Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-02-09 / 23. szám

XXXin. t.-c. 82. §-a értelmében Zsilinszky Mihályra és ifj. Áchim L. Andrásra pótválasztást rendelt el és ennek napját 1905. évi február 16-ára tüzt© ki, mely napon a pótválasztás Békéscsabán a városháza épületében reggeli 8 órakor veszi kezdetét, ós a szavazás csak is a fent megnevezett két jelöltre történhetik. A pótválasztás vezetésére elnökül Korosy László, jegyzőül dr. F á y Samu lettek megválasztva, s miután két szavazatszedő küldöttség lett alakítva, nevezettek az első küldöttségnél fognak mint elnök ós jegyző működni. A Il-ik szavazatszedő küldöttség elnökéül dr. S a i 1 e r Vilmos, s jegyzőjéül dr. Ursziny János lettek megválasztva. A választási elnököt akadályoztatása esetére S e i 1 e r Vilmos dr. küldöttségi elnök fogja helyettesíteni. Helyettes küldöttségi elnökök Rosenthal Ignác és B e 1 i c z e y Géza és helyettes jegyzők : Gally Gyula és Kolpaszky László lesznek. A választó kerület városrészeit a szavazatszedő küldöttségek közt a központi választmány olykép osztotta fel, hogy az I-ső küldöttségnél (városháza, földszint, kaputól jobbra, a kisteremben) az I. és II. tized, házatlanok ós hivatalnokok,— a második küldöttségnél (városháza, földszint, kaputól balra, adópónztári teremben) a III. ós IV. tized, ó szöllő, kastélyi és fényesi szöllők és Erzsébethely választói fognak szavazni ós ezen városrészekből a választók pártonként felváltott csoportokban bocsáttatnak a küldöttségek elé; a csoportok számbeli nagyságát a választási elnök fogja a választás napján meghatározni. A választásnál szavazati joggal csak azok birnak, kik az országgyűlési képviselő választók 1905. évi névjegyzékében benfoglaltatnak. A szavazás nyilvánosan, élő szóval történik. A választóknak a választásnál semminemű fegyverrel, vagy bottal megjelenni ne s szabad. A szavazóhelyisógekben csak a szavazatszedő küldöttségek tagjai, a bizalmi férfiak, az azonossági tanuk, a közigazgatási tisztviselők és a szavazásra beszólított választók lehetnek jelen. Kelt Békéscsabán, a központi választmánynak 1905. évi január hó 28-án tartott üléséből. Dr. Saller Vilmos, közp. vál. jegyző. Áchim Tamás, közp. vál. elnök. Kit támogat a függetlenségi párt. A szegvári kerületben hasonló állapotok uralkodnak mint Csabán. Azzal a különbséggel, hogy ott már elfajultabbak a viszonyok. Pótválasztás lesz Szegváron is, a szabadelvüpárti N o v á k József és a szocialista M e z ő f i Vilmos között. M e z ő f i ugyanazt tette Szegváron, mint Áchim L. András Csabán. Rúgott egyet az elvén ós a háromhóttel ezelőtt még diszes jelzőkkel illetett függetlenségi pártiakat hizelgi körül, természetesen Kossuth Ferenc kegyes támogatásával. Kossuth Ferencz állásfoglalása óta olyan terrorizmus ütötte föl fejét Szegváron, ami szinte példátlan. Fényes nappal kocsikkal erőszakkal hordj ák például a vérszemet kapottpolgárokagróf Károlyi uradalmából a szalmát, takarmányt, mondván, hogymost márnekikmindentszabad, mert Mezőfi lesz a követük. Előre vetett árnyéka ez az állapot annak, amelynek előkószitósén öntudatlanul is, vagy akár szándókkal dolgoznak, azok a csabai polgárok, akik Áchim L. Andrást és téveszmékkel telitett táborát támogatják, azt a jelöltet, aki immár ma délután harmadszor mond programbeszédet, megfordítva természetesen harmadszor is a köpönyeget. Jól gondolják meg tehát a dolgot Csaba polgárai, mielőtt az urnákhoz lépnek. A kormányválság. Magyarország szeme a bécsi császáj és királyi palotán függ. A király döntő szavát várja a politikai világ. És nem lehetetlen, hogy a kormányválság hamarosan megoldást nyert, de annak a lehetősége sincs kivárva, hogy a felség még több politikust fog meghallgatni, mielőtt megbízatást adna kabinetalakitásra. Mindezek olyan lehetőségek, amelyek talán jobbra vagy balra már el is dőlnek, mire e sorok napvilágot látnak. Egyelőre minden attól függ, milyen fogadtatásban