Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-05-18 / 51. szám

3-ik oldal az ügyforgalom növekedéséből eredő nagyobb szükséglet okozta. Több kisebb tétel után következik az épületek tisztántartása, amelynél a mutatkozó 1077 kor. 23 fill. tulkiadást elszámolás okozta, miután a községi épületek kéményseprési dija, 1456 kor. 20 fillér itt nyert fedezetet. A különféle mesteremberek számlájánál is elszámolás okozta a 2611 kor. 13 fillér különbözetet. A faiskolák és ligeteknél mutatkozó kiadást fedezi a Széchenyi-liget locsolásánál elért megtakarítás. A közkutak javításánál és fentartásánál az okozta a tulkiadást, hogy uj kútfúró csövek beszerzése vált szükségessé. Több kisebb tétel indokolása után a számvevő végül azt a javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy a községi közpénztárból 839.500 korona, mely részvényekben és 4y

2o/

0-os államadóssági kötvényekben fekszik, az újonnan alakítandó ^tőrzsvagyonpénztárba utaltassék át, miután a képviselőtestület a most ismertetett számadás szerint 53.339 kor. 65 fillért külön kezelés alá már átutalt, s mert a község törzsvagyona csak jövedelmével szolgál a községi közpénztár kiadásának fedezésére. Igy természetesen a község közpénztárának számadása világosabb, maga a pénztár kezelése pedig a szabályoknak és törvényeknek megfelelőbb lesz. Az egyes alapok. A zárszámadás további részében az egyes alapokról nyújt felvilágosítást. Első aköz munka alap, mely bevételben 46.263 kor. 48 fillért, kiadásban 47.727 kor. 88 fillért, maradványban 8535 kor. 60 fillért tüntet ki, szemben az 1903. évi 8047 kor. 05 fillér maradványnyal. A város szabályozási alap 146.362 kor. 07 fill. bevételt, 81.565 kor. 02 fill. kiadást is 64.797 kor. 05 fill. maradványt tüntet fel az 1903. év 72.407 kor. 91 fill. maradványával szemben. E szembeötlő különbözetet és illetőleg az alap jelentős apadását a kanálisi telkek kisajátításáért fizetett 34016 kor. 63 fillér kiadás okozta. A szegén y-a 1 a p összes bevételben 168.012 kor. 54 fillért, kiadásban 107.439 kor.'67 fillért, maradványban 60.518 kor. 87 fillért mutat ki, szemben az 1903-iki 52556 kor. 50 fill. maradványnyal. Tehát ez alapnál is örvendetesen tapasztalható a gyarapodás. A következő fejezet a' kórházi alap, amelynek számadása arról tesz tanúságot, hogy Csaba közkórháza jelentős fejlődésének indult, nagy népszerűségnek örvend ós hogy a szükségletek teljes kielégítése mellett az igazgatóság a legszigorúbb takarékosságot tartja szemelőtt. "Mindezekért pedig az elismerés elsősorban Reisz Miksa dr. igazgató főorvost illeti meg. De beszéljen a számadás, mely végösszegében ez alapnál bevételben 214.155 kor. 27 fillért, kiadásban 172.835 kor. 84 fillért es maradványban pedig 41.319 kor. 93 fillért tüntet fel az előző óv 33.596 kor. 42 fillér maradványával szemben. Ez alap tehát 8722 kor. 85 fillérrel növekedett a mult évben, ami elismerésre méltó szép eredmény. A katonaelszállásolási alap bevételben 94326 koronát, kiadásban 65933 kor. 75 fillért, maradványban 28392 kor. 25 fillért mutat ki az előző év 17895 kor. 95 fillér maradványával szemben. A jelentés gyarapodás a katonai barakkokból befolyó jövedelemben találja magyarázatát. Anyugdijalapis szép gyaradást mutat, amit a járulékok pontos befizetése, a község ismeretes hozzájárulása idézett elő és azon körülmény, hogy a fiatal alap csak annyiban van