony is, a főhomlokzat és hajó között szintén hiányzik az arány, szük a kettős toronv között a köz, a férhely nem elegendő nagyságú, 600—700 négyzetméter, mig a püspöki vélemény szerint a hivek 2/s-ét véve alapul, legalább 1335 négyzetméter férhelyünek kell lenni az uj templomnak. Mindezen okoknál fosva nem tartia kivitelre alkalmasnak a Wagner tervét. A második tervHofhauserAntal budapesti épitésztanáré. Modern román stílben ábrázolja a templomot, két toronynyal a főhomlokzaton és 4 kisebb toronynyal a kupola körül. A vélemény szerint a 4 kisebb torony nehézkessé teszi a csoportosítást, a tornyok magassága és a templom hossza között nincs megfelelő arányosság, az oldalhajók alacsonyak, s a férhely a szükséghez képest szintén kicsiny, 840 négyzetméter. A harmadik terv a békésszentandrási katholikus templom rajza, a püspöki uradalmi mérnöké, amelyet a püspök javasol elfogadni a szükséges megnagyobbitással. Á Peiser Károly terve ez, amelyet már szintén ismertettünk. A vélemények felolvasása után Nemeskey plébános javasolta, legjobb volna Peisert megbízni a tervkészítéssel, mely kéttornyú lenne és a szükséges irányításoknak megfelelő. Ebben az esetben a püspök is segédkezet nyújtana a belső berendezkedéshez, ami nagy előnyt jelentene az egyháznak, miután erre a célra még aránylag nagyon csekély öszszeg áll rendelkezésre. Az indítványhoz P á n d y István dr. szólalt föl elsőnek. Ha az egyház 200 ezer korona költséggel akar uj templomot építtetni, elvárhatják, hogy az uj templom minden szempontból megfeleljen a célnak. Egyoldalúnak találná tehát, ha a püspöki mérnököt biznák meg a tervkészítéssel, annál is inkább, mert tudomása szerint az se nem mérnök, se nem szakember. Ha nem veszik is figyelembe Wagner tervét, amelyet pedig elfogadhatónak tart, nem tartja mellőzhetőnek Hofhauser tervét. Fontos itt azon körülmény, hogy Hofhauser tanár már egész sereg templom és nagyszabású épület létesítésével dicsekedhet, Indítványozza tehát, hogy Hofhausert kérje föl a plébános, hogy még lehetőleg a hét folyamán ránduljon le Csabára, itt szűkebb értekezleten adja meg tervére vonatkozólag a szükséges felvilágosításokat, esetleg készítsen uj tervet a megadott utasításhoz, amelyet a legrosszab esetben is el lehet fogadni. A szűkebb körű tanácskozás eredménye fölött azután még mindig módjában áll az egyházi gyűlésnek esetleg módosításokat eszközölni. B e 1 i c z e y Géza hozzájárul ugyan Pándy indítványához, de pályázat hirdetését tartaná helyénvalónak, az elfogadott tervnek 1000 koronával való jutalmazása mellett. Nemeskey Andor azt az észrevételt teszi, hogy az egyháztanácsban volt szó a pályázat hirdetéséről, de attól a püspök véleményére eltekintettek, mert az csak elodázná a templomépitést és tetemesen drágítaná a költségeket. Pándy István dr. feleslegesnek tartja a pályázat hirdetését, miután anélkül is kapnak megfelelő terveket és ez I által jelentékeny felesleges kiadástól kímélik meg az épitési alapot. Ismételten kéri indítványának elfogadását, s amenynyiben az értekezlet megállapodását a gyűlés nem helyeselné, 2—3 héten belül módjában lesz eltérő határozatot hozni, esetleg a pályázat hirdetését elrendelni. A gyűlés ezután tudomásul vette az elnökség előterjesztését és elfogadta Pándy indítványát. Az értekezletre az egyháztanács egyházi és világi tagjain kivül meghívják Wagner József építészt, Áchim Gusztáv főmérnököt és Bodó József mérnököt. Ezzel a gyűlés végetért Kongresszus az alkoholizmus ellen. A Brémában ezelőtt két évvel megtartott nemzetközi alkoholizmus elleni kongresszus határozata értelmében aX, hasonló kongresszust ez év szeptember 11-től 16-ig bezárólag Budapesten fogják megtartani, gazdag műsorral és estélyekkel. A minden néven nevezendő alkohol tiszteletreméltó ellenségei tehát eddig