Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-06-25 / 63. szám

3-ik oldal költségmegtakarítást idézne elő. Ez olyan természetes, hogy egy árva szó­val sem szorul bővebb magyarázatra. A tárgyalás 'k az érdekelt községek között el is jutottak odáig, hogy amint annak idején megírtuk, megbízták a csabai villamos mű készítőjét, a Ganz céget, hogy a tervezett központi villa­mos mii terveit és költségvetését ké­szítse el. Ennek a megizatásnak a Ganz-cég megfelelt és így a nagyszabású terv ismét egy lépéssel jutott előbbre. A ter­jedelmes és szabatos tervek, valamint a részletes költségvetés a héten érkezett le Csaba község elöljáróságához, amely most haladéktalanul értesiti az érdekelt községek előjáróságait, hogy a tervek és költségvetés alapján tovább folytas­sák a tárgyalásokat. Nem áll módunkban a nagyszabású terveket részletesen ismertetni, csupán annyit jelezhetünk, hogy azok az eddig folytatott tárgyalások alapján és szelle­mében készültek el és kiépitése a csabai villamos mű kibővítésével a föntjelzett községekbe való hálózat és fióktelepek kiépítésével félmillió koronát igényel, amely összeg, tekintetbe véve az óriási munkálatokat aránylag nem mondható soknak. Hogy mit fognak eredményezni a további tárgyalások, az bizonytalan. De ha olyan megállapodásra jutnak, amely biztosítja befektetéseket és megfelelő hasznot is hajt, a kiépítési munkálato­kat mihamarább megkezdik, még akkor is, ha a most még tárgyalásokat foly­tató községek közül ki is lép egy-kettő és föltéve, ha a szövetségben bentma­radó községek a jövedelmezőség szem­pontjából elegendő számú lángot bizto­sítanak. Ma csak annyi bizonyos, hogy nem­csak az érdekelt községek, hanem az egész vármegye közönsége élénk érdek­lődéssel tekint az újból meginduló tár­gyalások elé, s mindenek óhaja, hogy a tárgyalások eredménynyel végződ­jenek. Iparkamarai ügyek. Visszásságok Orosháza piacán. Me­zőberény vásárai. Legközelebb két békésvármegyei ér­dekű ügyben fog dönteni az aradi ke­rületi ipar és kereskedelmi kamara. Az egyik orosházai, a másik mezőberényi érdekű, s jelenleg mindkettő abban a stádiumban van, hogy a kamara felhívta a kamarai tagokat véleményadásra, amelynek alapján meghozza döntését. Alább ismertetjük ez ügyeket: Az első az, hogy Orosháza képviselő­testülete a hetivásárok alkalmával felme­rülő visszásságok orvoslása érdekéből aziránt folyamodott a vármegyéhez, hogy a vásári rendtartási szabályrendeletbe oly rendelkezés vétessék fel, mely sze­rint büntetés terhe alatt tilos legyen or­szágos és hetivásárok alkalmával a köz­ség szélén vagy utcáin az eladás végett piacra jövő felek megállítása, s az árú­cikkeknek a piactéren kivül előre való megvásárlása. Orosháza képviselőtestületének tel­jesen indokolt ez a kérése, s sajnos, in­dokolt volna Csabán és minden nagyobb ponton, mert ez az orosházai természetű előre való vásárlás kisebb-nagyobb mér­tékben megvan minden forgalmasabb piacon, sőt vannak városok, amelyek en­nek meggátlására már alkalmas szabály­rendeletet is alkottak. A vármegye Orosháza kérelme ügyé­ben a kerületi ipar és kereskedelmi ka­marát kereste meg, mely tagjainak a helyi viszonyok ismeretén alapuló né­zetei figyelembevételével dönt a kérdés­ben. A második kérelem Mezőberény kép­viselőtestületéé, mely aziránt folyamodott a kamarához, hogy árrészére engedélye­zett évenkinti három országos vásár időtartalma az engedélyben meghatá­rozott időszakokban az eddigi két napra engedélyeztessék ugy, hogy első napon szarvasmarha, sertés juh, a másodikon ló, végül a harmadikon kirakodó vásár legyen. Ünnepély a csabai felsőbb