Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-02-09 / 23. szám

XXXin. t.-c. 82. §-a értelmében Zsilinszky Mihályra és ifj. Áchim L. Andrásra pót­választást rendelt el és ennek napját 1905. évi február 16-ára tüzt© ki, mely napon a pótválasztás Békéscsabán a városháza épületében reggeli 8 órakor veszi kezdetét, ós a szavazás csak is a fent megnevezett két jelöltre történhetik. A pótválasztás vezetésére elnökül Korosy László, jegyzőül dr. F á y Samu lettek megválasztva, s miután két szavazatszedő küldöttség lett alakítva, nevezettek az első küldöttségnél fognak mint elnök ós jegyző működni. A Il-ik szavazatszedő küldöttség elnökéül dr. S a i 1 e r Vilmos, s jegyzőjéül dr. Ursziny János lettek megválasztva. A választási elnököt akadályoztatása esetére S e i 1 e r Vilmos dr. küldöttségi elnök fogja he­lyettesíteni. Helyettes küldöttségi elnö­kök Rosenthal Ignác és B e 1 i c z e y Géza és helyettes jegyzők : Gally Gyula és Kolpaszky László lesznek. A választó kerület városrészeit a szavazatszedő küldöttségek közt a köz­ponti választmány olykép osztotta fel, hogy az I-ső küldöttségnél (városháza, földszint, kaputól jobbra, a kisteremben) az I. és II. tized, házatlanok ós hivatal­nokok,— a második küldöttségnél (város­háza, földszint, kaputól balra, adópónz­tári teremben) a III. ós IV. tized, ó szöllő, kastélyi és fényesi szöllők és Erzsébet­hely választói fognak szavazni ós ezen városrészekből a választók pártonként felváltott csoportokban bocsáttatnak a küldöttségek elé; a csoportok számbeli nagyságát a választási elnök fogja a vá­lasztás napján meghatározni. A választásnál szavazati joggal csak azok birnak, kik az országgyűlési kép­viselő választók 1905. évi névjegyzéké­ben benfoglaltatnak. A szavazás nyil­vánosan, élő szóval történik. A válasz­tóknak a választásnál semminemű fegy­verrel, vagy bottal megjelenni ne s szabad. A szavazóhelyisógekben csak a sza­vazatszedő küldöttségek tagjai, a bizalmi férfiak, az azonossági tanuk, a közigaz­gatási tisztviselők és a szavazásra be­szólított választók lehetnek jelen. Kelt Békéscsabán, a központi vá­lasztmánynak 1905. évi január hó 28-án tartott üléséből. Dr. Saller Vilmos, közp. vál. jegyző. Áchim Tamás, közp. vál. elnök. Kit támogat a független­ségi párt. A szegvári kerületben hasonló ál­lapotok uralkodnak mint Csabán. Azzal a különbséggel, hogy ott már elfajultab­bak a viszonyok. Pótválasztás lesz Szeg­váron is, a szabadelvüpárti N o v á k Jó­zsef és a szocialista M e z ő f i Vilmos között. M e z ő f i ugyanazt tette Szeg­váron, mint Áchim L. András Csabán. Rúgott egyet az elvén ós a háromhóttel ezelőtt még diszes jelzőkkel illetett füg­getlenségi pártiakat hizelgi körül, ter­mészetesen Kossuth Ferenc kegyes támogatásával. Kossuth Ferencz állásfoglalása óta olyan terrorizmus ütötte föl fejét Szeg­váron, ami szinte példátlan. Fényes nappal kocsikkal erőszakkal hordj ák például a vérszemet kapottpolgárokagróf Károlyi uradalmából a szalmát, ta­karmányt, mondván, hogymost márnekikmindentszabad, mert Mezőfi lesz a követük. Előre vetett árnyéka ez az állapot annak, amelynek előkószitósén öntudat­lanul is, vagy akár szándókkal dolgoz­nak, azok a csabai polgárok, akik Áchim L. Andrást és téveszmékkel telitett táborát támogatják, azt a jelöl­tet, aki immár ma délután harmad­szor mond programbeszédet, megfor­dítva természetesen harmadszor is a köpönyeget. Jól gondolják meg tehát a dolgot Csaba polgárai, mielőtt az urnák­hoz lépnek. A kormányválság. Magyarország szeme a bécsi császáj és királyi palotán függ. A király döntő szavát várja a politikai világ. És nem lehetetlen, hogy a kormányválság hama­rosan megoldást nyert, de annak a lehe­tősége sincs kivárva, hogy a felség még több politikust fog meghallgatni, mielőtt megbízatást adna kabinetalakitásra. Mind­ezek olyan lehetőségek, amelyek talán jobbra vagy balra már el is dőlnek, mire e sorok napvilágot látnak. Egyelőre minden attól függ, milyen fogadtatásban