Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám
1905-01-19 / 12. szám
38-ik oldal. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY. nyebbé tenni alkalmas lett volna. Az országgyűlés alig dolgozott és a közgazdasági törvényhozásnak megoldásra való nagy feladatai átmentek az uj esztendő örökségébe. A rég óhajtott ipartörvény-revizió, melytől az iparosság helyzetének jobbulását várja, közeledett a megoldáshoz. Ez némileg vigasztaló az iparosokra, akik ha már annyi ideig vártak türelemmel, bizonyára kitartják a türelmüket akkor, midőn tudják, hogy valósággal készül az a mű amely javukra válni lesz hivatva. Ellenben nem történtek kellő intézkedések a sztrájkok ellen, amelyek pedig ma már egészen lehetetlenné teszik az ipari munka folytatását. Az iparos ma tökéletesen kivan szolgáltatva a munkás-szervezetek önkényének s megmegkötött kezekkel vergődik néhány munkás-hatalmasság diktatúrája alatt. Általános a meggyőződés, hogy amig ezen a bajon nem segitenek, az ipar nem nyerheti vissza cselekvő képességét. És minél előbb kell segiteni, különben elvérzik az ipar. Hogy kereskedelmünk szolid és reális, azt tudjuk. De utólag bebizonyult ez a lefolyt esztendőben is, amikor válságos viszonyok között általában nagyobb megrázkodások nélkül állotta megy helyét. Áldozatokat is kivánt az év kétségtelenül ; de nagyban és egészben mégse akkorák a veszteségek, mint aminőktől félni lehetett. A rossz üzletmenet tar; ós volt egész évbén, most az óv elején a lehető legrosszabb; teljes üzletpangás van, amelyből ki tudja, lehet-e tavaszra kibontakozás. Mindezekkel a szomorú jelenségekkel szemben nincs más, mint bizalommal lenni a jobbulás iránt. Nem szabad elcsüggedni, ha még olyan nehéz is a jelen ; aki lemond, az elvan veszve; aki bizik ós dolgozik, küzdve bár nagy fáradsággal, az megérheti a jobb napokat is. Bizzék és küzdjön a magyar iparos és a magyar kereskedő tovább is; nézzen emelt fővel a jövendő homályába, hogy abból az ő fáradozásának hozzájárulásából diadalmasan bontakozhassék ki a jobb jövőnek ragyogó fénysugara. Választási mozgalmak. Apponyi-Barabás Csabán. Mozgalmas napja volt tegnap ismét Csabának. Az egyesült ellenzék jelöltje, Barabás Béla dr. tartotta programbeszédét. De ami igazán mozgalmassá tette a tegnapot, nem Barabás személyéhez fűződik, hanem a központi egyesült ellenzék egyik vezérének, gróf A pp o n y i Albertnek a megjelenéséhez. A 67-es alapnak búcsút mondott és a 48-as eszmékhez szegődött nemes gróf, mint a csabai egyesült ellenzék párt-elnöke jelent meg Barabás támogatására. Barabás hivei, no meg a paktumos szocialisták jelöltükkel együtt szívélyesen és impozánsan fogadták Barabást, Apponyit. Volt ötlovas fogat, fúvó és vonó zene, dörgő éljen, sok lengő zászló, csilingelő fogat és szán, még több apró ember, zsúfolt perron, népes utca, számos száz hallgató és nem nagyon számos száz szavazó. Egyszóval mindama külsőségek meg voltak, amik alkalmasak a hangulat keltésre, a nép kegyének, bizalmának megtévesztésére. Egyebekben a Barabás-Apponyi tartózkodásáról, nemkülönben a megye többi kerületeinek választási mozgalmairól az alábbi sorokban számolunk be : A fogadtatás. Fél egy óra után megindult a föld a J csabai állomás felé, amelynek perronját 1 órakor, amikor berobogott az aradi vonat, megtöltötte az egy-két száz választóval vegyes nagyszámú érdeklődő közönség, leginkább ifjúság. A berobogó aradi vonatból éljenzés közepette szállt ki Barabás Béla dr., neje és a kíséretében jött aradi pártemberek. Ugyanekkor érkezett meg Gyuláról Nóvery Albert pártelnök vezetése alatt a függetlenségi párt küldöttsége, abban a nemes munkában fáradozván, hogy a jövő hét valamelyik napjára megnyerjék Apponyi Albert grófot, jelöltüknek, K. S c h ri ff e r t Józsefnek a támogatására. (Amiból persze | nem esznek a trikó — pártiak.) Barabás Bélát és a vele érkezett vendégeket a csabai szövetkezett ellenzék részéről P á n d y István dr. üdvöVH. Fábry Károly. Élete delén, mondhatni legszebb korszakában élő, tiszteletreméltó egyéniség. Ügyvéd ember, a ki a fiskáliskodás mellett földbirtokos lévén, gazdálkodással is foglalkozik, illetőleg csak foglalkozott. És jó gazda, amint csak egy munkás ember lehet. Mert mint egyszerű iparos ember gyermeke, munkára született. Testvérbátyja a vármegye érdemekben gazdag ós agilis alispánjának, Fábry Sándor dr.-nak, a ki szintén az egyszerű iparos ember gyermekéből küzdötte föl magát mai díszes állására. Fábry Károly, a gyomai egyesült ellenzék képviselőjelöltje, mivel lélekkel ellenzéki férfi. Már ifjú korában is a 48-as eszmék mellett fejtett ki élénk agitációt, ugy a szónoklatok, mint az irodalom terén, a mióta pedig Csabán megtelepedett, vezére ós társelnöke a csabai ellenzéki polgárságnak Fábry Károly nem az országos politika embere, hanem a csöndes munkálkodásé, amelylyel többet lehet mindig elérni, mint nagy dolgokba való kapaszkodással és kevés markolással. De amellett nem hétköznapi, szürke ember, aki meg ne tudná valósítani a hozzáfűzött reményeket. Csöndes munkásságban elvonult életéről a következő adatokat ismerjük. 1851 junius 2-án született Csabán (apja Fábry János iparos, anyja K r a 1ler Magdolna.) Középiskolai tanulmányait, az alsó 4 osztályt a csabai, a felső 4 osztályt pedig a szarvasi főgimnáziumban végezte. Jogi tanulmányait Eperjesen kezdte és Budapesten tette le az ügyvédi vizsgát 22 éves korában. 1872-ben Gyoma község másodjegyzőjének hivta meg. Mintegy 6 hónapi itt tartózkodása után Budepesten, Csabán, Makón praktizált, s közben megszerezve gyorsiró tanári oklevelet, a gyorsírásnak tanításával is foglalkozott. Csabán 1873-ban telepeeett meg s azóta évről-évre lendült virágzó ügyvédi irodája. Csabán, Köröstarcsán és a me- j gyénél virilista, csabai városatya, köztörvényhatósági bizottsági tag, a csabai ] polgári kör elnöke, a függetlenségi párt alelnöke, elnöke az endrÖHi takarékpéntárnak stb. Mint erősen ellenzéki férfit (nem túlzó) élén látjuk mindenféle hazafias mozgalmaknak Rendezője a Kossuth ünnepségeknek, szervezője a vidéki Kussuth-szobrokhoz zárandokoló koszorúzó küldöttségeknek. Emellett fáradhatlanul dolgozik irodájában, amely híressé vált, mióta liquidálih a megbukott csabai népbankot. Fábry Károlynak képessége, arravalósága van a képviselőségre. Mert ott, ahol függetlenségi eszméket hangoztatnak, s ott, ahol munkáról van szó, — megállja a sarat. Hogy azonban a gyomai kerület a két népszerű jelölt közül melyiket tartja érdemesebbnek, annak megállapítása nem e sorok keretébe tartozik. Ezt a kérdést majd eldönti január 30-ika. zölte, mire Barabás felelt rövid beszédben. A közben tetemesen megszaporodott tömeg, melyet egybe vett a kíváncsiság, várakozott a budapesti vonatra, mely félóra múlva robogott be gróf Appponyi Alberttel, a csabai szövetkezett ellenzék pártelnökével. Apponyit S z a 1 a y József üdvözölte, mire a menet zászlók alatt bevonult a városba. A Vasut-utcát természetasen ellepte a nép, legkivált a szocialisták, a kik jelöltjükkel együtt éljenezték a diadalmámoros bevonulókat. Apponyi és Barabás egyébként H a a n Béla vendégei voltak délebédre. A Kossuth téren. Alig mult el két óra, az ezernyi néptömeg megszállta a Vigadót, ugy hogy a kintrekedt és betörtető népet karhatalommal kellett eltávolítani. Ez arra birta a pártvezetőséget, hogy szabad ég alatt tartja meg Barabás programbeszédét. A Kossuth térre vonult tehát a több ezerre rugó tömeg, ahol először S z a 1 a y József, majd P á n d y István szólott a néphez, türelemre intve őket, mig a szónokok megérkeznek. Hármat kondított a nagytemplom órája, mikor Apponyi Albert gróf felállt az asztalra és mint a csabai szövetkezett ellenzék pártelnöke, megnyitotta a gyűlést ós fölkérte Barabást programja kifejtésére. Barabás beszéde. Éljenzés közepett emelkedett szólásra a jelölt. Azzal a sokat hallott frázissal kezdte beszédét, hogy leborul Csaba lelkes népe előtt, ennek a kívánságai előtt, aztán büszkén emeli föl fejét, mert azt a lelkesedést látja a szemekben, a mely az ő szivében él. Ezután ekszkuzálta magát, hogy a sok programbeszéd beteggé tette, hát röviden fejti ki programját. De minek is fejtené ki ? Nem elég ha azt mondja, hogy: ő Barabás Béla? Mintha hallottuk volna már ezt a kissé talán elbizakodott kijelentését Aradon is, Nagyváradon is ? Ezek után megindította Barabás Béla szónoklatának sokat hallott és olvasott frázisait, amelyek csak ugy hemzsegtek: a szemtelen, bitang, hazaáruló, gyalázat, és egyéb, reprodukálásra nem illő kifejezésektől, amelyekkel persze a hatalom bérenceit illette. Szólott a november 18-ki parlamenti jelenetről, akasztófára ítélve ezért a kormányt és táborát viszont nemzeti hősökként magasztalta a decemberi 13-iki arcpirító parlamenti botrány szereplőit, akik között tudtunkkal Barabás volt a fotográfus megörökítő lencséjének magaslatán. Nem átallotta persze ezen áradozásai közben meggyanúsítani és az ellenzék mértéke szerint kellő értékre leszállítani Csaba volt diszes képviselőjének, Zsilinszky Mihálynak az érdemeit és hazafiságát se. Többet az elmondottaknál fölöslegesnek is tart elmondani. Harcol a választói kerületek és választói jog rendezéséért, az önálló vámterületért és az adórendszer reformálásáért. Ezután a magyar nemzet géniuszának mutatta be A p p o n y i Albert grófot, és megesküdütt, hogy amig vezére tartja a 48-as eszmék lobogóját, (nohát legyen nyugodt, nem sokáig fogja tartani) követi őt. És megesküdött mégegyszer, hogy a nemzeti eszme igazi harcosa lesz, és ha győzelemre viszik zászlóját, hát büszke lesz rá egykor Csaba polgársága. Apponyi beszéde. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Apponyi szólott, azzal kezdve beszédét, hogy mimt csabai választó szól Csaba választópolgáraihoz, azokhoz is, akik a választási törvény értelmében választói joggal rendelkeznek, azokhoz is, akik ezután jutnak még e jog birtokába. Röviden beszél, mert az igéket elmondta mára párt jelöltje. Nehéz helyzetben van az ország, amelyből a szövetkezett ellenzék akarja megmenteni. De hogy ezt megtehesse, a nép bizalmára, támogatásra van szüksége, mert a zsarnokság-