leány­iskolában. Arcképek leleplezése. — Jubileum. Záró­vizsgák. — Kézimunkakiállítás. A csabai szülők és tanügybarátok figyelme holnap a csabai állami felsőbb leányiskola felé fordul, amelynek e tan­évre holnap lesz a kapuzárása és ez alkalomból egész sereg lélekemelő ün­nepsége. Ez ünnepségekről adjuk a kö­vetkező sorokat: Mint ismeretes, a csabai polgári leányiskola csak az elmúlt évben fejlő­dött át áll. felsőbb leányiskolává. A pol­gári iskolának utolsó, negyedik osztá­lyos növendékei holnap mondanak bú­csút az intézetnek, s a jövő tanévben már csupán felsőbb leányiskolaként sze­repel az intézet. Ezt az alkalmat meg­ragadva, az intézet tanári testülete az intézet két kegyes patrónusának, Zsi­linszky Mihály nyugalmazott állam­titkárnak és Varságli Béla iskolaszék] elnöknek arcképeit megfestette Veres Gusztáv csabai festőművészszel az inté­nem familialiter ugy fogadta, mint az uj Írnokot. — No megjött uramöcsém, hát jól van. János, mutassa meg kend az úrfi szobáját. Édes öcsém pedig ha akar, mosakodjék meg, azután mehetünk ebé­delni. A főherceg az írnoki szobába vonult, ahol ruhát váltott, s csakhamar jött az öreg hajdú, s jelentette, hogy ebédre várják. A főherceg az asztal végére jutott, a hol a kancellista urak helye volt; de nem volt ez rosz hely, mert szomszéd­sága igen kellemes volt, ugyanis ott ülj a tiszttartó szépséges leánya, a későbbi Schatzbergné, a kivel a főherceg vido­ran társalgott; vizet töltögetett, ós min­den tekintetben kiszolgálta. S mindez nagyon vidám hangulatba hozta a mi kedves főhercegünket. Ebéd után kocsira ültek az öreg tiszttartóval s kikocsiztak az egyik ma­jorba. Az uton igyekezett a tiszttartó jövő teendőibe beleoktatni, s egyszer­smind képességeiről is igyekezett tájé­kozódni. Elmondta, hogy főfoglalkozása az irodában lesz, de birka usztatás és nyí­rás idején bizony heteken át kint kell tanyázni hol egyik, hol meg a másik pusztán, a hol épen a munka lesz. — Hát azután ért-e uramöcsém a számadásvitelhez valamennyire ? Mert a kastélybeli számadásokat magának kell ám vezetni, s ha a főherceg ur itt lesz, — mert eljön, — hát körülötte ügyesen kell forgolódni stb. E közben kiértek a majorba, s véletlenül vége lett a jóin­dult tréfának, mert az állomási'tiszt, aki a gyapjút szokta felszállítani,' ismerte már a főherceget. Amint a kocsi megállt s a tiszt oda­lépett, rögtön felismerte a főherceget, csak azt nem értette, hogy miért ült a tiszttartó jobbról ? Mielőtt a tiszt észrevette volna a főherceg szemintését, mely által inkog­nitóját akarta vele megőriztetni, a tiszt levett kalappal sietett a kocsiról lesegí­teni, ezen szavakkal árulta el meglepe­tését : — Fenséges uram ! . . . Az öreg Králicz majd sóbálványnyá változott, s zavarában nem tudott egye­bet csinálni, mint levett kalappal bá­mult az „uj kancellistára". — Jól van nó, édes öregem, — vi­gasztalá a főherceg, — tréfa volt, kö­szönöm, hogy oly szívesen fogadott. — De fenséges uram, a köteles tisz­telet . . . — Semmi öregem, tréfám sikerül­tével megvagyok elégedve, a hibás én vagyok, ha ugyan történt volna hiba. De az öreg tiszttartót holtig bán­totta, hogy nem ismerte, s nem a köte­les tiszteléttel fogadta és bánt vele. A házi kisasszony sajnálta csak, hogy a csinos és gavallér kancellista — főherceggé változott. Ilyen volt a jó magyar főherceg, hogy az Isten áldja haló poraiban is. set nagyterme számára. Zsilinszky az ntézet megalapítása óta tevékeny részt fett a támogatásban, gyámolításban, 7arságh pedig mint iskolaszéki tag hosz­izú éveken át mint elnök szerzett érde­neket az intézet fejlesztése körül. Csaba íme két büszkeségének arcképeit a zá­•óvizsga alkalmával ünnepélyesen lep­ezik le. Egy másik szép aktusa lesz a hol­íapi napnak K r a m m e r Nándor dr. ;anár 25 éves jubileumának ünneplése. 3z a puritán egyszerű, szerény ember, ikinek elévülhetlen érdemei vannak rö­jös pályáján, mint a leányiskolánál, ahol nár 17 éve működik a legnagyobb csen­lességgel, de annál eredménydúsabban, lolnap tölti be tanárságának negyed­százados évfordulóját. Aránylag rövid 3z az idő, a sebesen rohanó végtelenség­ben egy röpke pillanat, de egy ember­öltő, a nehéz, becsülettel eltölt munká­ban. Éppen ezért|örömmel ragadják meg volt tanítványai, kartársak, szülők és tanügybarátok az alkalmat, hogy ennek az érdemes férfinek emlékezetessé te­gyék a holnapi napot, ha nem is kül­sőségeiben, de annál inkább belsőleg, a szeretetnek, igazi nagyrabecsülésnek kifejezésével. A növendékek és kartár­sak a záróvizsga alkalmából üdvözlik a jubilánst, a társádalom részéről pedig este a Fiume éttermében tartandó lako­mán ünnepelik. Még egy érdekes képe lesz a hol­napi napnak. Ismét gyönyörködhet a közönség a tündérujjak k ;állításában. Ez ugyanis az iskola kézimunka kiállítása, amely H a a n Emma, a kiváló izlésü és tudású tanárnő vezetése mellett évről­évre mindnagyobb haladásról és fejlett­ségről tesz tanúságot. Tiz hónapi szor­galom válogatott gyümölcse tárul itt a közönség elé, bizonyára, mint a múlt­ban, most is azzal a megnyugtató érzés­sel szemlélik, hogy ez az idő, eltekintve a szellemiekben való fényes haladástól, a kézimunka terén sem telt el hiába, s azok a leányok, akik részint a hasz­nos kézügyesség elsajátítása végett szó­rakozásból, részint pedig a jövőre való tekintettel járják ezt az iskolát, sokat sajátítottak el abból, amivel a legjobb parthiet-csináló leány is hasznát fogja venni az életben. Egy csabai tanintézet sikerei. — Rajzkiállitás a polgári fiúiskolában A tanintézetek egy szép és dicsé­retreméltó szokása, hogy évvégén a kéz­1 ügyességet bemutató tárgyakból kiálli tást rendeznek, mint rajz, kézimunka, szépírás. Ilyen kiállítás nyilt meg e mult vasárnap a csabai áll. polg. fiúis­kolában, rajzkiállitás, amelyről már mull vasárnapi számunkban röviden megem­lékeztünk. A megtekintésre érdemei kiállítás annyira előkelő színvonalon áll. hogy érdemesnek tartjuk róla alább bő­vebben foglalkozni Mielőtt azonbar részletes ismertetésünkre rátérnénk, el­ismeréssel adózunk a polgári iskola ér­demes rajztanárának, S z á n t h ó Gé zának, aki az elért fényes eredménj szerint szivén viseli feladatának a leg derekasabban megfelelni. A közönség nek pedig a legmelegebben ajánljul figyelmébe ezt az igazán érdemes kiál litást, amely a mai napon még megte kinthető. íme, a kiállítás: Az emeleti folyo són kezdődik az első osztály rajzaival Itt fel van tüntetve a tanmenet, az egye­nes és görbe vonalak rajzolásától egéss a stilizált levelekig a szabadkézi rajzban Itt a legügyesebb rajzolók: Lonovicí János, Macák Pál, Ujfaludy Lajos é< Kaczkó Mihály. A harmadik osztályról már mértan rajzok is vannak kiállítva, amelyek as ábrázoló geometria tananyagát' öleti! fel. A szabadkézi rajzolás kiindul a stili zált levelektől, virágoktól és halad Í mozaik mintákig. Itt kezdődnek a siko betöltése ornamentikális diszitményekkel pedig körben, négyszögben és különféle síkidomokban. A kiállított munkák mu­tatják, hogy a fiuk már kezdenek ter­mészet után is rajzolni, különféle mér­tani alakokat és a tavaszi hónapokban természetes leveleket festenek. A leg­ügyesebb rajzolóknak tűnnek itt ki: Mokos József, Szlávik János, Barta La­jos, Márki Imre, Müller Ferenc ós Sze