részesül gróf Andrássy, illetőleg a pártvezérekkel folytatott ta­nácskozásokról formulázott jelentése. Jellemző a pártoknak a vélekedése. A kisebbségben maradt szabadelvüpárt, amely még mindég elég hatalmas tábor, részt kér magának az ország ügyeinek intézéséből. A többségre vergődött füg­getlenségi párt pedig a következő progra­mot állítja fel : „Az uj kormány programja a füg­getlenségi párt hozzájárulásával állapí­tandó meg 67-es alapon, mert ma még ez a törvényes ós alkotmányos alap addig, mig a törvényhozás összes tényezői más alapot nem teremtenek. E programban a kormányzati teendők számára bizonyos sorrendet kell megállapítani. Legelső helyen áll az önálló vám­területnek záros határidőre való beren­dezése. E tekintetben van törvényünk, mert az 1899: XXX. t.-c. ezt a záros határidőt megállapítja az 1907-iki eszten­dőben. Megteremtendő egyúttal a külön magyar nemzeti bank. Ezután megalkotandó a választási reform, a választási jog minél szélesebb rétegekre való kiterjesztésével s a vá­lasztási eljárás ujabb szabályozásával, a kerületek uj beosztásával. tam. Érett ifjúhoz komolyság illik. Hig­gadt, alapos fontolgatás után pályám illetőleg is végleg megállapodtam. Nem jogász, hanem technikus leszek. Mert technikusé a j ö v ő. A . jogi pályán már erősen tultermelünk Itt már csakugyan nem boldog a magyar. Itt már igazán kevés a fóka és sok a diploma Egy megüresedett díjtalan gyakornoki állásra százával pályáznak a végzett jogászok, ügyvéd ötven közül egy lesz. Ezek kö­zül is kliense csak annak lehet, akinek nagykörű ismeretsége van. A többi nyo­morog, vagy holtáig másnak a rabszol­gája. De a technika, az más. Iparunk fiatal. Munkaerőre nagy a szükség. A kultúra főleg technikai irányban halau elektro­mos gyorsaáággal. Protekció, összeköt­tetés sem kell, csak komoly munka. Amint dolgozol, ugy veszed hasznát. Bolond, aki nem lesz technikus. A nagy szünidőben pár hétre fel­rándultam Budapestre, hogy az ipar ha­ladásán, a technika vívmányain kis szemlét tartsak. Megnéztem az új ország­házat, a Duna legújabb hidját, minden valamire való gyárat, a technológiai iparmuzeumot és a villamos telepet. A szemle befejeztével részt vettem a medikusok margitszigeti nyári mulat­ságán. Itt egy tapasztalt, idősebb bará­tom minden áron rábeszélni iparkodott, hogy én is medikus legyek. Mit akarok én a technikán ? Hiszen nekünk nincs iparunk. Majd csak lesz. Majd! ügy 50 év múlva! Nem látom-e, hogy iparunkat az osztrák sógor fojtogat­ja ? Nem tapasztalom-e, hogy édes-kevés gyárainkban kizárólag német mérnökök vannak alkalmazva? Talán gépészmér­nök óhajtok lenni ? Biztos, hogy mint géplakatos fogOK meghalni. Akkor pedig ne a technikára menjek, hanem lakatos­inasnak. Vagy talán ópitész-mórnöki ál­lásra fáj a fogam ? Menjek maltert ke­verni. Mint pallér, többet keresek. De orvosokra tényleg még nagy szükség van. És szép pálya az orvosi, akárki mit mond. Ma-holnap államosítani is fogják, akkor biztos is lesz. Aztán e pályán tudományos kutatásokra is tág tér nyílik. Tiz év óta százféle szérumot fedeztek fel. És ne feledjem, hogy az orvos az emberiség egyik legnagyobb jótevője. Tán a humoristánál is nagyob, bár ez a lelkeket gyógyítja . . . Beláttam, hogy barátomnak igaza van. A technikai pályán nálunk ma még nem lehet boldogulni. Iparunk még gyermek­korát éli. En legyek az úttörő? Olyau nincs! Nem, nem leszek technikus, ha­nem orvos! Aztán . . . Aztán elérkezett szeptember hava, a beiratkozások ideje. Fütyürószve, boldo­gan siettem az egyetemre ós beiratkoz­tam . . . tanár jelöltnek. A sors ellen hasztalan minden küz­dés. És mit is mondtak a régiek ? Quem dii odere, professorem fecere. S most mint tanár három év óta csak arra várok, hogy mikor pillantom meg becses arcképemet, szines krétával ós szamárfülekkel ábrázolva a táblán és mikor ütik be ablakomat gumipuskával vagy anélkül? A könyelmü ifjút nem fogom kicsapatni. Ifjúkori könnyelmű­ségért csak nem teszek tönkre egy éled­tet ? Majd