részesül gróf Andrássy, illetőleg a pártvezérekkel folytatott tanácskozásokról formulázott jelentése. Jellemző a pártoknak a vélekedése. A kisebbségben maradt szabadelvüpárt, amely még mindég elég hatalmas tábor, részt kér magának az ország ügyeinek intézéséből. A többségre vergődött függetlenségi párt pedig a következő programot állítja fel : „Az uj kormány programja a függetlenségi párt hozzájárulásával állapítandó meg 67-es alapon, mert ma még ez a törvényes ós alkotmányos alap addig, mig a törvényhozás összes tényezői más alapot nem teremtenek. E programban a kormányzati teendők számára bizonyos sorrendet kell megállapítani. Legelső helyen áll az önálló vámterületnek záros határidőre való berendezése. E tekintetben van törvényünk, mert az 1899: XXX. t.-c. ezt a záros határidőt megállapítja az 1907-iki esztendőben. Megteremtendő egyúttal a külön magyar nemzeti bank. Ezután megalkotandó a választási reform, a választási jog minél szélesebb rétegekre való kiterjesztésével s a választási eljárás ujabb szabályozásával, a kerületek uj beosztásával. tam. Érett ifjúhoz komolyság illik. Higgadt, alapos fontolgatás után pályám illetőleg is végleg megállapodtam. Nem jogász, hanem technikus leszek. Mert technikusé a j ö v ő. A . jogi pályán már erősen tultermelünk Itt már csakugyan nem boldog a magyar. Itt már igazán kevés a fóka és sok a diploma Egy megüresedett díjtalan gyakornoki állásra százával pályáznak a végzett jogászok, ügyvéd ötven közül egy lesz. Ezek közül is kliense csak annak lehet, akinek nagykörű ismeretsége van. A többi nyomorog, vagy holtáig másnak a rabszolgája. De a technika, az más. Iparunk fiatal. Munkaerőre nagy a szükség. A kultúra főleg technikai irányban halau elektromos gyorsaáággal. Protekció, összeköttetés sem kell, csak komoly munka. Amint dolgozol, ugy veszed hasznát. Bolond, aki nem lesz technikus. A nagy szünidőben pár hétre felrándultam Budapestre, hogy az ipar haladásán, a technika vívmányain kis szemlét tartsak. Megnéztem az új országházat, a Duna legújabb hidját, minden valamire való gyárat, a technológiai iparmuzeumot és a villamos telepet. A szemle befejeztével részt vettem a medikusok margitszigeti nyári mulatságán. Itt egy tapasztalt, idősebb barátom minden áron rábeszélni iparkodott, hogy én is medikus legyek. Mit akarok én a technikán ? Hiszen nekünk nincs iparunk. Majd csak lesz. Majd! ügy 50 év múlva! Nem látom-e, hogy iparunkat az osztrák sógor fojtogatja ? Nem tapasztalom-e, hogy édes-kevés gyárainkban kizárólag német mérnökök vannak alkalmazva? Talán gépészmérnök óhajtok lenni ? Biztos, hogy mint géplakatos fogOK meghalni. Akkor pedig ne a technikára menjek, hanem lakatosinasnak. Vagy talán ópitész-mórnöki állásra fáj a fogam ? Menjek maltert keverni. Mint pallér, többet keresek. De orvosokra tényleg még nagy szükség van. És szép pálya az orvosi, akárki mit mond. Ma-holnap államosítani is fogják, akkor biztos is lesz. Aztán e pályán tudományos kutatásokra is tág tér nyílik. Tiz év óta százféle szérumot fedeztek fel. És ne feledjem, hogy az orvos az emberiség egyik legnagyobb jótevője. Tán a humoristánál is nagyob, bár ez a lelkeket gyógyítja . . . Beláttam, hogy barátomnak igaza van. A technikai pályán nálunk ma még nem lehet boldogulni. Iparunk még gyermekkorát éli. En legyek az úttörő? Olyau nincs! Nem, nem leszek technikus, hanem orvos! Aztán . . . Aztán elérkezett szeptember hava, a beiratkozások ideje. Fütyürószve, boldogan siettem az egyetemre ós beiratkoztam . . . tanár jelöltnek. A sors ellen hasztalan minden küzdés. És mit is mondtak a régiek ? Quem dii odere, professorem fecere. S most mint tanár három év óta csak arra várok, hogy mikor pillantom meg becses arcképemet, szines krétával ós szamárfülekkel ábrázolva a táblán és mikor ütik be ablakomat gumipuskával vagy anélkül? A könyelmü ifjút nem fogom kicsapatni. Ifjúkori könnyelműségért csak nem teszek tönkre egy éledtet ? Majd utóiéri öt is a nemezis. Még ő is lehet professor! Ezt követné a fokozatos adózási rendszer alapos reformálása. A katonai téren, mihelyt katonai követelés áll elő, pedig bizonyos, hogy előáll: a magyar ezredeknél a magyar zászló és jelvény ügyének tiszta nemzeti felfogás szerint való elintézése ; a magyar vezényleti és szolgálati nyelv életbe léptetése ; a katonai iskoláztatásban s a katonai büntető eljárásban a magyar nyelv jogainak teljes érvényesítése, hogy igy megteremtessók a külön magyar hadsereg felállításának minden előföltótele. A külképviseletben a magyar államiság teljes és tökéletes kifejezése. A belügyi kormányzat terén oly reformok létesítése, melyek biztosítanák a politikai közélet tisztaságát és az állami és közigazgatási tisztviselők teljes politikai közélet tisztaságát és az állami és közigazgatási tisztviselők teljes politikai függetlenségét. Kulturális téren az összes magyarországi iskolákban a magyar nyelvű oktatás révén biztosítandó az, hogy a nemzetiségek alaposan megtanulhassák az állam nyelvét. E föltételek hangoztatásával a függetlenségi párt résztvenne az alakítandó kormányban annak dacára, hogy a kormány hivatalosan hatvanhetes alapon állana. A kívánságok egy része csak mint a jövőben megoldandó programmpont szerepel, másrésze elvi álláspontot fejez ki. Ami pedig teljesíthető most, azt valószínűleg kilátásba is helyezik. Kossuth Ferenc ma tett nyilatkozataiból arra következtetnek, hogy Kossuth Ferenc már teljesen elszánta rá magát, hogy a kormányban a párt részt vegyen. Ami magukat a magállapodásokat illeti, ezekre nézve más oldalról azt jelentik, hogy koalíciós kormány alakíttatnék, melynek a szövetkezett ellenzék lehetővé tenné: 1. az indemnitás, költségvetés ; 2. az ujonc-jutalék törvényes keresztülvitelét. Ezzel szemben gróf Andrássy Gyula 1. a választói jog kiterjesztését ígérte meg ; a) cenzus leszállításával; b) a választókerületek arányosításával; c) a községenkénti titkos szavazással. A továbbiakra munkaprogrammot állapitanának meg a pártok közötti megegyezéssel s ha igy sem sikerülne kormányozni, következnék az uj választási törvény alapján a Ház feloszlatása és más választás elrendelése. íme, ezek volnának a kívánságok és feltételek, melyekről Andráss y Gyula gróf ma Bécsben jelentést tett a királynak. Bécsben csak a magyar vezényleti és szolgálati nyelvet akarják kikapcsolni, de ennek előkészítésébe is beleegyeznek, hajlandók továbbá a cimer és zászlókérdésben a már megkezdett reformtárgyalásokat folytatni és a katonai bíráskodás terén beváltani azt, amit Tisza István gróf ígért. Andrássy nem kap megbízatást kormányalakításra. Szinte teljes bizonyossággal jelenthetem, hogy Andrássy Gyula gróf kormányalakításhoz megbízást nem kap. A király környezetéhez tartozó igen befolyásos ember közölte velem, hogy Wekerlét, Hodossyt és Láng Lajost hivatja a király, még pedig már szombatra. Az a hir is kiszivárgott, hogy a kibontakozás ügyét Szőgyény Marich László nagykövetre bizzák, akit sürgősen őfelsége elé rendeltek. A király csakis a 67-es alapon álló többségből alakult kormányra kivánja rábízni a kormány yitelét. Jó forrásból vett értesüléseim sze rint, a helyzet rendkívül válságos. Andrássy misszióját végleg befejezettnek lehet tekinteni. Nemhogy kabinetalakitással nem bízták meg, de még az azután kihallgaiandó politikusok dolgában sem fog előterjesztést tehetni. Kossuth Ferenc kihallgatásának ideje messze kitolódott, valamint a királynak a magyar fővárosba való utazásáról sem tudnak egyelőre semmisem a bécsi Burgban. A nehézségek, mint bécsi tudósítónk jelenti, a katonai téren tett követeléseken kivül főleg abban találhatók, hogy mig egyrészt maga a korona óhajtása is az volt, hogy a helyzetmegoldásához a szabadelvüpárt segítsége és támogatása is igénybe vétessék, másrészt maga a szabadelvü-párt is raagaszkodik ehez és ha mellőztetnék, a válság megoldásában nehézségeket