Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-05-14 / 50. szám

*"lli UIUUI József építész és B o d ó József mérnök vezetése alatt Budapestre, nevezett tem­plom megtekintésére. A bizottság a ta­nulmányútról jelentést terjesztett az egyházgyülés elé, amely jelentésben annak adnak kifejezést, hogy a Karmeliták tempíoma legnagyobb mértékben meg­nyerte tetszésüket. A templom Ítéletük szerint minden részében dicséri mesterét és azt a benyomást tette rájuk nézve, hogy az egyházközség teljesen megbiz­hatik Hofhauserben ós rábízhatja az új terv- ós annak alapján a templom elké­szítését. Ezt a véleményt osztotta a küldött­ség valamennyi tagja, csupán Bodó Jó­zsef mérnök javasolta a gyűlésnek, hogy hirdessenek a tervkészítésre pályázatot és a beérkező tervek legjobbikát 1000, a másodikat pedig 500 koronával hono­rálják. Az egyházgyülés azonban nem akar­ván a templomópitésnek különben,) is sürgős ügyét esetteges eredménytelen pályázatokkal késleltetni, a cikkünk ele­jén ismertetett határozatot hozta, amelyet jóváhagyás végett a püspök elé terjesz­tenek. Hogy milyen eredménynyel fog járni a mai küldöttség a nagyváradi püspöki rezidenciában, az csak később dől el, ha a gyengélkedő megyei püspök visszatér Nagyváradra és vizsgálat tár­gyává teszi az egyház kérelmét és Hof­hauser tervét. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A válság. A válság súlypontja ma Bécsben van. Gróf Tisza István mai kihall­gatása felé fordul Magyarország fi­gyelme. Bécsi tudósítónk jelenti, hogy a király mindössze negyedóráig tartó kihallgatáson fogadta gróf Tisza Istvánt. Ez a kihallgatás nem hozta meg a Tisza-kabinet felmentését, sem holmi hivatalnok-miniszterelnök kine­vezését. Ő felsége a felirat alapján ujabb tárgyalást óhajt a koalíciós többséggel, illetőleg össze akarja egyeztetni a saját felfogását a feliratban kifejezésre jutott többségi felfogással. A király Burián közvetítését elej­tette, mert Buriánnak semmiféle össze­köttetése nincsen a magyar parlamenti körökkel; ő felsége személyesen akar még egy kísérletet tenni a koalícióval való megegyezésre. Tisza nyomban előterjesztést is tett a legközelebb meghívandó államférfiú személye iránt. Tudósítónk nem jelenti ennek az államférfinak nevét, de ha a koalícióról van szó, nyilván nem lehet más, /nint Andrássy Gyula gróf. A meghivó a Tisza által ajánlott állam­férfiunak a jelentés szerint már expe­diáltatott is. A meghívott politikus már holnap, legkésőbb holnap után jelenik meg Bécsben a király előtt. Más forrásból jelentik, hogy a koalíciós minisztérium el van temetvej Csak abban az esetben adott volna 1 megbízást koalicíós minisztérium meg­alakítására, — de ha a miniszterel­nökséget A n d á s s y Gyula gróf vál­lalja, ha a felirat korrigáltatik és bíz­tositék adatik arról, hogy az újonnan alakult többség őrködni fog a 67-iki törvény érintetlen fen tartásáról. A király környezetében ugyanis az a felfogás, amit éppen a függetlenségi szónokok hangsúlyoztak mindenkor, hogy a 67-iki kiegyezés nem Ausz-1 triával, hanem az uralkodóval meg­kötött szerződés. A képviselőház ülése. Az érdeklődés természetesen ott repdes a bécsi Burg körül, amelynek egyik tágas, udvarra nyúló szobájában most referál gróf Tisza István a király előtt. A jelen nevezetes kérdéseiben ott csinálják meg a fordulatot s igy aziránt hogy Várady Károly mentelmi ügyében mit határoz a Ház, felette kevesen kí­váncsiak. A Ház különben nem nagyon né­pes. A miniszteri padok üresek s ma holnap végre mégis távozó kormány tagjai küzül csak Nyiri Sándor bánatos alakja bolyong a folyosón. Az ülés szenzációkat épen nem igér; az elnök bejelentette az összeférhetetlen­ségi zsűri tagjait ós mentelmi ügyeket intéztek el. Az ülés néhány perccel tizenegy óra előtt kezdődött. Az elnök