utóiéri öt is a nemezis. Még ő is lehet professor! Ezt követné a fokozatos adózási rendszer alapos reformálása. A katonai téren, mihelyt katonai követelés áll elő, pedig bizonyos, hogy előáll: a magyar ezredeknél a magyar zászló és jelvény ügyének tiszta nemzeti felfogás szerint való elintézése ; a magyar vezényleti és szolgálati nyelv életbe lép­tetése ; a katonai iskoláztatásban s a katonai büntető eljárásban a magyar nyelv jogainak teljes érvényesítése, hogy igy megteremtessók a külön magyar hadsereg felállításának minden előföl­tótele. A külképviseletben a magyar állami­ság teljes és tökéletes kifejezése. A belügyi kormányzat terén oly reformok létesítése, melyek biztosítanák a politikai közélet tisztaságát és az állami és közigazgatási tisztviselők teljes poli­tikai közélet tisztaságát és az állami és közigazgatási tisztviselők teljes politikai függetlenségét. Kulturális téren az összes magyar­országi iskolákban a magyar nyelvű oktatás révén biztosítandó az, hogy a nemzetiségek alaposan megtanulhassák az állam nyelvét. E föltételek hangoztatásával a füg­getlenségi párt résztvenne az alakítandó kormányban annak dacára, hogy a kor­mány hivatalosan hatvanhetes alapon állana. A kívánságok egy része csak mint a jövőben megoldandó programmpont szerepel, másrésze elvi álláspontot fejez ki. Ami pedig teljesíthető most, azt va­lószínűleg kilátásba is helyezik. Kossuth Ferenc ma tett nyilatkozataiból arra kö­vetkeztetnek, hogy Kossuth Ferenc már teljesen elszánta rá magát, hogy a kor­mányban a párt részt vegyen. Ami magukat a magállapodásokat illeti, ezekre nézve más oldalról azt jelentik, hogy koalíciós kormány alakít­tatnék, melynek a szövetkezett ellenzék lehetővé tenné: 1. az indemnitás, költségvetés ; 2. az ujonc-jutalék törvényes keresz­tülvitelét. Ezzel szemben gróf Andrássy Gyula 1. a választói jog kiterjesztését ígérte meg ; a) cenzus leszállításával; b) a vá­lasztókerületek arányosításával; c) a köz­ségenkénti titkos szavazással. A továbbiakra munkaprogrammot ál­lapitanának meg a pártok közötti meg­egyezéssel s ha igy sem sikerülne kor­mányozni, következnék az uj választási törvény alapján a Ház feloszlatása és más választás elrendelése. íme, ezek volnának a kívánságok és feltételek, melyekről Andráss y Gyula gróf ma Bécsben jelentést tett a királynak. Bécsben csak a magyar vezényleti és szolgálati nyelvet akarják kikapcsolni, de ennek előkészítésébe is beleegyeznek, hajlandók továbbá a cimer és zászló­kérdésben a már megkezdett reform­tárgyalásokat folytatni és a katonai bí­ráskodás terén beváltani azt, amit Tisza István gróf ígért. Andrássy nem kap megbízatást kormányalakításra. Szinte teljes bizonyossággal jelent­hetem, hogy Andrássy Gyula gróf kor­mányalakításhoz megbízást nem kap. A király környezetéhez tartozó igen befo­lyásos ember közölte velem, hogy We­kerlét, Hodossyt és Láng Lajost hivatja a király, még pedig már szombatra. Az a hir is kiszivárgott, hogy a kibontako­zás ügyét Szőgyény Marich László nagy­követre bizzák, akit sürgősen őfelsége elé rendeltek. A király csakis a 67-es alapon álló többségből alakult kor­mányra kivánja rábízni a kormány yitelét. Jó forrásból vett értesüléseim sze rint, a helyzet rendkívül válságos. And­rássy misszióját végleg befejezettnek lehet tekinteni. Nemhogy kabinetalaki­tással nem bízták meg, de még az azután kihallgaiandó politikusok dolgában sem fog előterjesztést tehetni. Kossuth Ferenc kihallgatásának ideje messze kitolódott, valamint a ki­rálynak a magyar fővárosba való uta­zásáról sem tudnak egyelőre semmi­sem a bécsi Burgban. A nehézségek, mint bécsi tudósítónk jelenti, a katonai téren tett követelése­ken kivül főleg abban találhatók, hogy mig egyrészt maga a korona óhajtása is az volt, hogy a helyzetmegoldásához a szabadelvüpárt segítsége és támo­gatása is igénybe vétessék, másrészt maga a szabadelvü-párt is raagaszkodik ehez és ha mellőztetnék, a válság meg­oldásában nehézségeket fog támasztani. Már