Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-19 / 12. szám

40-ik oldal. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY. János, Wágner József 4—4 kor. Beliczey Géza, Lehotzki János, N. N., N. N., 2—2 kor. Fogadják úgy a felülfizetők, mint a nagyközönség a pártfogásért a rende­zőség őszinti köszönetét. TÖRVÉNYKEZÉS. — Ötven koronáért 2 évi fegyház. Súlyosnak látszó, de igazságos Ítéletet hozott a napokban a gyulai kir. törvény­szék büntető tanácsa. Ötven korona lo­pásáért 2 évi fegyházzal sújtott egy embert. Lakatos Pici János 50 éves gyulai lakos ez, aki foglalkozására nézve lókupec volna, ha többet nem ült volna börtönben, fegyházban, mint szabadon. Megrögzött rosszcsont, aki egész életé­ben tolvajlásból, rablásból és csalásból tartotta fenn magát. Mostani súlyos bün­tetést azért kapta, mert 1903. május 22-én Apponyi Antal zsebéből kilopta 50 korona készpénzét. Lakatos megnyugo­dott az ítéletben. — Csulik Pál gyilkosai. Emlékezeté­ben él még az olvasóközönségnek az a borzalmas testvérgyilkosság, amelyről az igazság nem rég' rántotta le a leplet. A C s u 1 i k Pál meggyilkolása, akit test­vére, Csulik György csabai lakost béresével, Dolog Illéssel, 1904. év má­jus 16-án éjjel megfojtott és felakasztott. Ebben az ügyben a gyulai kir. ügyész­ség beterjesztette a terjedelmes vádira­tot, amelyben Dolog Illést és Csulik Györgyöt a btkv. 278. §-ába ütköző gyilkosság bűntettével vádolja. A szen­zációs bűnügyben a februári esküdt­szék hoz ítéletet. A és legjobb médiáról Irta : dr. Pánüy Kálmán. IV. Mondottam, hogy Csabán mintegy 210,000 mázsa örüléket lehetne termelni, ennek minimális értéke 210,000 korona, levonva ebből a fent jelzett kiadást, a trágyát értékesítők tiszta haszna évente 105,800 korona lesz, mely természetesen a résztvevők arányában fogna meg­oszlani, lehetne a városé, vagy a rész­vényeseké. Pld. 100 részvényes évi 1142 korona befizetésre 2100, tehát tisztán 1058 koronát kapna, a mi majdnem 100% osztalék. S ez biztosan megnyer­hető, ha a trágyát el lehet adni, a minek viszont nincs semmi nehézsége, ha a részvényeseknek ez a trágya saját föld­jükön szükséges, hol azt felhasználva, értéke mázsánként legalább is 2 korona lesz. 210,000 métermázsa trágya pedig 3 évi forgás mellett s 50 mázsát szá­mítva 1 holdra (szikesföldekre bizonyára többet), 12,600 holdra kell, amennyit 1—1 szomszéd nagybirtokos is kitesz, — de 100 vagy 1000 résztvevő között is elosztható, ha pedig felesleg maradna a trágyából, lehetne belőle szállítani a váradi s aradi hegyaljára, hova Pestről is visznek műtrágyákat, 100—120 koro­náért, pedig Budapest s Csaba közt csak a szállítási különbség jelzett vidékekre waggononként 70 80 koronára megy. Sietek befejezni azt, amint elmon­dani akartam. Megemlítem még, hogy a tőzeg természetesen nemcsak emberi, de az állati ürüléket is kitűnően gyűjti s konzerválja. Erről a kérdésről épen a takarmányszükséggel kapcsolatban ta­nulságosan irt a „Köztelek" egyik utóbbi számában Matlaszkovszky, kinek külön­ben a „tözegfecaliákról" kitűnő könyve is jelent meg az Orsz. Gazd. Egyesület kiadásában. Német gazdák kiderítették, hogyha egy tehén ürülékét szalma he­lyett tőzeggel szívatjuk fel, ez évente mintegy 16 korona nyereség, egy lon­doni omnibusz-társaság tözegalom hasz­nálatával egy évben 66000 márkát taka­rított meg; s a számítás igen egyszerű : az alom tőzeg mázsája (a kertmeghi uradalomé kitűnőnek látszik) 1 korona, de ebből legalább is félannyi kell, mint a szalmából — s a szalmatakar­mánynak is jó, hogyha van. Másrészt a tőzeges istállótrágya sokkal jobb, mint a szalmás. Idevonatkozó kísérlet szerint 1 hectár földön tőzeges istállótrágya 10 mázsával adott több krumplit (s főként nagy gumókat), mint a szalmástrágya, zab pedig a tőzeges istállótrágyás föl­dön hectáronként 5 mázsa szemmel s 8 mázsa szalmával termett több. Figyelembe kell azt is vennünk, hogy a tőzeg almos istállókban szag nincs, azért az állatok egészségesebbek, lovaknál 50%-al kevesebb pata megbete­gedést észleltek, izzadt lovak ledörgölé­sére is jobb a tözog, mint a szalma, tyúkólakban is kitűnően beválik, sőt selyemhernyó tenyésztők is jó sikerrel alkalmazzák „alom" gyanánt. Végül a tőzeges fecaliák, a tőzeg fecáltrágya gazdasági értékéről kellene még néhány szót szóllanom, a melyre különben leg­kevésbé érzem magam hivatottnak. Ter­mészetes, hogy ezen trágya hatása is kettős, javítja a talajt, azt Ííkacsosabbá, porhanyóbbá, nedvesebbé teszi s ezért szikes földeken ajánlanám megkísérteni, másrészt chemiai. E tekintetben mint már emiitettem is, főként nitrogén trá­gya, mely átlag a jólgondozott szalmás istállótrágyával egymódon, de fél meny­nyiségben alkalmazandó, buza alá csak közvetett uton. Csalamádé, tengeri, (cirok) alá kikünő hatása van,öntözött rétek tanúsága szerint oda is jó here­félék alá. Mint nitrogén trágya nem lát­szik célszerűnek, mégis hallottam, hogy embermagssságra nőtt a herés utánna. Gyümölcsfák alá augusztusbán kell áfák koronája alá beásni, kitűnő spárga termeléshez, s általában a konyhakert­ben, hol nagy melegítő hatása miatt a koránfejlődést rendkívül sietteti. Legnagyobb jelentősége van a tő­zeg fecaltrágyának a szőllőben. Erre vonatkozólag Herényi Gotlard Sándor a „városi hulladékok értékesí­tése" cimü kitűnő könyvében írja : „Meg­becsülhetetlen a tőzeg fakálkomposzt a szőllőben. Vén, pusztulni induló szelőt sírjából lehet vele feltámasztani, de nem szabad elfeledni a megfelelő superfoszfát, Némely szerzők szerint 20 rész tőzeges trágyára 1 rész superfoszfát hozzákeveré­sét sem. Részemről kizárólag komposzt­tal trágyázom a szőllőt, mert hatása bá­mulatos és mert kezelése könnyű. Nagy előnye az, hogy a gazdaságtól egy napi járásra fekvő szőllőbe 1 fuvarral 2 fuvar értékű trágyát vihetünk ki és a hegyre puttonokban való felhordás fele költségbe keriil, kezelése, aláásása pedig hasonlít­hatatlanul könnyebb. A szakirókaztvitatják, hogy a szőlő igen tetemesen gazdagabb lesz általa cukortartalomban, elannyira, hogy a cukorszaporulat 2-3°/ 0-ot is tehet. KÖZGAZDASAG. Budapest, január 18. (Saját tud. táv.) Készárú üzletteljesen kedvtelen, tavaszi búza 19-48, őszi buza 17.14, tengeri 14.84. Hirdetéseket a motor­kocsikban elfogad Décsey József Békéscsahs*. Pályázati hirdetmény. A SZEGHALOM községnél üresedés­ben levő s évi 800 korona fizetéssel, vala­mint szabályrendeletileg megállapított láto­gatási dijakkal javadalmazott IMi állatorvosi állásra pályázatot hirdet. Megjegyzem, hogy vágatási biztosi dijakból a községi állatorvos mintegy 400 korona évi jövedelemre számithat. A kellően felszerelt pályázati kérvé­nyek bezárólag a folyó évi február 25-ig adandók be hozzám, mert a később érkezett kérvényeket figyelembe nem veszem. Szeghalom, 1905. január 15. Csanki Jenő, főszolgabíró. SSiorbctcgsfyitfl vannak olyanok is, kik eddig sehol a baj elhárítását nem érhették el, gyógyulást nyernek, erről prospectust és hites bizo­nyítványokat ingyen küld C. W. Rolle, gyógyszerész Altona (Elba) Csinosan bútorozott szóda külön bejárattal a%oniial lii adó Csabán, Fürdő-utca, 1941. szám alatt. (özv. Huszkáné-féle ház.) ———————————~^—— —• Pályázati hirdetmény. Alólirott elöljárók részéről közbirrá tétetik, hogy a községi nyilvános, jeli. felruházott kórház részére szükséglendő bútorzat szállítására és pe iig : 40 darab ágy sodrony betéttel 22 „ „ „ betét nélkül 100 „ asztal üveg lappal 3 „ ágy újszülött részére 16 ( vaspad 11 '' asztal szekrény (150—80) 6 „ „ (100-80) 100 „ szék 40 „ madrac 40 ék vánkosra, összesen 7520 koronára pályázat hirdettetik. Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen szállítást elnyerni óhajtják, hogy zárt Írás­beli, 1 koronás bélyeggel ellátott ajánla­taikat az elöljárósághoz cimezve, a folyó év január hó 25-én, délután 5 cráig as iktató hivatalban annál is inkább beadják, mert a később érkező ajánlatok figyelembe vétetni nem fognzk. A minták a kórházban a hivatalo* órák alatt megtekinthetők s minden egye« pályázó pályázatában határozottan tarto­| zik kitüntetni, hogy a mintákat megte­kintette. Szállítási határidő a folyó év julius 1. Békéscsaba nagyközség Elöljárói : | Korosy László, Áchim Tamás, I-só jegyző . biró . HE L0NA ÉlIIáí I üj magyar tüzelőanyag! H Mesterséges kötőanyag nélkül. Szagtalan és salakja nincs! 10 0 KA, mMBL Scliwartz Báihep építési- és tüzelő-anyagok raktára Békéscsabán, Fő-tér. Ugyanitt porosz koks és pet­rozsényi kőszén tűzifa kapható. Nyomatja és kiadja a „CORVíNA" í nyvnyomda Bék% csabán 1905.

Next

/
Oldalképek
Tartalom