bejelen­tette, hogy az igazságügyi, kérvényi, közgazdasági, közigazgatási, közlekedési, közoktatási, pénzügyi, vóderői, vizügyi, zárszámadási, vizsgáló, földmivelésügyi, munkásügyi bizottságok megalakultak, majd Bánffy Dezső báró és P o­1 o n y i Géza mentelmi ügyeit tárgyalta a képviselőház. Letartóztatott miniszteri tanácsos. Petersburgból jelentik: A rendőr­ség letartóztatta a vizsgálati fogságba helyezte Kasperow miniszteri tanácsost, aki a pénzügyminisztériumból 40.000 márkát sikkasztott ós azután megszökött. Kasperowot Helsingforsban tartóztatták le, ahol Bergmann név alatt tartózkodott. Öngyilkos gymnazista. Hódmezővásárhelyen ma néhai Pap Aladár gyógyszeaész 16 éves Aladár fia agyonlőtte magát. A minap egyik paj­tása szüleinél kisebb pénzösszeg elve­szett s az éppen ottlevő Pap Aladárt is kérdőre vonták, sőt anyjának is meg­mondták a dolgot. A fiu nagyon szi­vére vette a gyanusitást. A galambok­nak adok enni — mondá — s kimen­vén a szobából, nyomban a padlásra szaladt s mire utánasiető édes anyja, kinek több gyermeke nincs, megaka­dályozhatta volna, revolverrel agyon­lőtte magát. A szerencsétlen fiu az or­rába lőtt s a lőpor egész feje tetejét lecsapta. A fiu jó tanuló 1 5 volt. A keceli postarablók. A keczeli póstarablás tetteseit id. Barna Mihályt, ennek két fiát és id. Kovács Józsefet erős csendőrfedezet alatt hozták be a pestvidéki kir. törvény­szék fogházába. Elfogták id. Kovács Jó­zsef feleségét is, aki orgazdájuk volt a tolvajoknak. Dr. Alfonz Zoltán póstatit­kár és László szabadkai rendőrkapitány hosszas utánjárás után derítették ki az esetet s a tetesek már beismerésben van­nak. Megkerült a posta vasláda, mely a keceli földeken volt elásva, valamint a pénz egy része is, circa 2000 korona. Békésvármegye kereskedelmi és ipari viszonyai. A kerületi kereskedelmi és ipar­kamara jelentése. Ipar. Az ipar szempontjából a lefolyt óv is megtartotta az előző évek válságos jellegét, sőt a helyzet még rosszabbodott is a rendkívüli arányokat öltött sztrájk­mozgalom következtében. A kerületbeli iparvállalatok álladó­kában igen kevés, jelentéktelen változás következett be. Megyénkben két uj ipar­telep létesült, mindkettő Csabán: a köz­ponti áramszolgáltató villamos telep 450 ezer korona költséggel és a Werther Hugó gyermekjátékgyára, melyet neve­zett Bártfáról telepitett át, s mintegy 30 ezer korona befektetéssel nyitott meg. Békésen a község 41 ezer korona be­fektetéssel téglagyárat létesített, mely­ben 28 munkást foglalkoztat. Gádoroson, Nagyszénáson és Tótkomlóson egy-egy kisebb cserép- és téglaégető keletkezett tábori'kemencékkel, Pusztaföldváron pe­dig motoros üzemü vámőrlő malmot építettek, amely 6—8 munkást foglalkoz­tat. Több ipartelep nem is igen létesült a kerületben. Orosházán részvénytársa­sági alapon akartak egy gőzmalmot épí­teni, de év végéig nem jutottak dűlőre. A kézműipar helyzetében sem követ­kezett be változás. A kézműiparosság cWr/\l „ó-vra czorrórnrörHlr aminftlí- nkát még mindig az ipartörvény hiányai és hézagai képezik szemében. Más nagy okai is vannak kézműiparunk siralmas helyzetének, a kézműiparosság siralmas pusztulásának, mondja a jelentés. Ezek között igen lényeges az egészségtelen verseny, melylyel az iparosok minden egyes alkalommal szinte vadul pusztít­ják egymást az árak letörésében. Az árakat csaknem mindig sikerül letörniök, s az eredmény, hogy ők maguk törnek le a hajszában. És alig van rá mód, hogy közös egyetértésre lehetne birni őket, egymás mellé sorokoztatva, vala­mennyiük érdekének a védelmére. Példa volt erre tavaly, mikor a kerület csizma­dia iparosai Csabán kerületi gyűlést tar­tottak, hogy a rohamosan emelkedő bőrárakkal szemben a készárú eladásá­nak módozatait szabályozzák. Olyan kartell fajtát rendeztek, illetve el is hatá­rozták, s az eredmény az lett, hogy a télen sok helyen még olcsóbb áron is adták a csizmákat, mint azelőtt, mikor a bőr olcsóbb volt. Az ipar álladékában nagy hullámzás volt tavaly is. Békésmegyében 496 ipar­igazolványt adtak ki. A kamarai kerület ipartestületeinek életében alig merült fel olyan mozzanat, mely említést érdemelne. Ezek a testü­letek kevés kivétellel, csak adminisztrál­tek, de nagyobb tevékenységet nem fej­tettek ki a kebelükbe tartozó iparosok helyzetének javítása érdekében. Erre egyébiránt nem is lehettek képesek, elő­ször azért, mert hiányzik a nagyobb­arányu működéshez szükséges anyagi eszközök, másodszor azért, mert az ipa rosok nagyon sok helyen meddő súrlódások­kal töltik el idejüket és kevés érzéket tanú­sítanak a közérdekű munkálkodás iránt. A kerületben tavaly is 21 ipartestület állott fenn. Ezek közül az aradi, csabai és makói voltak a legerősebbek és fejtet­tek ki számottevő működést. A szarvasi ipartestület panaszosan jelenti, hogy fogynak az iparosai. Az iparosok szövetkezése nagyon lassan halad megyénkben, ahol, mint általában a vidéken, azt tartja a kézmű­iparos, hogy az ő háza az ő vára és erősen idegenkedik a gondolattól, hogy a műhelyét közös termelés céljából el­hagyja vagy annak a munkáját társak­kal megossza. Létesült egy ipari hitel­; szövetkezet az országos központi hitel­szövetkezet kebelében Csabán, de az nem kezdte meg működését, mert nem sikerült számára megfelelő államsegélyt kieszközölni. Az iparos ós kereskedő tanoncok iskoláztatása nem mutatott fel emelkedést a mult esztendőben. Egyrészről mert olyan fogyatékos eszközök állanak, kü­lönösen a kisebb helyeken, az iskolák rendelkezésére, amelyekkel dolgozni na­gyon nehéz, másrészről az iparos pá­lyára a vidéken a leggyengébb anyag megy, melynek nagyobb részével az elemi iskola feladatát is végezni kell. A legtöbb helyen éppen csak annyit tesznek a tanoncoktatásért, amennyit mulhatlanul tenni kell. Kivételt képeznek a nagyobb iparosság lakta helyek, a kamarai szék­helyen kivül: Csaba, Gyula, Makó, Szász­város. Gyulán az ipariskola helyiségei egyáltalán nem felelnek meg a kívánal­maknak. Békésmegyében 11 iparos­tanonciskola van. Küiön tanfolyamok vol­tak Csabán ós Gyulán az építőiparosok számára. A békési m. kir. állami kosárfonó­iskola fennállásának kilencedik évét töl­tötte be. Ez évben 10 növendéket vettek fel az iskolába s igy annak száma 38 lett; végezte a tanévet 36. Végbizonyít­ványt nyert tizenkét növendék, kiknek egy része a vidéken dolgozik egyes mes­terek műhelyében , más része pedig az iskolánál kap foglalkozást. Ezen gyakor­lati irányú és Békésen az ottani" szoci­ális viszonyok között nagy fontossággal biró iskola fennállása tavaly 17.249 ko­ronába került, melyhez a kereskedelem­ügyi miniszter 5'529, Békés község 1-000, az aradi kereskedelmi ós iparka­mara 600, Békésvármegye 400 koroná­vel járult, ipari termékek előállításából pedig 4.400 korona nyert fedezetet. A munkás-betegsegélyezési ügy te­rén az eddigi állapotok maradtak érvény­ben. A gyulai kerületi pénztárnak, mely 1903-ban is egész évben válsággal küz­dött, egy fillórnyi tartalékalapja sincsen, mig végre kénytelen volt a feltornyoso­dott bajok orvoslásának első eszközé­hez : a járulékkulcs felemeléséhez folya­modni. Az ily irányban módosított alap­szabályok jóváhagyást nyertek, s igy remélhető, hogy a következő években i ekövetkezík a kibontakozás. ÚJDONSÁGOK. A gyulavári munkásforrongás. Lapunk mult számában hírt adtunk arról a munkásforrongásról, amely szer­dán ütötte fel fejét Gyulaváriban. Mint­egy 500-600 munkás szegődött el répa­kapálásra napi 70 fillér bérért, amit a mun­kások egy 150-200 főből álló csoportja kifogásolt, követelvén, hogy a munkások 1 korona 20 fillér napszámon alul ne lép­jenek munkába. Mivel