Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-05-28 / 54. szám

"P 3-ik oldal ges. Ezt elfogadják és áttérnek a napirendre. Jelentések. A rendé, havi jelentéseket, amelyek tudomásul szolgáltak, Korosy László terjeszti elő. A közegészségügyi jelentéshez B elicey Géza szól. A ragályos betegségek évek óta uralkodnak. Nem akarja kétségbevonni a községi orvosok pontosságát, de talán a mód, melylyel a járványt megakasztani akarják, okozza a terjedését. Csaba geográfiái helyzete egészséges, népe tiszta. Felhívja közegészségügyi bizottság figyelmét, tanulmányozza, miként lehetne a járványt csökkenteni. R e i s z Miksa dr. : A környékből hurcolják be a betegséget, amely különben nincs oly nagy mértékben elterjedve. A községi orvosok a leglelkiismeretesebben járnak el, tehát nem érdemes a dolgot nagyítani. Ezt tudomásul veszik. A polgári fiúiskola. Korosy László: A község ezelőtt négy évvel felállította az állami polgári iskolát. A miniszter felhívta a községet, hogy ezen iskola megfelelő elhelyezéséről gondoskodjék. Az iskola a régi gimnáziumban nyert elhelyezést. A miniszter leiratban értesítetté a tanfelügyelőt, ezt az elhelyezést, tekintettel az iskola előrelátható" fejlődésének, csak ugy találja megfelelőnek, ha vagy a szomszédos Simkó féle telket hozzáveszik, vagy az északi szárnyára a födszintes épületnek emeletet építenek, vagy pedig, amennyiben egyik mód sem voln akeresztüívihető, megfelelő telekről gondoskodjanak. A tanácsi javaslat az, hogy a második módozatot fogadják el, amely szerint a kiépítés 24 ezer koronát igényelne. Az építkezést a jövő tavaszszal kezdenék meg és bízzák meg az elöljáróságot, hogy addig gondoskodjék a fedezet előteremtéséről. Zsilinszky Endre dr. pártolja a tanácsi javaslatot," mint a legelőnyösebb módot ós kijelenti, hogy a kérdéses épületszárny már ugy épült, hogy később emelet is lehessen fölé emelni. K o c i s z k y Mihály csatlakozik a javaslathoz, de aggodalma van, ha csak a jövő tavasszal kezdenek az építkezéshez, az az iskola rovására esik. Miután Korosy László magyarázatot ad afelől, hogy az építkezést hamarabb nem lehet a tavasznál, a tanácsi javaslatot elfogadják. Áchim redivivus. Mielőtt az elnöklő, biró a határozatot enunciálta volna, Áchim L. András újra személyeskedni kezdett a legszenvedélyesebb hangon. Olyan szavak hangzottak el a közgyűlésen — mondja — amelyek visszahogy történt, Nem is kutatom. Most itt vagyok nálad, itt állok előtted. Tanúim : az Isten, a lágyan zizegő lombok, borostyánövezte lugasod, kedvenc virágaid. — E tanuk előtt mondom ismételten : Szeretlek ! Nem ömlengek. Ebben az egy szóban benne van a sirig tartó hűségem, szent esküvésem, mindenem. Szerelmem nem émelygős holdsugár, hanem szivem legmélyén, lelkem legbelsejében örök lánggal égő, soha nem hamvadó tűz. Szerelmem szentséges oltár, melyre áldozatot kell hoznod. Ezek: hűség a szerelemben, és talán sok-sok szenvedés, fájdalom, és nem lehetetlen, hogy nélkülözés is az életben. Harc, küzdelem az élet, százszorosan, ezerszeresen az a szegénynek. Gazdag, dúsgazdag vagyok szeretetben. De földi javakkai nem rendelkezem. Napfényt adhatok, de aranynyal pompázó csillogást nem. Szerető szivet, munkás kezet igen, de mást nem. Cserébe se kérek mást. Ha azt nem tudod adni, ha gyöngének érzed magad, nyújtsd búcsúra a. keked. Nem vádollak azért . . . Tovább nem folytathatta. A lány c'lasimult hozzá, mint repkény a tushoz. " — Szeretlek! . . Értelek! . . Egy édes, gyönyörteljes csókba ialt szó. Elcsattant <jz első. Néma csönd, "hallgatott a madár, halkabban zizegett ortib, lágyabban suttogott az illatter,á szellő," amelybe bele-bele vegyült szerelmes sziv, egygyéfort sóhaja és ' alt-szállt föl a magasba, az alkonyuló ',g, ahol most gyúlt ki a két első esth ijriali csillag, a legszebbek, a legfényesebbek. — Az egyik az enyém, - suttogta a lá iy, — és te vagy a másik . . . ' Tiéd az egész csillagos ég, de az enyém itt ragyog a te szép szemedben, — mondta a férfi. A kővetkező- pillanatban millió és millió csillog --ozott a két fényes csillag m dió. De. egy se volt olyan szép. És mind gyültí>k-gyültek köréjük, mintha örültek iolna a szépségükön. Vagy tán iri Ki tudja ? .. tetszést szülnek.!?) Kéri a képviselőtestületet, mondja ki, ilyen hangot az elsőjegyző ne használhasson.!?) ó képviselő, és országgyűlési képviselő,(!) tehát megköveteli, hogy vele tisztességes hangon beszéljenek. (Korosy felé fordulva) Legyen nyugodt, el fogok bánni önnel! Korosy László: Mérsékelje magát! A c h 1 m L. András: Ne adjon itt rendreutasitást! Ahhoz nincs joga Tisza huszár! Kérem a közgyűlést, utasítsa rendre az elsőjegyzőt. Korosy László: Ahhoz a közgyűlésnek nincs joga. S nem vagyok Tisza huszár, amint az az ur sem volt semmiféle huszár. Soha semmiféle tiszteletlenséget senkivel szemben el nem követtem. Ha fizetéses tisztviselő vagyok is, ilyen támadásokat nem tűrök el senkitől se. Huszonöt éve szolgálom a községet, de egy vád föl nem merült ellenem és bizonyítást nem nyert, s ha mégis bebizonyitják, minden esetben 100 korona önkéntes bírságot fizetek. Nem türi, hogy őt Áchim tisztán személye iránt érzett gyűlöletből, minden ok nélkül leckéztesse. S ha az elnök nem védi őt meg, tiszteletteljesen kénytelen elhagyni a gyűlést. Áchim L. András : Tessék ! Zsilinszky Endre dr.: Mindenkinek lehetnek sérelmei s joga van azokat előterjeszteni. De ahhoz senkinek joga nincs, hogy napirend tárgyalása alatt álljon elő vélt sérelmeivel. A főiegyző ellen — sajnos — ujabban gyakran intéznek támadásokat, anélkül, hogy azokat szigorú megbirálás tárgyává tennék. Soha nem tapasztalta, hogy a főjegyző zsarnok lenne. Nem védelmezi Korosyt, mert arra neki szüksége nincs. De kérdi, szabad-e tisztviselőnek minden alapos ok nélkül ilyen támadásban részesülni ? Csupán a közgyűlés jogkörét akarja védelmezni. A főjegyző fóruma nem a képviselőtestület, hanem felettes hatósága. Ha Áchimnak alapos kifogása van a főjegyző ellen, menjen ehhez a hatósághoz, de a közgyűlésen ne támadja a tisztviselőket, mert ez a támadás éri a képviselőtestületet is, a lakosságot is. Az ilyen állapotok anarchiára fognak vezetni. Kéri az elnököt, szigorúan tartsa be a tárgysorozatot. Átiratok, jelentések, előterjesztések. A község képviselőtestülete a mult év juliusi közgyűlésén a már megszavazott 6000 korona hozzájáruláson felül még 4000 ko onát szavazott meg a Gézamegálló —tótkomlósi vasút költségeihez, amely 4000 korona a katonai pénztárból nyer fedezetet. A hozzájárulást a miniszter jóváhagyja. Tudomásul szolgál. A képviselőtestület 1900-ban 5 érve támogatást biztosított a szanatóriumegyesületnek, mely ujabb alapítványtételére szólítja fel a községet. Mivel a község sokoldalról van igénybevéve, a kérelmet elutasítják. Özv. Kovács .Jánosné Ilona nevü leányának 6 évre 200 korona segélyt szavaznak meg az aradi siketnéma intézetben való föivétel végett. A község összes pénztárainak számadásai következnek, amelyek kapcsán Tóth László előterjeszti a számvevői jelentést, mely tudomásul szolgál. Zsilinszky Endre dr. elfogadja a jelentést, de a számadások rendkivüli tömegére való tekintettel kéri, hogy ennek tárgyalására rendkivüli közgyűlést tartsanak. Korosy László : Ez törvényességi okból lehetetlen, mert mindig a májusi közgyűlésnek kell tárgyalni a^zárszámadásokat. A képviselőtestület elhatározza, hogy a zárszámadásokat délután tárgyalják. Névszerinti szavazással jóváhagyják a gazdasági egylet által időközben "eszközölt változtatásokat az eladott kert felosztására nézve. Tanyai orvosi állások. Korosy László jelenti, hogy az elöljárósága közgyűlés felhívására foglalkozott a tanyai orvosi állások szervezésének, javadalmazásának, beosztásának és költségeinek kérdéseivel. A beosztásra vonatkozólag két orvos jutna Sopronba, egy Gerendásra ós egy Fürjesre. Egy orvosi lak felépítése ' 10.100 koronába, hozzá megfelelő terület 1000 koronába, az összes lakások 44 ezer koronába kerülnének. A