igénybe véve, hogy nyugdijakra ezidőszerint 3 tagjának 595 kor- 33 fillért fizetett ki a mult évben. A bevétel ennél az alapnál 127758 kor. 33 fill., a kiadás 80796 ko- j rona 27 fillér, maradvány az 1903-ik évi 32823 korona 62 fillérrel szemben 46972 korona 06 fillér, mely összeget a község, illetőleg a keddi közgyűlés, mint az előző években is, bizonyára méltányos összeggel fogja növelni az elért kedvező megtakarításból. A villamos alap csak a mult évben létesült. Itt csak elszámolásról lehet szó, amennyiben az első üzemesztendő csak ez óv végével nyer befejezést és itt eredményről csak a jövő évben összeállított zárszámadásnál lehet beszélni. Az alap volt 450 ezer korona, melyet a Pesti magyar kereskedelmi bank kölcsönzött. Ebből a mult év végén rendelkezésre állt 229203 kor. 25 fillér. Az elszámolás különben részletezi ^a villamos üzem létesítésének kiadásait. A letéti pénztár az idegen értékek forgalmát a következőkben tünteti fel összevonva: bevétel 183.348 kor. 58 fillér., kiadás 65.088 kor. 39 fill., maradvány 118.260 kor. 19 fill. ' A báró P r ó n a y Dezső alap ismét növekedett kamataival, mivel — hála a gondviselésnek — olyan szomorú esemény nem adta elő magát a mult évben, mely szükségessé tette volna a kamatoknak a rendeltetésre való igénybevételét. Az alap a mult év végével volt 24.259 kor. 04 fillér. Itt is volna egy megjegyzésünk. Ajánlatos volna, ha az elöljáróság megfontolás tárgyává tenné, hogy ez alapot, rendeltetésének megváltoztatása nélkül, nem-e volna helyesebb a szegényalaphoz csatolni a célból, hogy mindén évben igénybe nem vett kamatai a szegényalap folyton növekedő kiadásainak részbeni fedezetét szolgálják, s csak ha tüzveszedelem vagy árviz pusztítana, használtatnék fel kamatja az e veszedelmek által okozott nyomor és kár enyhítésére. Természetesen, amennyiben ilyen irányban meg volna a hajlandóság, elsősorban az alapitóval kellene érintkezésbe lépnie az elöljáróságnak. A békéscsabai takarékpénztár alapja is uj dolog, amelyet az elmúlt évben szakítottak ki a közpénztárból és azóta kezelik külön, kamatait óvenkint a magyarosodást terjesztő tanítóknak utalványozza. Az alap 5579 kor. 26 fillért tesz ki. A jelentós végül a gazdai számadást közli, részletesen feltüntetve a vételeket, a város termeivényeit és az évvégi maradványt terményekben, árviz elleni védekezésnél szükséges anyagokban, lovakról, építkezési anyagokban és különfélékről. Katholikus papok gyűlése Csabán. Egy sereg katholikus pap vendége volt a héten Csabának, illetőleg a csabai katholikus parochiának. Abból az alkalomból volt ez, hogy az esperességi kerület papjai óvenkint szokásos tavaszi közgyűlésüket tartották, amelyen folyó ügyeken kivül az esperességi kerület működéséről törtónt beszámolás. A kath. papok gyűléséről az alábbi tudósítást adjuk: A gyűlésen, melyen K n i e Antal gyulai esperes-plébános, címzetes kanonok elnökölt, jelen voltak : N e m e sk e y Andor csabai plébános, G r ó h Ferenc gyulai prépostplébános, Apostol Ubald mezőberényi, B á z á r Gyula orosházai, Kozma Gusztáv csorvási és Kresznerics György sarkadi plébánosok, Kovács Márk dobozi lelkész, Bogdánfy Géza és R u s z k a Antal gyulai, Széles Elek békési, Gyepes Imre kigyósi, K o z i c s Gusztáv, H az a y Gyuía ésHermann Károly csabai káplánok. A gyűlést megelőzőleg reggel 9 órakor csendes mise volt, amelyen résztvett a gyűlés minden tagja. Ima vezette be azután a gyűlést is, amelyet Knie Antal nyitott meg, kenetteljes szavakban üdvözölve a megjelenteket. Az elnöki megnyitó után Gyepes Imre kigyósi káplán alapos és tanulságos felolvasást tartott a katholikus ifjúsági egyletek megalakításáról és fontosságáról. Gyepes általános elismerést és figyelmet keltett vallásos értekezésében azt hangsúlyozta, hogy a katholikus ifjúsági egyletekben valláserkölcsi alapon tovább kell képezni az ifjakat és hazafias munkásnópet kell belőlük nevelni. Ezután Kozma Gusztáv esperességi jegyző, csorvási plébános, az esperesi kerület hitéletéről referált a gyűlésnek hosszabban és jelentésében a kerület hitéletét teljesen kielégítőnek mondotta. Néhány apró folyóügy elintézése után ezzel a gyűlés imával bevégződött. Gyűlés után ebéd volt, melyet Nemeskey plébános adott a parochián a vendégek tiszteletére. Az ebéden a gyűlés tagjain kivül egy érdekes vendége is volt Nemeskey plébánosnak: Vágós István temesvári katonai plébános, aki éppen ezen a napon szemleutjában, amelyeket a kaszárnyában végez, Csabán időzött. Az ebéd kedélyes hangulatban folyt le, nem nélkülözve természetesen jó magyar szokáshoz hiven a jóizü toasztokat sem. A vendóglelkészek a délután folyamán visszautaztak székhelyeikre. A bigamista gyulai fogorvos. A társadalmi félszegségek, visszásságok és még inkább a közerkölcsiségbe ütköző bűncselekmények ostorozása éppolyan kötelessége a feladatát hivatásszerűen teljesítő sajtónak, mint elismerése az erényeknek, a köz javára irányuló munkásságnak. Ebből az intenciókból indultunk ki akkor, amikor lapunk mult évi augusztus 28-iki számában lelepleztük a bigamista gyulai fogtechnikust, L i e g e r e r Józsefet, aki miután első feleségét, egy hannoveri német asszonykát gyermekeivel együtt csalárdul elhagyott, behálózta a szivét P e t r y nyugalmazott füzesgyarmati jegyző leányának, I d á n a k, kit a mult óv julius havában oltár elé is vezetett, anélkül, hogy hites feleségétől törvényesen elvált volna. Ez a leleplezés nemcsak a megyei társadalom széles körében, ahol mindenütt jól ismerték a gavallér fogtechnikust, hanem az érdekelt családban is nagy ribilliót okozott, sőt mondhatni, földúlta a boldogságot. A leleplezésre L i e g e r e r József azzal felelt, hogy besajtóperelte lapunkat. A vizsgálat megindulván, a kérdéses cikkért lapunk felelős szerkesztője vállalta a felelősséget, aki hivatalból bekérette a vizsgálóbiróság által a hannoweri hatóságtól az eskülevelet és mindazon kétségbeesett leveleket, melyeket a faképnél hagyott német asszonyka irt hűtlen férjéhez. A vizsgálóbiróság a kérelemnek helyt adott és beszerezte a kérdéses okmányokat. És ekkor szenzációs fordulatot vett az ügy. A Németországból beérkezett eskülevél igazolta a leleplezésünkben foglalt állításokat. Ennek alapján a vizsgáló bíróság a lapunk ellen folyamatba tett vizsgálatot felfüggesztette és bigámia miatt Liegerer József ellen indította meg az eljárást, amely ma odáig fejlődött, hogy a gyulai kir. ügyészség Liegerer József és neje, Petry Ida ellen hivatalból elrendelte a válóper megindítását. E határozat ellen Liegerer és neje illetékességi kifogást emeltek, a gyulai törhivatottnak arra, hogy azt a keveset, amire ő szerény búvárkodás közben rábukkant, a nagy dobra üsse. Nagy fáradságomba került, mig rábeszéltem, hogy tudományát ne rejtse véka alá. S megkezdődött az intervievv. — Van-e az embernek lelke ? — - Van! Sőt nemcsak lelke, de szellőmé is van. Három részből áll az ember és pedig szellemből, lélekből és testből. Ohó ! — gondo

!ám magamban, — ebből a spiritiszta kezd beszélni. A spiritizmus tanaira pedig nem vagyok kíváncsi. — Bocsánat, hogy közbevetőleg megkérdezem, tanitó ur^talán spiritista? — Nem vagyok az, bár ismerem a spiritismus tanait. Szellemeket nem idézek, asztalt nem táncoltatok. Én „s p i r it u a 1 i s z t a" vagyok. Bizonyára tetszik tudni, hogy e kettő között külömbség van. Mint minden jó keresztény, hiszek a szellemekben, mert angyalokról, őrszellemekről a keresztény vallás is tanít. No, ez megnyugtatott. Keresztény vallási alapon hisz a szellemekben. Ez ugyan nem valami okos dolog, de nem bűn. Menjünk tovább. — De hiszen őrangyalt, szellemet soha senki sem látott! Hogyan lehet abban hinni, amit nem látunk! — Abból, hogy valamit nem látunk, nem lehet arra következtetni, hogy nincs. A mágnességet, elektromosságot se nem halljuk, se nem látjuk, de egyébként sem érzékelhetjük és mégis van. Hatátásaiból tudjuk, hogy van. A szellem, vagy ahogy Ön ismeri, az értelem az ember legértékesebb része, ugyanaz, a mi alatt az öntudatos „én"-t értjük. Ezen öntudat vagy „én", helyesebben mondva a „szellem" nemabstract fogalom, mint pld. az erény, a félelem, hanem értelmi és akarat erővel felruházott fluidikus valami, mit a testi ember épen ugy nem láthat, mint a hogy a mágnességet vagy elektromosságot nem láthatja. De hatásaiból ráismerhet. — Ámde a materialisták bebizonyították, hogy az ember egész életének folyama a lélek és test osztatlan egysé[ gét mutatja ; más szóval, hogy a test s ' a lélek, vagy ha ugy tetszik á szellem, mind egy és ugyanaz. — Á materialisták semmit sem bizonyítottak be. Ők is csak állítják, hogy ezen egység létezik.; De állításuk tévedésen alapul, mert kizárólag az érzékek által felfogható dolgokra támaszkodik s okoskodásukból a logikát teljesen kifelejtették. Érzékeink ugyanis egyrészt könnyen félrevezetnek minket, másrészt nem egyedüli forrásai ismereteinknek. Nagy szellemi szegénységet árul el az, aki csak abban hisz, a mit lát, s olyannak hisz valamit, aminőnek látja. Látjuk, hogy a nap, a csillagok s a bolygók körülöttünk keringenek; pedig ez nem igaz. S nem látjuk, hogy a föld a saját tengelye körül forog; ' pedig ez igaz. ügy észleljük, hogy a n ip már a látóhatáron jár, pedig még alatta van. Annak, aki a csillagászathoz nem konyit s a ki a fénytörés törvényeit nem ismeri, erről hiába beszélünk; nem hiszi. — Feltéve, hogy a szellem ezen öntudatos „Én" akarat és értelmi erővel felruházott reális valami, kérdem, micsoda rendeltetése van a léleknek ? — A lélek közvetítő kapocs a szellem s a test között. Az „Én" nem léphet egyszerre közvetlen összekötetésbe a testtel, mint anyaggal, hanem csak az ő megsűrűsödött ruhája a lélek által, mely a szellemnek emberi alakú burok gyanánt szolgál. A lélek a szellem akaratából ugy képes hatni a durva anyagra, mint a mágnes a vasporra, melyet vonzani s a rézre, melyet taszítani képes. Igy a lélek több és több neki szükséges anyagi alkatrészeket, mondjuk tömecseket, vonhat magához, melyek őt megfelelően 1 súlyosabbá és áthatatlanabbá teszik. Igy jön létre a léleknek durva anyagi ruházata, az emberi test. A materializálódás ezen processzusában mi a szellemet fejlődő embriónak, születése után csecsemőnek, gyermeknek, ifjúnak stb. nevezzük. Később e processzust egy másik váltja fel, előbbinek ellentéte: a dematerializálódás. Ezen utóbbi processzust abban az alakban, midőn a lélek a még testi alakot képező anyagot elhagyja, halálnak nevezzük. Maga a lélek átlátszó, azaz nem a mi felfogásunk szerinti anyagból való és impoderábilis. Az emberi test minden szervének ő a bázisa, működtető oka pedig a szellem. S mert mindkettő megvolt, mielőtt emberi ruhát öltött, mint el nem enyészthető, föl nem bomolható egység és individuum megmarad a halál után is.. . — Miért használ Ön folyton hasonlatokat, mint pl. ruházat, burok, fluidum s effé^ket? — A könnyebb megérthetés szempontjából és azért, mert azt, amire még nincs általánosan elfogadott szavunk, körülírással szoktuk kifejezni. — A tudósok kimutatták, hogy minden úgynevezett lelki jelenség nem egyéb, mint az agyvelő működésének eredménye s mivel az agyvelő látható anyag, azért lélekről, szellemről szó sem lehet. Mit szól ehhez? — Ha lélek nincs, lelki tulajdonságok sincsenek. Akkor hinnünk kell, hogy öröm és fájdalom, erény és bűn, szeretet és gyűlölet, értelem, akarat, gondolat, érzelem, ezek és más hasonlók, mind az anyag tulajdonságai. De akkor ne fecsegjünk becsületről, jellemről, erkölcsről másként, mint az anyag tulajdonairól. Hinnünk kell, hogy az anyag a fájdalom vagy öröm hatása alatt — sírásra képes. Nem szabad jutalmaznunk, dicsérnünk az erényt, elitélnünk a bűnöst, korholnunk a rosszat, mert ha szabaiakarat nincs, felelősség sem lehet. Nincs sem lelki bátorság, sem gyávaság, nincs hűség, szeretet. Ne beszéljünk önérzetről," önfegyelemről. Hiszen mindezek a buta anyagnak tulajdonságai s e buta anyag uralkodik fölöttünk ! — De viszont az, hogy a szellemlélek uralkodik az anyagon, épen ugy érthetetlen, mint ennek ellentéte! — Szó sincs róla! A szellem-lélek, — melyet egyszerűen csak léleknek szoktunk nevezni — két főtulajdonnal bír s ezek az akarat és az értelem. Akarat nélkül Ön tollat sem foghat kezébe ; értelem nélkül pedig ákom-bákomot fog vetni a papírra. Minden cselekedethez az impulzust az akarat adja s minden cselekedet irányát pedig az értelem szabja meg. Ezek után mi érthetetlen van abban, hogy tényleg a szellem uralkodik a testen, mint anyagon s nem megfordítva ? — Elismerem, hogy ez igy is lehet, de mégis az tartom, hogy az agyvelő, mint anyag, egyedül is képes erre. — Én meg elismerem, hogy „Én"-emnek, vagyis szellememnek szüksége van az agyvelőre mint anyagra oly célból, hogy mint ember az anyag által s az anyagban nyüatkozhassék, mint ahogyan az embernek szüksége van a telefonra, hogy nagy távolságra beszélhessen s mint a hogyan a lóhoz kocsit kapcsolnunk szükséges, hogy húzhassa. Bocsásson meg, hogy kész szavak hiányában, melyek a fogalmat tisztán kifejeznék, ilyen hasonlatokat használok. Nos, az én nézetem szerint nem a telefon beszél a hallgató kagylóból, hanem a vezető sodronyon átfutó elektromos áramnak s a telefonnak közvetítése által egy ember beszél s a kocsi nem magától mozog, hanem az istráng közvetítésével a ló húzza. Hogy pedig valamely anyag önmagától értelmesen működne, az tiszta képtelenség. A fizika azt tanítja, hogy az anyag önmagával tehetetlen. Az anyagot nyugalomból mozgásba vagy mozgásból nyugalomba hozni csak erő képes. Ezen mechanikai erő éppen a szel-