lezsán János. A harmadik osztálynál szintén van­nak mértani rajzok kiállítva, melyek az ábrázoló mértan tananyagát ölelik fel. Amint a rajzok mutatják, a szabad­kézi rajzból tanév elején görögkorabeli diszitményeket rajzolnak és festenek. Rajzolnak továbbá természet után mér­tani testcsoportokat, házi használati tár­gyakat, mint edények, vázak stb. A leg­kiválóbb rajzai és festményei itt G á 1 i k Jánosnak vannak, akinek bámulatos szép szorgalmi rajzai is ki vannak állítva. Remek ironkezeléssel rajzol ez a fiu vi­rág, ember- ós állatcsoportozatokat. Je­lesebb rajzolói továbbá ez osztálynak: Macák György, Bosnyák Zoltán, Bócsik András és Lipták Sámuel. A negyedik osztály növendékei raj­zainak ismertetésénél külön fejezetet kell szentelnünk Gulyás Sándor festmé­nyeinek. Igazi istenáldott tehetség ez a fiu, aki — nem sok jóslás kell neki — még nagyra viszi. Igazi zseni már is, aki bámulatba ejtette a tanárjait és a közönséget, mely élvezettel szemlélte festményeit, amelyek egész külön kol­lekciót képeznek. Gulyás fest a képírás minden formájában és technikájával és a legnagyobb élethűséggel. Kiállított dol­gai között legszebbek egy pohárba ál­lított liliom és természet után készült lábtanulmányai. (Mindkét rajzot Varságh Béla vásárolta meg, aki az egyik fest­ményt az intézetnek ajándékozta. Mint ugyani jeleztük már lapunkban, Gulyás rajzai közül többeket eladnak, hogy a tehetséges fiút a festőakadémiába küld­hessék.) De nemcsak rajzol és fest Gulyás, hanem önállóan tervez is. Megkapó két gyönyörű könyvtábla rajza, kűlöuösen e téren. És nemcsak klasszikus irány ban, hanem a legújabb divatú szecesz­szió terén is igen ügyesen mozog, amire bizonyság remek a kiállítást jelző cim­tervezete. Nyers vászonra festett színes aquarelljei, hollandi és velencei stilü tájképei és a csabai Kőröspartból egy téli tájrészlet vonják még különösen má­, gukra a figyelmet a szebbnél-szebb raj­zok ós festmények csoportjában, ame­lyek közül már is több elkelt.. A negyedik osztály rajzai különben mind ügyes dolgok. A mértani rajzok az ábrázoló mértanból a távlattant mu­tatják be, továbbá az építésnek a köré­ből. A szabadkézi rajzok a reneszánsz korból vett növények, emberi és állati ! ornamentális diszitményeket ölelnek fel. Ezenkívül vannak figurális, különösen • emberi tanulmányok. A fősúly a ter­mészet után való rajzolásra és festésre ' van fektetve. S mindeme rajzok arról - tanúskodnak, hogy a fiuk megfigyelése . alapos, tájékozott a legapróbb részlete­kig. Gulyáson körül a negyedik osztály növendékei kívül legügyesebb rajzolók . 1 Yidovszky István, Krisnyák Mihály, Mol­" nár Pál, Kvasz István, Bocskay István t és Holceska Pál. I A válság. ' A kormány lemondása. 1 A minden oldalról bizalmatlanság­. gal fogadott Hapták-kormány egy napi . nem éppen dicsőséges uralkodás után . beadta a királynak a lemondását. De r azért uralkodik tovább, mert a felség . bizalommal viseltetik Fejérváry gár­. dája irányában és nem fogadta el a í lemondást. Politikai körökben aggodalmasnak . tartják azt a körülményt, hogy a törvény­hozás mindkét házának a bizalmatlansá­. gát az uralkodó nem veszi tekintetbe ós a . kormányt továbbra is megtartja, de külö­• nősen azt, hogy a formális lemondásra ; legalább formai felmentés nem követ­' kezett, avagy az uralkodó azzal a módo­; zattal sem élt, hogy a döntést elha­lassza. i Bruckból és Bécsből, két oldalról ; is jelentik, hogy a király manifesztumot " fog intézni a magyar nemzethez és hogy t e manifesztum szövegét a mai kihallga­k táson már megállapították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom