Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-02-09 / 23. szám

Rabló legények. Páratlan vakmerőséggel elköveteti rablás zavarta meg a mult év julius 28-ár estefelé Orosháza egyik csöndes utcáját — Négy útonálló megtámadta Varga Mészáros Jánost és megrabolta pénzétől. Varga idogált egyik korcsmában. Mái alaposan felöntött a garatra, mikor haza­felé indult. K v a n k a Mihály, Máté Antal, Dénes Mihály és B e r t a Józse ~ észrevették, hogy Vargánál pénz var Összebeszéltek, hogy a mikor hazafel megy, megrabolják. Egyik saroknál eléj is toppantak és az önmagával is tehe tetlen embert földre teperték és elvei ték 96 korona készpénzét, amelyen aztái megosztozkodtak és elmulatták. Az ügyészség az útonálló bandá rablás büntette miatt állította a bíróság elé, mely hétfőn ítélkezett felette. A bün tető tanács Várady Szakmáry Arisztú esküdtszéki elnök vezetése mellett ala kult meg. Tagjai voltak: H u b a y Lajo: és Bulla Antal szavazóbirák, N u s z b e 1 Sándor dr. jegyző, Tóth Ferenc kir alügyész. Az esküdtbíróság rendes tagja voltak: Noel Sándor, Mandsz Gyula Liszka Nándor dr., Ondrusz Cini, Bohuí Mihály, Fikker Ferenc, Popp Gábor Lavatka József, Klein Gusztáv, Kovács László dr., Kovács G. János és Nattlanc János, pótesküdtek: Supkégel Gyula és Groszmann Károly. A bizonyítási eljárás beigazolásl nyert, a vádlottak töredelmes vallomási tettek, csupán Máté tagadott. Az esküd­tek rablás bűntettében mondották ki bűnösnek őket, Bertát pedig, aki őrkö­dött és mintegy husz lépés távolságról nézte a dolgot, orgazdaság bűntettében. Ezt a bíróság 4 hónapi fogházra, a többit pedig fejenkint 9—9 hónapi bör­tönre ítélte. Harc a vadorzóval. Ez a bűneset már az őszi ciklusról ösmeretes. Ifj. Balogh István ujkigyósi lakos, egy veszedelmes vadorzó, a mult év február 27-én éjjel az uradalom er­dőjében vadászot. M a á r József erdész és Szószky András kerülő a tilosban érték Baloghot, aki lepuffantott egy nyulat. Utána mentek, de futni kezdett és ekkor Maár rálőtt. A lövés lábán és hátán sebezte meg Baloghot, aki most visszalőtt. Egész küzdelem fejlődött ki, amelyben mindhárom ember megse­besült. A kir. ügyészség mind három ember ellen szándékos emberölés kísérletének büntette miatt emelt vádat. Az őszi ülés­szakban az esküdtbitóság azonban Maárt és Szószkit nem bűnösnek mondta ki, csupán Baloghot mondta ki súlyos testi­sértés bűntettében bűnösnek ; a bíróság mindamellett nem hozott ítéletet, hanem mert az esküdtek verdiktjét nem találta helyesnek, az ügyet a februári ciklusra utalta. Itt az ügyészség már csak Balogh ellen emelt vádat szándékos emberölés kísérletének büntette miatt. Az ügygyei kedden foglalkozott a bit-óság, melynek Hubay Lajos tör­vényszéki biró volt az elnöke. Bírák voltak: T h o 1 d István dr. és Popp Aurél, jegyző Szabó László. A köz­vádat Tóth Ferenc kir. alügyész kép­viselte, vádlott védelmét pedig K e p p ich Frigyes Frigyes dr. gyulai ügyvéd látta el. Az esküdtbiróság rendes tágjaiul ki­sorsoltattak : Lavatka József, Megele Béla, Niederhauser Gyula, Varga Lajos, Mandorf Gyula, Groszmann Károly, Po­vázsay Máté dr., Liska Nándor dr., Klein Gusztáv, Pap Gábor, Bohus Mihály és Süle Jenő. Pótesküdtek voltak : Hegedűs Ede és Hidvéghi Mihály. • A tárgyalás folyamán felolvasták az ügyre vonatkozó összes iratokat s újra kihallgatták vádlottat, sértettet és tanu­kat. Vádlott azt hangoztatta, hogy