fog támasztani. Már pedig az ellenzék a maga támogatásának feltételéül kikötötte a szabadelvüpárt mellőzését. Pénzintézeti közgyűlés. Az „Aradi Ipar és Népbank" vasárnap délelőtt V2II órakor tartotta meg saját palotája dísztermében XXXV. évi rendes közgyűlését. - A betegen fekvő elnök T a g á rj y í István helyett S z a 1 a y Károly igazgató, az ügyvédi kamara elnöke miután a gyűlést megnyitotta, rámutatott a lefolyt üzletév pénzügyi és közgazdasági viszonyaira, melyek a gazdasági tényezők fokozottabb működésót megnehezítették. A közgyűlés az elnök indítványára a jegyzőkönyv vezetésével dr. Vajda István intézeti jogtanácsost bizta meg, annak hitelesítésére pedig Weisz Márk és K 0 n y a Lajos részvényesek lettek felkérve. Örömmel adhatott számot az intézet igazgatósága a bank összes üzletágainak fejlődéséről s ügyfeleinek bizalmára hivatkozva, rámutatott azon kedvező körülményre, hogy a betét álladék mintegy 1,000.000 koronával emelkedett az 1903. évi betét álladókhoz viszonyítva. Tudatta az igazgatóság a megjelent részvényesekkel, hogy a lefolyt üzletév a pénzbőség jegyében indult ugyan meg és záratott is le, nagyobb üzleti fellendülés azonban a rendkívül alacsony kamatlábra, továbbá az üzlettelenség és vállalkozás pangásaira való tekintettel nem volt észlelhető. L a c z a y Endre, az intézet agilis vezérigazgatója ezután a már közzétett mérleget és az igazgatóság jelentését ismertette a részvényesekkel, kiemelve azt, hogy az igazgatóság a rendelkezésére álló anyagi eszközök teljes kihasználásával tette lehetővé, hogy a kedvezőtlen közgazdasági viszonyok dacára egy minden jogos várakozást felülmúló eredménnyel számolhatott be a közgyűlésnek. Hogy az üzleti tevékenységben beállott fellendülés szembeötlőbb legyen, megismertette a lefolyt óv számadatait az előző év számadataival; az elért eredmény igy az előző évit mintegy 3000 koronával multa felül. A 169886-37 kor. kitevő tiszta nyereség elosztását illetőleg elfogadta a közgyűlés az igazgatóság előterjesztését, mely szerint 100300 korona osztalékra ford'ittatik akként, hogy az 1904. évi szelvények e hó 6-ától kezdve darabonként 40 koronával fognak az intézet pénztárának Aradon, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank főpénztárának Budapesten és az intézet békéscsabai fiókjánál Békéscsabán beaváltatni. A tartalékalap szabályszerű dotalására 10876 kor. 18 fill. rendkívüli javadalmazására 18987-23 kor. fordíttatott, miáltal ez alap 530000 koronára emelkedett. A hitel egyleti tartalékalap 1087-62 koronával, a nyugdijalap 4350-47 koronával gyarapittatott, az igazgatóság jutalékára í 0876 18 korona, a vezérigazg. jutalékára 2175-23 korona, a felügyelő-bizottság díjazására 2400 korona, a tisztviselők jutalmazására 5000 korona és jótékony adományokra 20C0 korona fordíttatott. Az ezek után fenmaradt 12,1333.46 korona az 1905. üzletév javára lett átvitelezve. A közgyűlés a mórleget elfogadta, az igazgatósági jelentést pedig tudomásul vete és ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak a felmentvényt megadta. Miután még Szende Tivadar dr. megköszönte a részvényesek nevében az igazgatóság, vezérigazgató, felügyelőbizottság, az aradi ós békéscsabai választmány, ugyszinte a tisztviselői karnak ügybuzgó és eredményes működésót, a közgyűlés véget ért. Esküdtszéki bűnügyek. Három tárgyalás. A gyulai királyi törvényszék, mint esküdtbíróság előtt hétfőn kezdődött meg az esztendő első ciklusa. A tegnapi napig három bűnügyet tárgyalt le a bíróság. Kisebbszabású bűnügyek voltak, de mindamellett a tárgyalótermet naponkint nagy közönség látogatta. Nagyobb érdeklődós azonban csak a holnapi ós holnaputáni tárgyalás iránt mutatkozik, amikor a csabai és pusztaföldvári szenzációs gyilkosságokat tárgyalják. A holnapi tárgyalásra, valószínűleg Csabáról a beidézett tanúkon kivül is többen berándulnak Gyulára. Az eddigi tárgyalásokról a következő tudósításunk szól: