Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-05 / 2. szám

sorokat közli. Hiszen hely mindi g kevés van a lapnál, fontos közlendők mindig akadnak s a névsort nem tekinthetjük laptölteléknek. Egyáltalában, a modern újság laptölteléket nem ismer. Ez a technikai műszó inkább nyomdai, mint szerkesztőségi jelentőségű. A farsangi mulatságokról nagyon szívesen írunk, de nem vagyunk követelőzők, ha ezekről cserében friss és pontos értesítéseket kérünk. TÖRVENYKEZE6. — A februári esküdtszéki ciklus. Az uj esztendőben az esküdtszék első ülésszaka február hó 6-án kezdődik meg. A gyulai kir. törvényszék, mint esküdtbíróság elnöke az ezen cikluson működő polgárbirákat január 8-án fogja az illetékes bírósági közegek jelenlétében kisorsolni. A februári esküdtszéki ülésszak igen érdekesnek ígérkezik, amennyiben több, súlyosabb beszámítás alá eső bűnügy kerül megbirálás alá; így a csabai Csjernyik és Csuli k-féle gyilkosságok, a pusztaföldvári három év előtti elkövetett bérgyilkosság tettesei és több nagyobb bűntett. — A kétegyházi zendülés. Bizonyára élénk emlékezetében él még az olvasóközönségnek az a nagyarányú zendülés, amely a mult év április 20, 21 és 22-ik napján folyt le Kétegyházán, ahol a zajongó néptömeg megtámadta a község elöljáróságát is. A zendőlésésből kifolyólag a gyulai kir. ügyészség mintegy 50 ember ellen emelt vádat, s ezügyben a törvényszék január 16-ikára tűzte ki a főtárgyalást, mely előreláthatólag 2—3 napig is el fog tartani. A monstretárgyalás iránt általános az érdeklődés. — Rendes fötárgyala«ok. A gyulai kir. törvényszék előtt az új évi szünetek után a rendes főtárgyaiások január 9-én kezdődnek meg és mint az előző években, mindenkor hétfőn és csütörtökön tartatnak. Ilona Brikett Uj magyar tüzelőanyag! Mesterséges kötőanyag nélkül. Szagtalan cs salakja nincs! 100 klgr. 3 kor házhoz szállítva Schwartz Gábor építési- és tüzelő-anyagok raktára Békéscsabán, Fő-tér. Ugyanitt porosz koks és petrozsényi kőszén tűzifa kaphat

ó. Fontos! A magyar kormány Amerikába való utazást most Brémán átis megong-edte. Fiúmén át Arc erikába szóló útieve <ek most Brémán át is érven esek. Aki Brémán át akar utazni, annak okvetlenül 20 korona előleget kell otthonról Bremenbe küldeni. Hirdetmény bona árak. Békéscsaba, jan. 4. A budapesti árú- és értéktőzsdén január 1-től gábonaneraüek árai is 100 »JfT!' - :iy egységen alapszanak s igy e <rul a mi jegyzéseink is 100 klgrra vonatkoznak koronaértékben. Budapesti gabonapiacz irányzata la nyha. "A csabai hetipiacon gyenge kinálat mellett a következő árak iettek fizetve : I. prima piros exp. buza II. r. sárgás búza . . ^.rpa Tengeri 19-— 18-— 15-— 16-— -1940 -19 — Budapest, január 4. (Saját tud. táv.) Készbuza 5—10 fillérrel olcsóbb,tavaszbúza 20, tengeri 14.84. Uj mészárszék! Tiszlelettel tudatom a n. érd. közönséggel, hogy Békéscsabán, a Kispiacz-téren, a Vidovszky-féle házban, a K o s s u t h-kávéház mellett, Merkler Izidor vezetése alatt tníszárszfljft állitottam fel. hol is naponta friss vágású legjobb minőségű marhahús, borjú és juh-hús pontos kiszolgálás mellett kapható a legjutányosabb árakon. Szives pártfogást kér, tisztelettel Weisz R., mészárszék-tulajdonos. Vlrágkedvelők figyelmébe, Szegfii, rtfzsa, ibolya stb. naponta friss szedés tjaphaitf, úgyszintén mindennemű cselsroi Hosiorfils megrendelheted €r y o v a i János, mu kertésznél BÉKÉSCSABAN. Vidéki megrendelósekpont saneszközöltetnek Hirdetmény a III. oszt kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az adózók kötelesek 1905. évi január hó 20-áig üzletük, vállalatuk vagy egyébb haszonhajtó foglalkozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi év óta még fenn nem állana, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Evi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet, vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fennmarad; az üzlettulajdonosnak s általában az adó fizetésére kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel, vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig a családjának és hozzátartozóinak fenntartására szolgálnak, a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók. A ki több vállalatból, kereset-, illetőleg jövedelemforrásból hüz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről, vagy keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segéd nevei, az üzletbe, vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésűk pontosan kiteendő. Az az adózó, aki az adókötelezettek és adótárgyak összeírása után lép a III. oszt. keresetadókötelesek sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától szá mitott két hó alatt köteles vsllomást adni. A III. osztályú kereseti adó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknnk a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. A bevalló az űrlap egyes rovatait kitölteni s annak bizonyításául, hogy az adatokat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett polgári becsületszava zálogául ne vét, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles. E vallomás fentebb kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivaralnál) nyújtandó be. Mindazok az adózók, kik üzletüket, vállaletukat, keresetüket, vagy jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár írásban valótlanul modják be vagy eltitkolják, avagy vallomásukat bizonyithatólag hamisított adatokra alapítják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásval elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. t - ez. 100. §-a értelmében büntettetnek. Békéscsaba község Elöljárói. a IY. oszt. kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. 1905. január havában az állandó fizetést, nyűg-, kegy-, vagy tiszteletdijat húzó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyűg-, avagy kegydijat húzó özvegyek, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s általában a 80 kor nál löbb havi dijat húzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tanítók, nevelők, irók, művészek, hivatalszolgák stb. a keresetadó negyedik osztálya alá tartozó keresményüket — az alább említendők kivételével — a részükre ingyen kiszolgál tatandó vallomási iveken bevallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáróság, pénztár, földbirtokos vagy üzlettulajdonos, akitől vagy amelytől az adóköteles fizetését húzza, szintén kötelezhető arra, hogy nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetés-jegyzékét az adókivető hatóságnak nynjtsa be. Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyűg-, kegy- vagy tiszteletdíjat, szóval mindazokat a járandóságokat, melyeket az állásukkal egybekötött bármily néven nevezendő szolgálatuk tejében akár készpénzben, akár termesztményekben, akár egyéb járulékokban élveznek — a folyó évi, vagy ha az a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapotszerinta vallomásba felvenni tartoznak. Ezen keresmények bevallása alól azok az illetmények sem vétetnek ki, a melyek adóztatás tárgyát nem képezik, mert annak elbírálására : vájjon valamely készpénzbeli vagy termesztménybeli járandóság, avagy egyéb járulék a keresetadó negyedik osztálya alá esik-e vagy nem, kizárólag az adó kivetésére illetékes közegek vannak hivatva. A IV. osztályú keresetadó alá tartozó járandóságoknak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása vagy be nem vallása jövedéki kihágást képez, melynek birsága 1-8 annyi, mint az az öszze-g, melylyel az állam megkárosittatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a közadók kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapítottak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői vallomást nem adnak, ezeknek illetményeit az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett keresetadót tőlük beszedni és az állampénztárba évnegyePenkint beszolgáltatni. Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárból húzták, vallomást adni nem kötelesek,ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonások útján a közpénztár szedi be. Ha valaki a IV. oszt. kereseti adó tárgyát képező többrendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV. oszt. kereset adó az illetmények összevont összege után vettetik ki. Békéscsaba község elöljárói. RUMOS gőzerőre berendezett gépműhelye || OROSHÁZÁN gőzerőre berendezett gépműh

elye Hirdetmény. A tökekamat es jradékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az 1905. január 15-ig a tökekamat- és jár. alá eső |övedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani f-ötelesTőkekamat és jár.-adó tárgyát mindazon vagyon képezi, mely a föld-, ház- és kereseti adó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok ós egyletek adój a által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik : képezik jelenül : miudazan kamatok, osztalékok és jutalékok, melyaket az ország valamely lakosa a> következő jövedelemturrásokból, úgymint: a) bel- vagy küllőidről folyó életjáradékokból. özvegyi ellátásból, vagy rokonsági évi járadékból ; b) kézi vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra, vagy bárminemű kö vényekre, bel- vagy külföldön kölcsönadott, továbbá hitbizományi, családi s alapítványi tőkékből; c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványokból : d) külföldön fekv > föld vagy házbirtokokból ipari, kereskedelmi, s bármi nevezett alatt értendő külföldi részvényekből ; e) az állami vagy f) törvényhatóságok álcái kibocsájtott, a kütöo törvények által adómentesség kedvezményben nem részesített kötvécfokból húz ; végre : g) a hitelüzlettel foglalkozó, s alapszabályaik értelmébeu pénzbetétek átvételére jogosi ott pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel taka/ékpün/.tári üzlet van összekötve, utalványok, betétikönyvek és egyéb ketéti okmányok vagy folyószámla mellett gyümólcs'ózé végett elhelyezett tőkékből folyó jövedetem Az adózók a vallomás b

jadá-4nak kőte lezettsége alól a következő tőkékből folyó jös vtdelmekre nézve felmentettek : a) a fentebb említett magyar államkötvények, b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai, c) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamatai. Az ezen kamatok után járó tőkekamat-adót és pedig az a) alattiak után a kifizető állami pénztár, a b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatéivezőnek rovására vonja le s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be. A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb g) alatt emiitett tőkékből folyó jövedelmet ezen tűkék birtokosai szintén nem t "'óznak adó alá bevallani. fíileuben a pénzintézetek kötc. nek ezen kamat jövedelem és pedig : a) akifizetett kamatok összegét évnegyedenként, minden év márczius ju- ius,-szeptember és deczeiuber havának utolsó napján ; b) a trkésiáett kamatok ősszegét féléven ként, minden év jan. ós julins havának utolsó napján a kir adóhivatalnak kimutatni és az dzen Kamatok után járó adót egyidejűleg be nzolgáltaiatni, jogosítva vannak azonban arra hogy azt az adót a kifizetett, vagy a tőkéhez irt kamatokból visszatartassék. A tőkekama'-és jiradékadó az adóévet megelőző évben élvezett kamat ós járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1905 évi adóztatás alá az 1904. évben élvezett kamat (járadék) jövedelem vállandó b?. A tőkekamat és járadékadó az adóköteles fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki. Mindazon adózók, kik a tőkekamatés járadókadó alá tartozó jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból, az adókötelezettek ós tárgyak összeírás* alkalmával akár szóval, akár írásban valótlanul mondják be vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. t czik 100 § a értelmében büntettetnek. Békéscsaba, 1904. dec. hó. Csaba köszég Elöljárói. Készi lluti mozdonyokat bármely rendszer szerint szavatosság mellett. Minták bármikor megt ekinthetők. Ugyanott 3 garnitur Harschall-gyártmányú úti-mozdony eladó Hirdetés. i. Felhivatnak mindazok, kiknek bekebelezett tartozásuk van, hogy azt január l-töl 31 ig az adóügyi jegyzőnél bejelenteni el ne mulasszák, mert ellenesetben az általános jövedelmi pótadópól mi sem fog elengedtetni. II. Akiknek egyeseknél kamatra kiadott pénzük van, hasonlóan az adóügyi jegyzőnél a következmények terhe alatt jelentkezni szíveskedjenek. 711. A III. és IV. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelemmel bíró egyének okmányaikkal január hó íő-ig az adóügyi jegyzőnél jelentkezni szíveskedjenek. A nem jelentkezők vallomása a beszerzett hivatalos adatok alapján hivatalból fog kitöltetni.