pedig a dolgozni akaró munkások nem hajtottak a felbuj­tókra, a kisebb tömeg elállta amazok útját és megakadályozták, hogy azok munkába álljanak. Mielőtt ez a munkásmozgolódás ve­szedelmesebb arányokat öltött volna, a gyu­lai járás főszolgabírója, Lukács Endre megfelelő számú karhatalommal Gyulavá­riba sietett a rend helyreállítása végett. A hatóság megtette a megfelelő in­tézkedéseket, a gyulavári munkásmozgalom azonban éppen nem csendesedett le, sőt most már olyan arányokat ölt, hogy a já­rás főszolgabirája a csendőrség létszámá­nak felemelését és katonaság kirendelését kérte tegnap a vármegye alispánjától. Az alispán ez ideig nem intézkedett a kérelém teljesítésében, ha azonban arra elkerülhet­lenül szükség mutatkozik, azt azonnal meg­teszi. A gyulavári munkás-forrongás ügye egyebekben igy áll: A szerdán délelőtt helyszínére kiutazott Lukács Endre főszolgabíró azonnal hozzáfogott a munkások békés lecsillapí­tásához, ami részben sikerült is. Egyben a felbujtó munkások közül 50 egyén letartóz­tatott, akik ellen munkásügyi kihágás miat csütörtökre tűzte ki a tárgyalást. Ezt azon­ban meg tartani nem lehetett, mert a grój A 1 m á s s y uradalom intézősége kifogás sal élt az ellen, hogy a forrongó munkások ellen az eljárást a közigazgatási hatóság indította meg, követelve, hogy ellenük a kir. ügyészség tegye folyamatba a bűnügyi eljárást. Ezt a fellebezést pénteken tárgyalta a közigazgatási bizottság munkásügyi albi­zottsága, mely kimondta, hogy az ügyben ítélni a közigazgatási hatóság illetékes. Ennek alapján a gyulai főszolgabíró ság az 50 vádlott előtt tegnap hirdette ki az Ítéletet, mely kisebb-nagyobb pénzbir­ságra, esetleg ezek le nem fizetése esetén rövidebb-hosszabb elzárásra szól. Ezzel a megtorló eljárással tehát a ke­délyek nem csillapodtak le Gyulaváriban és környékén, ahol veszedelmesebb mun­káskitörésektől lehet tartani. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára változékony hűvös időt jelez, sok he­lyütt csapadékkal. — Képviselőtestületi közgyűlés. Csaba képviselőtestülete május havi rendes közgyűlését az eddigi megállapodások szerint május 25-én tartja meg. A köz­gyűlés legfontosabb tárgyai lesznek a község számadásai, amelyeket a napok­ban fejezett be a számvevőség, s ame­lyek ismertetésére még visszatérünk. Á májusi közgyűlés egyébként nem igér szenzációkat. — Veres József képviselő a kerületében. Orosháza képviselője, Veres József most a kerületét járja, hogy tájékozza választóit a politikai helyzetről. Veres az elmúlt vasárnap Öcsöd községet láto­gatta meg.A képviselő elébe határig men­tek a lovaslegónyek vezetésével a válasz­tók százai, zeneszóval kisérték a községbe, ahol a politikai helyzetről ismertető be­szédet tartott. Este Veres tiszteletére népes közvacsorát rendeztek, ahol O h á h Antal dr. pártelnök, Csapó Péter ref. lelkész és S c h i f f Jenő dr. tartottak felköszöntöket. Itt maga a képviselő is­mételten felszólalt, nagy hatást keltő nyilatkozatokban jellemezve a 48-as párt állásfoglalását. — Esküvök. Kovács Lajos gyo­mai földbirtokos és postafőnök leányát ma délután vezeti oltárhoz K ü p r i Károly, gróf Nemes János uradalmi intézője. H a r s á n y i Adolf, a budapesti New-York kávéház tulajdonosa Szarva­son ma délután köt házasságot özv. dr. B a 11 a Henrikné született JF i sfb e i n Etelkával. |§ M a t u 1 a y András jj" jcsabai" fiatal A gyermekek kiválóan fejlődnek vele és nem szenvednek emésztési zavarban. Kitűnően bevált hányás, bélhurut, hasmenés stb. esetén. A bel- és külföldön sok ezer orvos ajánlja. Legjobb táplálék egészséges és gyomor­bajos gyermekeknek. Kapható gyógyszertárakban és drogériák an. Diet. tápláló szerek gyára KUFEKE R. Wien I. és Bergedorf-Hatnourg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom