Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-02-19 / 26. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 26-ik számához / VI valamivel több, mint húszezer lutheránus híveknek három templom — és köztük egy hatalmas — áll lelki szükségleteik kielégítésére, azonnal szembeötlik, hogy a feleannyi katholikus híveknek befogadására nem elegendő egy templom. A katholikus egyház már évtizedekkel ezelőtt tisztába jött azzal, hogy a jelenlegi ós minden tekintetben célszerűtlen, nedves és régi kis templom helyett ujat kell emelni, amely amellett, hogy képes legyen magába fogadni a katholikusság egy jó részét, az imponáló külső mellett legyen kényelmes és egészséges. Az uj templom építésére megindult mozgalom lassan haladt előre, ami jórészben annak tulajdonitható, hogy a szükséges tőke összehozatala okozott nagy nehézséget. De végre ezt az akadályt is legyőzte a hívek buzgósága és az illetékes körök méltányossága, mely részben gyűjtéssel, részben a különböző alapokból összehozott 194 ezer koronát. A templom felépítésére előirányzott összeg 200 ezer korona, tehát még 6 ezer korona szükségeltetik, amelynek egybehozatala már nem gördit a fölépítés elé akadályokat. Igaz, hogy a 194 ezer korona sincs még teljesen együtt. Hiányzik belőle 40 ezer korona, amelyet a következő négy évben folyósít az állam a vallásügy alapból, amelyből a templom építésére 50 ezer koronát adott a kormány, s amelynek első részletét, 10 ezer koronát csak néhány héttel ezelőtt utalványozott ki a kultuszminisztérium. Mire azonban a templom fölépül, a részletek már mind tulajdonába lesznek az egyháznak. Az építendő templom tervét illetőleg még végleges megállapodások nincsenek. A nagyságra nézve a megállapodás az, hogy az uj templom, amely a réginek helyén épül föl a jelenleg üresen álló tér fölhasználásával, 3000 lelket fogadjon be. Tervek is vannak már az egyház előtt. Kettőt Wagner József csabai műépítész terjesztett elő, amelyek a stílek keverésében ábrázolják az uj templomot. Tetszéssel fogadta az egyház a budapesti karmeliták temploma építőjének, Hofbauer műépítésznek tervvázlatát, amely románstilben ábrázolja a templomot. Ezen terv szerint az építendő tem- | plom homlokzatán két torony emelkednék, közöttük kupola, emögött ismét két torony, az elsőknél valamivel kisebb. Az oldalhomlokzatok ugy lennének konstruálva, mint a főhomlokzat. Hofbauer tervének csak egy nehézsége van, hogy hét oltárt állit fel, amely túlságos terhet rónna még az egyházra, mikor az előirányzott 200 ezer korona csak a fölépítésre szolgál, de nem a belső berendezésre. Különben is ez a terv sem végleges, az abban való döntést az egyházmegye püspöke föntartja magának. Ezúttal csak annyi bizonyos, hogy a csabai katholikus uj templomot a jövő év tavaszán épités alá veszik, ugyanazon év őszire a fölépítést befejezik, egy télen át ideiglenes templom lesz és 1907 tavaszán teljesen befejezik a belső berendezést is. Ez utóbbi munkálatok már gyorsan fognak haladni,annál inkább, mert a szükséges áldozatok hozatalára nagy készség mutatkozik a katholikus polgárság köréből. Már eddig három oltár fölépítését biztosították 'a hívek. így S z a b ó n é, szül. Laurinyecz a főoltár céljára 20 ezer koronát, B e 1 i c z e y Rezső egy mellókoltárra 5 ezer koronát ós ugyancsak hasonló célra 5 ezer koronát ajánlott föl a Mária társulat. Ez az áldozatkészség csak fokozottan fog mutatkozni a katholikus hivek részéről, amint megindul az uj templomnak régen várt építése. A kivándorlás megszorítása. A legszomorúbb magyar problémák között is a legszomorúbb a kivándorlás, :a melynek veszedelmei fajunk, nemzetségünk s igy állami létünket fenyegetik. Törvényhozásban és azonkívül évtizedek óta foglalkoznak a kivándorlási bajok orvoslásával és se szeri, se száma a parlamentben hozott törvényeknek, miniszteri és hatósági rendeleteknek, amelyek foldozzák, toldozzák a réseket. Napirenden van a kivándorlás kérdése mindig, napirenden még vármegyénkben is, ahol pedig viszonyítva az arányt a többi vármegyékhez, úgyszólván alig lehet kivándorlásról beszélni. Lássuk csak a számbeli adatokat, amelyek mindenféle szónál jobban bizonyítanak. A rendelkezésre álló adatok szerint Békésvármegye területéről az elmúlt két esztendő alatt nem vándorolt Hát pedig én Teremtőm, ezekkel a dolgokkal végre tisztába kellene jönni. A saját isteni mivolta érdekében is. És engedje meg, hogy ne szolgálják szóbeli adatokkal. Hiszem, hogy hiába is mondanék magam ról bármit, mert maga azt hiszi, hogy én hazudom. Pedig én sohase hazudom. Legalább sohase hallhatóan. Magamnak, befelé, néha, de ezért is elitélem magamat. Maga kifeló, befelé, le, föl, mindenképpen ós még ezért sem ítélem el magát. Ebből a vak is látja, hogy én magába szerelmes vagyok — csak éppen maga nem, a mindentlátó. Látja, ezért nem hiszem, hogy az én megteremtésemhez magának valami köze volna ... Bocsásson meg ezért a kis fellázadásért. Életemben először történik Az is lehet, hogy utoljára. De most, egy ideig szükségem van arra a tudatra, hogy én a maga isteni hatásától független vagyok. Szeretnék kicsit körülnézni és az életet nem ugy mint eddig, magán keresztül, hanem magától függetlenül szemlélni. Magának furcsa és megmagyarázhatatlan, hogy eme kívánságom támadt. Megvallom, kissé magamnak is. Mert eddig amit láttam, minden nagyon szép és kedves volt, s megtörténhet, hogy amit ezentúl látok, csúnya és ijesztő lesz, de én megbolondultam s a rögeszmém az, hogy most egy kis ideig a magam látásával lássak. Azt, hogy mily következetes leány vagyok, megfigyelheti abból, hogy az első felszabadult pillantásom rögtön magára esik. Az élet jelenségei közül első sorban magát nézem s mondhatom — most, minden elfogultság nélkül — nem találok semmi különöset és megrovandót abban, hogy magát szeretem. Ellenkezőleg. Ez a világon a legtermészetesebb. Cs(^ az az érhetetlen, hogy maga ezt neí^v aszi. Mert, hogy egy embert, aki bizton tudja magáról, hogy a világot ő teremtette, nekem szeretnem kell, az kétségesen felül áll. Viszont, rólam, aki ebben a körülményben semmi gyanúsat nem látok, még azt sem, hogy maga képzelgő, elbizakodott, dicsekvő és hiu rólam, mondom el kell hinnie, hogy szeretem. De jól van. Ha nem hiszi ez csak a maga baja. — Én tudom, bizonyos vagyok benne, ez viszont az én bajom. Mert sok szomorúság és félreértés származik abból, ha a teremtő és teremtménye meg nem értik egymást. Mind a kettő szenved és azt kérdik maguktól: - Kinek teremtettem ? — Kinek teremtődtem ? Ellenben, ha maga egyszer lemondana minden isteni kiváltságáról és beállna embernek, ha nem is a többi közé, de mégis, ha elismerné, hogy hozzájuk némileg hasonló legalább egy vonatkozásban, abban, hogy ha egyszer szeret, maga is csak olyan szegény, tétova zavarodott mint amazok, nos, akkor minden másképp volna. —Akkor maga nem csillagokat igérne nekem ? Ellenben a viz partján, ahol együtt járunk, szép, sima, fényes, gömbölyű fehér kis kavicsokat szedegetne, a kezembe adná és igy szólna: - Ezek drágagyöngyök és én neked adom. Higyje el, oh higyje el nekem: a gyönyörűségtől köny szökne a szemembe. S ezeken a könyeken én valóban drágagyöngyöknek nézném a kis kavicsokat és megcsókolnám őket a me leg ajakammal. De maga a csillagok felé néz ós tapossa a szegény kis fehér kavicsokat. A boldogságát — a boldogságomat . . . ki több, mint maximum 400 egyén. Nagyobb forgalmat csak ez évben vett a kivándorlás; amikor pl. Csabán január 1-től 112 Amerikába szóló útlevelet kértek ki. De ez még nem jelent 112 kivándorlót, mert egy részők csak régi útleveleket ujittatnak meg és jórészük elállnak szándékuktól. Ezzel szemben azt látjuk, hogy az egész ország a mult év december havában elveszített 30 ezer embert Zemplén megyéből 1964, Szabolcsból 1384, Gömörből 1237, Torontálból 1293, Veszprémből 1119, Alsó-Fehérből 962 és Borsódból 905 útlevelet váltottak. (Még lehetne folytatni.) És mindez, egy hónap alatt. Itt már, sajnos, lehet kivándorlásról beszélni. Megyénkben azonban még elég tűrhetőek a viszonyok, és a hatóságok a törvények keretén belül minden lehetőt elkövetnek a kivándorlás meggátlásra. A törvényen túl természetesen nem mehetnek, mert respektálni tartoznak a polgárok szabad költözködési jogát. Vármegyénk hatóságának egyébként a kivándorlás kérdésében tanúsított elismerést érdemlő eljárását bizonyítja az az üdvös rendelet is, amelyre most találtunk a rendőrség, mint kivándorlási ható| ság asztalán, amely rendeletet Fábry Sándor dr. alispán intézett közegeihez. Hangsúlyozzuk, elismeréssel kell megemlékeznünk e rendeletről, de nem tagadható viszont, hogy ezzel még mindig nincs megoldva a kivándorlás kérdése. Ennek érdekében továbbra is égető szükség van minden fórum becsületes igyekezetére, de első sorban — megyénkről szólva — a megye újonnan megválasztott képviselőnek munkájára. Ők mindnyájan ígéretet tettek — a többi sok más képviselővel egyetemben — a népnek, hogy bajaikat orvosolják. A nagy sok baja között egyik fő az, hosy nem leli honját hazájában. Az uj képviselőkre — ideértve természetesen elsősorban Békósmegye uj képviselőit — hárul a feladat: édessé tenni a népnek a szülőföldet. A vármegye alispánjának rendeletét egyébként itt adjuk : Jóllehet az Amerikába kivándorlók számában az 1904-ik évben nem mutatkozott emelkedés, sőt számbavehető apadás észleltetett, viszonyítva az előbbi évekhez, s általában a kivándorlás mérve eddig nem mutatkozik aggályosnak, mindazonáltal, miután a törvényhatósági bizottság azon óhajának adott a legutóbbi közgyűléseken kifejezést, hogy a "kivándorlás céljából kért útlevelek kiadásánál a legszigorúbb eljárás követtessék, ennélfogva ezentúl kiváló törekvésünket kell, hogy képezze, miszerint a kivándorlástól lehetőleg visszatartassanak nemcsak azok,"-aktk a kivándor lásból kizárvák, hanem azok is, akik arra nem alkalmasak. Ez okból az ajánlati lap iránt való jelentkezésnél alapos elbírálás tárgyává teendő először, hogy nem forognak-e fenn az 1903. évi IV. t.-c. 2. §-ában az ennek végrehajtása tárgyában kibocsájtott utasításban felsorolt kizárási okok s ez okok felderítése érdekéből a kérelmező személy részletes kikérdezésén kivül a tizedbeli egküdt által beszerzendők a kivándorolni óhajtó személyi viszonyairól szóló információk is, s megállapitandók az esetleges hatósági nyüvántartások alapján is a szükséges adatok. A kivándorlás kizárását megállapító okokon kivül másodsorban még azon szempontok is figyelembe veendők az ajánlat megtételénél, melyek szerint azon országban biráltátik el a kivándorlás, ahová az illető kivándorolni szándékozik. Igy pl. tudnivaló, hogy Amerikából visszautasítják a gyenge, beteges, vagy habár chrónikus, ragályos betegségben szenvedő egyéneket ós azokat, akik legalább is 100 koronát, mint készpénzben felesleget felnTutatni nem képesek. A kivándorolni akaró érdekeinek megóvása okából ezen szempontokból is kell a hatóságoknak ügyelni arra, hogy oly egyéneknek ne adassék útlevél, akik előreláthatólag visszafognak utasittatni. Ezokból kikérdezendők az illetők egészségi viszonyaira nézve, a rendelkezésükre álló pénz összegére nézve s amenynyiben a hatóság azon nézetben van, hogy az illető akár gyengébb szervezete, akár öregsége, akár pénztelensége, avagy FEREMCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ értelmi viszonyainak korlátoltabb volta folytán nem alkalmas arra, hogy kenyerét az idegen világrészben biztosítsa, felvilágositólag oda kell hatni az illetőnél, hogy a kivándorlástól álljon el, de ha mindazonáltal ragaszkodik az útlevél kiállításának kéréséhez, ajánlati lapja jelentés mellett terjesztendő be, melybe a hatóság fejtse ki véleményét az útlevél, megtagadására nézve. Általában kiváló gondot keh fordítani a hatóságoknak a kivándorlás kérdésére s minden egyes jelentkezést alapos elbírálás tárgyává kell tennie. A jelentkezőket pedig minden esetben igyekezni kell felvilágosítani az amerikai nehéz munkaviszonyokról, a megnehezített munkanyerés akadályairól s arról, hogy a kivándorlási ügynökök által kibocsájtott hirdetményekben jelzett pénzbeli szükséglet a tapasztalat szerint igen kevésre van szabva s ha csak annyival indul ki a kivándorló, rendszerint csalódik s már megérkezése első napjaiban nyomorba jut. Az itt jelzett irányelvek szerint kell eljárni ezentúl s midőn erre a hatóságokat felhívom, utasítom egyszersmind, hogy az ajánlati lapoknak a kivándorlás célja (oka) című rovatát a leglelkiismeretesebben töltsék ki. Miniszterelnök kerestetik. Koholmány. Minisatereluük kerestetik. És íélöles, illetőleg felelős kormány. A szabadelvűpártból nem akad vállalkozó. Aki már volt miniszter, az megunta, aki meg nem volt, nem vágyakozik a dicsőségre. Az ellenzék édes-örömest pályázna, de útjában az irigység, amely nem engedi át egykönnyen a függetlenségnek a teret. Mindamellett jelezhetem, hogy legjobb értesüléseim szerint a válság megoldása a legközelebbi napokra várható. Az uj kormány deszignált feje nem más, mint Mészáros Mihály, a csorvási csodadoktor. Tudósítónknak volt alkalma a kiváló férfiúval beszélni, aki programját a következőkben ismertette: — Első teendőm az lesz, hogy a lapok nyílttéri rovatát fölszabadítsam a nagyközönség számára. Újonnan alkotandó törvénnyel a sajtó kötelességévé teszem, hogy bárkinek nyilatkozatát teljes terjedelemben és díjmentesen közölje. — További feladatomnak tűztem ki: Csorvásnak fővárossá való proklamálását, az orvosok megrendszabályozását és gyógymódomnak terjesztését.Természetesen, most már politikai elveimmel togom megismertetni a közönséget. Főcélom az, hogy a helyzetet doktoroljam. Tudósítónk azon kérdésére, vájjon terpentinnel óhajtja-e a helyzetet orvosolni, a csorvási homo regius azzal felelt, hogy csakis természetes gyógyfüvek kel. A intervju ilyképpen "égetért ós igy sajnálatunkra nem tájékoztathatjuk a nemzetet Mészáros missziójáról. Fölmerült egy másik kombináció is, amely M a k k a y Zsigmond képviselő úrban látja a jövő kormányelnököt. A nagy székely politikus igy nyilatkozott tudósítónk előtt: — Fötörekvésem oda irányul, hogy „Az Ujság"-ot félhivatalos lapommá tegyem. A képviselőház üléseit lehetőleg rövidre szabom. Ismerek külömb szórakozást is a folytonos tanácskozásnál. December 13-ikát nemzeti ünneppé avatom november 18 at és április 11-et pedig eltörlöm a föld szinéről, illetőleg halálbüntetés terhe mellett megtiltom, hogy a kalendáriumcsinálók a naptárba foglalják. Két nappal rövidebb vagy hosszabb az esztendő, még a napidijaknál se numerái. További terveimről egyelőre nem szólhatok, hadd törjék rajta a fejüket a grófi meg báró ura. Makkay ur végül odanyilatkozott, hogy a spriccer nevezetű nemzeti italnak utcasarkokon való árusításáról erélyesen fog gondoskodni. A késő délutáni órákban kaptuk a hírt, hogy Mészárosnak és Makaynak mellőzésével Schriffert József van megbízva a kormányalakítással. Szemfüles tudósítónk természetesen nyomban fölkereste Schriffei't urat, aki sietett kijelenteni: , — Órám alatt, pardon, nagyon meg vagyok ihletve, érát akartam mondani, tehát órám alatt a magyar nyelvből száműzve lesz a trikolór, amelynek helyét a diadalmas trikó foglalta el. Azonkívül keresztülviszem, hogy ezentúl minden svábnak nem negyven, de husz éves korában nő be a fejelágya. Halasztás csaka gyulai sváboknak adatnék hatvanéves korukig. Az esti órákban már ugy szólt az értesítés, hogy Palotay komikusa, Madas a dezignáns. Tudósítónk gólyalábakon nyargalt hozzá s interjuvolta Kegyetlenül Thália az egyediii elismert, kelemes |

zű, termeszetes _ hashajtószei'. ==