pedig az ellenzék a maga támoga­tásának feltételéül kikötötte a szabad­elvüpárt mellőzését. Pénzintézeti közgyűlés. Az „Aradi Ipar és Népbank" vasárnap délelőtt V2II órakor tartotta meg saját palotája dísztermében XXXV. évi rendes közgyűlését. - A betegen fekvő elnök T a g á rj y í István helyett S z a 1 a y Károly igazgató, az ügyvédi kamara elnöke mi­után a gyűlést megnyitotta, rámutatott a lefolyt üzletév pénzügyi és közgazda­sági viszonyaira, melyek a gazdasági tényezők fokozottabb működésót meg­nehezítették. A közgyűlés az elnök indítványára a jegyzőkönyv vezetésével dr. Vajda István intézeti jogtanácsost bizta meg, annak hitelesítésére pedig Weisz Márk és K 0 n y a Lajos részvényesek lettek felkérve. Örömmel adhatott számot az intézet igazgatósága a bank összes üzletágainak fejlődéséről s ügyfeleinek bizalmára hi­vatkozva, rámutatott azon kedvező körül­ményre, hogy a betét álladék mintegy 1,000.000 koronával emelkedett az 1903. évi betét álladókhoz viszonyítva. Tudatta az igazgatóság a megjelent részvényesekkel, hogy a lefolyt üzletév a pénzbőség jegyében indult ugyan meg és záratott is le, nagyobb üzleti fellen­dülés azonban a rendkívül alacsony ka­matlábra, továbbá az üzlettelenség és vállalkozás pangásaira való tekintettel nem volt észlelhető. L a c z a y Endre, az intézet agilis vezérigazgatója ezután a már közzétett mérleget és az igazgatóság jelentését ismertette a részvényesekkel, kiemelve azt, hogy az igazgatóság a rendelkezé­sére álló anyagi eszközök teljes kihasz­nálásával tette lehetővé, hogy a kedve­zőtlen közgazdasági viszonyok dacára egy minden jogos várakozást felülmúló eredménnyel számolhatott be a közgyű­lésnek. Hogy az üzleti tevékenységben be­állott fellendülés szembeötlőbb legyen, megismertette a lefolyt óv számadatait az előző év számadataival; az elért ered­mény igy az előző évit mintegy 3000 koronával multa felül. A 169886-37 kor. kitevő tiszta nyereség elosztását illetőleg elfogadta a közgyűlés az igazgatóság elő­terjesztését, mely szerint 100300 korona osztalékra ford'ittatik akként, hogy az 1904. évi szelvények e hó 6-ától kezdve darabonként 40 koronával fognak az in­tézet pénztárának Aradon, a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bank főpénztárának Budapesten és az intézet békéscsabai fiókjánál Békéscsabán beaváltatni. A tar­talékalap szabályszerű dotalására 10876 kor. 18 fill. rendkívüli javadalmazására 18987-23 kor. fordíttatott, miáltal ez alap 530000 koronára emelkedett. A hitel egy­leti tartalékalap 1087-62 koronával, a nyugdijalap 4350-47 koronával gyarapit­tatott, az igazgatóság jutalékára í 0876 18 korona, a vezérigazg. jutalékára 2175-23 korona, a felügyelő-bizottság díjazására 2400 korona, a tisztviselők jutalmazására 5000 korona és jótékony adományokra 20C0 korona fordíttatott. Az ezek után fenmaradt 12,1333.46 korona az 1905. üzletév javára lett átvitelezve. A közgyűlés a mórleget elfogadta, az igazgatósági jelentést pedig tudomá­sul vete és ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak a felmentvényt megadta. Miután még Szende Tivadar dr. megköszönte a részvényesek nevében az igazgatóság, vezérigazgató, felügyelő­bizottság, az aradi ós békéscsabai vá­lasztmány, ugyszinte a tisztviselői kar­nak ügybuzgó és eredményes működé­sót, a közgyűlés véget ért. Esküdtszéki bűnügyek. Három tárgyalás. A gyulai királyi törvényszék, mint esküdtbíróság előtt hétfőn kezdődött meg az esztendő első ciklusa. A tegnapi napig három bűnügyet tárgyalt le a bíróság. Kisebbszabású bűnügyek voltak, de mindamellett a tárgyalótermet napon­kint nagy közönség látogatta. Nagyobb érdeklődós azonban csak a holnapi ós holnaputáni tárgyalás iránt mutatkozik, amikor a csabai és pusztaföldvári szen­zációs gyilkosságokat tárgyalják. A hol­napi tárgyalásra, valószínűleg Csabáról a beidézett tanúkon kivül is többen be­rándulnak Gyulára. Az eddigi tárgyalásokról a következő tudósításunk szól:

Next

/
Oldalképek
Tartalom