érintetlen talajon indítanak harcot, mert Magyarországon még hasonló nagyobbszabásu mozgalom nem volt. Ezt a nemzetközi nagykonferenciát előkészítő bizottság az alkoholizmus elleni kongresszus céljáról a következő érdekes ismertetést adta ki és terjeszti az országban: E kongresszus célja, hogy a tudomány erejével, a fölvilágositás és szervezés fegyvereivel sikra szálljon az emberiség'legalattomosabb ellensége, az alkohol ellen. Az alkohol nem az ellenség, de a jóbarát képében jelenik meg, behizelgi magát kellemeivel, s észre sem vesszük, miként válik az élvezet szokássá, a szokás szenvedélylyé, s e szenvedély miként sodorja szerencsétlen áldozatát betegségbe, nyomorba, bűnbe, halálba. A szeszes'italok a szervezet legfontosabb alkatrészeit támadják meg, miáltal a szervek életműködése csökken s a legkülönbözőbb súlyos betegségek keletkeznek. A légutak és a tápcsatorna állandó hurutja, a májnak, a veséknek végzetes idült gyulladása, a szívizomzat túltengése és elfajulása, a vérerek megkeményedése s e betegségeket oly gyakran kisérő tünetek, mint vizibetegség, gutaütés, köszvény stb. mind az állandó alkoholmórgezésn'ek gyakori következménvei. De még borzasztóbb a pusztítás, melyet az alkohol az idegrendszerben idéz elő. Kisebb mennyiségben is leszállítja az agyvelő finomabb működési képességét, nagyobb mennyiségben pedig mérgező hatása nyilvánvaló. Már az egyszeri alkoholmérgezés, az ittasság is mégfosztja az egyént hosszabb-rövidebb ideig öntudatától, itélő és tájékozó képességétől, eszétől; a szeszes italokkal való állandó visszaélés pedig megbénítja, megfojtja az idegsejteket, az okos embert butává, a becsületest becstelenné teszi, előidézi az idegeknek, az agynak, a léleknek és elmének súlyos, legnagyobbrészt gyógyithatlan betegségeit. És még ez sem tetézi be pusztításainak borzasztó sorozatát: megtámadja a szervezet legfontosabb sejtjeit, a csirsejteket s az utódok egész serege ebben leli nyomorúságának forrását. És éppen az utódokra kifejtett ezen elkorcsositó hatása teszi az alkoholt az emberiség legborzasztóbb ellenségévé, mert ttt már nem az egyén, hanem az egész faj állandó, biztos romlásáról és elfajulásáról van szó. De hadd beszéljenek a tények, a számok. A felnőtt férfiaknak több mint tizedrészét a közvetlen alkohol okozta betegségek pusztítják el. E mellett tanúskodnak a kórházak és bonctermek statiszlikái s az orvosi gyakorlat tapasztalatai. E tekintetben a versenyt az alkoholizmussal csak egyetlen betegség veheti fel: a tuberkulózis. S az emberiség e két öldöklő csapása között szoros összefüggés is bizonyult be, mert az alkohollal mérgezett szervezet jóval cse; kólyebb ellentállást képes kifejteni a ' tüdővész és egyéb fertőző betegségek i csiráival szemben. Az elmebetegeknek több mint harminc százaléka saját, vagy elődjeinek alkoholmérgezésében találja betegségnek okát. A hülyék és elmegyengék, a nyaj valyatörősek, a vízfejűek, törpék pedig túlnyomó nagy számban alkoholista szülőktől származnak. De az utódok elkorcsosulása nemcsak ebben nyilvánul, hanem főleg abban is, hogy szervezetük 1 elgyengült, sem testi, sem szellemi ellen'tállásra nem képes. Sőt mint legújabban kiderült, az anyák szoptatási képességének elvesztése is legnagyobbrészt a szülők alkoholmérgezésének képezi egyik gyászos következményét. Az igazságszolgáltatás még más elrettentő képét mutatja az alkoholnak. A bűntényeknek átlag véve 42 százalékában kimutatható az alkohol végzetes szereplése, a mint a szerencsétlen házasélet, az elválások, az öngyilkosságok egyrésze is az alkohol rovására irandó. Az angol ós amerikai életbiztosítások statisztikája pedig világosan és megcáfolhatlanul bebizonyította, hogy az alkoholélvezet az élettartamot megrövidíti. Mindez mily rettenetes perspectiváját nyújta a jelen és jövő nyomorúságának, az egyén és társadalom pusztulásának s a faj fokozódó elkorcsosulásának. Mi a teendőnk tehát, hogy útját állhassuk ezen romlásnak? Mindenekelőtt fel kell világositanunk a népet, hogy ledönthessük azon elterjedt tévhitet, mely ezen emberirtó mérget a legjelesebb és leghasznosabb tulajdonságokkal ruházza fel. Tisztába kell jönnünk az alkohol élettani hatásával és azt a néppel megismertetnünk, valamint ki kell-oktatni a népet az alkoholmérgezés káros következményeiről. El kell fojtanunk e vészt épp a legfontosabb forrásában : a társadalom minden osztályában elharapódzott ivási szokásokban. Ézen szokások tartják fönn és terjesztik leghatásosabban az alkoholizmust s csábítják az embereket már zsenge ifjúságukban a rossz példa utánzására. Meg kell győzni embertársainkat az alhohol nélküli társas élet lehetőségéről és előnyeiről. Reá kell mutatnunk azon végzetteljes módra, a melylyel az egyes államok kormányai, de különösen az alkoholtőke ós az alkoholfogyasztásban anyagilag érdekeltek, a szeszes italok fogyasztását elősegítik. Mindezen kérdések tárgyalását célozza az alkoholizmus elleni nemzetközi kongresszus. E kongresszusra összegyűlnek a művelt világ minden tájáról a tudománynak s e társadalmi küzdelemnek legkiválóbb kópviselői, hogy országvilág szeme előtt föltárják az alkoholizmus tényeit, veszedelmeit, s megvitassák az alkoholkérdés főbb tételeit s útat ós irányt szabjanak e veszedelem elleni küzdelem számára. Legfontosabb ós legjelentőségteljesebb a kongresszus szociálpolitikai része. Az alkoholnak hátráltató befolyása a munkásság kulturális fejlődésére, az alkoholfogyasztásban érdekelt tőke felhasználásának uj iránya, mint az alkoholnak ipari felhasználása stb. valamint ennek alapján az italmérés reformja. Végül a kongresszus rá fog mutatni az alkoholizmus elleni küzdelem szervezésének szükségességére és bírálat és megítélés tárgyává fogja tenni az egy cél felé törekedő, de két uton — a mértékletesség vagy a teljes tartózkodás utján — haladó küzdelem irányát, eredményét és jövőjét. Ha a küzdőfelek között a küzdelem eszközei tekintetében vannak is ellentétek, abban az egyben úgy a mértékletesek, mint az abstinensek egyetértenek, hogy céljukat csak ugy fogják elérni, ha mindenkinek érdeklődését és figyelmét az alkoholkórdós iránt fel tudják kelteni. És ezért mindenkihez, a ki a nép ügyét szivén viseli intézzük szavainkat, de különösen hozzátok fordulunk hazánk szellemi haladásának napszámosai, Magyarország tanférfiai, lelkészei és hozzátok Magyarország orvosai, a nemzet egészségügyi tanácsadói, vegyetek részt a kongresszus tárgyalásain, merítsetek azokból igazságot, vigyétek azt a nép közé és igy terjeszszétek a haladást, a szabadságot, a világosságot! Az ipartestület közgyűlése. Tisztújítás. A csabai ipartestülét vasárnap délután rendkívüli közgyűlést tartott a községháza közgyűlési nagytermében. Folytatása volt ez a múltkori sajnálatos incidenssel végződött rendes közgyűlésnek, amelyen a megválasztott tisztikar elnöke és alelnöke nyomban le is mondott. A tisztújító közgyűlés ezúttal a legnagyobb rendben folyt le az első iparhatóság közbenjöttóvel, amelynek részéről Seiler Elek főszolgabíró jelent meg. A közgyűlésről az alábbi tudósításunk szól: A tisztújítás megejtóse előtt egy indítványt nyújtottak be a hivatalos óra miként való módosítása és a titkos szavazás tárgyában. Seiler főszolgabíró kijelentette, hogy az indítvány nem tárgyalható, mert a napirenden csak tisztújítás van, a titkos szavazás pedig fölösleges. Az indítványozó Juhász Antal és M a t u s e k Lajos az indítvány mellett érveltek, az elnök azonban kijelentette hogy kózfelemeléssel szavaztat. Ezután átértek a választásra. Elnöknek egyhangúlag újból Wagner József építészt választották meg. Jelöltek