javadalmazásuk kitenne összesen 18 ezer koronát évenkint. A tervezetre a tanácsi javaslat az, mivel ilyen rendkivüli költségekre fedezet nincs, ejtsék el a tanyai orvosi állások szervezését. S z o n d y Lajos dr. a tanácsi pvaslatot pártolja, miután a tanyai lakokosok a közeli községek orvosait veszik igénybe. A javaslatot egyhangúlag elfogadják. Egyéb ügyek. Következett a Fiume bérlőjének, K e 11 e r Károlynak a nyári helyiség felépítésére vonatkozó kérvénye, melyről lapunk más helyén szólunk. Községi adóhátrálékban töröltek 884 kor. 54 fillért, az öntözött rét vizmesterének megszavaztak havi 30 korona lakbért. Lesz i c h Gábornak és Lédig Károlynak kérelmére a két üzletnek a földszinttel egyvonalba való leeresztését határozták el úgy, hogy a 2182 korona költséget 10%-os béremeléssel 15 év alatt tartoznak visszafizetni. Löffler Ignácz és Csanádi Jánosnak bérszerződésót 10%-os béremeléssel meghosszabbították 3—3 évre. Több apró ügy elintézése után a közgyűlést délutánra halasztották, amikor észrevétel nélkül tudomásul vették a zárszámadást. Huszonöt év a közigazgatásban. Gally Gyula jubileuma. Absolvi amiinam meam. Bizonyos, egyre fogy, kevesbedik azok száma, akik ezt nyugodt lelkiismerettel elmondhatják magukról. Ezen kevesek közé tartozik Gally Gyula is, Csaba község adóügyi jegyzője, aki néhány hét múlva betölti közigazgatási működésének huszonötödik évfordulóját. Huszonöt év egy emberöltő. Hosszú idő. Csendes hivatali foglalkozásban eltöltött életfolyamban pedig nagy idő, e fél élet átlaga. A napi élet ezerféle gondjai, a fárasztó és felelősségteljes munkával velejáró izgalom kisebb-nagyobb keserűségei, melyet a jól végzett munka feletti megnyugvás sem mindig ellensúlyoz, súlyosan veszik igénybe ily hosszú időtartamon át a fizikum idegerejét, a szellemi erő tőketartalmát. A társadalmi igazságszolgáltatás lényében fekszik tehát, hogy az elismerés annál nagyobb legyen, minél nehezebb a megfutott pálya, minél súlyosabb, gondterhesebb a munka, mely elvégeztetett. A társadalomnak ilyeténvaló igazságszolgáltatását pedig tisztelettel és becsülettel megérdemli Gally Gyula. Talán szürke ez a név, nem szerepelt sokat a lapokban, aminthogy viselője se játszott vezető szerepet se társadalomban, se közigazgatásban. Egyszerűen a munka embere, azé a csöndes, hivalkodást nem tűrő munkáé, mely a hivatal szük falai és szerető család körében teljesiti nemes feladatát, kötelességeit az óramű pontosságával, becsületére önmagának, elismerésére felettes hatóságának, örömére családjának és hasznára embertársainak, büszkeségére a hazának. Ez a munka napszámosának érdeme, s az érdem legszebb elismerése a hivatalnoktársak és társadalom föltétlen tisztelete és becsülete, amelyet kiviv magának minden világraszóló cselekedetek nélkül. Mindezt elérte Gally Gyula, a munkának ez az aranyjellemű napszámosa, aki egy negyedszázadon át bámulatos szerénységgel, soha nfem lohadó ambícióval fáradott a köz és családja javára. És hogy közeleg a huszonötéves évfordulója a munkának, magasztos szép ünnepre készül Csaba társadalma, mint a község tisztviselökara. Megható szép ünnepre, amelyen a munka egyszerű bajnokának az elismerés legszebb pálmaágát, babérjait nyújtják át. Amint halljuk, a jubileum napján, mely julius első napjaiban lesz, Csaba község képviselőtestülete díszközgyűlést tart, amelyre küldöttségileg hívják meg az ünnepeltet, testületileg üdvözlik, a kartársak pedig életnagyságú mellképét leplezik le. Este pedig bankettet rendeznek a tiszteletére. Ez a készülő ünnep nemcsak a a tisztviselőké, de Csaba egész társadalmáé, mely Gally Gyula egyszerűen nemes, szerény egyéniségében, személyében egyik legérdemesebb fiának nyújtja az elismerés lobogóját. Ennek a készüldő szép ünnepnek az alkalmából hadd mondjunk el egyetmást Gally Gyula életéből. Kevés az, csak a munka sok és hasznos, amit ezen 'hosszú idő alatt elvégezett. Gally Gyula 1851-ben született Csabán, ahol apja Omazta postamester alatt postai kiadó volt. A gimnáziumi tanulmányait, mint testvérei, Lajos, Mihály és Béla, Csabán végezte. A gimnázium felsőosztályait Szarvason járta, ahonnan a jogi tanulmányok elvégzése végett az eperjesi kollégiumba iratkozott. Itt jeles eredménynyei letette a birói államvizsgálati jogot, amelynek megszerzése után Csabán néhai Félix ügyvéd irodájába lépett be. Innen egy év múlva gyakorlata folytatása végett M i k u 1 a y orosházi ügyvédhez ment. Ott se töltött azonban többet két évnél mert végtelen jóságú szive nem tudta végig szenvedni egy végrehajtás, egy árverés keserűségeit. Hazajött Csabára 1873-ban, ahol kérelme ós tudta nélkül megválasztották segódgyámnak. Lepény Pál volt akkor a község bírája. A kolera idején volt ez, amikor a felszaporodott hagyatéki ügyek segédgyámi állás szervezését tették szükségessé. Amikor néhai Jeszenszky Miklós jegyző 1880-ban elhalt, a nép körülbelül 500 szótöbbséggelPetrovszky József akkori aljárásbiró, Vidovszky Ferencz ós más pályázók ellenében nagy lelkesedéssel jegyzővé választotta. A mámoros tömeg az újonnan választott jegyzőt lakásától a községházáig vállain vitte. Hjah! akkor még más idők jártak! És sok tekintetben jobbak, mint ma. Gally Gyula tehát Csabának az utolsó jegyzője, akit még a nép választott, mint a képviselőket. Gally Gyula a községnél 8 évig mint jegyző a törvénykezésnél működött, majd 1888-ban az adóügyi osztály vezetésével bizták meg, amely nagy fáradsággal és még nagyobb felelősséggel járó ügykört máig is végzi a legnagyobb lelkiismeretességgel és elismeréssel, mint egy páratlan mintatisztviselő. Rendezések a Fiume épületében. A Fiume nyári helyisége. - Az udvar rendezése. — A szinpad kibövitése. A Fiume kávéház bérlője, Ketter Károly, mint ismeretes, azzal a kérelemmel fordult az áprilisi közgyűlés elé, hogy a község a jelenlegi, minden tekintetben botrányos nyári helyiség helyett építtessen megfelelő nyári éttermet, amely a modern kor követelményeivel szórakozó és üdülőhelyéül szolgáljon úgy a polgárságnak, mint a vidékről érkező vendégeknek. Ezt a kérelmet a képviselőtestület fedezet hiányában elutasította. Ketter Károly azonban, közönsége érdekében, a nyári helyiség felállítása és a kávéház termeinek javítása ügyében újból folyamodott a képviselőtestülethez, az engedély megadása ellenében fölajánlva az építkezéshez és javításhoz szükséges 6291 korona 27 fillért előlegként. Ez a kérvény a csütörtöki közgyűlésen hosszabb vitát provokált, amelyet alább adunk, hozzáfűzvén ahhoz véleményünket. A tanácsi előterjesztés Ketter kérvényének elfogadását javasolta. B e 1 i c z e y Géza: A tanácsi javaslatot elfogadja, de felhívja a képviselőtestület figyelmét, hogy a Fiume udvarát is rendezni kell, miután ez az első hasznot hozó épülete a városnak, melynek érdeke, hogy a bér összege ne csökkenjék, de emelkedjék. A jelenlegi állapotok mellett pedig csökken, mert az udvar botrányos állapotban van, úgyhogy nj'áron elijeszt minden vendéget. Ajánlja, hogy a nyári helyiség tervével kapcsolatosan dolgozzanak ki tervet az udvar rendezésére vonatkozólag is, az ott levő dísztelen gazdasági épületeket helyezzék el a második udvarba. Zsilinszky Endre dr. elismeri a felhozottak szükségességét. Az idő előhaladottsága miatt azonban az udvar rendezése már az idén nem vihető keresztül, mig a nyári helyiség felépítése sürgős és érdeke magának a községnek is. A tanácsi javaslatot ajánlja elgadásra. B e 1 i c z e y Géza : Nem lát abban sem akadályt, ha az udvart ós belső épületek rendezését külön választják a nyári helyiségtől. K o c i s z k y Mihály a tanácsi javaslathoz hozzájárul, de Beliczey tervét is kombinációba kell venni. Ilyen értelemben szólnak a tárgyhoz A c h i m Gusztáv és Wagner József is. Maros György szerint a mellékkérdések rendezése nélkül nem lehet sikeresen megoldani a nyári helyiség létesítését se, amelyet rendeltetésének átadni az idén már ugy is lehetetlen az idő előrehaladott volta miatt. Inditvá-