ön­védelembőlt'lőtt üldözőire. Délután volt, mire a perbeszédekre került a sor. Tóth alügyész magas és szép beszédben érvelt Balogh bűnössége mellett, mig Képpich szónoki beszédben kelt védence védel­mére és kérte a fölmentését. Az esküdtek a védő álláspontjára helyezkedtek és nem bűnösnek mondták ki "Baloghot, aki ellen ennek alapján a bíróság beszüntette a további eljárást. Halálravert ember. Szerdán egy fiatal legényember és egy őszbecsavarodott, megroskadt alak állt az esküdtbiróság előtt. Az ügyész­ség halált okozó súlyos testisértés bűn­tettével vádolta őket, mert agyonverték egy embertársukat. Különös eset. Nem is ismerték az áldozatot, halálát sem kí­vánták s mégis megesett velük a baj. A tényállás ez. A mult év szeptember '27-én egy távoli atyafia szállt meg B o s z o­m á n d i Imre vésztői lakos házánál. Gergely Mihály volt ez, aki másnap este is ellátogatott az asszonyhoz, Hajdú Zsuzsannához, mikor férje, Boszomándi nem volt odahaza. Gergely olyan külö­nösen viselkedett a menyecskével szem­ben, hogy az nem akarta beengedni. 1 I Gergely azonban erőszakoskodott, mire t t az asszony sivalkodására összeszaladtak n a szomszédok, köztük a 23 éves K á 1­t lay Ferenc és az 52 éves ForrásJá­a nos, akik vállalkoztak arra, hogy Ger­I gelylyel szemben megvédelmezik az asz­r szonyt. Gergely este fél tiz óra tájban ismét £ megjelent Hajdú házánál és kopogtatott J az ablakon. Erre Forrás kifutott az ut­cára és fellökte Gergelyt, a nála levő V j bottal pedig négyszer végigvágott rajta. ; j Gergely felugrott és futni kezdett, miköz­ben állítólag szidalmazta és fenyegette volna Boszomándiékat, hogy felgyújtja x a házukat. Kállay erre utána futott és fokosával ugy vágta fejbe, hogy rögtön t elbukott. Gergely az ütés folytán koponya r csonttörést szenvedett ós másnap bele­id halt sérüléseibe. I A bíróságnak nem könnyű munkát . adott a homályos ügy kibogozása. Vá­5 radi Szakmáry Arisztid volt az el­; nök, Pop Aurél és Bulla Sándor a szavazóbirák. A vádat L i s z y Viktor i dr. kir. ügyész képviselte. Kállai védelmében F o 11 m a n n János dr.. | forrás védelmében pedig B e r é n y i Ármin dr. jelent meg a tárgyaláson. Az \ esküdtbiróság rendes tagjai voltak: Mandorf Gyula, Kovács László dr. He­i gedűs Ede, Garai Béla, Kovács G. János, Pap Gábor, Hidvéghy Mihály, Braun Izidor, Nattland János, Niederhauser Gyula, Varga Lajos és Supkagel Gyula; pótesküdtek voltak : Süle Jenő és Grosz­mann Károly. Orvosszakéítőknek a bí­róság folyfálvi Z ö 1 d y János drt, B a r t a Sándor drt és Guttmann Károly drt idézte meg. Az esküdtszék megalakulása után a bíróság elsőnek Kállait hallgatta ki. El­ismerte bűnösségét, majd nagy bőbe­szédüséggel azt adta elő, hogy nem volt szándékában Gergelyt bántalmazni, an­nál kevésbé, mert hem is ismerte s csak meg akarta ijeszteni, hogy ne bántsa Boszomándinét. A tettes társa, Forrás, ártatlannak mondta magát s csak azt ismerte be, hogy négyszer ráütött Gergely derekára. Az eskü alatt kihallgatott tanuk is ilyen­formán adták elő vallomásaikat. Az or­vosszakérték pedig arranézve adtak vé­leményt, hogy a Gergely fején fokossal ejtett sérülés föltétlen halálos volt. A perbeszédek elhangzása után a bíróság feltette az esküdteknek a kérdést, mire ezek visszavonultak tanácskozásra. A hozott verdikt alapján a bíróság K á 1­1 a y Ferencet 18 hónapi börtön "bünte­tésre, Forrás Jánost pedig 14 napi fogházra ítélte. — Felebbezést jelentet­tek be. ÚJDONSÁGOK. Egy csabai származású diplomata­kalandor halála. I Kalandos életű magyar ember halt meg a mult éjszaka egy bécsi kórház­1 ban : R i m 1 e r Gyula, volt udvari és külügyminiszteri titkár, akinek viselt dolgairól nem egyszer számolt be a napi krónika. 1843-ban született Csabán, a hol atyja, R i m 1 e r Pál, Apponyi György gróf jószágigazgatója volt. Tanulmányai végeztével a külügyminisztériumba ke­rült s tehetsége révén gyorsan haladt előre pályáján. Egy gazdag bécsi an­tikvárius leányát feleségül vette s éve­kig boldogan élt vele, Később azonban elragadta a kártyaszenvedély s rengeteg adósságot csinált, miközben elhanya­golta hivatalát. Állítólag e miatt elvesz­tette állását, más verzió szerint pedig azért bocsátották el, mert indiszkréciót , követett el. Egy kollégája agyonlőtte ' magát, mert nagy összegig váltókezes- 1 séget vállalt érte. Ez is hozzájárult bu- , kásához. j Ettől az időtől kezdve kalandor éle- , tet élt. Párisba költözködött, ahol ma- , dame Adam lapjánál fordító lett. Meg. 1 ismerkedett az ottani politikusokkal s az volt a terve, hogy egy magyar-francia- ] orosz szövetséget hoz létre. E végből a í magyarországi ellenzéki politikusokkal 1 sokat érintkezett s Oroszországban is í gyakran megfordult. Hirdette, hogy fran- * cia hívei százmillió frank alaptőkével bankot alapítanak Magyarországon s ez- ( zel az ábránddal még Ugrón Gábort is t meg tudta nyerni magának. Ugronnal í; Párisba utazott, de úgy látszik, francia ^ hívei cserben hagyták, mert Ugrón meg- ^ szakitott vele minden összeköttetést. Erre Rimler brosúrában leleplezte a \ magyar-francia-orosz szövetséget, amely t talán még embrióban sem létezett. Sokan hiszik, hogyTcsak agent provokateur volt, akinek az volt a föladata, hogy a magyar ellenzéki politikusokat kom­promittálja. Brosúrája miatt Franciaor­szágból és Oroszországból is kiutasítot­ták. Később a cseh pánszláv komité szol­gálatába lépett és Pozsonyba költözkö­dött. Érdekes, tehetséges ember volt, de téves utakon járt, ahová nem követte senki. — Időjárás. Az országos központi időjelz állomás mára fagypont körüli hőmérsékleti időt jelez, semmi vagy kevés csapadékkal. — Rendkívüli közgyűlés a Kossuth-szobor ügyében. Csaba község képviselőtestülete február hó 10-én, pénteken délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyen tárgyalás alá kerül a Kossuth-szobor felállítása ügyében kiküldött bizottság, már általunk közölt javaslata. A közigazgatási bi/ottság ülése. Bé­kés vármegye közigazgatási bizottsága február havi rendes ülését 13-án, hét­főn tartja meg Lukács György dr. főispán elnöklete mellett. Az ülésen a rendes havi jelentéseket tárgyalják. — A csabai iparos tanoncotthon. Előre­bocsájtjuk, hogy ellenségeink ismét kor­tesfogással gyanúsíthatnak, amikor a csabai tanoncotthon kérdésének a meg­valósulás felé való lépéséről adhatunk számot. Csaba község ugyanis, mint ismeretes, elhatározta, hogy állami támo­gatással nagyobbszerü iparos tanonc­otthont állit fel. A tervek, a cél ismere­tes. Most beavatott forrásból vesszük a hirt, hogy a kormány körében befeje­zett dolog ennek az áldásos intézmény­nek a közeljövőben való felállítása. A kiviteli terv ez: Százezer korona az elő­irányzott összeg. Ebből a község 40 ezer koronát kölcsön utján szerez, mig a hiányzó 60 ezer koronát az állam a val­lásügyi és kereskedelmi miniszterek ut­ján folyósítja. Ez most már befejezett tény. Csak kedvezően alakuljanak a ma még áldatlan politikai viszonyok, hogy misem akadályozza meg ennek a nagy­szabású és humánus intézménynek mi­előbbi létesítését. — Hymen. K e r é n y i A. Antal Puszta­földvárról eljegyezte Szende József budapesti pezsgőgyáros leányát, Sze­rénkét. O s v á t h Pál gyulai törvényszéki | hivatalnok Szeghalmon jegyet váltott Farkas Teruskával. — Kinevezés. A pénzügyminiszter G ó 1 i á n János gyomai községi Írnokot a kassai pénzügyigazgatóság mellé ren­delt számvevőséghez számtisztté ne­vezte ki. — E*küvök. K o z s u c h István csabai néptanító a csabai ág. ev. kistemplomban szombaton délután 4 órakor vezeti ol­tárhoz Kovács János tanitó leányát, Mariskát. Scherfer Vilmos nyomdász, va­sárnap délután tartja Csabán az izr. templomban esküvőjét özv. K u 1 p i n Ignácné leányával, F a n n yv a 1. — Egy lelkész halála. Gyásza van Szeberényi Lajosnak, a csabai ág. ev. egyház közszeretetben álló lelkészé­nek. Apósa, F ü r s t János pozsonyi ev. lelkész és alesperes hunyt el hosszas szenvedés után 64 éves korában. A meg­boldogult érdemes lelkészt tegnap te­mették el nagy részvét mellett. — A Békés-Csabai Takarékpénztár egye­sület évi közgyűlését folyó hó 12-ikén vasárnap délután 3 órakor fogja meg­tartaei. Felkéretnek ez uton is a t. rész­vényesek, kik a közgyűlésen résztvenni kívánnak, hogy az alapszabályszerü rész­vénybemutatást legkésőbb folyó hó 11-én szombat délután 5 óráig eszközölni szí­veskedjenek. Kitüntetett szobrász. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a magyar ipar­művészek kitüntetésére alapított állami nagy aranyérmet az Országos M. Ipar­művészeti Társulat ez évi téli kiállításán M a r ó t i Géza szobrászművésznek ado­mányozta. — H dalozások. D e u t s c h testvérek, csabai nagykereskedőket gyász érte; testvérük, D e u t s c h Sámuel bécsi fűző­gyáros hunyt el szombaton élte 55-ik évében. — Özv. C z i n n e r Mórné hunyt el vasárnap hajnalban Csabán, élte 51-'ik évében. A jó anyát öt árvája siratja. Vinghervadás. A kegyetlen és kér­lelhetlen halál ismét egy feslő bimbóra tette rá fagyos kezeit, hogy megfossza az élettől, illatától, szépségitől. Török Gábor vármegyei árvaszéki kiadó és gyászbaborult családja zokog a kis ko­porsónál, amelyben büszkeségük, életük reménye, 7 éves Ilonka leányuk fekszik örökké elnémult ajakkal.Kedden reggel hunyt el a leányka. A mélyen megren­dült szülők iránt általános a részvét. — A gyulai alkapitányi alias. Mint egyik közelmúlt lapszámunkban meg­írtuk, Lukács György dr. főispán az eltávozott Varga Lajos gyulai főka­pitány utódjává T a n c i k Lajos alka­pitányt, alkapitánynyá pedig Sárosi József szarvasi ügyvédjelöltet nevezte ki. Az uj kapitányoknak a hétfői köz­gyűlés előtt kellett volna letenni a hi­vatali esküt. A közgyűlés azonban hosz­szabb vita után 64 szóval 9 ellen ki­mondta, hogy Sárositól nem veszi ki az eskütételt, mert állítólag a főispánnak csak a főkapitányt van joga kinevezni, de az alkapitány kinevezése nem tar­tozik a hatáskörébe, hanem azt a városi közgyűlés választja meg. Az alkapitányi kinevezés megsemmisítése ügyében "a közgyűlés e határozata alapján felirt a belügyminiszterhez ós a közigazgatási bírósághoz A különös határozat Gyulán általános visszatetszést szült. — Elégtétel az orosházi rendőrbiztosnak. A vármegye közigazgatási bizottsága még a mult év őszén többek vádaskodására fegyelmi eljárást rendelt el B a r t a Mátyás orosházi rendőrbiztos ellen, akit egyben állásától is felfüggesztettek. Mi­után azonban a fegyelmi eljárás kedvező befejezést nyert, Bartát visszahelyezték állásába. — Megjutalmazott tanitók. A budapesti izraelita hitközség évenkint segélyeket folyósít a kezelésére bizott 200 ezer ko­ronás Wechselmann-féle alapból feleke­zetkülönbségre való tekintet nélkül a szegényebbsorsu és arra érdemes taní­tóknak. Az alapítvány kamataiból ezidén is 19 izraelita és 19 nem izraelita tanitó kapott 200 és 300 koronás segélyt. Me­gyénkből két tanitó részesült ez alapít­ványból és pedig Schreiber Márton csabai és Lukács Ferenc tárcsái. Somogyi Károly a gyulai színkörben. Hétfőn eldőlt a jövő szini szezonra a gyulai színkör sorsa is. A város szinügyi bizottsága ugyanis akkor tartott ülést a vármegyeház kistermében Lukács György dr. főispán elnöklete mellett és határozatilag kimondta, hogy az Erkel nyári színkört ez év augusztus-szeptem­ber havában Somogyi Károly nagy­váradi színtársulatának adja oda. — Félév vénén. Az iskolákra vonat­kozik ez a cim. A tanév első felét az elmúlt hét utolsó napjain zárták le az összes tanintézetekben. Az uj rend, me­lyet az iskolák és tanítványok ezúttal kipróbáltak, teljesen bevált'. A kultusz­miniszter tudvalevőleg abból az intenció­ból indult ki, mikor a karácsonyi és húsvéti értesítést beszüntette és két egyenlő félévre osztotta a tanítási időt, hogy a tananyagot az időszakok arány­talansága miatt nem lehet kellően be­osztani, másrészről pedigatúlnépes osztá­lyok haladása erősen hiányos volt. Viszont a diáksereg kellemesebb oldaláról fogja fel az újítást. Rájuk nézve az az előny, hogy az értesítők nem rontják el a kará­csonyi és húsvéti ünnepeket. — A csabai kaszinó közgyűlése. A csabai kaszinó-egylet a január 29-ről elmaradt évi rendes közgyűlését február 12-én, vasárnap délután 5 órakor tartja meg. A közgyűlésnek egyik legfontosabb tárgya: a kaszinó saját háza építésének kérdése. — A szarvasi takarékpénztárból. A szarvasi takarékpénztár vezetésétől két régi, érdemes tag vált meg. P o h 1 Gá­bor és Tepliczky János, igazgató­sági tagok, akik tisztségükről lemondtak. — Köszönetnyilvánítás és nyugtázás. A Rudolf-főgimnázium alumneuma javára ujabban a következők adakoztak : Békés­csabai polgári kör 30 koronát, Réthy Béla 147.93 korona értékű gyógyszere­ket az alumnisták számára ; a Máv. alkal­mazottak f. évi február hó 4-én az alum­neum javára rendezett táncmulatság tiszta jövedelmét: 10 koronát. Midőn eme adományokat a nyilvánosság előtt nyugtázzuk, egyúttal hálás köszönetet mondunk az intézet nevében az adako­zóknak szives adományukért. B a b i c h Pál főgimn. tanár, eforus. — Fölemelt részvénytőke. A Gyulavi­déki Takarékpénztár részvénytársaság a napokban tartotta évi rendes közgyűlé­sét, ameLíen elhatározták, hogy az inté­zet részvéuytőkójét 120 ezer koronáról 200 ezer koronára emelik föl, még pe­dig olyanképpen, hogy ujabb 8 ezer db. egyenkint 100 korona névértikü és névre szóló részvényt bocsájtanak ki. A rész­vények kibocsájtási árfolyama részvé­nyenként 110 korona 1 korona bélyeg­illetékkel. A befolyó 88 ezer koronát a részvénytőkéhez, 8 ezer koronát pedig a tartalékalaphoz csatolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom